A magyar hadiipar napjainkban

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

12delta

Well-Known Member
2014. december 6.
1 068
1 911
113
A miniszter arról is beszélt, hogy Magyarország védelmi ipara 2030-ra a térség meghatározó szereplőjévé válhat. Ennek részét képezi számos tervezett fejlesztés:
  • 60 milliárd forintból jön létre a zalaegerszegi páncélozott szállító járműgyár,
  • míg Kaposváron terepjárógyártást terveznek,
  • 60 milliárdos forrásigényű a robbanóanyaggyár is,
  • 2 milliárd forint a lőszergyár,
  • 32 milliárd a gyulai Airbus-üzem értéke,
  • 4 milliárd a kapcsolódó felületkezelőé,
  • de a kiskunfélegyházi fegyvergyárat is be kell fejezni,
  • Nyírtelken pedig a szenzor-radar képesség fejlesztését tervezik.
De nemcsak az állam, hanem az üzleti szereplők is aktívak. A cseh Aero Vodochody kiképző- és harci repülőgépeket gyártó üzemben egy magyar csoport hamarosan többségi tulajdont szerez.
Mozgolódnak a német és az osztrák hadiipari vállalatok is, mert nem érzik biztonságban a működésüket, ebből a szempontból is meghatározó lehet a vasárnapi németországi választás végkimenetele
– vélekedett Palkovics László, aki szerint Magyarország jó alternatíva lehet ezeknek a cégeknek a kapacitásbővítéseik megvalósítására. Kitért arra is, hogy izraeli és amerikai védelmi ipari érdekeltségek is beléphetnek a magyar piacra, cserébe a kormány olyan jogi környezetet kínál az Európai Unión belül, amely egyszerűsíti és gyorsítja az állami exportengedélyek kiadását.

 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
27 350
96 750
113
Magyarországra költözhet a német hadiipar

Palkovics interjú

A napokban arról beszélt, hogy Magyarország védelmi ipara 2030-ra a térség meghatározó szereplőjévé fejlődik. Mennyibe kerül ez a törekvés?
Először is ez egy reális cél, ahogy most haladunk, úgy tűnik, teljesül. Az egyes fejlesztések költségei széles skálán mozognak: a zalaegerszegi páncélozott szállító járműgyár 60 milliárd forintból jön létre, a gyulai Airbus-üzem értéke mintegy 32 milliárd, a kapcsolódó felületkezelőé körülbelül 4 milliárd. A lőszergyár kisebb tétel, 2 milliárd forint, a robbanóanyaggyár viszont nagyobb falat, tekintve, hogy egy vegyipari egységről van szó, ami körülbelül 60 milliárd forint forrásigényű. A kiskunfélegyházi fegyvergyárat is be kell fejezni, tervezünk Kaposváron új generációs, 4x4 meghajtású gumikerekes járműgyártást, illetve a szenzor-radar képesség fejlesztését Nyírtelken. Budapest az elektronikai, szoftveres termékek bázisa lehet. Mivel mindegyik befektetés, így a megtérülését is igazolni kell. Ez például a kezdetben 100, később akár 200, 300 darabos kapacitású zalaegerszegi Lynx-üzem esetében tíz év, ami kifejezetten jónak számít. De nem csak az állam, hanem a hazai szereplők is aktívak. A cseh Aero Vodochody kiképző- és harci repülőgép gyártóban egy magyar csoport hamarosan többségi tulajdont szerez. Hozzáteszem, ez lenne a normális, hogy a piac invesztál a védelmi iparba, viszont az is igaz, hogy egy ágazat felépítésénél csak az állam tud ilyen fokú kockázatot vállalni. Később a létrejött vagyonelemek értékesíthetők, nem szükséges, hogy az állam hosszútávon érintett legyen a területen. Ugyanakkor gyors lépések kellettek, hogy stratégiai szempontból ki tudjuk használni azt a helyzetet, ami Nyugat-Európában kialakult a hadiiparban.
Mire gondol?

