A magyar hadiipar napjainkban

[LMzek 2.0]

Az Aero Vodochody-hoz kapcsolva a dolgot, szerintem a szlovákok már semmit nem fognak/akarnak kezdeni a céggel, ami gyártotta a jelenleginél kicsit nehezebb és sokkal erősebb (és nem sokkal kisebb üzemidejű) Lotarjev DV-2-t.
...harmad/negyed áron az embargó-veszélyes amcsi hajtóműhöz képest? (...becsültem!)

Valami (Covid-idők-)akciós-áron azért dobnék egy ajánlatot a szlovák cégre!!!

Különben sosem lesz szabadpiacos termék a Williams hajtóművel az L-39NG-ből!!!

Műszakilag kb:

1. +150 kg súly,
2. +150 km/h utazó sebesség,
3. -150km hatótáv.
4. ...

...éééés már csak 100 km/h hiányozna L-39NG-nek, hogy a Gripen-ekkel tudjon tempót tartani és kb. 1.500 kg fegyverzetet/egyebet,... "segítsen neki vinni"!!!


U.I: ...az is meg lesz!!!

 

[vilmoci]

Valami (Covid-idők-)akciós-áron azért dobnék egy ajánlatot a szlovák cégre!!!

Arra, amelyik 2015-ben csődbe ment?

 

[LMzek 2.0]

Arra, amelyik 2015-ben csődbe ment?

...pont jó, akkor még olcsóbb!!!

Spoiler: U.I:

...a hajtómű doksi, licensz, minden ( is )!

.

 

[kamm]

Mély rettenet töltötte el a szívemet, hogy az Ei-nek van pofája promóvideót csinálni.

EN tenyleg nem tudom hova tenni ezeket... egyfelol ertekelem, hogypozitivan es probalkoznak, masfelol ez szamomra kb olyan kinos, mint amikor a repulosok az "elo lego" jatekot adjak elo.

 

[vilmoci]

...a hajtómű doksi, licensz, minden ( is )!

Az valószínűleg már le van darálva és elvitték a szemétégetőbe. Esetleg könyvtárközi kölcsönzéssel hozzájuthatsz a tót műszaki könyvtárakból.
Az ő licensz szerződésük biztos úgy szólt, hogy nem csak terméket adhatják el, hanem a gyártási jogot is...
A licenszért meg nem azokat kéne megkeresni, akik már el is felejtették, hogy valaha foglalkoztak ilyesmivel, hanem a Lotarjevet, vagyis az Ivcsenkó-Progressz-t... Bár szerintem azok is úgy volnának vele, hogy menjél szépen el a Motor Szicshez és vegyél kész terméket:
https://ru.wikipedia.org/wiki/АИ-222-25

Az meg egy külön történet, hogy sok mindent a csehek csináltak hozzá, akik szintén nem gyártják már a hozzávalókat, a többit meg anno a szovjetek. Pl. manapság az általad linkelt fotón is jól kivehető SzV-78-asból csak az oroszoktól meg az ukriktól lehet újat szerezni.

 

[Venom85]

...mondjuk a MANPADS elleni védelmet, végre ?!?!?!


U.I: ...a Terminator-t nem lehet megelőzni!

.."csak" Noris-nak!

Terminátor a Skyneten keresztül másodpercek alatt megtalál mindent! Noris-nak még ő is nagyfalat!

 

[Venom85]

HM EI Zrt...

(Ne a zenére és táncra figyeljetek.)

Kezdenek rémálmaim lenni ettől a zenétől meg tánctól! A múltkor azt álmodtam bemegyek dolgozni a mentőállomásra és ezzel fogadnak, sőt kimegyek a szociba és ott is ezt tolják!

 

[szzsolt81]

Harci eszközök még nem lesznek, de augusztus végén már mehetsz biciklizni a ZalaZonera...

"Kerékpáros bejárás a járműipari tesztpályán

Egyedülálló lehetőséget nyújt a tesztpálya eddig elkészült elemeinek megismerésére a kerékpáros nyílt nap és bejárás. Szeretettel várunk minden érdeklődőt a városból és az egész térségből. Vélhetőleg év végén teljesen elkészül a létesítmény, így külsős látogatók nem érkezhetnek, ezért kiemelten ajánlom a pálya megtekintését. A kb. 15 km-es útvonalat lassú tempóban kb. 3 óra alatt, egy csoportban tesszük meg, a különböző pályatesteken néhány perces pihenővel és szakmai ismertetéssel. Idén is lehetőség nyílik 2-3 kört tekerni gyorsabb tempóban bizonyos szakaszon.

A gyülekező augusztus 29-én, vasárnap 8:30-tól lesz a "Z" fogadóépület előtti téren, 9 órakor indulás. Gyermekeket csak biztos kerékpáros tudással hozzunk, kiemelten figyelve rájuk. Az esetleges hőség miatt a kellő folyadékot mindenki hozza magával, a nagy aszfaltfelületek különösen fel tudnak melegedni.

