A magyar hadiipar napjainkban
- Téma indítója altx
- Indítva
-
- Címkék
- viki
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Nagyon szeretik! De már a mentőkre is rátették a kezüket, azokat is szeretjük!Aha.
Heros
Hogy imádják a tűzoltók.
A mentőhöz fűzném hozzá, hogy korábban a Profile gyártotta és a gyártó majdnem 100%-ban figyelembe vette a dolgozók véleményeit a használhatóság szempontjából! A Heros amiket gyárt mostanában egy kalap szar! Szinte biztos vagyok benne aki tervezte életében nem ült mentőautóban! De nagyon szívesen megutaztatnám a hordágyon egyszer!
Palko
A szegedi ELI-ALPS lézeres központ nemzetközi szinten is kiemelkedő, a világ első tíz fizikai kutatóintézete közé tartozik. A központ a Szegedi Tudományegyetem részévé vált, a működtetéshez szükséges évi 10 milliárd forintos forrást a kormány biztosítja - mondta a miniszter.
A központ szomszédságában épülő Szegedi Tudományos Parkban az év végére elkészül a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine - HCEMM) épülete. A parkban járműipari kutatások, illetve a védelmi iparhoz kapcsolódó alap- és a lézerekhez kapcsolódó kutatások is folynak majd - tudatta Palkovics László.
A kormány Csongrádon fegyvermestereket képző szakképzési intézmény kialakításáról is döntött - közölte a politikus. A régió meghatározó közlekedésfejlesztési projektje a Hódmezővásárhely-Szeged-Szabadka tram-train. A következő hasonló beruházást Debrecen és Nagyvárad között tervezik - mondta.
A szegedi ELI-ALPS lézeres központ nemzetközi szinten is kiemelkedő, a világ első tíz fizikai kutatóintézete közé tartozik. A központ a Szegedi Tudományegyetem részévé vált, a működtetéshez szükséges évi 10 milliárd forintos forrást a kormány biztosítja - mondta a miniszter.
A központ szomszédságában épülő Szegedi Tudományos Parkban az év végére elkészül a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine - HCEMM) épülete. A parkban járműipari kutatások, illetve a védelmi iparhoz kapcsolódó alap- és a lézerekhez kapcsolódó kutatások is folynak majd - tudatta Palkovics László.
A kormány Csongrádon fegyvermestereket képző szakképzési intézmény kialakításáról is döntött - közölte a politikus. A régió meghatározó közlekedésfejlesztési projektje a Hódmezővásárhely-Szeged-Szabadka tram-train. A következő hasonló beruházást Debrecen és Nagyvárad között tervezik - mondta.
A forrás is legyen meg...
Palkovics László szerint ennek a két magyar nagyvárosnak áll a zászló a vállalati beruházásoknál
A gazdasági növekedés második negyedéves adatai alapján a magyar gazdaság visszatért a vírusválság előtti pályára - közölte Palkovics László csütörtökön Szegeden.
www.portfolio.hu
Ha jól látom, ezt sem linkeltétek még eddig...
A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya interjút készített dr. Maróth Gáspár, védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal...
"Az interjú során a következő kérdéseket tettük fel:
Haditechnikai szempontból hogyan fog kinézni a jövő hadserege? Mi lesz a katona feladata és ez mennyire fog eltérni a 20. század katonai szerepétől? A hadiipari fejlesztések hogyan tudják segíteni ezt a megváltozott katonai szerepkört?
Az elmúlt néhány évben a hadiipari fejlesztések jelentős lendületet kaptak Magyarországon. Mely ágazatokat érint ez a fejlesztés, mekkora volumenűek ezek a beruházások és a hadiipari kapacitások tervezése során mennyiben voltak tekintettel a NATO-n belüli munkamegosztásra? Mennyiben számítottak a hazai ipari műszaki hagyományok?
Voltak biztonságpolitikai korlátozások a hadiipari beruházások során, a hadiipari termékek exportja esetében? Megkaphatjuk a lehetőséget a legfejlettebb technika gyártására?
