A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai
- Téma indítója desertfox
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ezt én sem értettem soha.
Amikor minket támadnak meg, akkor az mindig hirtelen, egyik pillanatról a másikra történik, minket teljesen felkészületlenül érve, az ellenség pedig teljes pompájában jön, apró trükkökkel, beszivárgással, Duna vonalán fellopakodó repülőgépekkel, stb.
Amikor mi támadunk (fegyverkezünk), akkor azok évek, évtizedek és velünk párhuzamosan vonul fel a környék hadereje, mellesleg egy normális meglepetésszerű támadást nem vagyunk képesek kivitelezni, mert a határon átlépő gépeket 5 méter után leszedi a rájuk váró és persze szintén teljes pompájában tetszelgő légvédelem.
Ez így nem kerek.
Na jó, akkor nézzük meg mi van akkor, ha udvarias ellenség előre bejelenti a szándékát.
Tehát a támadás pillanatában a Gripenek a lehető legmagasabb készültségben vannak. Ez azt azért nem jelenti, hogy 0-24 órában jár a hajtómű a hangárban. Ez megoldhatatlan. Azt sem jelenti, hogy 0-24 órában bent ülnek a pilóták a gépekben, mert ahhoz 2-3 pilóta kellene gépenként. 1 aki bent ül, 1 aki éppen nem ugraszthatóan pihen (mondjuk alszik) és egy tartalék, aki a készültséget adót váltja, ha az elmegy WC-re, kiszáll megmozgatni elgémberedett tagjait, rosszul lesz, vagy bármi egyéb. A pilótafülkét nem arra tervezték, hogy fejenként napi 10-12 órákat bent ücsörögjenek. Hangárok fűtése/légkondicionálása sem erre van tervezve. A pilóták hajózója és G ruhája sem.
A reális maximum, hogy állandóan megfelelő számú pilóta ül a készültségi szobában, viszonylag kényelmes körülmények között. Rajtuk a hajózó, de nincs rajtuk becipzározva a szoros G ruha. Nincs elég pilótánk, hogy ilyen készültséget állandó váltással 0-24 órában minden géphez tudjunk adni, de ettől az apróságtól most tekintsünk el. A gépeken állandón ott van függesztve az éles fegyverzet és fel vannak töltve lőszerrel, kerozinnal. Ez a nagyjából 4 tonna plusszal való ácsorgás azonban hosszabb távon sem a futóműnek, sem a rakétáknak nem tesz jót.
Riasztás esetén a pilóták becipzároznak, veszik a sisakjukat és átfutnak a készültségiből a hangárba. A távolabb lévő hangárokhoz odakészített autókkal mennek. A hangárban bekászálódnak a gépekbe. Ez azért 2-3 percet igénybe vesz. Indítják a hajtóművet és beröffentik az elektronikát. Beütik az alapadatokat (pl. üzemmód). Ellenőrzik a vezérsíkok mozgatását. Közben a hangár személyzet nyitja a hangárt, kiveszi a fegyverekből a biztosítékot, lekapcsolja a külső betáp csatlakozásokat, elveszi a bakokat, stb.... Ez a pilótának és a földieknek is legalább 2 perc.
Ezután a gép kigurul a hangárból és a gurulóúton eltaxizik a felszálló pályáig. A hajtómű próbát csak a készültségi hangárban álló gépek tudják a hangárban megejteni, mert ahhoz hátul is nyitható hangár kell. A többi gép kifutópálya végén csinálja.
Végül felszállás.
Jelenleg a készültségi gépeknek riasztástól számított normaidő a felszállásig 15 perc. Ilyen magas fokú készültségben reménykedjünk benne, hogy ezt 7-8 percig leszorítják. Az alá vinni képtelenség. Ez az első géppárra igaz és nem a teljes század emelésére. Mire az összes gép fent van, az még 2-3 perc. Ebbe nincs beleszámolva azészlelés és a raiasztás időigénye. Erre is van bnormaidő: 1,5 perc az első észleléstől számítva. Tegyükfel hogy megvagyunk 1 perc alatt. Ez azt jelenti hogy az eélső észleléstől az első gép legjobb esetben 8 perc múlva, a teljes század max 12 perc alatt elemelkedik a betonról.
Mikor tudjuk felderíteni a támadást? Volt itt olyan vélemény hogy megfigyeljük a potenciális ellenfél összes repterét. Ezzel több probléma is van. Egyrészt kétséges, hogy minden mondjuk román reptérnél 0-24 órás váltásban tudnánk megfigyelő ügynököket tartani. Másrészt ha valaki támadásra készül, az nyilván ellenőrizni fogja a repterei környékét. Harmadrészt minden egyes román felszállás esetén fel fogjuk emelni a teljes gripen flottánkat? És ha ezt megtesszük, akkor a románok azt nem veszik észre és nem jönnek rá, hogy megfigyeljük a reptereiket?
A realitás az, hogy a radarral való felderítés esetén adjuk ki a riasztást, ha nagy sebeséggel, alacsony magasságban több gép közvetlen határnál közeledik. Ekkor lehet tudni, hogy támadásról van szó.