Szóval új környezetet keresnek, de maradnának az EU-ban, mert ha máshová vinnék a tudásukat, ellopnák, de az uniós ipari kultúra keretei között nem.
Hogy érti, hogy nem érzik magukat biztonságban Németországban, vagy Ausztriában?
Nézze, ha a hadiipari termékek exportengedélyeinek kiadása elhúzódik – ez már jelenleg is jellemző a német hatóságokra, ami egy más összetételű kormány felállásával biztosan nem fog rendeződni –, akkor ha ezek a vállalatok nem is hagyják el Németországot, de az esetleges kapacitásbővítések kapcsán megfontolják a helyszínt. Meg lehet vizsgálni az osztrák hadiipar elfogadottságát Ausztriában. Egyáltalán nem erőteljes, holott az osztrák hadiipar jó. Hiába, az ottani egyetemek nem kooperálnak hadiipari cégekkel, ezért aztán ha ilyen kapcsolatot keresnek, vagy Magyarországra jönnek, vagy Svájcba, vagy kutatóintézetekkel lépnek partnerségre.
És a magyar állam tendenciózusan meg tudja hívni magához az ilyen hezitáló cégeket?
Az eddig történtek alapján határozottan. Az Airbus-együttműködés három éves múltra tekint vissza, a Rheinmetall-lal tavaly állapodtunk meg, de már három gyárról született döntés. Ne zárjuk ki, hogy több is lesz, aktív egyeztetés van különböző fegyverüzemek telepítéséről is. De nem csak további osztrák, vagy német vállalatok tűnnek fel, a védelmiipari építkezés máshonnan is bevonz érdeklődőket. Az izraeli szál a telekommunikáció terén fontos, és az amerikai érdekeltség megjelenésére is látok esélyt. Cserében olyan jogi környezetet kínálunk az EU-n belül, ami egyszerűsíti és gyorsítja az állami exportengedélyek kiadását.
Tehát ha jól értem, a német választások kimenetele összefügg a magyar hadiipar felfutásával.
Minden elképzelhető szempontból van magyar tétje a német választásoknak. A kampányban nyilván sokféle extrém kijelentés elhangzik, a tapasztalat azért azt mutatja, hogy ezekhez képest a kormányzás máshogy működik. De ezzel együtt is óhatatlanul ott van a német hadiipari vállalatokban egyfajta félelem, hogy egy vörös-vörös-zöld, vagy egy vörös-vörös sárga koalíció mennyire lesz támogató velük szemben. Ha semennyire, akkor mérlegelni fogják, hol hajtsák végre a bővítéseiket.
A hadiipar az új autóipar?
Nagyságrendileg semmi estre sem. Az évtized végére jó eséllyel eléri, vagy meghaladja majd az évi 500 milliárd forintos kibocsájtást. Ennek a nagyobb része lehet az export – főképp Európába, valamint Észak-Afrikába -, a kisebb a magyar haderő igényeinek kiszolgálása. Önmagában arra, hogy ellentételezzük a honvédség szükségleteit, nem szabad gyárat építeni. De ez még messze elmarad a járműipar 10 ezer milliárdos volumenétől. Ennek megfelelően a munkaerőigénye is alacsonyabb, 2-10 ezer fő közötti. Az attraktivitását viszont jól mutatja, hogy a kecskeméti repülő napon a Rheinmetall 800 körüli állásinterjút bonyolított le.
Palkovics itt újra rengeteg eddig nem ismert infót osztott meg. A címet nem is kommentálom, lényegében kicsit szoftosabban, de amit @blogen írt a héten.

Pénz, melyik gyár mennyibe fáj
60 milliard RM Zalaegerszeg
32 milliárd Airbus Gyula
4 milliárd felületkezelő Gyula
2 milliárd lőszergyár RM Várpalota
60 milliárd robbanóanyaggyár Várp.


Továbbá
Kiskunfélegyházát be kell fejezni
Kaposváron új generációs, 4x4
Nyírtelek szenzor-radar fejlesztés
Budapest az elektronikai, szoftveres termékek

A zalai Lynx gyárnál következetesen emelt darabszámról beszél. 100, 200, 300as kapacitás. Ez azt jelentené a teljes csehszlovak gyártás itt lenne.

Durva túljelentkezés van eddig a zalai üzrmbe.
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
27 350
96 750
113
Embraer
A cikk azt sugallja, közünk lehet hozzá...


