A magyar hadiipar napjainkban

Egyelőre még nincs arról szó, hogy az SW 121-esek rendszeresítésre kerüljenek a honvédség vagy a rendőrség kötelékén belül, elsődlegesen civil piacra mennének az eszközök. Úgy tudjuk viszont, hogy a döntéshozók remélik, hogy kialakul a kisgépek terjedésének köszönhetően egy olyan repülési kultúra Magyarországon, melynek köszönhetően növekszik azoknak a repülésben jártas személyeknek a száma, akiknek tehetségét adott esetben az állami szférában is hasznosítani lehet.

A Pipistrel már sokadik repülési vállalat, amely bejelentette az elmúlt években, hogy gyártókapacitást telepít Magyarországra, az így kialakuló repülési ökoszisztémával kapcsolatos tervekről Maróth Gáspárral korábban beszélgettünk:

A 10 évre szóló, mintegy 100 millió euró értékű megállapodás keretein belül

  • a Genevation új üzemegységet hoz létre jakabszállási üzemében, amely évi 100 darab, SW 121 családba tartozó könnyű repülőgép gyártására lesz alkalmas. A beruházás értéke 20 millió euró.
  • A hazai gyártmányú repülőgép célpiacai Magyarország, Oroszország, a volt szovjet tagköztársaságok, afrikai országok, V4-országok, Törökország és Izrael lesznek.
  • A szlovén fél biztosítja a hazai szakemberek képzését, illetve támogatja a technológiai folyamatok és infrastruktúra kiépítését.
  • A Genevation az értékesítési folyamatokban is szerepet vállal.
A mostani megállapodás a felek reményei szerint csak a kezdet: középtávon a kutatás-fejlesztés és az alkatrész beszállítás területén tervezik bővíteni az együttműködést. Tervben van többek közt következő generációs, különleges feladatú- és zéró-emissziós kisgépek közös fejlesztése is.
.....
Az eszköz technikai jellemzőiből, alacsony zaj kibocsájtásából adódóan ideális eszköz katonai és védelmi célokra, határfelügyeleti, konvoj kísérési, bűnmegelőzési és egyéb speciális műveletek támogatására is.
 
Ezek inkább egy MHSS sportklub jellegű kiképzésre lenne jó. A Zlin fullosabb, teljesítményben is.
 
A 10 évre szóló, mintegy 100 millió euró értékű megállapodás keretein belül

  • a Genevation új üzemegységet hoz létre jakabszállási üzemében, amely évi 100 darab, SW 121 családba tartozó könnyű repülőgép gyártására lesz alkalmas. A beruházás értéke 20 millió euró.
  • A hazai gyártmányú repülőgép célpiacai Magyarország, Oroszország, a volt szovjet tagköztársaságok, afrikai országok, V4-országok, Törökország és Izrael lesznek.
  • A szlovén fél biztosítja a hazai szakemberek képzését, illetve támogatja a technológiai folyamatok és infrastruktúra kiépítését.
  • A Genevation az értékesítési folyamatokban is szerepet vállal.
A mostani megállapodás a felek reményei szerint csak a kezdet: középtávon a kutatás-fejlesztés és az alkatrész beszállítás területén tervezik bővíteni az együttműködést. Tervben van többek közt következő generációs, különleges feladatú- és zéró-emissziós kisgépek közös fejlesztése is.
.....
Az eszköz technikai jellemzőiből, alacsony zaj kibocsájtásából adódóan ideális eszköz katonai és védelmi célokra, határfelügyeleti, konvoj kísérési, bűnmegelőzési és egyéb speciális műveletek támogatására is.
A szlovén és magyar (jakabszállási) repülőgépgyártó cég összehangolja majd tevékenységét a fejlett kompozit struktúrák, légijármű-alkatrészek és környezetbarát légi járművek jövőbeni fejlesztésében

Az repülőgyartási megállapodás mellett voltak még további megállapodások.

A tárgyalások után arról is beszélt Szijjártó Péter, hogy az OTP Csoport, illetve a Mol Nyrt. a vállalatfelvásárlások nyomán tovább erősítette pozícióját Szlovéniában. Az OTP 30 százalékos piaci részesedésével a legerősebb bank lesz az országban, a Mol pedig 173 benzinkutat fog működtetni Szlovéniában, és a piac második számú szereplőjévé válik.

Sztem ezek az üzletek előmozdíthatják a szlovén Lynx rendelést is.
 