A nyílt napon mindenki szigorúan a saját felelősségére vehet részt, fokozottan ügyelve saját és mások testi épségére. A vezetett útvonalról letérni tilos! A szervezők és segítőik iránymutatásait folyamatosan kéretik figyelembe venni."

Tavaly is volt iilyen, nem volt nagy wasistdas....

 

[LMzek 2.0]

Az valószínűleg már le van darálva és elvitték a szemétégetőbe. Esetleg könyvtárközi kölcsönzéssel hozzájuthatsz a tót műszaki könyvtárakból.
Az ő licensz szerződésük biztos úgy szólt, hogy nem csak terméket adhatják el, hanem a gyártási jogot is...
A licenszért meg nem azokat kéne megkeresni, akik már el is felejtették, hogy valaha foglalkoztak ilyesmivel, hanem a Lotarjevet, vagyis az Ivcsenkó-Progressz-t... Bár szerintem azok is úgy volnának vele, hogy menjél szépen el a Motor Szicshez és vegyél kész terméket:
https://ru.wikipedia.org/wiki/АИ-222-25

Az meg egy külön történet, hogy sok mindent a csehek csináltak hozzá, akik szintén nem gyártják már a hozzávalókat, a többit meg anno a szovjetek. Pl. manapság az általad linkelt fotón is jól kivehető SzV-78-asból csak az oroszoktól meg az ukriktól lehet újat szerezni.

A lényege pont a saját kézben lévő hajtóműgyártás, ami az USA/Eu-s konkurensek piaci okai miatt --mondvacsinált "Nemzetbiztonsági okok"-on keresztül-- miatt nem lenne embargózható, ezért a gyártott darabszám szinte biztosan elérné a gazdaságos mennyiséget.
Így az egész program nem lenne egy pénztemető, amit gazdasági és politikai okok miatt sokan szívesen látnának nekünk!

Az is fontos lenne, hogy így egy kiemelten fontos fődarab gyártással lennénk jelen, nem pedig egy súlytalanabb, "csak" pénz hozó -fejhető ?- partner lennénk az együttműködésben.

Szerintem a 80-as években tervezett hajtómű gyártását 2021-ben Magyarország is meg tudja --akarat esetén-- oldani mind finanszírozás, mint fejlesztés/gyártás szempontjából.
Úgy gondolom, hogy a kb 20 évvel ezelőtti szlovák gyártási és akkori ex-SzU anyagtechnológiai szintet most bőven tudjuk teljesíteni, --vélem ezt a korabeli szintet nem lebecsülve, de a helyén értékelve--, és a jelenlegi autóipari beszállítói, fejlesztői, gyártói hozzájárulásunkat becsülve!

A jelenlegi és jövőbeli esélyeit tekintve az Aero Vodochody-nak és az L-39NG-nek kulcsfontosságú

1. a jelentősen jobb műszaki teljesítményt,
2. jelentősen olcsóbban,
3. és politikai korlátozás nélkül biztosítani(lásd francia katonai eszközök példái...)

a megfizethető rep-gépet kereső vevőknek, akár a némileg rövidebb hajtómű élettartam és 5% körüli (fajlagos) többletfogyasztás ellenében is!

Nézzük, kik is dobnák össze a százas nagyságrendű megrendelést:

1. a folyamatosan háborúzó Közel-Kelet-i "fogyó-eszköz" használók,
2. Afrika, a folyamatos belháborúival,
3. Dél-Amerikai "önálló" fejlesztésekhez fődarab-szállítás,
4. civil változatok ( !!! ).

Ugyanez a becsült vásárlói lista egy olcsó, hajtómű esetén:

Törökország: drónok, saját oktatógépük,
Dél-Amerika szintén,
India
és/vagy Kína...


...csak így a szinte biztos érdeklődők listája, megemlítve, hogy arab országok is szeretnének jól hangzó saját fejlesztéseket indítani!

 

[vilmoci]

Szerintem a 80-as években tervezett hajtómű gyártását 2021-ben Magyarország is meg tudja --akarat esetén-- oldani mind finanszírozás, mint fejlesztés/gyártás szempontjából.
Úgy gondolom, hogy a kb 20 évvel ezelőtti szlovák gyártási és akkori ex-SzU anyagtechnológiai szintet most bőven tudjuk teljesíteni, --vélem ezt a korabeli szintet nem lebecsülve, de a helyén értékelve--, és a jelenlegi autóipari beszállítói, fejlesztői, gyártói hozzájárulásunkat becsülve!

Asszem lefialnánk párszor mi attól...