Mint írtam a két rögzített radarunk között akár 200 méteren is el lehet repülni a felderítés kockázata nélkül. Ha mobil radarokat viszünk a határra, azokból nincs elég, hogy kellően sűrűn, 30-40 km-enként telepítsük. A románok pedig a kisugárzásról tudni fogják hol vannak a radarjaink, tehát azt is, hol kell köztük átcsúszni. De ezen az apróságon ne akadjunk Ha nincs semmi árnyékoló kiemelkedés, akkor egy 5-6 méter magasan forgó antennájú radar 30 méteren repülő célt legfeljebb 25-28, 50 méteren repülő célt 30-33, 100 méteren repülőt 40-44 km-ről tud felderíteni. A gyakorlati értékek ennél kissé kedvezőtlenebbek. Tehát nem látunk be mélyen
Tehát a támadás pillanatában a Gripenek a lehető legmagasabb készültségben vannak. Ez azt azért nem jelenti, hogy 0-24 órában jár a hajtómű a hangárban. Ez megoldhatatlan. Azt sem jelenti, hogy 0-24 órában bent ülnek a pilóták a gépekben, mert ahhoz 2-3 pilóta kellene gépenként. 1 aki bent ül, 1 aki éppen nem ugraszthatóan pihen (mondjuk alszik) és egy tartalék, aki a készültséget adót váltja, ha az elmegy WC-re, kiszáll megmozgatni elgémberedett tagjait, rosszul lesz, vagy bármi egyéb. A pilótafülkét nem arra tervezték, hogy fejenként napi 10-12 órákat bent ücsörögjenek. Hangárok fűtése/légkondicionálása sem erre van tervezve. A pilóták hajózója és G ruhája sem.
A reális maximum, hogy állandóan megfelelő számú pilóta ül a készültségi szobában, viszonylag kényelmes körülmények között. Rajtuk a hajózó, de nincs rajtuk becipzározva a szoros G ruha. Nincs elég pilótánk, hogy ilyen készültséget állandó váltással 0-24 órában minden géphez tudjunk adni, de ettől az apróságtól most tekintsünk el. A gépeken állandón ott van függesztve az éles fegyverzet és fel vannak töltve lőszerrel, kerozinnal. Ez a nagyjából 4 tonna plusszal való ácsorgás azonban hosszabb távon sem a futóműnek, sem a rakétáknak nem tesz jót.
Riasztás esetén a pilóták becipzároznak, veszik a sisakjukat és átfutnak a készültségiből a hangárba. A távolabb lévő hangárokhoz odakészített autókkal mennek. A hangárban bekászálódnak a gépekbe. Ez azért 2-3 percet igénybe vesz. Indítják a hajtóművet és beröffentik az elektronikát. Beütik az alapadatokat (pl. üzemmód). Ellenőrzik a vezérsíkok mozgatását. Közben a hangár személyzet nyitja a hangárt, kiveszi a fegyverekből a biztosítékot, lekapcsolja a külső betáp csatlakozásokat, elveszi a bakokat, stb.... Ez a pilótának és a földieknek is legalább 2 perc.
Ezután a gép kigurul a hangárból és a gurulóúton eltaxizik a felszálló pályáig. A hajtómű próbát csak a készültségi hangárban álló gépek tudják a hangárban megejteni, mert ahhoz hátul is nyitható hangár kell. A többi gép kifutópálya végén csinálja.
Végül felszállás.
Jelenleg a készültségi gépeknek riasztástól számított normaidő a felszállásig 15 perc. Ilyen magas fokú készültségben reménykedjünk benne, hogy ezt 7-8 percig leszorítják. Az alá vinni képtelenség. Ez az első géppárra igaz és nem a teljes század emelésére. Mire az összes gép fent van, az még 2-3 perc. Ebbe nincs beleszámolva azészlelés és a raiasztás időigénye. Erre is van bnormaidő: 1,5 perc az első észleléstől számítva. Tegyükfel hogy megvagyunk 1 perc alatt. Ez azt jelenti hogy az eélső észleléstől az első gép legjobb esetben 8 perc múlva, a teljes század max 12 perc alatt elemelkedik a betonról.
Mikor tudjuk felderíteni a támadást? Volt itt olyan vélemény hogy megfigyeljük a potenciális ellenfél összes repterét. Ezzel több probléma is van. Egyrészt kétséges, hogy minden mondjuk román reptérnél 0-24 órás váltásban tudnánk megfigyelő ügynököket tartani. Másrészt ha valaki támadásra készül, az nyilván ellenőrizni fogja a repterei környékét. Harmadrészt minden egyes román felszállás esetén fel fogjuk emelni a teljes gripen flottánkat? És ha ezt megtesszük, akkor a románok azt nem veszik észre és nem jönnek rá, hogy megfigyeljük a reptereiket?
A realitás az, hogy a radarral való felderítés esetén adjuk ki a riasztást, ha nagy sebeséggel, alacsony magasságban több gép közvetlen határnál közeledik. Ekkor lehet tudni, hogy támadásról van szó.
Mint írtam a két rögzített radarunk között akár 200 méteren is el lehet repülni a felderítés kockázata nélkül. Ha mobil radarokat viszünk a határra, azokból nincs elég, hogy kellően sűrűn, 30-40 km-enként telepítsük. A románok pedig a kisugárzásról tudni fogják hol vannak a radarjaink, tehát azt is, hol kell köztük átcsúszni. De ezen az apróságon ne akadjunk Ha nincs semmi árnyékoló kiemelkedés, akkor egy 5-6 méter magasan forgó antennájú radar 30 méteren repülő célt legfeljebb 25-28, 50 méteren repülő célt 30-33, 100 méteren repülőt 40-44 km-ről tud felderíteni. A gyakorlati értékek ennél kissé kedvezőtlenebbek. Tehát nem látunk be mélyen
Elnézést! Korán nyomtam a küldés gombra.