Bohózat! Egyre rosszabb a helyzet.
Tudjátok mikor lesz ebből rendszeresíthető drón?
Ráadásul minél jobban higul ez a klaszter is, egyre nehezebb lesz hozzá szakembert biztosítani, úgyhogy az egyre jobban ide tülekedő cégek nem is biztos, hogy erősíteni fogják egymást.
Ez a megállapodás elsősorban nem azért született, hogy a Honvédség rendszeresítse. Repülőt gyártani exportra, pénzt termelni.

Másrészt a szlovén cég finanszíroz hazai szakemberképzést, foglalkoztatást is, így fejlődik a hazai repülőipari szakemberképzés, tapasztalat.

Jövőbeli gépek K+F tevékenységet is finanszírozzák, megint nemcsak az összeszerelésbe, hanem a jövőbe is beruházunk, ráadásul a szlovén cégnek elég innovatív termékei vannak. Közép, hosszú távon jöhet ki ebből vmi, ami erdemes lesz katonai rendszeresítésre.

Nem ezzel akarják most megoldani a drónkérdést, kihangsúlyozták, a jelenlegi gyártás civil piacra megy. A klaszter nem hígul, most alakul, eddig lényegében nem volt százas nagyságrendben repülők szériagyártása Mo-n. Nem ez a gép jön a török - izraeli drónok helyett, nem kell telerakni egyből a gatyeszt! ;)
 
Ez a megállapodás elsősorban nem azért született, hogy a Honvédség rendszeresítse. Repülőt gyártani exportra, pénzt termelni.

Másrészt a szlovén cég finanszíroz hazai szakemberképzést, foglalkoztatást is, így fejlődik a hazai repülőipari szakemberképzés, tapasztalat.

Jövőbeli gépek K+F tevékenységet is finanszírozzák, megint nemcsak az összeszerelésbe, hanem a jövőbe is beruházunk, ráadásul a szlovén cégnek elég innovatív termékei vannak. Közép, hosszú távon jöhet ki ebből vmi, ami erdemes lesz katonai rendszeresítésre.

Nem ezzel akarják most megoldani a drónkérdést, kihangsúlyozták, a jelenlegi gyártás civil piacra megy. A klaszter nem hígul, most alakul, eddig lényegében nem volt százas nagyságrendben repülők szériagyártása Mo-n. Nem ez a gép jön a török - izraeli drónok helyett, nem kell telerakni egyből a gatyeszt! ;)
Szerintem meg egyre ingoványosabb talajra tévedünk, nem véletlen, hogy nem volt nálunk komoly repülőgépgyártás.
Valahogy úgy érzem, hogy a lényeg már elveszett, és a nagy pénztelenségben mindenkinek megragadjuk a karját, aki partnert (esetleg balekot) keres, hátha..
 
  • Vicces
Reactions: megazez and Blitz97
Szerintem meg egyre ingoványosabb talajra tévedünk, nem véletlen, hogy nem volt nálunk komoly repülőgépgyártás.
Valahogy úgy érzem, hogy a lényeg már elveszett, és a nagy pénztelenségben mindenkinek megragadjuk a karját, aki partnert (esetleg balekot) keres, hátha..
Ezt a nagy pénztelenséget már többször említetted, de a számok ellentmondanak neked. Jövőre rekordösszeggel gazdálkodhat a HM. kb. három - négyszerese a pénz, mint 5 éve.

Ha érkezik egy beruházás, újabb cég hoz mérnökirodát, gyártást, fejlesztést Mo-ra azzal mi a gond???

Értem, hogy várod a drónokat, én is. De elég valószínű, hogy nem csak venni akarunk, hanem idecsábítani a céget is. A dróngyártás fejlődik a leggyorsabban. Persze kell drón, de lehet egy mai termék mellett 6-8 év múlva már elavul. Lásd mobilok. Akkor újra tárgyalhatunk. De ha most 2 év alatt összehozunk vmi jó üzletet és a drónok nellett stratégiai együttműködési megállapodás is születik, amivel a jövőbeni fejlesztéseket is automatikusan megkapja a Honvédség, akkor érdemes várni.
 
