A magyar hadiipar napjainkban

[pöcshuszár]

Na, köszönöm szépen.
Miről is pofázok már évek óta!?
A plebsznek való parasztvakítás a haderőfejlesztési program, nem más.
Ahelyett, hogy valóban a jövőbe mutató csúcstechnikát vennénk, ehelyett középszerű digitális ócskavasakat veszünk ("Oda süllyedt a Bunderswehr, hogy..." szinvonalú technikákat).

S3 Vikinget a népnek!

 

[borisz]

Székesfehérváron milyen befektetésük lesz?

Ha genyók, akkor a lakásokat vásárolják fel, hogy két év múlva másfélszereséért eladják. Vagy jópénzért kiadják a katonáknak, hogy biztosan jó helyre menjen a lakhatási támogatás.

 

[Terminator]

Kettős felhasználású technológiákat mutattak be a ZalaZONE tesztpályán

Megkezdte munkáját a Kooperatív Technológiák Nemzeti Laboratóriuma. A projektindító találkozót a labor konzorciumának vezetője, a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonában álló TECHTRA Technológiai Transzfer Intézet Közhasznú Nonprofit Zrt. szervezte szombaton a ZalaZONE Járműipari Tesztpályán.

A terepi, földi autonóm járművek, a dróntechnológia, a bionika és robotika, a hálózatközpontú kooperatív automatizálás volt a témája a tanácskozásnak, melyre többek között egyetemek, kutatóközpontok, innovatív fejlesztéssel foglalkozó cégek kaptak meghívást.

Prof. Dr. Palkovics László, a Széchenyi Egyetem kuratóriumának elnöke, az N7 Holding Zrt. vezérigazgatója az esemény házigazdájaként köszöntötte a megjelenteket, aki hangsúlyozta: azért indították a kooperációs programot, hogy a szakmában, kutatásban érintettek megoszthassák egymással fejlesztési eredményeiket, ne elszigetelten végezzék munkájukat. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos a tesztpályában rejlő lehetőségeket ismertette röviden.

Dr. Porkoláb Imre dandártábornok, a honvédelmi tárca védelmi innovációért felelős miniszteri biztosa többek között arról szólt, hogy februárban létrehozták a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Nonprofit Zrt-t (VIKI), ami a polgári és katonai célra egyaránt alkalmazható technológiák feltérképezésére és annak védelmi célú hasznosításának támogatására hivatott.

Dr. Szalay Zsolt, a TECHTRA tudományos technológiai vezérigazgató-helyettese lapunk érdeklődésére elmondta: a Kooperatív Technológiák Nemzeti Laboratóriuma 14 konzorciumi tagból áll, decemberben kezdték meg működésüket, s a zalaegerszegi konferencia a négyéves projekt nyitórendezvénye. Céljuk az, hogy egyedülálló, kettős felhasználású rendszereket fejlesszenek ki, ami egyrészt elősegítse például a mezőgazdaság hatékony automatizálását a mesterséges intelligencia felhasználásával, másrészt védelmi célokra fejlesszenek ki csúcstechnológiát. A ZalaZONE ugyancsak konzorciumi tag, a tesztpályán az autonóm rendszerek biztonságos tesztkörnyezetét biztosítják, mondta Szalay Zsolt.

Elhangzott továbbá, a nemzeti laboratóriumnak a társadalom számára is hasznos, kézzel fogható eredményei lesznek, ugyanis ezek a technológiák forradalmasítják, megkönnyítik majd mindennapi életünket, emellett gazdaságfejlesztő hatással bírnak Magyarország számára. A projekt szakmai irányai olyan élvonalbeli technológiákra fókuszálnak, amelyben hazánk helyzetét is figyelembe véve az elkövetkező évtizedben kiemelkedő szerephez juthatunk a nemzetközi mezőnyben. A technológiák közül kiemelkednek az alacsony költséggel gyártható, ám magas tudást igénylő eszközök, megoldások.

A meghívottaknak Dr. Tihanyi Viktor szakmai vezető ismertette a projektet, majd az előadások után szabadtéri demonstráción mutatták be a Kooperatív Technológiák Nemzeti Laboratóriumában, illetve az általuk fejlesztett innovatív megoldásokban rejlő képességeket.

----------------

Bemutatkozás – TECHTRA Technológiai Transzfer Intézet

techtra.hu

 

[Bálint]

 

[Terminator]

Március 21-én üzleti reggelit tartott a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (MAJOSZ)...