repulo-taxi-dron-480250.jpg
 

Deidonicus

Well-Known Member
2021. július 2.
485
3 134
93
Szerintem itt csak arra gondolt, hogy megnevezze az irányvonalat.
@SilvioD igazság szerint nem is igazán létezik olasz-lengyel vonal.
Az olaszoknak - az eddigi viszonyok alapján - maga a harckocsi másodlagos.
Szerintem ők ki fognak egyezni a könnyű harckocsi koncepcióval.
A lengyelek meg nem rendelkeznek a know-how-val.
Ha ők együtt valamit összeraknak, akkor az egy heavy Borsuk tetején egy Leonardo toronnyal.
Illetve még ez is veszélyben lenne, amennyiben a RM beelőzi a lengyeleket a Lynx-szel.
Igazság szerint az is egy opció, hogy a RM megvalósítja a saját koncepcióját.
Mert a KMW-Nexter programnak - legalább ötlet szintjén - létezik egy full RM alternatívája is. (Koncepciórajzot láttam róla)
Igazság szerint, szerintem ez nem is olyan nagy baj.
Én annak kimondottan örülök, hogy 2 különböző FCAS is készül (ugyebár a Tempestnek is az az eredeti megnevezése). A verseny hiány senkinek nem segít.
A lengyel fórumok sokat foglalkoztak azzal ( hogy ez mögött mennyi a teória és mennyi a valóság az kérdés ), hogy Olasz-Lengyel-Román összefogásban 50T körüli "könnyű harckocsi" koncepció készülhet, mindhárom ország igénye egy ilyen kategória és hárman biztosíthatják is az 1000 db feletti rendelést ami rentábilissé teszi a gyártást. Ez illeszkedhet az olaszok harckocsi koncepciójába, a lengyelek MBT melletti másodvonalas harckocsi igényébe és a román másodvonalas de jelentős mennyiségű elképzeléseibe.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
A lengyel fórumok sokat foglalkoztak azzal ( hogy ez mögött mennyi a teória és mennyi a valóság az kérdés ), hogy Olasz-Lengyel-Román összefogásban 50T körüli "könnyű harckocsi" koncepció készülhet, mindhárom ország igénye egy ilyen kategória és hárman biztosíthatják is az 1000 db feletti rendelést ami rentábilissé teszi a gyártást. Ez illeszkedhet az olaszok harckocsi koncepciójába, a lengyelek MBT melletti másodvonalas harckocsi igényébe és a román másodvonalas de jelentős mennyiségű elképzeléseibe.
A fő probléma ezzel az, hogy a lengyeleknél nincs egyszerűen kapacitás erre.
Ennek a harckocsinak - ha koncepcionálisan össze is áll -, akkor a nehéz Borsuk lenne az alapja.
ezzel az a fő probléma, hogy még az úszóképest sem rakták össze rendesen.
Ráadásul a lengyelekkel kapcsolatban -sokszor elmondtuk már, de az olaszokkal kapcsolatban hatványozottan igaz -, az a gond, hogy nagyon nem lehet velük zöldágra vergődni. 2 ügyet említenék:
- a teljes helikopter programuk évek óta egyhelyben topog. Pedig mikor elzavarták az Airbus-t a H225M-mel, akkor teljesen kézenfekvő lett volna, ha azonnal összebútoroznak a Leonardoval. Kaptak volna saját gyárat, és a teljes flottát tudták volna cserélni egy gyártótól. (Ahogy mi is)
Ha a Kruk programban ragaszkodnak az Apachehoz, akkor talán még abba is besegíthettek volna, mert ugye a Leonardo elvileg licence-ben gyárthatja azokat.
Ehhez képest az amerikaiakkal alkudoznak, akiktől hazai gyártást biztosan nem kapnak. A Black Hawk-ok gyártását is hazavitték.
- a Rosomak-okról is lekerülnek a Hitfist torony. Helyette felkerül a saját RC torony.
Innentől bukja a Leonardo a támogatási pénzeket.
Szóval nemhogy nem közeledik a 2 ország haditechnikai alapon, hanem inkább távolodik.
Erre most rendeltek egy nagy halom M1A2-t :)