Én egy kicsit azért tartottam a Vestel hagyományosnak nem mondható húzó légcsavarjától, mert arra gondoltam, hogy a propeller elöl való elhelyezése rontja a gép radarkeresztmetszetét.
Aztán a témára rákeresve azt találtam, hogy alapvetően azért jobb a toló légcsavar, mert akkor könnyebb elhelyezni a hasznos terhet, érzékelőket.
Mert ugye az EO torony képébe nagyon nem jó, ha belelóg a propeller.
Azaz csak a gép hátulján lehet ilyet rögzíteni. Így is történt a Karayellel.
Viszont a normál motoros sportgépekkel egyező hagyományos kialakítás valószínűleg pont hogy elősegítene itthon egy továbbfejlesztési programot.
Valószínüleg az irányítással kapcsolatos algoritmusokat csak minimálisan kellene átírni, ha mondjuk a Genevation mondjuk egy saját sárkányból akarna UAV-t faragni.
Valahogy van egy olyan érzésem, hogy nem a Magnus lesz a magyar UAV program "gazdája", hanem inkább a Genevation.

A repülőnapon (kiállítói térkép) az látszott, hogy a Magnusnak nem osztottak lapot. Pedig ez a Vírus nevű gép lehet hogy az ő profiljába jobban illett volna, a célpiacuk is egybe esik, ők is évi 100 gépet akarnak gyártani, ők is kompozittal foglalkoznak és Pécs közelebb van Szlovéniához mint Jakabszállás...

Valószínűleg itt nekünk inkább a Pipistrel tudása és technológiája lesz a lényeg, mert a Geneviation-nek érdekes ötletei vannak, de csak egy-egy prototípust tudtak eddig összehozni, pedig az állam nagyon tolja őket pénzzel. Az évente 100 gép előállítására képes gyárat kicsit eltúlzottnak érzem, mert a Pipistrel 30 év alatt összesen 2200 gépet gyártott, ami 73,3 gép évente átlagosan. Nem látom, hogy merev szárnyú gépekre ekkora igény lenne, hogy ekkora többletkapacitás kellene. Viszont e-VTOL-ra lehet hogy lesz.

"10 évre szóló, mintegy 100 millió euró értékű megállapodás" ... az 36 milliárd HUF. Összehasonlításként az Airbus gyár 25 milliárdba, a Lynx gyár 60 milliárdba kerül.

Furcsa, hogy ha nem lesz védelmi szerepe a fejlesztéseknek, akkor miért Maróth írta alá a szerződést és nem Palkovics, Szíjjártó vagy valamelyik embere. Szlovén részről a gazdaság- és technológiafejlesztési miniszter írta alá. Úgy tűnik hogy fontosabb volt a szlovén vásárra időzíteni a bejelentést, mint a kecskeméti repülőnapra.
 
Mintha végül nem lettek volna ott, de a repülőnapos térképen van egy hosszú nevű török kiállító.
Boğaziçi Savunma Teknolojileri A.Ş. (Ankara)

Nagyon kellene már egy drónelhárító rendszer az ukrán cigicsempészek ellen.

És van egy rövid nevű kiállító is még a térképen, az ESEN. Ők mindenféle hasznos repülőgép fedélzeti elektronikai rendszert gyártanak.

Valószínűleg ők voltak hajlandóak arra a mindenki-mindenkivel együttműködésre, amit mi szeretnénk.
Most akkor kezdjük el keresni, hogy hol mikor milyen nagy török ipari vásár/kiállítás lesz? Várjuk a további bejelentéseket... :)
 
Mintha végül nem lettek volna ott, de a repülőnapos térképen van egy hosszú nevű török kiállító.
Boğaziçi Savunma Teknolojileri A.Ş. (Ankara)

Nagyon kellene már egy drónelhárító rendszer az ukrán cigicsempészek ellen.

És van egy rövid nevű kiállító is még a térképen, az ESEN. Ők mindenféle hasznos repülőgép fedélzeti elektronikai rendszert gyártanak.

Valószínűleg ők voltak hajlandóak arra a mindenki-mindenkivel együttműködésre, amit mi szeretnénk.
Most akkor kezdjük el keresni, hogy hol mikor milyen nagy török ipari vásár/kiállítás lesz? Várjuk a további bejelentéseket... :)
Közülük csak az ESEN -t ismerem. Olyan rendszert kínálnak, amely felületesebb felismerést biztosít nagyobb területeken, nem pedig a klasszikus Flir -kép. Természetesen nem hiszem, hogy maguk készítik az érzékelő- vagy érzékelőcsomagokat, mint az Aselsan, de ez egy szép rendszer a szükségletek alapján.


A szárazföldi változat működhet a határőrizetésnél, de azt hiszem, rengeteg alternatíva létezik.

 
Közülük csak az ESEN -t ismerem. Olyan rendszert kínálnak, amely felületesebb felismerést biztosít nagyobb területeken, nem pedig a klasszikus Flir -kép. Természetesen nem hiszem, hogy maguk készítik az érzékelő- vagy érzékelőcsomagokat, mint az Aselsan, de ez egy szép rendszer a szükségletek alapján.