A rendezvény „sztárvendége” Prof. Dr. Palkovics László, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatója volt, aki előadásában egyrészt bemutatta a védelmi ipar előtt álló kihívásokat és a terület fejlődését, másrészt arról beszélt, hogyan vonhatók be a magyar kis- és középvállalatok, mint beszállítók a projektekbe.
2026-ra várhatóan 4-5 ezer munkahelyet biztosítanak majd Magyarországon a védelmi iparhoz tartozó vállalatok.

 

[Terminator]

Látogatás az USA védelmi innovációs szervezeteinél

Dr. Porkoláb Imre dandártábornok a NATO DIANA (Észak-Atlanti Védelmi Innovációs Akcelerátor) innovációs hálózat igazgatótanácsának elnökével, Barbara McQuistonnal közösen tett látogatást az Amerikai Egyesült Államok védelmi innováció szempontjából kiemelt szerepet játszó szervezeteinél.

A Naval Postgraduate School elnökével, a Stanford Egyetem Gordiuszi Csomó Kutatóközpont alapítóival, a US Egyesített Törzs J7 csoportfőnökségének képviselőivel, a Pentagon kutatási főigazgatójával és a Védelmi Minisztérium Védelmi Innovációs Csoportja Nemzeti Védelmi Innovációs Hálózatának vezetőivel folytatott eszmecserék a DIANA támogatása és a hazai védelmi innovációs fejlesztések szempontjából is rendkívül hasznosak voltak. A védelmi innovációs képzés és „design thinking” módszer NATO-ban – és ennek részeként Magyarországon – történő meghonosításával kapcsolatban a meglátogatott szervezetek nyitottságot mutattak.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Kezdjük azzal az alkalmazott űr technológia nem úgy működik, hogy egy programmal megtervezem aztán kiadom valakinek megépiteni! Több okból sem! Ugyanis ha nem kis cube méretben gondolkozol akkor már Military grade tech és hozzá tartozó besorolásról beszélünk, senki nem.olyan hülye, hogy csak úgy kiadja a terveket hogy más megépitse! Minden valamire való és jegyzett műholdas cég házon belül viszi az R&D és épít pont ezért! A kifejlesztett technológia pedig kiemelt céges titok, a konkurencia és a biztonság végett.

Igen az olaszok Európában a Franciákkal rendelkeznek a legfejlettebb spacetechnológiával. Hegeszteni meg csavart meghúzni bárki tud..

Ha nem a nulláról építkezel és magad fejlesztés ki a hardevert hanem összevásárolod a piacról nem vagy előrébb mintha a komplett buszt is onnan szereznéd be.
Azt is fel kéne érni ésszel, hogy ha külföldi alkatrészekből építkezel semmivel sem vagy szuverénebb gyártó, hiszen továbbra is ki vagy szolgáltátva a beszállítóknak.

Egy ideális világban nem szempont, de véges költségvetési keretben nagyon is lényeges szempont.

Azt is be kéne látni, mivel eleve nincs saját hordozó képességük ezért bizonyos fokig mindíg kiszolgáltátottak leszünk a műholdas pályára állitásnál, de szerencsére van több piaci szereplő.
Ugyanez igaz a műholdas buszra is.
Èn örülnék a legjobban ha lenne érdemi ipar ezen a területen is Magyarországon, de jelenleg nincs, az egy nemzetközi szinten jegyzett cég is kis LEO műholdak szintjén mozog, a GEO műholdak több faktorral komolyabb és nagyobb cuccok.
Jellemzően a szektorban dolgozó cégek is fokozatosan érik el ezeket a képességeket, nem lehet átugorni fejlesztési lépcsőket.

Épp lenne kismillió más dolog amire el lehetne költeni a műholdas busz kifejlesztésére fordítandó forrást. És akkor a rendelkezésre álló időt nem is vesszuk figyelembe.
És a jelek szerint ezt a 4iG is felérte ésszel. Az Antenna Hungária viszi a Comm fejlesztést, az izraeli cégnek meg van 3 kipróbált különböző méretű hardvere amire lehet èpitkezni.

...