A keleti blokk egyik sajátossága volt, hogy a fejlett haditechnika nem hatott a polgári szektorra és nem okozott termelékenységnövekedést. Változik-e ez most az új haditechnikai fejlesztések esetében? És ha igen, akkor hogyan lehet ezt elérni?"
A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya interjút készített dr. Maróth Gáspár, védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal...
"Az interjú során a következő kérdéseket tettük fel:
Haditechnikai szempontból hogyan fog kinézni a jövő hadserege? Mi lesz a katona feladata és ez mennyire fog eltérni a 20. század katonai szerepétől? A hadiipari fejlesztések hogyan tudják segíteni ezt a megváltozott katonai szerepkört?
Az elmúlt néhány évben a hadiipari fejlesztések jelentős lendületet kaptak Magyarországon. Mely ágazatokat érint ez a fejlesztés, mekkora volumenűek ezek a beruházások és a hadiipari kapacitások tervezése során mennyiben voltak tekintettel a NATO-n belüli munkamegosztásra? Mennyiben számítottak a hazai ipari műszaki hagyományok?
Voltak biztonságpolitikai korlátozások a hadiipari beruházások során, a hadiipari termékek exportja esetében? Megkaphatjuk a lehetőséget a legfejlettebb technika gyártására?
A keleti blokk egyik sajátossága volt, hogy a fejlett haditechnika nem hatott a polgári szektorra és nem okozott termelékenységnövekedést. Változik-e ez most az új haditechnikai fejlesztések esetében? És ha igen, akkor hogyan lehet ezt elérni?"
Marhajó interjú. Ne csak a kérdések legyenek meg, hanem a válaszok is.
Tartva a fenti sorrendet.
Ez egy nagyon nehéz kérdés, akár egy önálló műsort is kitenne, ugyanis ma a konfliktusok nem a katona bevetésével kezdődnek. Manapság már katonai műveletekről, vagy katonailag értelmezhető befolyásolási műveletekről beszélünk. Ha körbe néznek a világban, befolyásolási műveletek garmadájával találkozunk a napi sajtóban, amik egyfajta piacfelosztási mechanizmus részei. Talán többen emlékeznek történelmi tanulmányaikból, hogy valahogy így indult a nagy 20. századi konfliktus is, a piacok felett gyakorolt befolyások újraértelmezése volt akkor is a konfliktusok kiindulópontja. Ez ma is igaz lehet. A hadiipari cégek el is mondják, hogy ők a saját bőrükön érzik azt, hogy a frontvonalban állnak ebben a kérdésben. Ha azt nézzük, hogy egyéb iparágakban is milyen komoly ütemváltások mennek egy regulációs vagy bírósági döntés eredményeként akkor azt kell, hogy mondjam, hogy a világban e téren a feszültség érezhetően nő.
......
Hadd adjak erre egy másik szempontú elemzést. A haderőfejlesztés és a hadiipar fejlesztés – bár a köznyelvben inkább pozitív érzet kapcsolódik hozzá az ipar technológiai vezető szerepe miatt – közgazdasági értelemben mindig egy nagyon veszélyes fejlesztési program. Talán érdemes lenne egyszer kivesézni, hogy pontosan mi is történt 1990 előtt a hidegháborús időszakban, amikor két teljesen ellentétes katonai stratégia állt egymással szemben. Az egyik az iparfejlesztésen keresztül próbált kisebb létszámú, de magas technológiájú eszközökkel egyensúlyt elérni – ez volt a nyugati elképzelés. Ezzel szemben volt a keleti elképzelés, amelynek nem voltak rossz katonai megoldásai, de egy sokkal – nem harcászati, hanem felhasználói szempontból – „butítottabb” technológiát használt és számosságával akarta elérni az erőfölényt.