A szárazföldi változat működhet a határőrizetésnél, de azt hiszem, rengeteg alternatíva létezik.


A nagyobb terület felületes felismerést úgy érted, hogy képes ugyan bejárni nagyobb távolságokat, de nem túl kifinomultak a szenzorai és a képelemző algoritmusai? Úgy hangzik, mint ami önmagában katonai felderítésre nem állná meg a helyét, inkább a nagy hadseregeknek kiegészítő funkció, versenytársaknál olcsóbban beszerezni olyan UAV-okat, amik mondjuk előre repülnek és a nagyobb csapatmozgásokat (vagy ahogy említetted a migránsok mozgását) könnyen kiszúrja... és ezeket a gépeket lövik le elsőként komolyabb légvédelemmel, nem a mögötte jövő drágábbat.
Azért kérdezek rá, hogy biztosan jól értem-e?
 
A nagyobb terület felületes felismerést úgy érted, hogy képes ugyan bejárni nagyobb távolságokat, de nem túl kifinomultak a szenzorai és a képelemző algoritmusai? Úgy hangzik, mint ami önmagában katonai felderítésre nem állná meg a helyét, inkább a nagy hadseregeknek kiegészítő funkció, versenytársaknál olcsóbban beszerezni olyan UAV-okat, amik mondjuk előre repülnek és a nagyobb csapatmozgásokat (vagy ahogy említetted a migránsok mozgását) könnyen kiszúrja... és ezeket a gépeket lövik le elsőként komolyabb légvédelemmel, nem a mögötte jövő drágábbat.
Azért kérdezek rá, hogy biztosan jól értem-e?
Ez inkább az érzékelőkkel kapcsolatos probléma, mint az algoritmusok, amikor részletesebb képre van szüksége, ezt nem tudja megtenni ezekkel a kamerákkal, és működési problémák is felmerülhetnek, mivel nem működik, mint a többi közös teljesítményű vagy szabványos csomagolású érzékelőcsomag minden időjárási körülmények között.
 
  • Tetszik
Reactions: Venom85 and Vogon
Ez inkább az érzékelőkkel kapcsolatos probléma, mint az algoritmusok, amikor részletesebb képre van szüksége, ezt nem tudja megtenni ezekkel a kamerákkal, és működési problémák is felmerülhetnek, mivel nem működik, mint a többi közös teljesítményű vagy szabványos csomagolású érzékelőcsomag minden időjárási körülmények között.

Értem. És köszönöm a választ!
 
  • Tetszik
Reactions: Vlad
A repülőnapon (kiállítói térkép) az látszott, hogy a Magnusnak nem osztottak lapot. Pedig ez a Vírus nevű gép lehet hogy az ő profiljába jobban illett volna, a célpiacuk is egybe esik, ők is évi 100 gépet akarnak gyártani, ők is kompozittal foglalkoznak és Pécs közelebb van Szlovéniához mint Jakabszállás...

Valószínűleg itt nekünk inkább a Pipistrel tudása és technológiája lesz a lényeg, mert a Geneviation-nek érdekes ötletei vannak, de csak egy-egy prototípust tudtak eddig összehozni, pedig az állam nagyon tolja őket pénzzel. Az évente 100 gép előállítására képes gyárat kicsit eltúlzottnak érzem, mert a Pipistrel 30 év alatt összesen 2200 gépet gyártott, ami 73,3 gép évente átlagosan. Nem látom, hogy merev szárnyú gépekre ekkora igény lenne, hogy ekkora többletkapacitás kellene. Viszont e-VTOL-ra lehet hogy lesz.

"10 évre szóló, mintegy 100 millió euró értékű megállapodás" ... az 36 milliárd HUF. Összehasonlításként az Airbus gyár 25 milliárdba, a Lynx gyár 60 milliárdba kerül.

Furcsa, hogy ha nem lesz védelmi szerepe a fejlesztéseknek, akkor miért Maróth írta alá a szerződést és nem Palkovics, Szíjjártó vagy valamelyik embere. Szlovén részről a gazdaság- és technológiafejlesztési miniszter írta alá. Úgy tűnik hogy fontosabb volt a szlovén vásárra időzíteni a bejelentést, mint a kecskeméti
Akkor teszem fel a kérdést, ha Palkovics így nyilatkozott anno, miért Jakabszállás és miért nem Békés?