Szóval nincs elég eszközük a kellően sűrű alacsony magasságú radar lefedettséghez, de ezen az apróságon ne akadjunk fenn. Ha alacsony magasságon közlekednek a román támadók, nem látunk be mélyen Románia fölé. Sőt tulajdonképpen egyáltalán ne látunk be, mert közvetlenül a határra nem vihetjük a radarokat. Ez esetben ugyanis a románok a megfelelő pillanatban tüzérséggel percek alaltt kilőnék a teljes radar parkunkat. Tehát a tüzérség hatótávolságán kívül, 25-30 km-re a határtól érdemes telepíteni. Így telepítve viszont egy alacsonyan jövő célt jó, ha a határnál felderítenek.
Tehát tegyük fel, hogy szerencsénk van és a románok nem csúsznak át, a határnál fel tudjuk deríteni a támadókat. Ekkor 130-150 km-re vannak Kecskeméttől (attól függően melyik határszakaszon jönnek). Még alacsonyan, megpakolva is a Lancer gépek 900 km/h-t, azaz percenként 15 km-es sebességet tudnak. Van tehát 7-8 perc a bombák, rakéták becsapódásáig.
Ugye egyértelmű, hogy a legmagasabb készültség mellett is a földön kapják el az összes gépünket?
Egyébként egy éppen, hogy csak felszállt Gripen, aminek se sebessége, se magassága nincs a harchoz, nem fordult még rá a támadókra, ha ráfordult, nem találta még meg a támadókat a radarjával, vagy nem vette még követésbe. Szóval egy ilyen Gripen csak könnyű célpont. Nem elég csak felemelni a gépet.
Mielőtt valaki közli, hogy akkor járőröztessük a gépeinket, az gondoljon bele, hogy milyen terhelést jelentene hetekig vagy akár hónapokig állandóan levegőben tartani a lehető legtöbb gépet. A gépek hadrafoghatósága is gyorsan csökkenne és a pilótáké is. A románoknak csak annyi a dolguk, hogy fenntartják a feszültséget, amíg a magyar légierő ki nem merül a járőrözésben és csak azután támadnak. A rakéták sem bírják sokáig az állandó reptetést és a sűrű le- és felszállásokat. AIM-120 rakétából meg egy garnitúrányi sincs, úgyhogy nioncs tartalék cserélgetni. Ha a gépeinknek csak harmada nincs bevethető állapotban egy ilyen helyzetben, az már csoda lenne. A bevethetőek max. felét lehetne egyszerre levegőben tartani, azaz mondjuk 4 együléses és 1 kétüléses gépet. Ennyi vajon elég? Ráadásul heti szinten menne bele a gépekbe annyi repóra, amennyit évente szoktunk belerakni. gyorsan elhasználnánk a technikát. Mivel járőrözni nem alacsony magasságban szokás, a románok látnák a járőröző gépeinket, tehát tudják időzíteni a támadásukat, hogy váltás idejére essen. Vagy akkorra, amikor a gépeinkben már alig van nafta, mindenképpen kevés egy légi harchoz. Ha meg úgy váltjuk a gépeket, hogy légiharc tartalék elérésekor már leváltjuk a gépet és akkor indul haza, ha a váltás már elfoglalta a járőr pozíciót, akkor a hasznos járőrözési idő nagyon lecsökken, mert abban nincs benne a le- és felszállás a járőr útvonalra való ki- és visszarepülés és a légiharc tartalék üzemanyag igénye. Túl sűrűn kellene váltogatni a gépeket és hasznos járőr időtartam és a teljes levegőben töltött idő rossz aránya miatt még kevesebb gépet tudnánk levegőben tartani.
Szóval nincs elég eszközük a kellően sűrű alacsony magasságú radar lefedettséghez, de ezen az apróságon ne akadjunk fenn. Ha alacsony magasságon közlekednek a román támadók, nem látunk be mélyen Románia fölé. Sőt tulajdonképpen egyáltalán ne látunk be, mert közvetlenül a határra nem vihetjük a radarokat. Ez esetben ugyanis a románok a megfelelő pillanatban tüzérséggel percek alaltt kilőnék a teljes radar parkunkat. Tehát a tüzérség hatótávolságán kívül, 25-30 km-re a határtól érdemes telepíteni. Így telepítve viszont egy alacsonyan jövő célt jó, ha a határnál felderítenek.
Tehát tegyük fel, hogy szerencsénk van és a románok nem csúsznak át, a határnál fel tudjuk deríteni a támadókat. Ekkor 130-150 km-re vannak Kecskeméttől (attól függően melyik határszakaszon jönnek). Még alacsonyan, megpakolva is a Lancer gépek 900 km/h-t, azaz percenként 15 km-es sebességet tudnak. Van tehát 7-8 perc a bombák, rakéták becsapódásáig.
Ugye egyértelmű, hogy a legmagasabb készültség mellett is a földön kapják el az összes gépünket?
Egyébként egy éppen, hogy csak felszállt Gripen, aminek se sebessége, se magassága nincs a harchoz, nem fordult még rá a támadókra, ha ráfordult, nem találta még meg a támadókat a radarjával, vagy nem vette még követésbe. Szóval egy ilyen Gripen csak könnyű célpont. Nem elég csak felemelni a gépet.