Amit nem tud a mi generációnk az az, hogy valójában a második stratégia felülmúlta az elsőt. Egy valós fegyveres konfliktusnál – ami nem áll meg csak a hidegháború szintjén – a keleti blokk országai 5-6 napon belül az európai hadszíntéren dűlőre tudták volna vinni ezt a konfliktust. Nagyon érdekes, hogy mi történt abban a 30-40 évben. Mivel nekik sokkal nagyobb erőforrásokat kellett e katonai koncepció mögé tenniük, felégették saját gazdasági hátországukat. Tehát valójában úgy nyerte meg a nyugat egy puskalövés nélkül a hidegháborút, hogy a keleti oldal elszámolta saját katonai stratégiája gazdasági erőforrásait.
Itt a bizonyíték arra, hogy minden haderőfejlesztés először egy gazdasági stratégia mentén kell, hogy elinduljon és nem is szabad hozzányúlni, amíg a gazdasági racionalitásokat nem rakjuk össze. Így lehet megérteni azt, amikor a NATO szakértők azt mondják, hogy a GDP 2%-át költsük a haderő fejlesztésre, mert ennyi az elvárható összeg. Ez nem véletlen szám, hanem valójában egy közgazdaságilag kiszámolt érték a NATO-n belül. Azért állapították meg ezt a számot, mert a 2% még nem dönti romba egy nem létező, felépítésre váró hadiipar mellett sem a gazdaságot. De vannak olyan országok is, melyek nagyon komoly hadiipari kibocsátók, tehát náluk pörgeti a gazdaságot minden haderőfejlesztés. Ezért ők bátrabban nyúlnak hozzá magasabb számokhoz. A NATO-n belül néhány évvel ezelőtt volt egy vita, hogy ezt a 2%-ot meg kéne emelni 3-4 %-ra. Ennek élharcosa az Egyesült Államok volt, hiszen rengeteget nyert volna egy ilyen megegyezésen. De ezt a NATO szakértők nem igazolták vissza, hiszen az ő feladatuk az volt, hogy olyan országok érdekeit is figyelembe vegyék, amelyeknek nincsen komolyabb hadiipari kibocsátása.
Tehát minden haderőfejlesztés először egy közgazdaságtani racionalitásból indul. Itt elérünk a hadiiparhoz, ahol ugyanez a helyzet. A hadiipar lehet rendkívül veszélyes egy országra nézve, és lehet húzóágazata a gazdasági fejlődésnek. De ehhez olyan termékekbe kell invesztálni és olyan cégekkel kell közreműködni, akik képesek a nemzetközi versenyben fennmaradni. Ez nem egy klasszikus szabadpiaci verseny, nagyon komoly politikai nyomásgyakorlás, illetve befolyásolás van ezen a piacon, súlyos érdekrendszereket és alkukat kötnek. Nagyon ügyesen kell tudni kikalkulálni, hogy ki kikkel és milyen szövetséget köt annak érdekében, hogy ezen a piacon életképes maradjon. Ha ezt nem tudjuk meglépni, akkor az egész hadiipari fejlesztés egy ballasztként ott fog maradni a magyar gazdaságon, és akkor a visszájára sül el az egész fejlesztés. Ezért hívjuk be a külföldi cégeket, ezért próbáljuk rábeszélni a magyar befektetői csoportokat, hogy ne Magyarország szintjén, hanem nemzetközi szinten lépjenek be a tulajdonosi oldalon a hadiipari cégekbe.
Az elmúlt 150 év alapján lehet látni, hogy kik azok az országok és cégek, amelyek fönnmaradnak ebben a versenyben. Ez nem egy titkos klub, lehet látni, hogy kikkel érdemes összehangolni a fejlesztéseinket. Nem véletlenül vagyunk közös projektben az Airbussal, Rheinmetallal vagy a Dynamit Nobellel. Olyan cégeket próbálunk Magyarországra bevonzani, amelyek bizonyították az elmúlt 100-150 százötven évben, hogy képesek állni ezt a piaci versenyt.
Folyt kövi 1.Marhajó interjú. Ne csak a kérdések legyenek meg, hanem a válaszok is.
Tartva a fenti sorrendet.