Némileg hülye példa, mert ilyen cég nem létezik, aki tervez annak építeni is tudnia kell, a kettő nem elválasztható. Az hogy kiszerveznek alkatrész vagy részegység gyártást nem azért van mert ne tudnák megépíteni, hanem leginkább gazdasági, logisztikai partner megállapodási okai vannak. A fejlesztési prototípus fázisban szinte mindent házon belül építenek, és ha kész a termék és indul a gyártás akkor lehet kiadni egyes részegysegek terveit beszállitokhoz.

A Space tech cégek pláne nem így működnek, lévén kis szériában gyártanak.


Stratégiailag tényleg fontos, hogy legyen saját GEO Comm műholdunk. De egy ekkora országnak az pontosan egy darabot jelent kb. 15 évente.

Egy Műholdas buszt fejeszteni akkor érné meg ha azért nemilég több műholdra lenne vevő. De még így is 5-10 ev mire érdemi hardvert lehetne villantani, és addig csak viszi a pénzt.
A fejlesztésre forditandó összegből meg már kijönne akár egy optikai kém műhold is lásd a lengyelek vásárlását az Airbus PléiadesNeo-ban. (De van Koreai, vagy Izraeli is akár.) De mint már említettem fentebb bizonyára akadna még pár terület ahol jobban hasznosulna egy szabad szemmel is látható összeg elköltése.

Az Európai Unió Védelmi Alap (EDF) Űrkutatás témakörében rendeztek szakmai workshopot március 24-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuson...

A kezdeményezés nagyon jó, de csak a képeket látva, a jelen levőkből ugye vagy 7 katona vannak egyéb állami szereplők, valamint a nagyobb egyetemek így talán jó ha egy tucat piaci szereplő volt jelen az eseményen.

Ennek és a korábbi Magyar GEO műhold fejleszesz kapcsán kicsit jobban utána is néztem a hazai űriparban jelen levőkről.
Ajánlom mindenkinek a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) gondozásában, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Űrkutatásért és Űrtevékenységért Felelős Főosztályának támogatásával megjelent Hazai űrkörkép 2021/2022 kiadványt, ami bemutatja a hazai űrszektor 58 kis- és középvállalkozásait, kutatóhelyeket és egyetemi műhelyeit.

Nekem ebből az jön le, hogy bőven lenne potenciál a szektorban, de a komolyabb cegek is jelenleg a mikro illetve kis műholdas kategóriában mozognak, mégha részt is tudnak venni egy nagyobb európai projektben mint alegység fejlesztés. Ezért is fájó számomra, hogy a szektor fejlesztését az a csúnya EU igyekszik stimulálni pályázatokkal, miközben mi $100m költünk a Magyar űrhajós pár hetes ISS kutatására, miközben egy ekkora szemmel is jól látható összeget a szektorra ráöntve érdemben lehetne azt fejleszteni. Az, hogy mekkora összeg is ez jól érzékelteti, hogy milyen űrhardvert is lehetne akár beszerezni belőle. Itt számolgattam egy kicsit erről>> Post in thread 'Felderítő- / Kémműholdak' https://forum.htka.hu/threads/felderito-kemmuholdak.414/post-1439638

@kamm , ami a korabbi beszélgetés kapcsán a műhold tervezes-gyártást illeti, találtam egy amerikai céget ami kis 50kg-os optikai LEO műholdjait egy másik céggel építi, szóval tényleg létezik ilyen, bár nem ez a gyakorlat inkább a kivétel, és csak a kis kategóriában. A kémműholdas link alatti hozzászólásban említett BlackSky cég az.
De továbbra is tartom a korábban leirtakat.

Szóval lehetne Magyar műhold, lennének is szereplők akiknél van tudás és tapasztalat, de a fokozatos szintlépéshez kormányzati akarat kellene (mert pénz lenne) és nem csak látvány-propaganda beruházásra költeni, hanem létrehozni mondjuk egy konzorciumot ami összefogná a fejlesztest és a vallalkozásokat, es azt megbízni több lépcsőben egyre komolyabb projektekkel..

 

[LMzek 2.0]

A kezdeményezés nagyon jó, de csak a képeket látva, a jelen levőkből ugye vagy 7 katona vannak egyéb állami szereplők, valamint a nagyobb egyetemek így talán jó ha egy tucat piaci szereplő volt jelen az eseményen.

Ennek és a korábbi Magyar GEO műhold fejleszesz kapcsán kicsit jobban utána is néztem a hazai űriparban jelen levőkről.
Ajánlom mindenkinek a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) gondozásában, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Űrkutatásért és Űrtevékenységért Felelős Főosztályának támogatásával megjelent Hazai űrkörkép 2021/2022 kiadványt, ami bemutatja a hazai űrszektor 58 kis- és középvállalkozásait, kutatóhelyeket és egyetemi műhelyeit.