A tótok csak megörökölték a projektet a főddel együtt, amin az üzem volt... Maga a DV-2 projekt cseszlovák álom volt, úgy, hogy a szovjetek végig fogták a kezüket, hogy ne bukdácsoljanak... Azelőtt a delfinhez gyártották utoljára az M-701-est (ami sok téren követi a VK-1 által kijelölt utat). Az M-601-esnek valószínűleg egy PT-6-os volt béranyája...
Egy kétáramú hajtómű még a cseszlovákoknak egymaguknak is föladta a leckét (pedig amúgy repiparban azért letettek ezt-azt), ezért kellet a szovjetek igen aktív jelenléte, hogy ne süljön be a program, mert egyedül rumcájszéknak nem sikerült volna.
Aztán jött a nagy bumm, és a szlovákok ott maradtak árván... meg a nyakukon maradt a „gyár”. De ők azt a technológiai szinvonalat örökölték csak (ami fényévekkel állt afelett, amit általánosan produkáltak, mert ezen kívül csak a ZTS Martin traktorai, meg a babetta volt, amit gyártottak).

Amiben mi önerőből képesek volnánk urrá lenni, az talán egy FADEC, csövek tartályok, hőcserélők, meg kisebb terhelésnek kitett egyszerűbb anyagból CNC-zhető alkatrészek...
Az autóiparban szir-szar lemezt , fos műanyagot, meg harmatgyenge öntvényeket használnak még egy ötvenes évekből való szovjet hajtóműhöz mérten is...
Az, hogy tudunk itthon gyártani, meg fejleszteni ilyen tingli-tangli bilianyagokból alkatrészeket, fostalicskákhoz, nos az nagggyon-nagggyon messze áll pl. azokhoz az alkatrészekhez, amik egyik oldalról 1400°C-os hőterhelést kapnak, fél méterrel arrébb, meg -55°C-os közegben működnek, néha igen nagy méretűek és 15-18000-es fordulaton tudnak úgy dolgozni, hogy időnként beesik egy 7-8-as terhelési többes is...

Szóval ez az autóipari beszállítós tapasztalat nem sok szart ér, akkor, ha egy szerkezet tényleg meg van terhelve...
Nem véletlenül van 10 körül, vagy az alatt azon országok száma, ahol ilyesmire képesek önerőből... autót gyártani meg bárki tud...
Még a csucsuk is vért hugyoznak egy saját konstrukció kifejlesztéséért, pedig ők képesek dodót, embert, akaratot, meg tervcélt hozzárendelni egy ilyen látomáshoz... aztán mégis csöpög a nyáluk a Motor-Szicsért, mert azok meg tudnak hajtóművet gyártani.

Az ötleted csak akkor életképes, ha a Lotarjev jogutódjának annyi pénzt teszel le, amire azt mondják, hogy teljesen nulláról az egész gyártástechnológiát átadják (de ehhez nem kell a szlovákokkal szóba se állni, mert elfelejtették rég, amit valaha tudtak erről) és az egész személyi állományt ők képezik ki, mert az autóipari szakembereink erre alkalmatlanok...
Persze vannak egyszerűbb részei a DV-2-nek, amit egy CNC-megmunkálóközponttal meg lehet csináltatni (amire van itthon mérnök, meg gépkezelő), de akkor a lelkét továbbra is az ukriktól kell megvenni...

 

[LMzek 2.0]

Asszem lefialnánk párszor mi attól...

A tótok csak megörökölték a projektet a főddel együtt, amin az üzem volt... Maga a DV-2 projekt cseszlovák álom volt, úgy, hogy a szovjetek végig fogták a kezüket, hogy ne bukdácsoljanak... Azelőtt a delfinhez gyártották utoljára az M-701-est (ami sok téren követi a VK-1 által kijelölt utat). Az M-601-esnek valószínűleg egy PT-6-os volt béranyája...
Egy kétáramú hajtómű még a cseszlovákoknak egymaguknak is föladta a leckét (pedig amúgy repiparban azért letettek ezt-azt), ezért kellet a szovjetek igen aktív jelenléte, hogy ne süljön be a program, mert egyedül rumcájszéknak nem sikerült volna.
Aztán jött a nagy bumm, és a szlovákok ott maradtak árván... meg a nyakukon maradt a „gyár”. De ők azt a technológiai szinvonalat örökölték csak (ami fényévekkel állt afelett, amit általánosan produkáltak, mert ezen kívül csak a ZTS Martin traktorai, meg a babetta volt, amit gyártottak).

Amiben mi önerőből képesek volnánk urrá lenni, az talán egy FADEC, csövek tartályok, hőcserélők, meg kisebb terhelésnek kitett egyszerűbb anyagból CNC-zhető alkatrészek...
Az autóiparban szir-szar lemezt , fos műanyagot, meg harmatgyenge öntvényeket használnak még egy ötvenes évekből való szovjet hajtóműhöz mérten is...
Az, hogy tudunk itthon gyártani, meg fejleszteni ilyen tingli-tangli bilianyagokból alkatrészeket, fostalicskákhoz, nos az nagggyon-nagggyon messze áll pl. azokhoz az alkatrészekhez, amik egyik oldalról 1400°C-os hőterhelést kapnak, fél méterrel arrébb, meg -55°C-os közegben működnek, néha igen nagy méretűek és 15-18000-es fordulaton tudnak úgy dolgozni, hogy időnként beesik egy 7-8-as terhelési többes is...