Mielőtt valaki közli, hogy akkor járőröztessük a gépeinket, az gondoljon bele, hogy milyen terhelést jelentene hetekig vagy akár hónapokig állandóan levegőben tartani a lehető legtöbb gépet. A gépek hadrafoghatósága is gyorsan csökkenne és a pilótáké is. A románoknak csak annyi a dolguk, hogy fenntartják a feszültséget, amíg a magyar légierő ki nem merül a járőrözésben és csak azután támadnak. A rakéták sem bírják sokáig az állandó reptetést és a sűrű le- és felszállásokat. AIM-120 rakétából meg egy garnitúrányi sincs, úgyhogy nioncs tartalék cserélgetni. Ha a gépeinknek csak harmada nincs bevethető állapotban egy ilyen helyzetben, az már csoda lenne. A bevethetőek max. felét lehetne egyszerre levegőben tartani, azaz mondjuk 4 együléses és 1 kétüléses gépet. Ennyi vajon elég? Ráadásul heti szinten menne bele a gépekbe annyi repóra, amennyit évente szoktunk belerakni. gyorsan elhasználnánk a technikát. Mivel járőrözni nem alacsony magasságban szokás, a románok látnák a járőröző gépeinket, tehát tudják időzíteni a támadásukat, hogy váltás idejére essen. Vagy akkorra, amikor a gépeinkben már alig van nafta, mindenképpen kevés egy légi harchoz. Ha meg úgy váltjuk a gépeket, hogy légiharc tartalék elérésekor már leváltjuk a gépet és akkor indul haza, ha a váltás már elfoglalta a járőr pozíciót, akkor a hasznos járőrözési idő nagyon lecsökken, mert abban nincs benne a le- és felszállás a járőr útvonalra való ki- és visszarepülés és a légiharc tartalék üzemanyag igénye. Túl sűrűn kellene váltogatni a gépeket és hasznos járőr időtartam és a teljes levegőben töltött idő rossz aránya miatt még kevesebb gépet tudnánk levegőben tartani.
Reálisan számolva valóban egy géppár tud a levegőben lenni. Kérdés, hogy az meg fogja-e állítani a teljes ellenséges légierőt? A készültségben 2 AIM-120 és 2 csorgőkígyó a szokásos függesztmény. Elméletileg a járőrgépeken lehetne 4 AIM-120 + 2 AIM-9 is, de akkor kevesebb póttartály megy föl és rövidebb a járőrözési idő. A Gripen igazán potens fegyvere az AIM-120. Az AIM-9 csak közelharcra használható és a Gripeneken lévő régi, L változat gyengébb képességű, mint az orosz R-73. Úgyhogy két gép 4-8 AIM-120-at tud elengedni, amelyeknek a gyakorlati megsemmisítési aránya eddig 80 % körüli volt. Utánna marad a manőverező közelharc csörgőkígyóval és gépágyúval, ami eléggé ki-ki meccs lenne még egynelő számú gép esetén. Ha román kísérő vadászok létszámfölényben vannak az AIM-120 találatok után is a 2 Gripennel szemben (ez azért elég valószínű), akkor pedig nem kétséges a kimenete.
1 század vadász változatú Lancer - még ha veszteségek árán is, de - lelépné a 2 járöröző Gripent. A támadó változatok meg a földön elpusztítják a többi Gripent. Elvesztenek max. fél tucat gépet, de kiiktatják a magyar légierőt.
Amúgy meg ha eszük van, akkor értéktelenebb gyakorló gépeket küldenek előre rakétafogónak.
Az ukrán repterek nem csak a nyugati határon vannak, sőt elsősorban nem ott. Mi van ha 1-2 század szu-24, vagy szu-25, meg egy század MIG-29 kísérő kelet helyett nyugatra indul? A Kárpátokon nem látnak át a földi radarok. Akkor veszed észre őket, amikor átrepülnek a Kárpátok felett. Ekkor 12-15 percre vanank Kecskeméttől. Jelenleg talán a készültségi géppárt fel tudnánk emelni. De azt is csak talán. Ez 4 AIM-120 + 4 AIM-9 rakétát jelent a két gépen. Ez édeskevés még a század mig-29 kísérő ellen is. Ráadásul valószínűleg a helyzeti előnyük miatt megfordul a BVR szituáció és a Migek lőnek először egy csomó R-27 rakétával. Esélyes, hogy a készültségi géppárunk el sem jut lőhelyzetig, mielőtt leszednék.
Még sincsenek magasabb készültségben a gépeink és nem is települtek át Pápára.
Ezt én sem értettem soha.
Amikor minket támadnak meg, akkor az mindig hirtelen, egyik pillanatról a másikra történik, minket teljesen felkészületlenül érve, az ellenség pedig teljes pompájában jön, apró trükkökkel, beszivárgással, Duna vonalán fellopakodó repülőgépekkel, stb.
Amikor mi támadunk (fegyverkezünk), akkor azok évek, évtizedek és velünk párhuzamosan vonul fel a környék hadereje, mellesleg egy normális meglepetésszerű támadást nem vagyunk képesek kivitelezni, mert a határon átlépő gépeket 5 méter után leszedi a rájuk váró és persze szintén teljes pompájában tetszelgő légvédelem.
Ez így nem kerek.</blockquote>
Kétség kivül az nyer aki előbb lép,...ennyi. Egy háború nem egyik napról a másik napra kezdődik, senki sem rohan le senkit...a kérdés az melyik a naivabb fél a pályán, hogyan tudják bősziteni ill. ugyanakkor altatni egymást a felek, és addigra amikorra valaki kiadja a támadásra a parancsot már mindkét fél fel kell hogy legyen készülve még a legrosszabbra is. Ennek fényében az emlitett scenáriók keveset érnek, mert meggyőződésem, hogy mire megindul valaki már diverzáns alakulatok és ügynökök tömkelege fog lapitani a szomszédos ország stratégiailag fontos területein.