Nekem ebből az jön le, hogy bőven lenne potenciál a szektorban, de a komolyabb cegek is jelenleg a mikro illetve kis műholdas kategóriában mozognak, mégha részt is tudnak venni egy nagyobb európai projektben mint alegység fejlesztés. Ezért is fájó számomra, hogy a szektor fejlesztését az a csúnya EU igyekszik stimulálni pályázatokkal, miközben mi $100m költünk a Magyar űrhajós pár hetes ISS kutatására, miközben egy ekkora szemmel is jól látható összeget a szektorra ráöntve érdemben lehetne azt fejleszteni. Az, hogy mekkora összeg is ez jól érzékelteti, hogy milyen űrhardvert is lehetne akár beszerezni belőle. Itt számolgattam egy kicsit erről>> Post in thread 'Felderítő- / Kémműholdak' https://forum.htka.hu/threads/felderito-kemmuholdak.414/post-1439638

@kamm , ami a korabbi beszélgetés kapcsán a műhold tervezes-gyártást illeti, találtam egy amerikai céget ami kis 50kg-os optikai LEO műholdjait egy másik céggel építi, szóval tényleg létezik ilyen, bár nem ez a gyakorlat inkább a kivétel, és csak a kis kategóriában. A kémműholdas link alatti hozzászólásban említett BlackSky cég az.
De továbbra is tartom a korábban leirtakat.

...Szóval lehetne Magyar műhold, lennének is szereplők akiknél van tudás és tapasztalat, de a fokozatos szintlépéshez kormányzati akarat kellene (mert pénz lenne) és nem csak látvány-propaganda beruházásra költeni, hanem létrehozni mondjuk egy konzorciumot ami összefogná a fejlesztest és a vallalkozásokat, es azt megbízni több lépcsőben egyre komolyabb projektekkel..

...vagyis reménytelen!

Kis reálpolitika:
Nekünk --nem csak a kommunistákból-- a "nemzeti" oldalból is csak "ennyi" jutott, mert "Ezt" harcoltunk ki!

.

 

[Terminator]

Egy fecske is csinálhat nyarat...

Idén február végén alakult meg a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Zrt. A VIKI működésével támogatja a magyar haderő képességfejlesztéseit és várhatóan kiemelkedő gazdaságélénkítő szereppel is bír majd a hazai polgári és katonai célra is alkalmazható technológiák feltérképezésével. Az intézet koncepciójáról és feladatköreiről a programot irányító dr. Porkoláb Imre dandártábornokkal, a Honvédelmi Minisztérium védelmi innovációért felelős miniszteri biztosával beszélgettünk.

 

[Terminator]

Egy újabb Palkovics előadás kutatás-fejlesztés témakörben : Látogatás a szegedi Lézerkutató Központban

 

[Bálint]

Egy újabb Palkovics előadás kutatás-fejlesztés témakörben : Látogatás a szegedi Lézerkutató Központban

Ezt inkább az energiagazdálkodás topikba kellet volna

 

[Terminator]

Ezt inkább az energiagazdálkodás topikba kellet volna

Elrontottam a linket... ez a jó link:

 

[Terminator]

A Honvédelmi Minisztérium és a Cyber Services Zrt. közös szervezésében sikeres kiber tematikájú szakmai workshopot rendeztek április 4-én, Budapesten. Az esemény fő célja a kapcsolatépítés, lehetséges konzorciumok létrehozásának előkészítése volt az Európai Védelmi Alap (European Defence Fund – EDF) 2023-as pályázati támogatásainak elnyerése érdekében...

 

[Terminator]

Az európai uniós tagállamok nagyköveteit látta vendégül a SZE a ZalaZONE-on

A találkozó záró programjaként a nagykövetek megismerkedtek a tesztpálya moduljaival, majd a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja és Járműipari Kutatóközpontja technológiai fejlesztéseivel. Láthatták azt az „előfutár drónt”, amelynek lényege, hogy a készenléti egységet a levegőben kísérve figyelmeztesse a vezetőfülkéből kellő időben nem látható veszélyekre a sofőrt, biztonságossá téve a mentő-, a tűzoltó- vagy a rendőrautó kiérkezését a helyszínre. Az egyetem kutatói bemutatták azt a permeteződrónt, amelyet a hazai és európai mezőgazdasági adottságokra terveztek, biztonságos és egyszerűen használható dróntechnológiát kínálva a gazdák számára.