Szóval ez az autóipari beszállítós tapasztalat nem sok szart ér, akkor, ha egy szerkezet tényleg meg van terhelve...
Nem véletlenül van 10 körül, vagy az alatt azon országok száma, ahol ilyesmire képesek önerőből... autót gyártani meg bárki tud...
Még a csucsuk is vért hugyoznak egy saját konstrukció kifejlesztéséért, pedig ők képesek dodót, embert, akaratot, meg tervcélt hozzárendelni egy ilyen látomáshoz... aztán mégis csöpög a nyáluk a Motor-Szicsért, mert azok meg tudnak hajtóművet gyártani.

Az ötleted csak akkor életképes, ha a Lotarjev jogutódjának annyi pénzt teszel le, amire azt mondják, hogy teljesen nulláról az egész gyártástechnológiát átadják (de ehhez nem kell a szlovákokkal szóba se állni, mert elfelejtették rég, amit valaha tudtak erről) és az egész személyi állományt ők képezik ki, mert az autóipari szakembereink erre alkalmatlanok...
Persze vannak egyszerűbb részei a DV-2-nek, amit egy CNC-megmunkálóközponttal meg lehet csináltatni (amire van itthon mérnök, meg gépkezelő), de akkor a lelkét továbbra is az ukriktól kell megvenni...

A 2021-es civil hőálló acélok szerintem elérik a DV-2 tervezése körüli orosz rep-ipari acélok minőségét.
A mostani hegesztési eljárások --divatosan nyomtatásnak is nevezik, de gyakorlatilag robot-hegesztéses anyagfelvitel, stb...-- szerintem jobb, mint az orosz hegesztő szaki 85-90-ben!

A mechanikus szabályzók helyett egy egyszerű FADEC!
A turbina "kicsit" nehezebb, de már nincs COCOM lista !!!
Azt az évi 30-150 közötti turbinát/lapátot nem tudnánk legyártani??? a többi nem kritikus. nem ez a szakterületem de érdekel ez kicsit szerintem fetisizált terület...

Érdekelne mi az az 80-as évekbeli super-high-tech orosz szakemberek által gyártott valami, amit 2021-ben nem lehet nyomtani, robot-gyártani a mai anyagtechnikával, kontra kb. 1985 SzU !!!

Egy szabad-turbinás, kétáramú --centrifugálos(mint a 601-es is)-- alap hajtómű-mag ideális lenne az NG-be és egy turbo-prop-hoz is, a két hajtómű közös turbina-maggal már egy gazdaságos sorozatgyártást is el tudna érni.

 

[Szittya]

A 2021-es civil hőálló acélok szerintem elérik a DV-2 tervezése körüli orosz rep-ipari acélok minőségét.
A mostani hegesztési eljárások --divatosan nyomtatásnak is nevezik, de gyakorlatilag robot-hegesztéses anyagfelvitel, stb...-- szerintem jobb, mint az orosz hegesztő szaki 85-90-ben!

A mechanikus szabályzók helyett egy egyszerű FADEC!
A turbina "kicsit" nehezebb, de már nincs COCOM lista !!!
Azt az évi 30-150 közötti turbinát/lapátot nem tudnánk legyártani??? a többi nem kritikus. nem ez a szakterületem de érdekel ez kicsit szerintem fetisizált terület...

Érdekelne mi az az 80-as évekbeli super-high-tech orosz szakemberek által gyártott valami, amit 2021-ben nem lehet nyomtani, robot-gyártani a mai anyagtechnikával, kontra kb. 1985 SzU !!!

végülis folyik turbinagyártás magyarországon elég régóta. hajtóművekbe is gyárt egy csomó cég (pl a tungsram ezt azt) a etemet is felvásárólta a ge aminek szintén vólt telephelye nállunk amit most a ge üzemeltet pusz az eredeti ge. ott a ganz. jó ezek nem repülőgépbe való turbinák (a ge nél azthiszem gyárunk valamit repgép turbinákba) de tudásba azért jól állunk.
a simens meg 4-5 éve európa legnagyobb turbinalapátgyártó üzemét müködtette magyarországon ((BP) !!! (ma is üzemel csak nemtudom már hányadik a sorban/pill)
és igazából a csúcstechnikát gyártjuk gázturbinába tehát a szakembereink sem lehetnek rossza e téren. gözturbinába is világszinvonal gyártása zajlik egyébként itthon.