Ez egy nagyon nehéz kérdés, akár egy önálló műsort is kitenne, ugyanis ma a konfliktusok nem a katona bevetésével kezdődnek. Manapság már katonai műveletekről, vagy katonailag értelmezhető befolyásolási műveletekről beszélünk. Ha körbe néznek a világban, befolyásolási műveletek garmadájával találkozunk a napi sajtóban, amik egyfajta piacfelosztási mechanizmus részei. Talán többen emlékeznek történelmi tanulmányaikból, hogy valahogy így indult a nagy 20. századi konfliktus is, a piacok felett gyakorolt befolyások újraértelmezése volt akkor is a konfliktusok kiindulópontja. Ez ma is igaz lehet. A hadiipari cégek el is mondják, hogy ők a saját bőrükön érzik azt, hogy a frontvonalban állnak ebben a kérdésben. Ha azt nézzük, hogy egyéb iparágakban is milyen komoly ütemváltások mennek egy regulációs vagy bírósági döntés eredményeként akkor azt kell, hogy mondjam, hogy a világban e téren a feszültség érezhetően nő.
......
Hadd adjak erre egy másik szempontú elemzést. A haderőfejlesztés és a hadiipar fejlesztés – bár a köznyelvben inkább pozitív érzet kapcsolódik hozzá az ipar technológiai vezető szerepe miatt – közgazdasági értelemben mindig egy nagyon veszélyes fejlesztési program. Talán érdemes lenne egyszer kivesézni, hogy pontosan mi is történt 1990 előtt a hidegháborús időszakban, amikor két teljesen ellentétes katonai stratégia állt egymással szemben. Az egyik az iparfejlesztésen keresztül próbált kisebb létszámú, de magas technológiájú eszközökkel egyensúlyt elérni – ez volt a nyugati elképzelés. Ezzel szemben volt a keleti elképzelés, amelynek nem voltak rossz katonai megoldásai, de egy sokkal – nem harcászati, hanem felhasználói szempontból – „butítottabb” technológiát használt és számosságával akarta elérni az erőfölényt.
Amit nem tud a mi generációnk az az, hogy valójában a második stratégia felülmúlta az elsőt. Egy valós fegyveres konfliktusnál – ami nem áll meg csak a hidegháború szintjén – a keleti blokk országai 5-6 napon belül az európai hadszíntéren dűlőre tudták volna vinni ezt a konfliktust. Nagyon érdekes, hogy mi történt abban a 30-40 évben. Mivel nekik sokkal nagyobb erőforrásokat kellett e katonai koncepció mögé tenniük, felégették saját gazdasági hátországukat. Tehát valójában úgy nyerte meg a nyugat egy puskalövés nélkül a hidegháborút, hogy a keleti oldal elszámolta saját katonai stratégiája gazdasági erőforrásait.
Itt a bizonyíték arra, hogy minden haderőfejlesztés először egy gazdasági stratégia mentén kell, hogy elinduljon és nem is szabad hozzányúlni, amíg a gazdasági racionalitásokat nem rakjuk össze. Így lehet megérteni azt, amikor a NATO szakértők azt mondják, hogy a GDP 2%-át költsük a haderő fejlesztésre, mert ennyi az elvárható összeg. Ez nem véletlen szám, hanem valójában egy közgazdaságilag kiszámolt érték a NATO-n belül. Azért állapították meg ezt a számot, mert a 2% még nem dönti romba egy nem létező, felépítésre váró hadiipar mellett sem a gazdaságot. De vannak olyan országok is, melyek nagyon komoly hadiipari kibocsátók, tehát náluk pörgeti a gazdaságot minden haderőfejlesztés. Ezért ők bátrabban nyúlnak hozzá magasabb számokhoz. A NATO-n belül néhány évvel ezelőtt volt egy vita, hogy ezt a 2%-ot meg kéne emelni 3-4 %-ra. Ennek élharcosa az Egyesült Államok volt, hiszen rengeteget nyert volna egy ilyen megegyezésen. De ezt a NATO szakértők nem igazolták vissza, hiszen az ő feladatuk az volt, hogy olyan országok érdekeit is figyelembe vegyék, amelyeknek nincsen komolyabb hadiipari kibocsátása.