Az európai uniós tagállamok nagyköveteit látta vendégül a Széchenyi István Egyetem a ZalaZONE-on

Európa legkorszerűbb járműipari tesztpályáján, a ZalaZONE-on látta vendégül az európai uniós tagállamok Magyarországra akkreditált nagyköveteit a Széchenyi István Egyetem. Az eseményen az intézmény bemutatta, hogy a modern infrastruktúra milyen jövőbe mutató kutatásokhoz és fejlesztésekhez járul...

www.uni.sze.hu

 

[Terminator]

III. Drónkonferencia
2023.05.15-16.
Balatonalmádi Hunguest Bál Resort és a Nullponti Lő- és Gyakorlótér

Örömünkre szolgál, hogy az idén májusban újra megrendezzük a professzionális felhasználóknak szóló Drónkonferenciát, melynek ezúttal a teljesen megújult balatonalmádi Hunguest Bál Resort és a Nullponti Lő- és Gyakorlótér ad otthont. Az III. Drónkonferencia fővédnökének Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter urat kértük fel.
Az előadásokon lesz szó a drogcsempészetre használt drónokról, a drónelhárítási módszerekről, a növényvédelmi pilótaképzésről és az UAV-k katonai alkalmazási tapasztalatairól az orosz-ukrán háborúban.

Ezen felül lesznek érdekes aktív bemutatók, ahol többek között láthatjuk majd a ProTar-t repülni. S persze arról sem feledkezünk meg, hogy csapatot építünk ebből a közösségből, ezért lesznek szórakoztató programok és lesz jótékonyság is, ahol egy igazán nemes célra gyűjtünk. Tarts velünk ezen a két napon, csatlakozz azokhoz, akik nem (csak) játszanak, hanem dolgoznak is a drónokkal!

 

[Terminator]

Űripari verseny Újdörögdön

A CanSat űripari verseny országos döntőjét rendezték meg az MH Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság újdörögdi gyakorlótéren, az űrhajózás világnapján, április 12-én...

Az alezredes kiemelte: a parancsnokság szeretné, ha a versenyzők felsőfokú tanulmányaikat befejezve a Magyar Honvédségnél helyezkednének el, mert számos karrierlehetőség között választhatnak. „Jöhetnek például hozzánk kutatás-fejlesztési mérnöknek, ami például nagyon jó karrierlehetőség. Illetve, ha a hadiiparban szeretnének elhelyezkedni, akkor később olyan vállalkozásnál dolgozhatnak, ami különböző eszközöket, szolgáltatásokat biztosít a honvédség számára” – fogalmazott az alezredes.

 

[Shadow]

Ezt most dobta fel youtube

Bevallom először mosolyogtam magamba, de nagyon szurkolok nekik. Hungarocopter néven futnak.

Rólunk

hungarocopter.hu

 

[vasszekely]

Kinek van előfizetése?

Miniszterként már nem kellett Orbánnak Palkovics, de rábízott félezer milliárd forintnyi vagyont

Palkovics László gyorsan növekvő jármű- és hadiipari, illetve egyetemi birodalma több mint száz, jellemzően minisztériumi és Fidesz-közeli embernek ad zsíros vezetői állást.

m.hvg.hu

 

[Blitz97]

Kinek van előfizetése?

Miniszterként már nem kellett Orbánnak Palkovics, de rábízott félezer milliárd forintnyi vagyont

Palkovics László gyorsan növekvő jármű- és hadiipari, illetve egyetemi birodalma több mint száz, jellemzően minisztériumi és Fidesz-közeli embernek ad zsíros vezetői állást.

m.hvg.hu

Palkovics László gyorsan növekvő jármű- és hadiipari, illetve egyetemi birodalma több mint száz, jellemzően minisztériumi és Fidesz-közeli embernek ad zsíros vezetői állást.