A román félről nem is beszélnék.
Számomra elképzelhetetlen, hogyha román harckocsibeszerzésre kerül a sor, akkor az ne amerikai legyen.
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
21 719
72 075
113
A lengyel fórumok sokat foglalkoztak azzal ( hogy ez mögött mennyi a teória és mennyi a valóság az kérdés ), hogy Olasz-Lengyel-Román összefogásban 50T körüli "könnyű harckocsi" koncepció készülhet, mindhárom ország igénye egy ilyen kategória és hárman biztosíthatják is az 1000 db feletti rendelést ami rentábilissé teszi a gyártást. Ez illeszkedhet az olaszok harckocsi koncepciójába, a lengyelek MBT melletti másodvonalas harckocsi igényébe és a román másodvonalas de jelentős mennyiségű elképzeléseibe.
Ha a lengyeleket kielégítené egy ifv védettségű könnyű hk, akkor már ezres darabszámú Anders rohangálna náluk. De pont azon okkal kaszálták el, hogy nem voltak elégedettek a T-72 tulajdonságaival, de egy még gyengébb eszközre lecserélni baromság, így a T-72 maradt, a könnyű hk ment.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 293
113
A fő probléma ezzel az, hogy a lengyeleknél nincs egyszerűen kapacitás erre.
Ennek a harckocsinak - ha koncepcionálisan össze is áll -, akkor a nehéz Borsuk lenne az alapja.
ezzel az a fő probléma, hogy még az úszóképest sem rakták össze rendesen.
Ráadásul a lengyelekkel kapcsolatban -sokszor elmondtuk már, de az olaszokkal kapcsolatban hatványozottan igaz -, az a gond, hogy nagyon nem lehet velük zöldágra vergődni. 2 ügyet említenék:
- a teljes helikopter programuk évek óta egyhelyben topog. Pedig mikor elzavarták az Airbus-t a H225M-mel, akkor teljesen kézenfekvő lett volna, ha azonnal összebútoroznak a Leonardoval. Kaptak volna saját gyárat, és a teljes flottát tudták volna cserélni egy gyártótól. (Ahogy mi is)
Ha a Kruk programban ragaszkodnak az Apachehoz, akkor talán még abba is besegíthettek volna, mert ugye a Leonardo elvileg licence-ben gyárthatja azokat.
Ehhez képest az amerikaiakkal alkudoznak, akiktől hazai gyártást biztosan nem kapnak. A Black Hawk-ok gyártását is hazavitték.
- a Rosomak-okról is lekerülnek a Hitfist torony. Helyette felkerül a saját RC torony.
Innentől bukja a Leonardo a támogatási pénzeket.
Szóval nemhogy nem közeledik a 2 ország haditechnikai alapon, hanem inkább távolodik.
Erre most rendeltek egy nagy halom M1A2-t :)

A román félről nem is beszélnék.
Számomra elképzelhetetlen, hogyha román harckocsibeszerzésre kerül a sor, akkor az ne amerikai legyen.
A román dologba én 2 zl nél nagyobb mennyiséget egyébként elklpzelni sem tudok.
off de a témába vág. a korvettjeik úgy nz ki drágábbak lessznek mint tervezték. (ugye hazai gyártás.) igen ám csak 200 millió erót bele kell fecölni a gyárba hogy képes legyen a megfelelő minőség legyártására... Ez mmég nem is akkora probléma hisz a végeredmény egy modern gyár. de hogy rentábilis legyen további megrendelések szükségesek. a fregatte modernizációjukra valami 500.000 euros végösszeg jött ki ha romániába csinálnák. eza 2 type 22 re vetítve. én nagyjából 1 milliárd 1,2 milliárd euroért van egyenlőre még csak tervbe 2 db 23 mas typus beszerzése (amint az angolok kivonják.) (ez már már e db új baden württemberg...)
Románia inkább a használt piacon kereskedik (nem mondom lehet ott is jó üzletet csinálni de a románoknak ez amióta nem a német használtból jutnak hozzá ehhez ahhoz nem jött össze...)

Olaszország és Lengyelország összeborulása új HK terén.
kizárt ugyanis mind2 gyártani is szeretné és teljesen eltérőek az igényeik ahogy felszereltségben is mindegyik a magáét szeretné beletenni...
Bár logikus lenne egy ilyen összeborulás de eggyik fél sem fog engedni.
Olaszokból elöbb kinézek egy törökkel való összeborulást... Az olasz nagy játékos ne felejtsük el. az iveco 1600 le ös arietebe szánt motorja egyébként a törököknek tökéletes választás is lenne.

Lengyel részről én már a k2 licensét is eluszótt projektnek gondolom... Ezzel az Abramsal nagyon magukalá tettek ahelyett hogy a törökökkel kooperáltak vólna Koreai segédlettel...

De végső soron az olaszok szerintem kivárnak... önekik a harckocsi nem muszály hogy a világ legjobbjai között számontartott legyen az alpok könnyen védhetőek partraszállás ellen könnyen véd az ami van. tehát veszély nem fenyegetné őket különösebben...a legrosszab esetben sem.rövid középtávon.
én egyébként nem zárok ki egy olasz afrikai kiruccanást terjeszkedést a jövőbe úgy ahogy egy balkáni próbálkozást sem. olaszország kiváló földrajzi fekvése ebbe a 2 irányba kiépített hídfőkkel tovább növelhető. (de amikor ezt megteszik vagy ezirányba a készülődéseket akkor már közeleg az újjabb nagy haddelhad.)
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Magyarországra költözhet a német hadiipar

