Szerintem a JÁFI-ra, a Járműfejlesztési Intézetet-re gondolsz...
Itt írnak a Rába motorlicencről... Lehet, hogy voltak más tervek is, de 6 hengerest biztos csináltak és elvileg nem sikerült annyira jóra. (állítólag az eredeti Csepel motorból is létezett V8-as kísérleti példány)
https://omnibusz.blog.hu/2019/03/10/a_raba_d10_motor_tortenete
Szerintem 2156-os motorokhoz a turbófeltöltőt a KKK szállította... Itt is ír róla, hogy volt olyan változat, aminél rezonanciafeltöltéssel kombinálva a turbófeltöltőt még tudtak egy kis plusz teljesítményt csiholni... Nálunk ezzel a rezonanciafeltöltéssel agyaltak elvileg sokat. Legalábbis a BME-n sokat emlegette egy-két oktató ezt a fogalmat.
találtam is a turbós Rába motorról dokumentációt. Itt is KKK-nak írja a turbót.
https://www.agroinform.hu/data/forum/documents/agroinform_20180329074914_raba_man_2156.pdf
Szerintem egyszerűen annyi történt, hogy önerőből már nem birkóztunk meg egy a kor színvonalán álló dízelmotor létrehozásával... Hiába ment az erőlködés, nem akart jó lenni. Szóval a licenc volt az egyetlen elfogadható lehetőség.
A Ganznál meg, ha jól emlékszem az olvasmányaimra, a Jendrassik V16 motorja 1000LE-t tudott (ez van a púposban), de ezzel el is már a határait feszegette.
A 2000LE-s Kovácsházy motor szétesett a nyílt pályán, de az még az 50-es években volt talán.
A tervezett 18/19-es motoroknak meg nem lett volna akkora teljesítménye, mint amit elvártak... Motorkocsiba még elment volna, de akkoriban már ugye volt 2000LE-s mozdony a MÁV-nál kétféle is, és még nagyobb teljesítményigények is felmerültek (ez vezetett az M63-asokhoz).
A francia licenc meg nem csak azért kellett, mint egy falat kenyér, mert mert a kor színvonalának megfelelő erőforráshoz jutottunk („könnyű”, gyorsjáratú motorok korszerű anyagokból, nagy effektív középnyomással, nagy literteljesítménnyel, ill. 150LE/henger „fajlagos” értékkel, amit például a 18/19-es motor nem tudott megközelíteni), hanem mert a Pielstick adta a gyártáshoz a CNC technológiát is. Van egy olyan érzésem, hogy a modernnek számító gyártástechnológia megszerzése motiválta annyira az okosokat, hogy inkább veszni hagyják a kétes kimenetelűnek ígérkező saját fejlesztést... (ugye a döntéshozók annyit láttak, hogy az előző évtizedben két ambiciózus program, is kudarccal végződött. Ami pedig sikeres lett, annak a konstruktőre pedig disszidált, majd ezután nem sokkal el is hunyt: Jendrassik )
Szerény véleményem szerint pont ebben a két esetben a „a központi állami tervezés mindenható jóság”-a nélkül jobban rászabtunk volna, de lehet, hogy tévedek.
(ami az én szememben igazán nagy bűn volt, az a Dutra kinyírása és átjátszása a Rábának... és hát ezt is „Ede bácsi” vitte keresztül... )
Erről a Botond III-ról rajtad kívül még nem hallottam senkitől. Van erről valami elérhető dokumentumod?