 

[Szittya]

csak hogy a kicsiket is hozzam (google)
https://cuttingtools.ceratizit.com/hu/hu/iparagak/repulestechnika/turbinalapat.html de van titánt megmunkáló eszköz gyár is turbinalapát megmunkáláásal
https://www.cnc.hu/2017/02/merfoldko-az-additiv-gyartas-torteneteben-nyomtatott-turbinalapatok/ nyomtatott turbinalapátokkal foglalkozó cég
https://www.sandvik.coromant.com/hu...power/steam_turbines/pages/turbine-blade.aspx ez is turbialapát
http://www.metris3d.hu/turbinalapat-vizsgalat.htm turbinalapát vizsgáló külön cég

igazából turbinagyártásba szerintem benne vagyunk a topp 10 be (2016 ba a bővítés elött a simens turbinalapát gyára a világ 2. legnagyobb gyáravólt azóta fejlesztettek bővítettek ideén bővítenek moderizálnak..)
igazából iparágon bellül csak szegmensváltás lenne bizonyos embereknek a repülőgép turbina.
elég komoly képzés is folyik hazánkba turbinák terén.

azért a simens (magyarországi üzemének) világ 2. helye adna némi okot az ez irányú gondolkodásnak. mégha gőz és gáz turbinalapátok is a fő profil.

 

[Shadow]

igazából turbinagyártásba szerintem benne vagyunk a topp 10 be (2016 ba a bővítés elött a simens turbinalapát gyára a világ 2. legnagyobb gyáravólt azóta fejlesztettek bővítettek ideén bővítenek moderizálnak..)
igazából iparágon bellül csak szegmensváltás lenne bizonyos embereknek a repülőgép turbina.
elég komoly képzés is folyik hazánkba turbinák terén.

azért a simens (magyarországi üzemének) világ 2. helye adna némi okot az ez irányú gondolkodásnak. mégha gőz és gáz turbinalapátok is a fő profil.

Nem tudom milyen komoly képzésre gondolsz de Magyarországon turbinát kb olyan 15 éve nem tervezett senki. Az utolsó hazai gőzturbina melyet idehaza terveztünk és gyártottunk a Láng gépgyárban (amit ugye privatizáltak az ABB-nek melyet később megvett az Alstom) a Polgári gumiégetőbe került ami sajnos nem volt egy dicső project, kb pénzmosás volt az az erőmű… olyan pár éve égett le rejtélyes módon miután megvette az állam. Na szóval az volt az utolsó gép amit mi magunk terveztünk gyártottunk. Azóta a volt Lánggépgyár mindenestül bezárásra került. A régi tervező mérnökök meg mind nyugdíjba mentek vagy távoztak az országból.. talán maradt valami minimális tervező csapat aki most a GE-nek dolgozik és alkatrészeket tervez de itthon turbinát nagyon rég óta nem tervezett 0-ról senki és a szakemberek sincsenek már meg miután az eredeti Láng gyár felszámolásra került. Én azt gondolom idehaza ez a szakma gyakorlatilag megszűnt.. ezt újra felépíteni manapság nem kis meló lenne, ha egyáltalán lehetséges.
Nálunk ez az iparág úgy kezdődött, hogy a Láng licencet vett gyártásra az ABB-től már az 1900-as évek elejétől. Az egyetlen típus melyet teljesen mi magyarok terveztünk a svájci gépek alapján a 100 MW-os volt. Azt nem tudom mennyi gyártottunk belőle de az utolsó kettő épp most leheli ki a lelkét Visontán. Nem akarok erről ide kisregényt írni, wikin sok minden fent van a gyárról és arról hogyan szűnt meg 2000-ben. A gyárral a tudás is ment a levesbe…
Turbina alkatrész gyártás valóban van Siemens és GE által. Lapátok valamint égőtérbe főalkatrészek. De azokat nem idehaza tervezzük… ennek a szakmának is fontos része a gyártás de teljesen más problémahalmaz mint a tervezés. Anyagválasztás, hőkezelés, hőtágulás különböző bevonatok… ezekkel nem a gyártó mérnököknek kell megküzdeni az alkatrészek tervezése során. Szóval egy igen fontos szegmens tűnt el.
És hangsúlyoznám idehaza gőzturbinát terveztünk és nem gázturbinát. Külső szemlélőnek turbina mind a kettő én elhiszem de teljesen más hőfokok, méretek, erőhatások problémák vannak.
Gáznál manapság mindennek a lelke a kerámia bevonatok melyet ráégetnek az alkatrészekre. A technológiát idehaza csináljuk, na de hogy mi a pontos összetétele a bevonatnak az hétpecsétes titok még cégen belül is.
Nem akarok erről hosszabban írni mert lehet nem sok embert érdekel, de maradjunk annyiban, igen komoly befektetés lenne ezt gyakorlatilag nulláról ismét idehaza felépíteni és az iparági környezet sem igazán megfelelő jelenleg. Ezelőtt 40-50 évvel még sok kis gyártó volt akiktől lehetet licencet venni de manapság itt is érvényesül a globalizáció, vagyis a nagyok megvették a kicsiket, gyakorlatilag egy kezeden meg tudod számolni az iparágban megmaradt cégek számát.

 

[ssgtzlan]

Ilyet az Armcom pakolna bele nem az Ei.

Neeeee! A közelébe se engedjék őket, különben azok a gépek nem fognak többet repülni.

Tudnék mesélni arról hogy nem tudnak mm pontossággal lyukat fúrni vagy hogy nem tudnak egy nyákra normálisan ráforrasztani egy árnyékolt vezetéket.