Mo abban a szerencsés helyzetben van (ill. lenne), hogy a szomszédos országokban jelentős magyarság él, nagyrészt tömben...és van az a "mag", amely fejfájást okozna az adott ország haderejének ezeken a területeken
Ugye azt tudod, hogy a környező országok harci készültségének emelése nem maradna titokban az itthoni szervek előtt, és mi is hasonló készültségemeléssel válaszolnánk. Ennyire villámháborúról még a legmegátalkodottabb német stratégák se álmodtak. A háborúnak megvannak a maga előjelei pl. diplomáciai, gazdasági kapcsolatok megszakítása az ott élő magyar állampolgárok elfogása, kitoloncolása stb.
Olyan nincs, hogy akkor most fogják magukat a románok meg a szerbek reggel azzal a hirtelen öttlettel ébrednek, hogy támadjuk meg a magyarokat. A haderőt elő kell készíteni, készleteket felhalmozni, járműveket kivenni a tartalékból, karbantartásokat végezni satöbbi. Gyakorlatoztatni a csapatokat, behívni a tartalékosokat. Nem megy az olyan gyorsan.
Amúgy meg ha a gripen radarja már látja az ellenséges gépeket akkor azt a földi légvédelem is látni fogja, a kubok pedig azért még mindeg gond nélkül lezavarnak egypár szutykos mig-21-est.
Olyan nincs, hogy akkor most fogják magukat a románok meg a szerbek reggel azzal a hirtelen öttlettel ébrednek, hogy támadjuk meg a magyarokat. A haderőt elő kell készíteni, készleteket felhalmozni, járműveket kivenni a tartalékból, karbantartásokat végezni satöbbi. Gyakorlatoztatni a csapatokat, behívni a tartalékosokat. Nem megy az olyan gyorsan.
Amúgy meg ha a gripen radarja már látja az ellenséges gépeket akkor azt a földi légvédelem is látni fogja, a kubok pedig azért még mindeg gond nélkül lezavarnak egypár szutykos mig-21-est.
Tisztelt Forumtársak!
Új vagyok a fórumon, rég óta olvasgatok a témával kapcsolatban, szabadidőmben megszületett egy fenntartható haderő szerkezete, a véleményetekre lennék kíváncsi.
A jelenleg meglévő haderőszerkezettel gazdálkodva a következőként nézne ki.
Létrehoznánk egy hadosztályt aminek az élén a 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezredből kialakítandó zászlóalj állna, feladata a hadosztály irányítása és híradó összekötetése lenne.
Alatta lenne 1. állandó többcélú dandár, 1 tartalékos többcélú dandár, amelynek a felépítése és helyőrségei megegyeznének az állandó dandáréval, 1 különleges műveleti ezred, harctámagotó-biztosító önálló alakulatok: helikopter zászlóalj, műszaki zászlóalj, vegyvédelmi zászlóalj, egészségügyi zászlóalj, légvédelmi osztály, logisztikai zászlóalj.
Ezáltal minden dandár rendelkezne 3-3 teljes harcértékű harccsoporttal plusz egy gyorsreagálású harccsoport a különleges műveleti ezredből kialakítva. A többcélú dandár a jelenleg is működő 5. Bocskai István Lövészdandáron és a 25. Klapka György Lövészdandáron alakulna.
A fő harcjárművek Freccia különböző típusai (pszh, felderítő, aknavetős, páncéltörő, vezetési pont, híradó, műszaki mentő, utász, mentő, 155mm tüzérségi, 120mm tankvadász) Stanag 5-ös védettségi fokozattal lennének. Emellett ugyanúgy az rendszeresíthetnénk az Iveco lmv terepjárókat a teherautók pedig Rábák lennének. Azért az olasz járművek, mert jó velük a viszonyunk tudtommal és megbízható gépek, amelyek szinte minden igényt kielégítenek.
Egyéni és támogató lőfegyverekként a HK fegyvercsaládot tudnám elképzelni. Minden katona új itthoni gyártású, a használatnak megfelelő egyenruhával lenne ellátva. Ezenkívül minden katona kapna új ballisztikai sisakot, málhamellényt, új lövedékálló mellényt, éjjellátót, rádiót természetesen kezelővel.
Az alap lövészegység a raj lenne 2x8 főből állna parancsnok ill. helyettese( akik plusz gps-el ellátott megfelelő adatátvitelre képes számítógéppel lenne ellátva), 2 rpg-vel felszerelt, 2 géppuskával felszerelt, 2 karabélyos lövész CLS képzéssel.
A többcélú dandár állna egy vezetési törzsből (5. vezetési törzse)
3 harcoló lövész zászlóaljból - Tata, Hódmezővásárhely, Debrecen helyőrséggel.
Minden zászlóalj olasz mintára állna:
1 törzs és logisztikai századból
3 lövész század (törzs, 3lövészszakasz (4 Freccia harcjármű 60mmaknavető támogatással a szakasztörzsben, támogató szakasz 3db 80mm aknavetővel felszerelt raj, 2db Freccia irányítót páncéltörővel felszerelt raj, mesterlövész raj) ,
1 támogató századból törzs felderítő szakasz 5 harcjárművel, 4db 120m-es aknavetős szakasz, 4db önjáró páncéltörő rakétás szakasz, mesterlövész raj.
Páncélozott felderítő zászlóalj helyőrsége Tata lenne amely a jelenlegi 25/11. harckocsi zászlóalj, az egyik debreceni lövész zászlóaljon és a 36. páncéltörő rakétaosztály állományán alakulna. Állna 1 törzs és logisztikai századból, 4 páncélozott,felderítő századból (törzs szakasz, 3 harci szakasz 2Centauronnal és 4 puma 4x4 harcjárművel felszerelve)
1 páncéltörő ütegből amely állhatna pl.12 db Fennecből.