Tehát minden haderőfejlesztés először egy közgazdaságtani racionalitásból indul. Itt elérünk a hadiiparhoz, ahol ugyanez a helyzet. A hadiipar lehet rendkívül veszélyes egy országra nézve, és lehet húzóágazata a gazdasági fejlődésnek. De ehhez olyan termékekbe kell invesztálni és olyan cégekkel kell közreműködni, akik képesek a nemzetközi versenyben fennmaradni. Ez nem egy klasszikus szabadpiaci verseny, nagyon komoly politikai nyomásgyakorlás, illetve befolyásolás van ezen a piacon, súlyos érdekrendszereket és alkukat kötnek. Nagyon ügyesen kell tudni kikalkulálni, hogy ki kikkel és milyen szövetséget köt annak érdekében, hogy ezen a piacon életképes maradjon. Ha ezt nem tudjuk meglépni, akkor az egész hadiipari fejlesztés egy ballasztként ott fog maradni a magyar gazdaságon, és akkor a visszájára sül el az egész fejlesztés. Ezért hívjuk be a külföldi cégeket, ezért próbáljuk rábeszélni a magyar befektetői csoportokat, hogy ne Magyarország szintjén, hanem nemzetközi szinten lépjenek be a tulajdonosi oldalon a hadiipari cégekbe.
Az elmúlt 150 év alapján lehet látni, hogy kik azok az országok és cégek, amelyek fönnmaradnak ebben a versenyben. Ez nem egy titkos klub, lehet látni, hogy kikkel érdemes összehangolni a fejlesztéseinket. Nem véletlenül vagyunk közös projektben az Airbussal, Rheinmetallal vagy a Dynamit Nobellel. Olyan cégeket próbálunk Magyarországra bevonzani, amelyek bizonyították az elmúlt 100-150 százötven évben, hogy képesek állni ezt a piaci versenyt.
: A technikáknak mindig van egy olyan eleme, amit rendkívül módon védenek. Vannak olyan országok, mint az Egyesült Államok, amely ezt nem is rejti véka alá. Ha kimegy gyártani egy európai cég és megkapja az amerikai engedélyt haditechnikai eszköz gyártására, ott a saját gyártó üzemében kell egy olyan elkülönített részt tartania, ahol a cég tulajdonosi menedzsmentje – amelyik nem amerikai állampolgár – nem is láthat bele, hogy mi zajlik. Úgy kell garanciát vállalnia egy kész termékre, hogy a gyártási folyamat egy részébe bele se láthat és akármit csinál, nem mehet a közelébe.
Ez egy nagyon érdekes jogi szituáció a garanciákkal és végtermékkel kapcsolatban. Szerencsére nem nekem fáj a fejem ettől, de az Egyesült Államok rendkívül erőteljesen védi ezt. Van egy másik ország, amelyikről még érdemes beszélni, Izrael. Hihetetlenül élen jár a haditechnikai fejlesztésben, és elterjedt velük kapcsolatban az a városi legenda, hogy az izraeliek sohasem adják el a legújabb fejlesztésüket. Én ma már máshogy látom az ő stratégiájukat. Az izraeliek nagyon bíznak a felgyorsult fejlesztésükben. Olyannyira, hogy nyugodtan eladják a legfrissebb terméküket, mert mire eladják, addigra nekik már lesz egy újabb. Tehát nem félnek attól, hogy ne adják el a legfrissebb fejlesztésüket, mert olyan intenzív a kutatás-fejlesztési, illetve innovációs lábuk, amilyet máshol nem lehet látni.
Érdekes, hogy ott mennyire együttműködik a hadsereg és a cégek. Napi szinten járnak be egymás táborába, gyárába, együtt ülnek a gépek mellett és rakják össze a legújabb eszközöket. Tehát ha hozzá akarunk jutni a legmodernebb technológiához, azokkal a cégekkel kell tudnunk megállapodást kötni, amelyek fejlesztik ezeket a technológiákat. Ha őket meg tudjuk győzni, hogy Magyarországra jöjjenek, akkor ezt automatikusan hozzák magukkal.
