Sapka is kell meg kabát is. Nyilvánvalóan kellenek drónok, de most más témáról volt szó. Ha megnézed az elmúlt 30 év európai, kaukázusi stb (délszláv, grúz, karabah, donyeck) háborúit azt meg lehet állapítani, hogy a tüzérség szerepét nem lehet alábecsülni. (elég ha arra gondolsz amikor az orosz tüzérség, mert az orosz hadsereg volt nem szeparatisták - a debalcevói katlanban megtizedelte a késve visszavonuló 3 oldalról körülzárt ukránokat) A Pzh tökéletes választás, de 24 db az egészen biztosan nem elegendő. 24 db-al a románok körberöhögnek minket. 120 mm-es aknavetőt valószínű, hogy beszerzünk, de ha Lynx alapon lesz, ahogy Benkő mondta a múltkor akkor talán 12 db lesz mondjuk 6-7 év múlva. Mivel a románoknak és az ukránoknak is többszáz db régi, de még használható tarack van ezt ellensúlyoznunk kell. Az FH70 155 mm-es, így teljesen Nato kompatibilis vontatott tarack. A japámok szemében a 30-40 éves technika már értéktelen. Szerintem az ár jelképes lenne, inkább csak a felújításra kellene fizetni. Biztos, hogy jelentős készlet régi gránát van hozzá, szerintem azt is megkapnánk. 75 éve nem vettek részt háborúban. Az ágyúkat max kiképzésre használták, de nyilván csak egy részét. Gyanítom, hogy a készlet nagyobb része alig volt használva, szinte újszerű lehet.
Valóban felér, de akkor is csak egy max 16x16 km-es terület általános tűztámogatásához elég. A többieket akár kőhajigálóval is lőhetik, nem tudnak mit kezdeni vele.
Lehet számolgatni, hogy mibe kerülne a teljes igény Pzh-ból. Egyébként meg nem minden esetben kell önjáró, az emberigény meg háború esetén megoldott.
Nem tudok azonosulni az ilyen nézetekkel. Nem ártana 2-300 db vontatottat lezsírozni, hogy a teljes szükséglet biztosítva legyen, az önjárók mellett. Ennyi minimum kellene ha nagyobb szakaszon kellene mélységben védekezni.
Elég jellemző problémaként látom, hogy sokan annyira idomultak a Zrínyi programhoz, hogy képtelenek kitekinteni belőle. Egy haderő magjaként hatalmas és minőségi potenciálnövekményt fog jelenteni, tíz év távlatában mire ezek az első egységek képzetten és teljes személy és eszközállománnyal felállnak. És valahogy az a kommunikációhoz való idomulás, illetve egy-egy háborús jelenség miatt egész fegyvernemeket szűkítenek le arra nézőpontra, amit kommunikálnak kifelé. Olyannak tűnik a kiindulási pontjuk, mintha egyrészt végtelen időnk lenne és nem alakulhatna ki olyan politikai és akár háborús konstelláció, amiben a felkészületlenség egyenlő az azonnali vereséggel, illetve olyan a nézőpontjuk, mintha ez a jelenleg javarészt papíron szereplő erő minden ilyesfajta lehetőség kezelésére, harccselekmény, vagy háború megvívására elegendő lenne.
Minden felvetés, ami nem valamely csilliárdos legújabb technológia imádásra tesz felhívást, a nézőpontjuk elvi alapja, a központi kommunikáció csak a legújabb istenítése miatt zsigerből elvetésre kerül. Akkor is, ha közel olyan modern, vagy kisebb ráfordítással jelentősen modernizálható eszközről van szó. Sokan a tarackot drónnal kiváltani sima ügynek veszik. Pedig ég és föld mind irányítás, mind ár, mind bevethetőség tekintetében. A többi a vontatott tarackok felhasználását tartják elképzelhetetlennek, hiába a modern rendszerekre épülő hadviselésbe integrált eszközökről van szó, aminek maga a lövege esetleg régebbi konstrukció, ezáltal valamivel rövidebb távon bevethető. Az adott fh 70 példájánál maradva ez még mindig 24,7 km max alapból. Valahogy az is dolgozik sokak elképzeléseiben, hogy egy hk mindig a legnagyobb lőtávján fog harcot vívni, egy tüzérségi eszköz a max lőtávján fog csak támogatást nyújtani. Csak excalibur és hasonló póthajtású töltetekkel. Hogy az a feltétlen lényeg, hogy lemásoljunk egy szervezetet és abból eszközökben se térjünk el, akkor sem ha használható eszközről van szó.
Szóval kicsit ugyan mindig visszafelé dolgozok azzal, hogy a minőségi és mocskos drága eszközök mellé nagyobb tömegű, majdnem olyan jó de régebbi eszközt is el tudok képzelni, ami jóval olcsóbb, de ez felhasználásban pluszként mutatkozna, nem mínuszként. Mégis a tálalás sokszor olyan, mintha visszavetne bármit is, pedig mink van most? Mennyira vagyunk felkészülve, mennyi idő, amíg fel leszünk készülve bármire?