 

[Szittya]

Nem tudom milyen komoly képzésre gondolsz de Magyarországon turbinát kb olyan 15 éve nem tervezett senki. Az utolsó hazai gőzturbina melyet idehaza terveztünk és gyártottunk a Láng gépgyárban (amit ugye privatizáltak az ABB-nek melyet később megvett az Alstom) a Polgári gumiégetőbe került ami sajnos nem volt egy dicső project, kb pénzmosás volt az az erőmű… olyan pár éve égett le rejtélyes módon miután megvette az állam. Na szóval az volt az utolsó gép amit mi magunk terveztünk gyártottunk. Azóta a volt Lánggépgyár mindenestül bezárásra került. A régi tervező mérnökök meg mind nyugdíjba mentek vagy távoztak az országból.. talán maradt valami minimális tervező csapat aki most a GE-nek dolgozik és alkatrészeket tervez de itthon turbinát nagyon rég óta nem tervezett 0-ról senki és a szakemberek sincsenek már meg miután az eredeti Láng gyár felszámolásra került. Én azt gondolom idehaza ez a szakma gyakorlatilag megszűnt.. ezt újra felépíteni manapság nem kis meló lenne, ha egyáltalán lehetséges.
Nálunk ez az iparág úgy kezdődött, hogy a Láng licencet vett gyártásra az ABB-től már az 1900-as évek elejétől. Az egyetlen típus melyet teljesen mi magyarok terveztünk a svájci gépek alapján a 100 MW-os volt. Azt nem tudom mennyi gyártottunk belőle de az utolsó kettő épp most leheli ki a lelkét Visontán. Nem akarok erről ide kisregényt írni, wikin sok minden fent van a gyárról és arról hogyan szűnt meg 2000-ben. A gyárral a tudás is ment a levesbe…
Turbina alkatrész gyártás valóban van Siemens és GE által. Lapátok valamint égőtérbe főalkatrészek. De azokat nem idehaza tervezzük… ennek a szakmának is fontos része a gyártás de teljesen más problémahalmaz mint a tervezés. Anyagválasztás, hőkezelés, hőtágulás különböző bevonatok… ezekkel nem a gyártó mérnököknek kell megküzdeni az alkatrészek tervezése során. Szóval egy igen fontos szegmens tűnt el.
És hangsúlyoznám idehaza gőzturbinát terveztünk és nem gázturbinát. Külső szemlélőnek turbina mind a kettő én elhiszem de teljesen más hőfokok, méretek, erőhatások problémák vannak.
Gáznál manapság mindennek a lelke a kerámia bevonatok melyet ráégetnek az alkatrészekre. A technológiát idehaza csináljuk, na de hogy mi a pontos összetétele a bevonatnak az hétpecsétes titok még cégen belül is.
Nem akarok erről hosszabban írni mert lehet nem sok embert érdekel, de maradjunk annyiban, igen komoly befektetés lenne ezt gyakorlatilag nulláról ismét idehaza felépíteni és az iparági környezet sem igazán megfelelő jelenleg. Ezelőtt 40-50 évvel még sok kis gyártó volt akiktől lehetet licencet venni de manapság itt is érvényesül a globalizáció, vagyis a nagyok megvették a kicsiket, gyakorlatilag egy kezeden meg tudod számolni az iparágban megmaradt cégek számát.

értem de Lmzek felvetése nem is egy teljesen 0 ról tervezett turbina kifejlesztése vólt.
hanem egy régi turbinának a licensének megszerzése (és esetleg modern technologiával történő modernizálása vezérlés és új minőségibb anyagok használatával) én azt mondom hogy van elég szakember az országba hogy egy ilyet meglépjünk gond nélkül. az hogy egy technológia cégen bellül is titkos igazából senkit nem érdekel ezen a téren ha hajlandó a magyarországi cég alkalmazni a technológiát számunkra. Mint ahogy pl a simens is teszi ezt más gyártóknak nem csak a simens turbináiba kerülnek simens ááltal gyártott termékekből...

 

[ZRÍNYI 20!026]

Szerintem a keceli Pintér műveket is vegyük számításba, ha esetleg turbinagyártás/tervezés itthon a cél.
Egyébként kb 3 hónapja változott a nevük is kutató és fejlesztő kft-vé:

PINTÉR MŰVEK Kft - Céginfo.hu

www.ceginfo.hu

És ott is zajlott(zajlik?) turbinagyártás is:

Gyártmányok - Pintér Művek

Acélszerkezetek és gépvázak, vízi és hőerőművek turbinái, zsilipjei és egyéb részegységei, ipari robotok és célgépek, speciális atomerőműi berendezések

pintermuvek.hu

És folyamatosan fejlesztik a gépparkjukat is:

Eszközpark - Pintér művek

Vállalatunk, a hagyományos fémmegmunkáló gépek és berendezések mellett, néhány speciális berendezéssel is rendelkezik, amelyek lehetővé teszik különleges, súlyban és méretben egyaránt egyedi munkadarabok gyártását, felújítását és megmunkálását. Tapasztalt szakembereink segítségével különleges...