Folyt kövi 2.
Nekem más érzetem volt, amikor beszélgettem az idős mérnökeinkkel, akik még a 90-es évek előtti fejlesztésekben vettek részt. Szerintem hatott, de az biztos, hogy mivel nem magántulajdonban voltak a hadiipari vállalatok, ezért kevésbé voltak érdekeltek fejlesztéseik piaci hasznosításában.
Ez megint egy külön adást megérő történet, hogy vajon egy hadiipari vállalatot hol kell tartani, magán, állami vagy vegyes kézben. A keleti blokk egy jó példa arra, hogy mi történik akkor, ha nincs magánkézben és ebből kifolyólag nincs meg a gazdasági kényszerítő erő, hogy fejlesszen és a fejlesztését átvigye a hétköznapi életbe is, mint például az amerikai csillagháborús program vagy a vadászrepülőgépek fejlesztésének esetében.
Ugyanakkor – és erről nagyon keveset beszélünk – fönnáll a veszélye, hogy amikor ezek a mamutcégek tőzsdei cégekké válnak, eltűnnek a valós tulajdonosok a háttérben, például offshore bankszámlák mögé. Tehát a tulajdonosi felelősség más lesz, mint egy valós átlátható személyi tulajdonosnál.
Kérdés, hogy ezek a cégek mennyire kezdenek önjárók lenni egy biztonságpolitikai vagy geopolitikai helyzet kezelésében, hiszen egyértelműen nem lehet tőlük mást elvárni, őket a profit maximalizálása hajtja. Ez viszont ebben a szektorban nagyon komoly biztonságpolitikai kihívásokat eredményezhet.
Ez egy olyan kérdéskör, amivel többet kell foglalkozzunk, ahogy érezhetően nő a feszültség a világban. Vajon ezek az átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú mamutvállalatok mennyire jelentenek biztonsági kockázatot adott esetben, például egy konfliktus kirobbantásában? Azt gondolom, hogy nem ártana erről többet beszélni a közeljövőben.
Csak azért másoltam be, mert később könnyebben visszakereshető.
Eközben a Pipistrel... (aki a Genevation-nel kötött partnerségi megállapodást)
Az Amerikai Repülési és Űrhajózási Intézet (AIAA - American Institute of Aeronautics and Astronautics) 2021-es Aircraft Design Award díjat a szlovén Pipistrel gyártó elektromos Velis Electro-jának ítélte oda. A zsűri jelentése szerint „a világ első hitelesített elektromos repülőgépe, amely piacvezető a környezetbarát repülőgép-tervezés és -technológiák új korszakában”.
Az AIAA ezt a díjat minden évben egyéneknek vagy csapatoknak ítéli oda egy olyan eredeti koncepcióért, amely jelentős előrelépést jelent a repülőgép-tervezésben vagy -technológiában. Mostantól a Velis Electro csatlakozik a olyan híres dizájnok listájához, mint például az ikonikus Airbus A380 és a Boeing 787 Dreamliner. A díjat Paolo Romagnolli, műszaki igazgató és Tine Tomažič, műszaki vezérigazgatónak adták át a teljes Velis Electro fejlesztőcsapat nevében, amely mérnökökből, technikusokból, menedzserekből és adminisztratív személyzetből áll, akik életre keltették ezt a repülőgépet.
Az Amerikai Repülési és Űrhajózási Intézet (AIAA - American Institute of Aeronautics and Astronautics) 2021-es Aircraft Design Award díjat a szlovén Pipistrel gyártó elektromos Velis Electro-jának ítélte oda. A zsűri jelentése szerint „a világ első hitelesített elektromos repülőgépe, amely piacvezető a környezetbarát repülőgép-tervezés és -technológiák új korszakában”.
