Érzékeltem a pénzről szóló lényegét, de mégis mellékes ahhoz képest szerintem ez a rész a fejlesztés kapcsán, hogy ha van létező fenyegetés és az illetményemelés szerint van, különben nem kellene katona még, akkor a fenyegetést miért BTR-rel várjuk? Ha azokat meg tudod tölteni emberrel, akkor azért valaki csak át fog tudni ülni IFV-be ha megjön nem?
Főleg ahogy írtad:
"Szóval az ország
egyik legnagyobb laktanyájában, ahol több alakulat is állomásozik ugyanarra a feladatra,nincs mindíg több ember!
Hogy a faszba?"
És nincs kifogásom a tábortűz körül sztorizgatással, csak speciel szerintem ezek kicsivel lényegesebb kérdések.
- Miért nem fejlesztettünk haderőt is, ha tudtuk, hogy ez a fenyegetés aktuális lesz?
- Ha nem tudtuk, mit keresnek a posztjaikon még mindig hangos elzavarás helyett a mindenrendű hírszerző ls biztonságpolitikai és katonai szakemberek?
- Ha tudtuk és nem fejlesztettünk haderőt a fenyegetés idejére, csak évekkel azutánra, hogy ez bekövetkezik, akkor az mennyire elfogadható mondjuk neked? Lényegesebb kérdés, mint hogy a 24 órás szolgálat mennyit fizetett a különböző korokban?
- Ha abból indulunk ki, hogy azért kell a katona, mert van a fenyegetés, akkor hogyan lehet, hogy ennek a katonának az eltelt idő után is azt a technikát nyújtjuk, ami miatt sírnak sokan, hogy haláldobozok? Miért nem kaptak fejlesztést időben, hogy ne azok legyenek? Miért nem néztünk olcsóbb, de köztes kitöltésre kiváló eszközöket időben? Miért nem vettünk és fejlesztettünk időben?
- Ha a fenyegetés megalapozott, miért tűnhet a legminimálisabban is racionálisnak, hogy dehát 2028-re terveztünk haderőt? Ha 2028-ra terveztünk, akkor alkalmatlan a hírszerzésünk és a vezetésünk a feladatára(mert én, kisember is tudtam, hogy mostanában lesz és nekik ezerszer több hazai agy, tanulmány, nemzetközi tanulmány, NATO, EU tanulmány állt a rendelkezésükre, míg nekem az egyre rabszolgább internet maradt a fostalicska korlátozásokkal) és abban az esetben ha nem érzékelték, hogy addig is kell haderő, nem szerencsejátékot játszanak a biztonságpolitikai síkon, a katonák életét nézve, a lakosság lehetőségeit nézve?
- Ha a fenyegetés nem olyan mértékű, vagy nem létezik konkrétan, akkor a honvédség létszámának mostani válsághelyzetben felduzzasztását a civil élet megszorításának a tükrében mi magyarázhatja, főleg ha 40 éves színvonalon technikát biztosítunk a számára emellé ami viszont azt sejteti, hogy nem olyan mértékű a fenyegetés mint ahogy beállítják és jó a halálba kűdöd benne az embereket holmi is?
- Ha nem ilyen mértékű vagy nincs a fenyegetés, hiszen csak katona kell a haláldobozokba meg a jövőben kurva sokára érkező technikához, milyen alapon van háborús veszélyhezetre hivatkozással konkrét veszélyhelyzet érzés generálás a lakosságban amire hivatkozva a megszorításaikkal a haderőre lehet költeni tehát mégis indokolt lehet a fenyegetés csak akkor hol a technika hozzá?
- 2400 mrd forint komoly költségvetési tétel, de míg a civil életnek erre kell várnia és ehhez totális kormányzati kommunikációs fordulatot vettünk sok vonulatában a politikánknak, a honvédség duzzasztásával és a gyorsított haderőfejlesztés igézetével a háborús vészhelyzet képével nem kapnak a civil szakmák pluszt, sőt, stabil gázszerződéssel közben energiaválságra is hivatkozva még le is rántják őket. Ha nem létezik a fenyegetés, akkor ez szimplán rablás. Azt támasztja alá a kommunikációs kuss, a 40 éves színvonalú technika változatlan formában fenntartása és a nem érkező modern technika és a nem érkező némileg modernebb technika, hogy a fenyegetés valós vagy azt, hogy szopatva vagyunk minden téren de a haderő fejlesztés jövőbeli formáját toljuk még mindig kizárólag és ha nem jön az úniós forrás, akkor a népet rántjuk le gusztustalan módon?