pintermuvek.hu

 

[Shadow]

értem de Lmzek felvetése nem is egy teljesen 0 ról tervezett turbina kifejlesztése vólt.
hanem egy régi turbinának a licensének megszerzése (és esetleg modern technologiával történő modernizálása vezérlés és új minőségibb anyagok használatával) én azt mondom hogy van elég szakember az országba hogy egy ilyet meglépjünk gond nélkül. az hogy egy technológia cégen bellül is titkos igazából senkit nem érdekel ezen a téren ha hajlandó a magyarországi cég alkalmazni a technológiát számunkra. Mint ahogy pl a simens is teszi ezt más gyártóknak nem csak a simens turbináiba kerülnek simens ááltal gyártott termékekből...

Ha engem kérdezel akkor azt lehetségesnek tartom, hogy van az az összeg amiért mondjuk mi is tudunk venni egy gyártótól egy régi repülőgép hajtómű licencet, a dokumentációval együtt és elkezdjük gyártani. Már az eleje hatalmas beruházás lenne gépekbe valamint képzésbe a mi oldalunkon. Az első daraboknál a fődarabokat valószínű az eredeti gyártótól vennénk, majd szép lassan lehetne magunknak, lapátot, forgórészt gyártani, tömszelencéket magunknak forgácsolni, ezekre a bevonatolás mihamarabb történjen önerőből. Kérdés mit akarsz a csapágyakkal (ugye itt nem valami skf golyós csapágyakról beszélünk) meg öntvényekkel arra sztem érdemesebb lenne egy külsős beszállítót keresni. Csapágy lehet német, esetleg francia, öntvényekre manapság találni jó koreai esetleg kínai beszállítót. Szóval tegyük fel megvannak a fődarabok gyártása, vagy amit nem mi akarunk gyártani arra van beszállító és a teljes dokumentáció, meg beindult valami tervezés, ez kb olyan 10 év, na akkor lehetne nekiállni hogy a meglévő dolgok alapján el lehet kezdeni kísérletezni, új anyagokkal, új bevonatokkal és lapátprofilokkal, esetleg agyalni újszerű lapáthűtésen, hogy emelni lehessen az égési hőfokot stb.
Az a baj aki nincs benne az iparban azt hiszi hogy ez olyan mint a filmekben, hogy felépítesz egy szuper csapatot kb 10-20 fő aztán menni fog a dolog. A valóságban szupercsatok tucatjai felelnek minden főbb darabért. Egy csapat mássál se foglalkozik csak metallurgia meg bevonatok, külön egy a hőtechnikai számításokra, egy csapat az álló és forgó lapátokra+ tömítések, külön csapat a szelepek, egy másik az égőtér, és megint egy másik csak a csapágyak. Aztán ott vannak még a segédberendezések az megint egy külön csapat na és még plusz a szabályozás. Mondjuk mikor legyártottunk pár száz darabot lehetne nekiállni egy csomó pénzt beleölni fejlesztésbe és az eddigi tapasztalatok alapján valami saját cuccot fejleszteni, és mondjuk akkor 15-20 év múlva van egy saját hajtóműved ami valószínű messze nem az élvonal de a tied. Itt emberek lebecsülik a csúcsiparágakban a tapasztalatot. Sok mindent nem lehet megtanulni mert csak a fejekben létezik, nincs leírva sehol. Ez az évtizedek alatt felhalmozott tudás és tapasztalat, amit sokan nem becsülnek sajnos. Az ember elkezd dolgozni egy ilyen cégnél és beleöl 10-15 évet, ha szerencsés egy régi nagyöreg megkedveli és a szárnyai alá veszi, így megtanulhatja a szakma rejtelmeit, ez nem a könyvből történik.. de ez az iparban mindig így volt már a középkortól… 8-as csavart tudsz magadnak gyártani gond nélkül, veszel ma már hozzá az utolsó sarkon alapanyagot, otthonra egy esztergát, csak kell a három fázis, rendelsz netről kést, tolómérőt, meg kenőanyagot aután hajrá. Rajz hozzá mindenhol elérhető… de repülőgép hajtómű az nem ilyen…

 

[Shadow]

Szerintem a keceli Pintér műveket is vegyük számításba, ha esetleg turbinagyártás/tervezés itthon a cél.
Egyébként kb 3 hónapja változott a nevük is kutató és fejlesztő kft-vé:

PINTÉR MŰVEK Kft - Céginfo.hu

www.ceginfo.hu

És ott is zajlott(zajlik?) turbinagyártás is:

Gyártmányok - Pintér Művek

Acélszerkezetek és gépvázak, vízi és hőerőművek turbinái, zsilipjei és egyéb részegységei, ipari robotok és célgépek, speciális atomerőműi berendezések

pintermuvek.hu

És folyamatosan fejlesztik a gépparkjukat is:

