Magyarországra költözhet a német hadiipar
Palkovics interjú
A napokban arról beszélt, hogy Magyarország védelmi ipara 2030-ra a térség meghatározó szereplőjévé fejlődik. Mennyibe kerül ez a törekvés?
Először is ez egy reális cél, ahogy most haladunk, úgy tűnik, teljesül. Az egyes fejlesztések költségei széles skálán mozognak: a zalaegerszegi páncélozott szállító járműgyár 60 milliárd forintból jön létre, a gyulai Airbus-üzem értéke mintegy 32 milliárd, a kapcsolódó felületkezelőé körülbelül 4 milliárd. A lőszergyár kisebb tétel, 2 milliárd forint, a robbanóanyaggyár viszont nagyobb falat, tekintve, hogy egy vegyipari egységről van szó, ami körülbelül 60 milliárd forint forrásigényű. A kiskunfélegyházi fegyvergyárat is be kell fejezni, tervezünk Kaposváron új generációs, 4x4 meghajtású gumikerekes járműgyártást, illetve a szenzor-radar képesség fejlesztését Nyírtelken. Budapest az elektronikai, szoftveres termékek bázisa lehet. Mivel mindegyik befektetés, így a megtérülését is igazolni kell. Ez például a kezdetben 100, később akár 200, 300 darabos kapacitású zalaegerszegi Lynx-üzem esetében tíz év, ami kifejezetten jónak számít. De nem csak az állam, hanem a hazai szereplők is aktívak. A cseh Aero Vodochody kiképző- és harci repülőgép gyártóban egy magyar csoport hamarosan többségi tulajdont szerez. Hozzáteszem, ez lenne a normális, hogy a piac invesztál a védelmi iparba, viszont az is igaz, hogy egy ágazat felépítésénél csak az állam tud ilyen fokú kockázatot vállalni. Később a létrejött vagyonelemek értékesíthetők, nem szükséges, hogy az állam hosszútávon érintett legyen a területen. Ugyanakkor gyors lépések kellettek, hogy stratégiai szempontból ki tudjuk használni azt a helyzetet, ami Nyugat-Európában kialakult a hadiiparban.
Mire gondol?
Mondjuk arra, hogy különböző német és osztrák hadiipari vállatok mozgolódnak, mert nem érzik biztonságban a működésüket. Ebből a szempontból is meghatározó lehet a vasárnapi németországi választások végkimenetele.
Szóval új környezetet keresnek, de maradnának az EU-ban, mert ha máshová vinnék a tudásukat, ellopnák, de az uniós ipari kultúra keretei között nem.
Hogy érti, hogy nem érzik magukat biztonságban Németországban, vagy Ausztriában?
Nézze, ha a hadiipari termékek exportengedélyeinek kiadása elhúzódik – ez már jelenleg is jellemző a német hatóságokra, ami egy más összetételű kormány felállásával biztosan nem fog rendeződni –, akkor ha ezek a vállalatok nem is hagyják el Németországot, de az esetleges kapacitásbővítések kapcsán megfontolják a helyszínt. Meg lehet vizsgálni az osztrák hadiipar elfogadottságát Ausztriában. Egyáltalán nem erőteljes, holott az osztrák hadiipar jó. Hiába, az ottani egyetemek nem kooperálnak hadiipari cégekkel, ezért aztán ha ilyen kapcsolatot keresnek, vagy Magyarországra jönnek, vagy Svájcba, vagy kutatóintézetekkel lépnek partnerségre.
És a magyar állam tendenciózusan meg tudja hívni magához az ilyen hezitáló cégeket?
Az eddig történtek alapján határozottan. Az Airbus-együttműködés három éves múltra tekint vissza, a Rheinmetall-lal tavaly állapodtunk meg, de már három gyárról született döntés. Ne zárjuk ki, hogy több is lesz, aktív egyeztetés van különböző fegyverüzemek telepítéséről is. De nem csak további osztrák, vagy német vállalatok tűnnek fel, a védelmiipari építkezés máshonnan is bevonz érdeklődőket. Az izraeli szál a telekommunikáció terén fontos, és az amerikai érdekeltség megjelenésére is látok esélyt. Cserében olyan jogi környezetet kínálunk az EU-n belül, ami egyszerűsíti és gyorsítja az állami exportengedélyek kiadását.
Tehát ha jól értem, a német választások kimenetele összefügg a magyar hadiipar felfutásával.
Minden elképzelhető szempontból van magyar tétje a német választásoknak. A kampányban nyilván sokféle extrém kijelentés elhangzik, a tapasztalat azért azt mutatja, hogy ezekhez képest a kormányzás máshogy működik. De ezzel együtt is óhatatlanul ott van a német hadiipari vállalatokban egyfajta félelem, hogy egy vörös-vörös-zöld, vagy egy vörös-vörös sárga koalíció mennyire lesz támogató velük szemben. Ha semennyire, akkor mérlegelni fogják, hol hajtsák végre a bővítéseiket.
A hadiipar az új autóipar?
Nagyságrendileg semmi estre sem. Az évtized végére jó eséllyel eléri, vagy meghaladja majd az évi 500 milliárd forintos kibocsájtást. Ennek a nagyobb része lehet az export – főképp Európába, valamint Észak-Afrikába -, a kisebb a magyar haderő igényeinek kiszolgálása. Önmagában arra, hogy ellentételezzük a honvédség szükségleteit, nem szabad gyárat építeni. De ez még messze elmarad a járműipar 10 ezer milliárdos volumenétől. Ennek megfelelően a munkaerőigénye is alacsonyabb, 2-10 ezer fő közötti. Az attraktivitását viszont jól mutatja, hogy a kecskeméti repülő napon a Rheinmetall 800 körüli állásinterjút bonyolított le.
novekedes.hu