Az AIAA ezt a díjat minden évben egyéneknek vagy csapatoknak ítéli oda egy olyan eredeti koncepcióért, amely jelentős előrelépést jelent a repülőgép-tervezésben vagy -technológiában. Mostantól a Velis Electro csatlakozik a olyan híres dizájnok listájához, mint például az ikonikus Airbus A380 és a Boeing 787 Dreamliner. A díjat Paolo Romagnolli, műszaki igazgató és Tine Tomažič, műszaki vezérigazgatónak adták át a teljes Velis Electro fejlesztőcsapat nevében, amely mérnökökből, technikusokból, menedzserekből és adminisztratív személyzetből áll, akik életre keltették ezt a repülőgépet.
Elsősorban múltidézés lesz, de azért hátha mondanak valami aktuálisat is....
"Győr a haza szolgálatában" konferencia
Időpont: 2021. november 11. (csütörtök) 10:00–14:00
Helyszín: 9021 Győr, Szent István út 10/A - GYMSM KIK székház, Baross terem
A Győri Ipartörténeti Alapítvány és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum konferenciát szervez Győr a haza szolgálatában címmel.
Győr ipartörténete kerül fókuszba egészen az 1940-es évekig visszamenően.
Program:
10:00 Köszöntők
Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos
Dr. Dézsi Csaba András, Győr MJ Város polgármestere
Pintér-Péntek Imre, a GYMSM KIK elnöke
Miklósy Lajos, a Győri Ipartörténeti Alapítvány elnöke
Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM HIM parancsnoka
10:30 125 éves a legnagyobb győri hadiipari beszállító
Hetzmann Béla, Rába Nyrt. elnök-vezérigazgató programindító köszöntője
10:40 A győri Magyar Ágyúgyár Rt. felállítása
Dr. Krámli Mihály (HM HIM) kutató
11:00 A győri Magyar Ágyúgyár Rt. története és az ágyúgyár munkástelepe
Dr. Kovács Vilmos ezredes (HM HIM) parancsnok
11:20 Szünet
11:30 A győrszentiván-gönyűi ágyúgyári lőtér
Hatala András főhadnagy – Dr. Polgár Balázs (HM HIM) gyűjteményvezetők
11:50 A Messerschmitt Me 109-es vadászgépek gyártása a Magyar Vagon-és Gépgyárban (1941-1944)
Áldozó István (MNL GYMSM GYL) igazgatóhelyettese
12:10 Szünet
12:20 A Győri Szerszámgépgyár tevékenysége (1951-1964)
Dr. Honvári János, SZE professor emeritus
13:00 Páncélozott járművek gyártása az 1960-1970-es években
Dr. Germuska Pál (MNL OL, Budapest) főigazgató-helyettes
13:20 Zárszó
A programon való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött! A résztvevők létszáma korlátozott, a jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében fogadjuk el.
Jelentkezni e-mailen lehetséges, várjuk üzenetét az ipartortenet@ipartortenet.hu e-mail címre.
"Győr a haza szolgálatában" konferencia
Időpont: 2021. november 11. (csütörtök) 10:00–14:00
Helyszín: 9021 Győr, Szent István út 10/A - GYMSM KIK székház, Baross terem
A Győri Ipartörténeti Alapítvány és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum konferenciát szervez Győr a haza szolgálatában címmel.
Győr ipartörténete kerül fókuszba egészen az 1940-es évekig visszamenően.
Program:
10:00 Köszöntők
Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos
Dr. Dézsi Csaba András, Győr MJ Város polgármestere
Pintér-Péntek Imre, a GYMSM KIK elnöke
Miklósy Lajos, a Győri Ipartörténeti Alapítvány elnöke
Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM HIM parancsnoka
10:30 125 éves a legnagyobb győri hadiipari beszállító
Hetzmann Béla, Rába Nyrt. elnök-vezérigazgató programindító köszöntője
10:40 A győri Magyar Ágyúgyár Rt. felállítása
Dr. Krámli Mihály (HM HIM) kutató
11:00 A győri Magyar Ágyúgyár Rt. története és az ágyúgyár munkástelepe
Dr. Kovács Vilmos ezredes (HM HIM) parancsnok
11:20 Szünet
11:30 A győrszentiván-gönyűi ágyúgyári lőtér
Hatala András főhadnagy – Dr. Polgár Balázs (HM HIM) gyűjteményvezetők
11:50 A Messerschmitt Me 109-es vadászgépek gyártása a Magyar Vagon-és Gépgyárban (1941-1944)
Áldozó István (MNL GYMSM GYL) igazgatóhelyettese
12:10 Szünet
12:20 A Győri Szerszámgépgyár tevékenysége (1951-1964)
Dr. Honvári János, SZE professor emeritus
13:00 Páncélozott járművek gyártása az 1960-1970-es években
Dr. Germuska Pál (MNL OL, Budapest) főigazgató-helyettes
13:20 Zárszó
A programon való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött! A résztvevők létszáma korlátozott, a jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében fogadjuk el.