Tüzér osztály a 101. tüzérosztályon alapulna Tata helyőrséggel.
1 törzs és logisztikai század,
1 felderítőszázad 1 tüzérségi radar, 2 aknavető radar, 2 uav MQ1 Predator ami szükség esetén tűztámogatást is tud nyújtani , 2 célfelderítő raj, meterológiai rajból állna),
3 tüzér üteg egyenként 6 db 155mm-es önjáró löveggel a Freccia 155mm Porcupine változatával
Támogató zászlóalj Debrecenbe települne. Állna törzs és logisztikai század, híradó század, eü század Rolle2+, műszaki század (ami 3utász szakaszból (3x8 fős rajból állna), mozgástámogató szakasz), ellátó század, javító század.
Különleges műveleti ezred feladata gyorsreagálású erőként működne a helyőrsége Szolnok lenne. A törzse a 25. dandár törzsén alapulna, Bercsényi különleges műveleti zászlóalj nagyjából az SAS felépítését venné alapul. A KMZ állna törzsből 3db kb. 64 fős műveleti századból, kiképző századból, támogató századból
25/88 könnyű ranger jelegű lövészzászlóalj amely állna törzs és logisztikai századból
3 lövész századból
A támogató század felépítése nagyjából megegyezne a lövészzászlóaljakkal csak könnyű gépjárművekkel. A kiképzése specializálódna a könnyű vegyes feladatokra.
ISR zászlóalj a 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj állományán alapulna
Állna törzs és vezetési századból, páncélozott felderítő századból lásd fenn, mélységi felderítő századból, ISR századból ,amely rendelkezne HUMINT és elemző, rádióelektronikai felderítő, és UAV szakaszból
,
Támogató zászlóalj állna törzs és logisztikai századból, híradó századból, műszaki szakaszból, Rolle1+szakaszból, ellátó és javító századból.
Helikopter zászlóalj Szolnok felépítése (mint mind 3 reptérnek Szolnok, Kecskemét, Pápa) a következő lenne törzs és hadműveleti központ, őr század, földi kiszolgáló század, légi kiszolgáló század, logisztikai század és harci alakulatok, jelen esetben 2 helikopter század. 1. század 18 db Ah6 littlebird mint könnyű harci helikopter az 1. többcélú dandárt támogatná. Azért az Ah6, mert több fegyverzet függeszthető fel rá mint a hasonló EC változatra. A 2. többcélú dandárt a felállítandó kiképző ezred kiképző repülő százada támogatni 18db PC21-es gépekkel. A 2. század 6db Ah6 Little bird, 9dbszállító 3db CSAR NH90 feladata a különleges műveleti ezred támogatása.
Műszaki zászlóalj Szentes állomásozna, állna törzs és logisztikai századból, 2 hídépítő századból, viztisztító századból, művelettámogató századból, tűzszerész századból.
Vegyvédelmi zászlóalj maradna a jelenlegi szerkezetében.
Eü zászlóalj Rolle3 kitelepülő korházat képes létrehozni a Honvédkórház adja az állományát.
Légvédelmi zászlóalj Győrben települne mint a 12 Arabona 2. osztálya és állna törzs és logisztikai századból, 4 légvédelmi ütegből. 1-2. feladata a 2 dandár 6 harccsoportját védelmezni állnának 3-3 szakaszból minden szakasz 5 indítóból állna vagy a jelenlegi Mistral rakéták új hordozó platformon vagy Sa22. 3. üteg a 2 dandár és a hadosztály törzsét oltalmazná mind a 3 szakasz Saab RBS23-al lenne ellátva. 4. üteg a különleges műveleti ezredet támogatná 2 manpads szakasz (20-20 indító) 1 RBS 23 szakasszal.
Ez a hadosztály kb. 2. év alatt felszerelhető lenne új eszközökkel. Kb. 1500 fővel kéne az állandó állományt az átcsoportosítások után feltölteni és kb. 4700 valóságos tartalékost rendelni hozzá.
Új vagyok a fórumon, rég óta olvasgatok a témával kapcsolatban, szabadidőmben megszületett egy fenntartható haderő szerkezete, a véleményetekre lennék kíváncsi.
A jelenleg meglévő haderőszerkezettel gazdálkodva a következőként nézne ki.
Létrehoznánk egy hadosztályt aminek az élén a 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezredből kialakítandó zászlóalj állna, feladata a hadosztály irányítása és híradó összekötetése lenne.
Alatta lenne 1. állandó többcélú dandár, 1 tartalékos többcélú dandár, amelynek a felépítése és helyőrségei megegyeznének az állandó dandáréval, 1 különleges műveleti ezred, harctámagotó-biztosító önálló alakulatok: helikopter zászlóalj, műszaki zászlóalj, vegyvédelmi zászlóalj, egészségügyi zászlóalj, légvédelmi osztály, logisztikai zászlóalj.
Ezáltal minden dandár rendelkezne 3-3 teljes harcértékű harccsoporttal plusz egy gyorsreagálású harccsoport a különleges műveleti ezredből kialakítva. A többcélú dandár a jelenleg is működő 5. Bocskai István Lövészdandáron és a 25. Klapka György Lövészdandáron alakulna.