Szóval hogyan nem tudtuk? Ha nem tudtuk, miért nincs következménye? Ha tudtuk, miért nem történt reakció? Ha tudtuk, miért ezutánra készültünk és készülünk úgy, mintha ez az esemény időben nem ékelődne a jelen és a jövő haderőnk fiktív kiteljesedése közé és nem befolyásolhatná azt semmilyen formában? Ha tudtuk miért változatlan lépésekkel mentünk tovább úgy, hogy közben a világ nyilvánvaló megbaszódását tudtuk? Ha tudtuk, miért agyatlan módon toltuk tovább annyira, hogy most befekszünk 2400 mrd forintért, miközben sem a létező helyzet, sem a szövetségi rendszerünk nem garantálja ha nincs erőnk, hogy biztosan a kései időben meglesz a vágyott haderőmagunk? Ha tudtuk és tényleges a fenyegetés, akkor: miért olyan dolgokról tárgyalgatunk és szerződgetünk, amikből évek múlva lehet prototípus ha sikeres lesz a fejlesztés? Miért nem aknáztuk ki a meglévő szövetségesi készleteket amikor még egyes részeit ingyen megkaphattuk volna? Miért nem tettük a költségekre hivatkozva, ha most szükség esetén sokkal drágább alapszinten minden, az ingyen nincs többé, a felújítás ugyanúgy pénzbe kerül, a modernizáció még sokkal többe kerül? Úgy, hogy közben mindenki mással is meg kell vívnunk az elérhető készletekért, úgy, hogy a sokat emlegetett fantasztikus nyugati gyártási potenciál nincs, csak koszos szar varázsige? Úgy, hogy válságozunk minden téren és az alfa és omega egyesült államok is azonnal és mindenre ami szerződött termék és amit ide kellene basznia az únióba, azokra több éves késéseket jelent? Úgy, hogy egyetlen külmenedzselt tangli tempójú háború minimumtámogatása nevetséges szinten zülleszti le a naaaagy nyugat technikai erejét és évekbe telik a potenciálépítés, a pótlás és csak dizájneladás folyik hangzatos szerződésekkel, amik végtelenül kétségesen teljesíthetőek ha valós a válsághelyzet? Ha valós a fenyegetés és tudtuk, akkor miért mindennek a figyelembevétele nélkül(holott én mint kisember figyelembe vettem évekkel ezelőtt a vitákban) csináltuk a dolgokat, azaz nem csináltunk semmit és miért nem csinálunk most sem semmit? Miközben a népnek válságot hangoztatunk, ami ugye a valaminek a csinálását kellene, hogy maga után vonja? Nekünk egyszerűbb lesz a papír szerződéseinket időre érvényesíteni, ha legfontosabb Lengyelország az USA készletéből két év késéssel kapja meg a szerződötthöz képest a rendelt dolgait? Hogyan gyorsítjuk az egyéb beszerzése helyett a megrendelt tételeink fejlesztését, gyártását, tesztelését, hadrendbe állítását, ha közben a nyugati világban lassulás van mindenkinél ezen a téren és mi a nyugati világból vesszük a felszerelést, ahol lassulás van ezen a téren? Lózung? Elég a lózung? Ha most kell a fenyegetés miatt produktum és a gyorsítás azt támasztja alá, hogy most kellene, miért nem most beszerezhető tételeket veszünk, hanem papíron létező prototípusok fejlesztésében közreműködésének a jogát évekkel későbbre amik a jelen helyzetből kiindulva egy erőforrásokért harcoló Európában egymással konkurensen viaskodó cégekkel a nyersanyagokért amiből a rengetegféle csodás dizájnt kiállítva végtelen számú fejlesztés és kurvára kutatás lesz és a megrendelt holmik sikeres és Ajax szintű gyártása és káosz és téboly, miért nem vettünk és veszünk valamit, ha kell?
Nem akarom tovább nyújtani, de azthiszem érhető, ha nem a 24 órás szolgálatot tartom az elsőrendű tételnek. Válaszaid esetleg a kérdéseimre?