Jelentkezni e-mailen lehetséges, várjuk üzenetét az ipartortenet@ipartortenet.hu e-mail címre.
Ha nem kapnak német vagy francia fegyvert akkor majd vesznek oroszt vagy kínait. Csak magunkat szúrnánk tökön.
T
Törölt tag 1586
Guest
Albatross - a Pipistrel / UAVOS cégek közös drónjaEgyüttműködési megállapodást írt alá a hazai tulajdonú Genevation Aircraft Kft. és a szlovén Pipistrel repülőgépgyár. A szerződés alapján a Genevation új üzemegységet hoz létre jakabszállási üzemében, ahol többek közt a Pipistrel SW 121 repülőgépcsaládjába tartozó gépeket fogják gyártani. A felek kutatás-fejlesztési együttműködést is terveznek repülőipari és védelmi ipari területeken, illetve kompozit alkatrész-beszállításra is sor fog kerülni.
...ideális eszköz katonai és védelmi célokra, határfelügyeleti, konvoj kísérési, bűnmegelőzési és egyéb speciális műveletek támogatására is.
Bejelentették: jelentős gyártási beruházást hoz Magyarországra egy repülési multicég
Együttműködési megállapodást írt alá a hazai tulajdonú Genevation Aircraft Kft. és a szlovén Pipistrel repülőgépgyár. A szerződés alapján a Genevation új üzemegységet hoz létre jakabszállási üzemében, ahol többek közt a Pipistrel SW 121 repülőgépcsaládjába tartozó gépeket fogják gyártani. A...
Ezt nem teszteltük véletlen? Merthogy u.az a méret és tömeg kategória mint a Vestel-Karayel, de a Pipistrel azért mégis csak az UAVOS cég (USA) rendszereivel van felszerelve, ráadásul ha már együtműködünk velük...?
Feltámadt a hadiipar | Demokrata
A fejlődést jól mutatja, hogy már nem pusztán gyárakról, hanem védelmi ipari klaszterekről beszélünk.
demokrata.hu
A BHE Bonn Hungary KFT egyre komolyabb lesz: "drónfelderítő és elhárító berendezések". Lesz még itt drónbiznisz.
Ahhoz képest, hogy propagandalap egész korrekt haditech összefoglaló.Feltámadt a hadiipar | Demokrata
A fejlődést jól mutatja, hogy már nem pusztán gyárakról, hanem védelmi ipari klaszterekről beszélünk.
A BHE Bonn Hungary KFT egyre komolyabb lesz: "drónfelderítő és elhárító berendezések". Lesz még itt drónbiznisz.
Ezek szerint Kaposváron lesz a katonai tgk gyártás is. Remélhetőleg a HX3. Jobb lenne RM tulajdonú és német irányítású üzem , mertha a BM Heros-nál lesz annak nem lesz jó vége. A tűzoltók nincsenek elragadtatva a BM Heros járművektől.Ahhoz képest, hogy propagandalap egész korrekt haditech összefoglaló.Feltámadt a hadiipar | Demokrata
A fejlődést jól mutatja, hogy már nem pusztán gyárakról, hanem védelmi ipari klaszterekről beszélünk.
A BHE Bonn Hungary KFT egyre komolyabb lesz: "drónfelderítő és elhárító berendezések". Lesz még itt drónbiznisz.
Szerintem arra gondolt a cikk írója, nem teherautókra.