A fő harcjárművek Freccia különböző típusai (pszh, felderítő, aknavetős, páncéltörő, vezetési pont, híradó, műszaki mentő, utász, mentő, 155mm tüzérségi, 120mm tankvadász) Stanag 5-ös védettségi fokozattal lennének. Emellett ugyanúgy az rendszeresíthetnénk az Iveco lmv terepjárókat a teherautók pedig Rábák lennének. Azért az olasz járművek, mert jó velük a viszonyunk tudtommal és megbízható gépek, amelyek szinte minden igényt kielégítenek.
Egyéni és támogató lőfegyverekként a HK fegyvercsaládot tudnám elképzelni. Minden katona új itthoni gyártású, a használatnak megfelelő egyenruhával lenne ellátva. Ezenkívül minden katona kapna új ballisztikai sisakot, málhamellényt, új lövedékálló mellényt, éjjellátót, rádiót természetesen kezelővel.
Az alap lövészegység a raj lenne 2x8 főből állna parancsnok ill. helyettese( akik plusz gps-el ellátott megfelelő adatátvitelre képes számítógéppel lenne ellátva), 2 rpg-vel felszerelt, 2 géppuskával felszerelt, 2 karabélyos lövész CLS képzéssel.
A többcélú dandár állna egy vezetési törzsből (5. vezetési törzse)
3 harcoló lövész zászlóaljból - Tata, Hódmezővásárhely, Debrecen helyőrséggel.
Minden zászlóalj olasz mintára állna:
1 törzs és logisztikai századból
3 lövész század (törzs, 3lövészszakasz (4 Freccia harcjármű 60mmaknavető támogatással a szakasztörzsben, támogató szakasz 3db 80mm aknavetővel felszerelt raj, 2db Freccia irányítót páncéltörővel felszerelt raj, mesterlövész raj) ,
1 támogató századból törzs felderítő szakasz 5 harcjárművel, 4db 120m-es aknavetős szakasz, 4db önjáró páncéltörő rakétás szakasz, mesterlövész raj.
Páncélozott felderítő zászlóalj helyőrsége Tata lenne amely a jelenlegi 25/11. harckocsi zászlóalj, az egyik debreceni lövész zászlóaljon és a 36. páncéltörő rakétaosztály állományán alakulna. Állna 1 törzs és logisztikai századból, 4 páncélozott,felderítő századból (törzs szakasz, 3 harci szakasz 2Centauronnal és 4 puma 4x4 harcjárművel felszerelve)
1 páncéltörő ütegből amely állhatna pl.12 db Fennecből.
Tüzér osztály a 101. tüzérosztályon alapulna Tata helyőrséggel.
1 törzs és logisztikai század,
1 felderítőszázad 1 tüzérségi radar, 2 aknavető radar, 2 uav MQ1 Predator ami szükség esetén tűztámogatást is tud nyújtani , 2 célfelderítő raj, meterológiai rajból állna),
3 tüzér üteg egyenként 6 db 155mm-es önjáró löveggel a Freccia 155mm Porcupine változatával
Támogató zászlóalj Debrecenbe települne. Állna törzs és logisztikai század, híradó század, eü század Rolle2+, műszaki század (ami 3utász szakaszból (3x8 fős rajból állna), mozgástámogató szakasz), ellátó század, javító század.
Különleges műveleti ezred feladata gyorsreagálású erőként működne a helyőrsége Szolnok lenne. A törzse a 25. dandár törzsén alapulna, Bercsényi különleges műveleti zászlóalj nagyjából az SAS felépítését venné alapul. A KMZ állna törzsből 3db kb. 64 fős műveleti századból, kiképző századból, támogató századból
25/88 könnyű ranger jelegű lövészzászlóalj amely állna törzs és logisztikai századból
3 lövész századból
A támogató század felépítése nagyjából megegyezne a lövészzászlóaljakkal csak könnyű gépjárművekkel. A kiképzése specializálódna a könnyű vegyes feladatokra.
ISR zászlóalj a 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj állományán alapulna
Állna törzs és vezetési századból, páncélozott felderítő századból lásd fenn, mélységi felderítő századból, ISR századból ,amely rendelkezne HUMINT és elemző, rádióelektronikai felderítő, és UAV szakaszból
,
Támogató zászlóalj állna törzs és logisztikai századból, híradó századból, műszaki szakaszból, Rolle1+szakaszból, ellátó és javító századból.
Helikopter zászlóalj Szolnok felépítése (mint mind 3 reptérnek Szolnok, Kecskemét, Pápa) a következő lenne törzs és hadműveleti központ, őr század, földi kiszolgáló század, légi kiszolgáló század, logisztikai század és harci alakulatok, jelen esetben 2 helikopter század. 1. század 18 db Ah6 littlebird mint könnyű harci helikopter az 1. többcélú dandárt támogatná. Azért az Ah6, mert több fegyverzet függeszthető fel rá mint a hasonló EC változatra. A 2. többcélú dandárt a felállítandó kiképző ezred kiképző repülő százada támogatni 18db PC21-es gépekkel. A 2. század 6db Ah6 Little bird, 9dbszállító 3db CSAR NH90 feladata a különleges műveleti ezred támogatása.
Műszaki zászlóalj Szentes állomásozna, állna törzs és logisztikai századból, 2 hídépítő századból, viztisztító századból, művelettámogató századból, tűzszerész századból.
Vegyvédelmi zászlóalj maradna a jelenlegi szerkezetében.
Eü zászlóalj Rolle3 kitelepülő korházat képes létrehozni a Honvédkórház adja az állományát.