Ki figyel oda a húsvét hétvégéje előtti napon arra a hírre, hogy egy mostanában ritkán emlegetett vállalat, a Rába eladja egy telkét Győrött? Pedig ebből az egy tranzakcióból szinte mindent meg lehet tudni arról, miként sáfárkodik az Orbán-kormány az állami vagyonnal. Már maga az ingatlan sem jelentéktelen, hiszen egy 42 hektáros területről van szó, méghozzá Győr belvárosának közvetlen szomszédságában, ami remek befektetési lehetőséget nyújt egy ingatlanfejlesztő számára.
Ingatlanos szempontok
A Rába Járműipari Holding már egy évtizede kiürítette a hatalmas, Városrétnek nevezett Duna-parti telket, de eddig valahogy mindig meghiúsult az értékesítése. Ami mostanság változott, az leginkább a Rába tulajdonosi összetétele. A vállalatot ugyan eddig is alapvetően az állam birtokolta, ám most az állami tulajdon alig 50 százalékra szorult vissza, további 20 százalék pedig a győri egyetem vagyonkezelő alapítványához került, miközben a közvetlen állami tulajdonos, az N7 Holding vezérigazgatója éppúgy Palkovics László lett, mint ahogy a Széchenyi István Egyetemet (SZIE) fenntartó alapítvány kuratóriumának elnökévé is a volt innovációs minisztert nevezték ki.

A kormány egykori erős embere így most is könnyedén tudta érvényesíteni az érdekét – ami alighanem az ingatlanvagyon egyfajta felélésével jelenthet egyet. A telekárverés március eleji meghirdetésekor a Világgazdaság a cégvezetésre hivatkozva még azt írta, hogy az eladásért kapott pénzt a Rába modernizációs programjára akarják felhasználni, a múlt héten viszont a tulajdonosokat reprezentáló közgyűlés már arra kérte fel a cég igazgatóságát, hogy készítsen előterjesztést, és a részvényesek osztalékként kapják meg a városréti telek „és egyéb nagyobb értékű ingatlanok” értékesítéséből származó bevételt.

Ez pedig a néhány tőzsdei kisbefektető mellett elsősorban az állami N7 Holding és az egyetemi alapítvány pénztárcáját dagaszthatja. (A vevő kilétét lapzártánkig nem árulták el, hacsak az nem jelent valamiféle orientációt, hogy a győri egyetem ingatlanfejlesztéseinek jelentős részét a Tiborcz Istvánnal is üzletelő helyi építési vállalkozó, Paár Attila, valamint Mészáros Lőrinc cégei szokták elvinni.)

A birodalom járműipari ága
Apelláta aligha lesz az igazgatóság részéről, hiszen a Rába elnök-vezérigazgatója, Hetzmann Béla április 6. óta a SZIE Alapítvány kuratóriumának az elnöke is, miután – az uniós elvárásoknak megfelelően – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert le kellett cserélni. Brüsszelben így szeretnék kiszűrni a korrupciós kockázatokat. És bár Hetzmann valóban nem kormánytag, hanem részben autóipari szakember, hiszen magáncége, az alumínium alkatrészeket gyártó Csabacast a Ferraritól kezdve a BMW-ig számos járműgyártónak a beszállítója, csakhogy pénzügyi vonalon is mozog: 2019 óta Mészáros Lőrinc Takarékbankjának a felügyelőbizottsági elnöke is.
Akár az alapítványi kuratóriumnak, akár a Rába menedzsmentjének összetételét nézzük, Orbánék semmit sem bíztak a véletlenre. A kurátorok között megtalálható Győr fideszes polgármestere, Dézsi Csaba András vagy Sárai-Szabó Tamás bencés perjel, a felügyelőbizottságban (fb) pedig Tarlós István Budapest korábbi, fideszes főpolgármestere. A Rábában többek között a Nézőpont Intézet vezetőjének testvére, Mráz Dániel Emánuel kapott igazgatósági megbízatást, az fb-ben pedig a végső biztosíték maga Palkovics, a testület elnökeként.

 

[Blitz97]

A Rába Nyrt. és Győr éppen az a pont, ahol összeér a volt miniszter legújabb birodalma. Bár Palkovics az energiaválságon nem tudott úgy úrrá lenni, ahogy azt a kormányfő elvárta volna, az egyetemi autonómia szétverésével, a CEU elüldözésével, az MTA kutatóintézeteinek elvételével tett annyi szívességet a miniszterelnöknek, hogy amikor lemondott, nem kellett üres kézzel távoznia. Megkapta a SZIE Alapítványt, amelyet az állam immár százmilliárdra rúgó vagyonnal stafírozott ki, és hozzá még az állami hadiipari központot, az N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holdingot is. A két szervezet összekapcsolása önmagában még nem ördögtől való, bár a feladatok egy személyben való ellátása embert próbáló.

