Off-road járműveket és drónokat fejleszt közösen a BME és a HM
Erről szóló együttműködési megállapodást írt alá az intézmény és a Honvédelmi Minisztérium.
„A Műegyetem polgárai mindig törekedtek arra, hogy a legkorszerűbb ismeretekkel bővítsék tudásukat, amely a tisztán elméleti területektől egészen a termékek gyártásáig tart. Mindez feljogosít minket arra is, hogy a nemzet hadseregének mérnöktudományi háttérintézményeként tevékenykedjünk mind a kutatásfejlesztés, mind az oktatás területén” – hívta fel a figyelmet az ünnepélyes aláírási ceremónián tartott köszöntőjében Józsa János rektor, aki emlékeztetett: a BME-m már évtizedekkel ezelőtt volt hadmérnökképzés, és az intézmény oktatási profilja azóta csak bővült. Az akadémikus megosztotta, hosszú évek szórványos összefogása és több hónap előkészítő munkájának eredménye a két fél közötti kapcsolat megerősítése. Úgy fogalmazott: „mi mérnökök általában az ismert és az ismeretlen világ határán dolgozunk. Munkánk kereteit a béke és a békét fenntartani akaró célok jelölik ki”. Hozzátette, a most aláírt dokumentum kölcsönös előnyökkel jár: a honvédség a Műegyetemen végzett hallgatók számára vonzó tiszti, főtiszti pályát nyújthat, ugyanakkor a BME a gyakorlati képzéseihez a szó szimbolikus és tapasztalati értelmében is „terepet kap”.
(...)
A 2020. október 7-én aláírt együttműködési megállapodás célja, hogy keretet biztosítson a BME és a Honvédelmi Minisztérium közös kutatás-fejlesztési projektjeinek. A Műegyetem, mint Magyarország vezető műszaki felsőoktatási intézménye kutatásaival és szakértelmével haditechnikai fejlesztésekbe tud bekapcsolódni; a közös munka eredményeként hazánk olyan, innovációval támogatott védelmi technológia birtokába jut, amely biztosítja az ország védelmi képességének növelését.
A kezdeményezés intézményesíti azt a gyakorlatot, amelyet más, fejlett védelmi technológiával rendelkező országok már évtizedek óta folytatnak: az egyetemi tudásbázis és a honvédelem közösen dolgozik az országok védelmi rendszereinek fejlesztésén.
„A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program során a magyar felsőoktatás minden intézményével kerestük a kapcsolatot: nyilvánvaló volt felkeresni a mérnökképzés zászlóshajóját, a Műegyetemet is” – jelentette ki Szabó István honvédelmi államtitkár, majd rámutatott: a munka egyik kulcseleme, hogy bár a honvédség a honvédelem gyakorlati feladatainak megvalósítója, de ez végső soron össztársadalmi feladat, tehát szövetségesekre van szükség. Hozzátette, a BME nyújtotta lehetőségek és a hallgatók egyaránt fontosak számukra: bár nem lehet céljuk, hogy mindenki katona legyen, de számtalan hallgatóval kötöttek tanulmányi szerződést a hosszabb távú együttműködés reményében. Nyomatékosította, az említett projekt olyan technológiai ugrás a honvédelemben, amely feltétlenül igényli a modern fegyverzetek működtetéséhez szükséges szaktudást. „Elengedhetetlen a kutatás-fejlesztési, innovációs bázis, mivel az egyik sarkalatos feladat a magyar hadiipar újjáélesztése: ebben a Műegyetemre is fontos feladatok hárulnak.”
(...)
A kutatás-fejlesztési projektekben a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kara, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kara (VIK) dolgoznak együtt. A Műegyetem munkatársai évtizedek óta kutatják a közúti önvezető járművek irányítási rendszereit, azonban a hadiipar számára elsősorban az off-road járművek autonóm irányításának fejlesztése jelenthet előnyt a különböző védelmi feladatok ellátása során, ezért a jelenlegi tudományos vizsgálatok eredményeit felhasználva új, off-road irányítási rendszerek kutatásával és fejlesztésével bővítheti projektjeit az egyetem.
A drónok felderítő-, és a légi hadviselésben betöltött szerepe egyre jelentősebb, azonban az autonóm irányítási rendszerekkel rendelkező drónok fejlesztése és innovációja a jövő kihívása. A BME mérnökei a HM szakembereivel elsősorban az autonóm közúti járművek és az autonóm drónok irányításában rejlő szinergiák kihasználására, a földi járművek és drónok együttműködésére, illetve a drón-rajok összehangolásának kérdésére összpontosítanak kutatásaik során.
A jövő háborúit már nem a harctéren, hanem a virtuális térben vívhatják. Ezért a kiberbiztonság kérdése a honvédelem szempontjából kulcsfontosságú. Ezért a kiberbiztonság témájában végzett kutatások és fejlesztések központi szerepet töltenek be a Műegyetem szakembereinek munkájában.