Légvédelmi zászlóalj Győrben települne mint a 12 Arabona 2. osztálya és állna törzs és logisztikai századból, 4 légvédelmi ütegből. 1-2. feladata a 2 dandár 6 harccsoportját védelmezni állnának 3-3 szakaszból minden szakasz 5 indítóból állna vagy a jelenlegi Mistral rakéták új hordozó platformon vagy Sa22. 3. üteg a 2 dandár és a hadosztály törzsét oltalmazná mind a 3 szakasz Saab RBS23-al lenne ellátva. 4. üteg a különleges műveleti ezredet támogatná 2 manpads szakasz (20-20 indító) 1 RBS 23 szakasszal.
Ez a hadosztály kb. 2. év alatt felszerelhető lenne új eszközökkel. Kb. 1500 fővel kéne az állandó állományt az átcsoportosítások után feltölteni és kb. 4700 valóságos tartalékost rendelni hozzá.
laiki
Úgy néz ki a dolog egy ilyen szituációban,hogy az egész század bent hegeszt a laktanyában két gép a levegőben + két gép keszi ezeken kívül a többi az állóhelyén felfegyverezve várja a parancsot.
A verzió;
A két fent lévő gép időben észleli már a Román légtérben közeledő gépeket,riasztanak és felszáll a keszi + még annyi gép ami elegendő a támadók leküzdéséhez.Gondolom nem egy NASA program kitalálni a végeredményt.
B verzió;
Nem észlelik csak a határon a támadókat ebben az estben csak a keszinek lesz ideje felszállni és akkor már is 4 Gripennel kell szembenéznie a Lancer századnak ami nem túl jó hír a számukra.
A rakétafogó gépeiddel az a baj,hogy a modern 4.gen. gépek már rendelkeznek NCTR képességgel így a Gripenek pontosan tudni fogják,hogy nem kell AMRAAM-ot pocsékolni mert elég a gépágyú is.
Úgy néz ki a dolog egy ilyen szituációban,hogy az egész század bent hegeszt a laktanyában két gép a levegőben + két gép keszi ezeken kívül a többi az állóhelyén felfegyverezve várja a parancsot.
A verzió;
A két fent lévő gép időben észleli már a Román légtérben közeledő gépeket,riasztanak és felszáll a keszi + még annyi gép ami elegendő a támadók leküzdéséhez.Gondolom nem egy NASA program kitalálni a végeredményt.
B verzió;
Nem észlelik csak a határon a támadókat ebben az estben csak a keszinek lesz ideje felszállni és akkor már is 4 Gripennel kell szembenéznie a Lancer századnak ami nem túl jó hír a számukra.
A rakétafogó gépeiddel az a baj,hogy a modern 4.gen. gépek már rendelkeznek NCTR képességgel így a Gripenek pontosan tudni fogják,hogy nem kell AMRAAM-ot pocsékolni mert elég a gépágyú is.
dudi gépágyúval semmire nem mész, ha minden behatolóra nincs a levegőben 1-1 Gripen. Azzal közel kell menj, annyira, hogy akár ő is könnyen indíthat egy rakétát. De ha nem tud indítani, akkoris mire egyet leszedsz arra a másik már rohadt messze lesz. Arra meg vagy indítasz rakétát vagy hagyod elfutni, vagy rosszabb esetben bombázni. 3 év mulva meg nem a Lancerekkel hanem F-16-osokkal kell szembnézni, ami már hasonló kategória.
Használjuk hát mire a legjobban alklamas Laiki
valós háborús helyzet esetén egy adminisztratív döntéssel 3-4 nap alatt vásárolnánk szerintem még 20-30 Gripent , amire még talán pilóta is akadna, mivel úgy vélem 35-40 kiképzett pilóta azért van idehaza ! A Svédek ebben szinte biztosan partnerek lennének !
Más kérdés hogy egy Román támadásnak (pláne meglepetésszerű ) az égvilágon semmi esélye ! A NATO alapelvek szerint szinte biztosan a teljes NATO az agresszor ellen fordúlna még HA technikailag képesek lennének a támadásra amit nagyon nem hiszek !
Ők a szárazföldi erőknél vannak elsöprő fölényben , de ha bevetik a teljes haderejüket azzal a számukra igazán problémás keleti végeket teljesen védelem nélkül hagynák (pl Moldáviánál ).
Ezt nem tehetik meg !
valós háborús helyzet esetén egy adminisztratív döntéssel 3-4 nap alatt vásárolnánk szerintem még 20-30 Gripent , amire még talán pilóta is akadna, mivel úgy vélem 35-40 kiképzett pilóta azért van idehaza ! A Svédek ebben szinte biztosan partnerek lennének !
Más kérdés hogy egy Román támadásnak (pláne meglepetésszerű ) az égvilágon semmi esélye ! A NATO alapelvek szerint szinte biztosan a teljes NATO az agresszor ellen fordúlna még HA technikailag képesek lennének a támadásra amit nagyon nem hiszek !
Ők a szárazföldi erőknél vannak elsöprő fölényben , de ha bevetik a teljes haderejüket azzal a számukra igazán problémás keleti végeket teljesen védelem nélkül hagynák (pl Moldáviánál ).
Ezt nem tehetik meg !
"Még sincsenek magasabb készültségben a gépeink és nem is települtek át Pápára."</blockquote>
Az ukrán helyzet megítélését és a készültség fokozását, esetleges áttelepülést bízzuk a honvédségre, sztem ők se hülyék.
A konfliktusok közelsége sem indokolja az alábbi lépéseket...
Az ukrán helyzet megítélését és a készültség fokozását, esetleges áttelepülést bízzuk a honvédségre, sztem ők se hülyék.
A konfliktusok közelsége sem indokolja az alábbi lépéseket...