Palkovics akadémikus, egykor ígéretes járműipari innovátor, aki a tudományos pálya mellett a német autóalkatrész-gyártók kutatás-fejlesztési munkáját is kiismerte. Magyarország az összeszerelő üzemek szintjét valóban azzal tudja meghaladni, ha a gyártás fejlesztésébe, az innovációkba is bele tud szólni. Az Orbán-kormány pedig már az ukrajnai háború nélkül is megtalálta a militáns hangvételéhez jól illeszkedő ágazatot: a hadiipart, amelyben ígéretes fejlesztések következhetnek az állam bőkezű megrendeléseiből. Miután néhány hadiipari termék gurul is, mint egy autó, adódott a lehetőség, hogy a két iparág egy kézbe kerüljön: a győri Audira épülő helyi egyetem járműipari innovációs központ legyen, amelynek a meghosszabbított csápja a védelmi ágazat gyártóit is befogadhatná, éspedig éppen Palkovics szülőhazájában, Zalaegerszegen. Miniszterként ott építette fel az autóipari tesztpályát, a ZalaZone-t, és már akkor is igyekezett a térségbe irányítani néhány hadiipari befektetést.

Így alakult ki a leányvállalatokkal együtt több tucat céget magába olvasztó két vállalatcsoport. Az egyetemi alapítvány a Rába egyötödén kívül megkapta az Audival közös győr-péri repteret, az Autóipari Próbapálya Zala Kft.-t, valamint két technológiai céget, amelyek elsősorban Zalaegerszegen működnek, és olyan hangzatos nevű alegységeket hoznak létre, mint a robotok fejlesztésével foglalkozó Kooperatív Technológiák Nemzeti Laboratóriuma. Kétségtelen, hogy a zalai tesztpálya még csak egy éve készült el, de az biztos, hogy nem robbant be a járműgyártók mindennapjaiba, jóllehet állítólag azok ösztönözték Palkovicsékat a megvalósítására.

A zalai vállalatok egyelőre inkább viszik a pénzt, mint hozzák. A próbapálya bevételének zöme abból adódik, hogy megállapodást kötött három egyetemmel, ami – részben az állami pénzeket egyik zsebből a másikba pakolva – átmenetileg fenntarthatóvá teszi Palkovics járműipari kutatóközpontról szövött álmait. Az egyetemi vagyonhoz csapták az autó-motor sport fejlesztésére hivatott Humda-cégcsoportot is, amely a versenypályákra szánt pénzeknek köszönhetően önmagában mintegy 23 milliárd forint eszközállománnyal büszkélkedhet.

A birodalom hadiipari ága
A hadiipari ág ennél is jóval gazdagabb: ha a jövőben már semmi mást nem építenének, fejlesztenének, akkor is a 300 milliárd forintot közelíti az N7 Holding eszközállománya. Idetartozik tehát a Rába fele, valamint a ZalaZone-nak helyet adó ipari park, és egy mára már nemzetközi védelmi ipari gyártókapacitás. Az N7 egyik leányvállalata vette meg ugyanis az osztrák Hirtenberger Defence Systems aknavetőket és aknagránátokat gyártó egységeit, amelyek angol és új-zélandi telephelyeken is működnek.

N7-leány a Rheinmetall Hungary Munitions is, amely 70-80 milliárd forintból Várpalotán épít lőszergyárat. Az N7 Holding együttműködik az Airbus gyulai helikopteralkatrész-gyárával, és ha a cégpapírok elkészülnek, akkor az N7-hez kerül az Aero Vodochody cseh repülőgépgyártó 51 százaléka is. A kiskunfélegyházi Arzenál Fegyvergyár is Palkovics alatt üzemel, csakúgy, mint a teljes hazai légiirányítás, a HungaroControl. A külföldi partnerekkel való együttműködés nemcsak a közös gyártásban nyilvánul meg, hanem abban is, hogy a Magyar Honvédség tőlük szerzi be az eszközeit: a csehországi gyárból 12 katonai repülőgépet, az Airbus franciaországi üzeméből 16 helikoptert, a német Rheinmetalltól pedig harcjárművektől és önjáró lövegektől kezdve a drónokon keresztül a lőszerig rengeteg terméket.