Erről szóló együttműködési megállapodást írt alá az intézmény és a Honvédelmi Minisztérium.
„A Műegyetem polgárai mindig törekedtek arra, hogy a legkorszerűbb ismeretekkel bővítsék tudásukat, amely a tisztán elméleti területektől egészen a termékek gyártásáig tart. Mindez feljogosít minket arra is, hogy a nemzet hadseregének mérnöktudományi háttérintézményeként tevékenykedjünk mind a kutatásfejlesztés, mind az oktatás területén” – hívta fel a figyelmet az ünnepélyes aláírási ceremónián tartott köszöntőjében Józsa János rektor, aki emlékeztetett: a BME-m már évtizedekkel ezelőtt volt hadmérnökképzés, és az intézmény oktatási profilja azóta csak bővült. Az akadémikus megosztotta, hosszú évek szórványos összefogása és több hónap előkészítő munkájának eredménye a két fél közötti kapcsolat megerősítése. Úgy fogalmazott: „mi mérnökök általában az ismert és az ismeretlen világ határán dolgozunk. Munkánk kereteit a béke és a békét fenntartani akaró célok jelölik ki”. Hozzátette, a most aláírt dokumentum kölcsönös előnyökkel jár: a honvédség a Műegyetemen végzett hallgatók számára vonzó tiszti, főtiszti pályát nyújthat, ugyanakkor a BME a gyakorlati képzéseihez a szó szimbolikus és tapasztalati értelmében is „terepet kap”.
(...)
A 2020. október 7-én aláírt együttműködési megállapodás célja, hogy keretet biztosítson a BME és a Honvédelmi Minisztérium közös kutatás-fejlesztési projektjeinek. A Műegyetem, mint Magyarország vezető műszaki felsőoktatási intézménye kutatásaival és szakértelmével haditechnikai fejlesztésekbe tud bekapcsolódni; a közös munka eredményeként hazánk olyan, innovációval támogatott védelmi technológia birtokába jut, amely biztosítja az ország védelmi képességének növelését.
A kezdeményezés intézményesíti azt a gyakorlatot, amelyet más, fejlett védelmi technológiával rendelkező országok már évtizedek óta folytatnak: az egyetemi tudásbázis és a honvédelem közösen dolgozik az országok védelmi rendszereinek fejlesztésén.
„A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program során a magyar felsőoktatás minden intézményével kerestük a kapcsolatot: nyilvánvaló volt felkeresni a mérnökképzés zászlóshajóját, a Műegyetemet is” – jelentette ki Szabó István honvédelmi államtitkár, majd rámutatott: a munka egyik kulcseleme, hogy bár a honvédség a honvédelem gyakorlati feladatainak megvalósítója, de ez végső soron össztársadalmi feladat, tehát szövetségesekre van szükség. Hozzátette, a BME nyújtotta lehetőségek és a hallgatók egyaránt fontosak számukra: bár nem lehet céljuk, hogy mindenki katona legyen, de számtalan hallgatóval kötöttek tanulmányi szerződést a hosszabb távú együttműködés reményében. Nyomatékosította, az említett projekt olyan technológiai ugrás a honvédelemben, amely feltétlenül igényli a modern fegyverzetek működtetéséhez szükséges szaktudást. „Elengedhetetlen a kutatás-fejlesztési, innovációs bázis, mivel az egyik sarkalatos feladat a magyar hadiipar újjáélesztése: ebben a Műegyetemre is fontos feladatok hárulnak.”
(...)
A kutatás-fejlesztési projektekben a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kara, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kara (VIK) dolgoznak együtt. A Műegyetem munkatársai évtizedek óta kutatják a közúti önvezető járművek irányítási rendszereit, azonban a hadiipar számára elsősorban az off-road járművek autonóm irányításának fejlesztése jelenthet előnyt a különböző védelmi feladatok ellátása során, ezért a jelenlegi tudományos vizsgálatok eredményeit felhasználva új, off-road irányítási rendszerek kutatásával és fejlesztésével bővítheti projektjeit az egyetem.
A drónok felderítő-, és a légi hadviselésben betöltött szerepe egyre jelentősebb, azonban az autonóm irányítási rendszerekkel rendelkező drónok fejlesztése és innovációja a jövő kihívása. A BME mérnökei a HM szakembereivel elsősorban az autonóm közúti járművek és az autonóm drónok irányításában rejlő szinergiák kihasználására, a földi járművek és drónok együttműködésére, illetve a drón-rajok összehangolásának kérdésére összpontosítanak kutatásaik során.
A jövő háborúit már nem a harctéren, hanem a virtuális térben vívhatják. Ezért a kiberbiztonság kérdése a honvédelem szempontjából kulcsfontosságú. Ezért a kiberbiztonság témájában végzett kutatások és fejlesztések központi szerepet töltenek be a Műegyetem szakembereinek munkájában.
Pedig kellene.. Abban voltam szkeptikus, hogy belátható időn belül, amiket felsoroltam és nagyon kellenének, azok bele férnek-e a keretbe.