Eszközpark - Pintér művek

Vállalatunk, a hagyományos fémmegmunkáló gépek és berendezések mellett, néhány speciális berendezéssel is rendelkezik, amelyek lehetővé teszik különleges, súlyban és méretben egyaránt egyedi munkadarabok gyártását, felújítását és megmunkálását. Tapasztalt szakembereink segítségével különleges...

pintermuvek.hu

Megnéztem a képeket. Ezek gőzturbina, alló és forgó lapátok nagynyomású fokozatok, ez egyszerűbb mert nem nagyok a hőfokok max olyan 600-650 fok és rövidek. Gőzturbinában az utolsó fokozatok a nehezek ahol alacsony a nyomás és hőmérséklet mert ott hosszú lapátok kellenek akár méteres darabok egész elcsavart profillal, ugye 3000 vagy 3600 fordulat/percen forog emiatt nagyok az erőhatások, ott már kellenek spécibb titán ötvözetek. Látok még pár forgórészt melyet kizárt hogy ők kovácsoltak ez inkább egy felújításról lehet kép. Öntvények szintúgy kizárom, hogy ők öntik. Gondolom ovalitás mérés után volt a síkokon egy érintő fogás. Ez inkább egy jól felszerelt gőzturbina szervíz műhely, nem valami komoly referencia egy repülőgép hajtóműhöz. Bár az is tény, hogy több mint a semmi…

 

[ravenlord]

Nem tudom milyen komoly képzésre gondolsz de Magyarországon turbinát kb olyan 15 éve nem tervezett senki. Az utolsó hazai gőzturbina melyet idehaza terveztünk és gyártottunk a Láng gépgyárban (amit ugye privatizáltak az ABB-nek melyet később megvett az Alstom) a Polgári gumiégetőbe került ami sajnos nem volt egy dicső project, kb pénzmosás volt az az erőmű… olyan pár éve égett le rejtélyes módon miután megvette az állam. Na szóval az volt az utolsó gép amit mi magunk terveztünk gyártottunk. Azóta a volt Lánggépgyár mindenestül bezárásra került. A régi tervező mérnökök meg mind nyugdíjba mentek vagy távoztak az országból.. talán maradt valami minimális tervező csapat aki most a GE-nek dolgozik és alkatrészeket tervez de itthon turbinát nagyon rég óta nem tervezett 0-ról senki és a szakemberek sincsenek már meg miután az eredeti Láng gyár felszámolásra került. Én azt gondolom idehaza ez a szakma gyakorlatilag megszűnt.. ezt újra felépíteni manapság nem kis meló lenne, ha egyáltalán lehetséges.
Nálunk ez az iparág úgy kezdődött, hogy a Láng licencet vett gyártásra az ABB-től már az 1900-as évek elejétől. Az egyetlen típus melyet teljesen mi magyarok terveztünk a svájci gépek alapján a 100 MW-os volt. Azt nem tudom mennyi gyártottunk belőle de az utolsó kettő épp most leheli ki a lelkét Visontán. Nem akarok erről ide kisregényt írni, wikin sok minden fent van a gyárról és arról hogyan szűnt meg 2000-ben. A gyárral a tudás is ment a levesbe…
Turbina alkatrész gyártás valóban van Siemens és GE által. Lapátok valamint égőtérbe főalkatrészek. De azokat nem idehaza tervezzük… ennek a szakmának is fontos része a gyártás de teljesen más problémahalmaz mint a tervezés. Anyagválasztás, hőkezelés, hőtágulás különböző bevonatok… ezekkel nem a gyártó mérnököknek kell megküzdeni az alkatrészek tervezése során. Szóval egy igen fontos szegmens tűnt el.
És hangsúlyoznám idehaza gőzturbinát terveztünk és nem gázturbinát. Külső szemlélőnek turbina mind a kettő én elhiszem de teljesen más hőfokok, méretek, erőhatások problémák vannak.
Gáznál manapság mindennek a lelke a kerámia bevonatok melyet ráégetnek az alkatrészekre. A technológiát idehaza csináljuk, na de hogy mi a pontos összetétele a bevonatnak az hétpecsétes titok még cégen belül is.
Nem akarok erről hosszabban írni mert lehet nem sok embert érdekel, de maradjunk annyiban, igen komoly befektetés lenne ezt gyakorlatilag nulláról ismét idehaza felépíteni és az iparági környezet sem igazán megfelelő jelenleg. Ezelőtt 40-50 évvel még sok kis gyártó volt akiktől lehetet licencet venni de manapság itt is érvényesül a globalizáció, vagyis a nagyok megvették a kicsiket, gyakorlatilag egy kezeden meg tudod számolni az iparágban megmaradt cégek számát.

Kb 5 éve a tudományok éjszakáján voltam a műegyetemen a hajtóműves tanszéken (nem tudom a hivatalos nevét, talán vmi kalorikus mérnök szak, vagy hő- es erőgépek, vagy vmi ilyesmi), de a lényeg az, hogy van ilyen képzés egyetemi szinten.