Palkovics interjú

A napokban arról beszélt, hogy Magyarország védelmi ipara 2030-ra a térség meghatározó szereplőjévé fejlődik. Mennyibe kerül ez a törekvés?
Először is ez egy reális cél, ahogy most haladunk, úgy tűnik, teljesül. Az egyes fejlesztések költségei széles skálán mozognak: a zalaegerszegi páncélozott szállító járműgyár 60 milliárd forintból jön létre, a gyulai Airbus-üzem értéke mintegy 32 milliárd, a kapcsolódó felületkezelőé körülbelül 4 milliárd. A lőszergyár kisebb tétel, 2 milliárd forint, a robbanóanyaggyár viszont nagyobb falat, tekintve, hogy egy vegyipari egységről van szó, ami körülbelül 60 milliárd forint forrásigényű. A kiskunfélegyházi fegyvergyárat is be kell fejezni, tervezünk Kaposváron új generációs, 4x4 meghajtású gumikerekes járműgyártást, illetve a szenzor-radar képesség fejlesztését Nyírtelken. Budapest az elektronikai, szoftveres termékek bázisa lehet. Mivel mindegyik befektetés, így a megtérülését is igazolni kell. Ez például a kezdetben 100, később akár 200, 300 darabos kapacitású zalaegerszegi Lynx-üzem esetében tíz év, ami kifejezetten jónak számít. De nem csak az állam, hanem a hazai szereplők is aktívak. A cseh Aero Vodochody kiképző- és harci repülőgép gyártóban egy magyar csoport hamarosan többségi tulajdont szerez. Hozzáteszem, ez lenne a normális, hogy a piac invesztál a védelmi iparba, viszont az is igaz, hogy egy ágazat felépítésénél csak az állam tud ilyen fokú kockázatot vállalni. Később a létrejött vagyonelemek értékesíthetők, nem szükséges, hogy az állam hosszútávon érintett legyen a területen. Ugyanakkor gyors lépések kellettek, hogy stratégiai szempontból ki tudjuk használni azt a helyzetet, ami Nyugat-Európában kialakult a hadiiparban.
Mire gondol?

Szóval új környezetet keresnek, de maradnának az EU-ban, mert ha máshová vinnék a tudásukat, ellopnák, de az uniós ipari kultúra keretei között nem.
Hogy érti, hogy nem érzik magukat biztonságban Németországban, vagy Ausztriában?
Nézze, ha a hadiipari termékek exportengedélyeinek kiadása elhúzódik – ez már jelenleg is jellemző a német hatóságokra, ami egy más összetételű kormány felállásával biztosan nem fog rendeződni –, akkor ha ezek a vállalatok nem is hagyják el Németországot, de az esetleges kapacitásbővítések kapcsán megfontolják a helyszínt. Meg lehet vizsgálni az osztrák hadiipar elfogadottságát Ausztriában. Egyáltalán nem erőteljes, holott az osztrák hadiipar jó. Hiába, az ottani egyetemek nem kooperálnak hadiipari cégekkel, ezért aztán ha ilyen kapcsolatot keresnek, vagy Magyarországra jönnek, vagy Svájcba, vagy kutatóintézetekkel lépnek partnerségre.
És a magyar állam tendenciózusan meg tudja hívni magához az ilyen hezitáló cégeket?
Az eddig történtek alapján határozottan. Az Airbus-együttműködés három éves múltra tekint vissza, a Rheinmetall-lal tavaly állapodtunk meg, de már három gyárról született döntés. Ne zárjuk ki, hogy több is lesz, aktív egyeztetés van különböző fegyverüzemek telepítéséről is. De nem csak további osztrák, vagy német vállalatok tűnnek fel, a védelmiipari építkezés máshonnan is bevonz érdeklődőket. Az izraeli szál a telekommunikáció terén fontos, és az amerikai érdekeltség megjelenésére is látok esélyt. Cserében olyan jogi környezetet kínálunk az EU-n belül, ami egyszerűsíti és gyorsítja az állami exportengedélyek kiadását.
Tehát ha jól értem, a német választások kimenetele összefügg a magyar hadiipar felfutásával.
Minden elképzelhető szempontból van magyar tétje a német választásoknak. A kampányban nyilván sokféle extrém kijelentés elhangzik, a tapasztalat azért azt mutatja, hogy ezekhez képest a kormányzás máshogy működik. De ezzel együtt is óhatatlanul ott van a német hadiipari vállalatokban egyfajta félelem, hogy egy vörös-vörös-zöld, vagy egy vörös-vörös sárga koalíció mennyire lesz támogató velük szemben. Ha semennyire, akkor mérlegelni fogják, hol hajtsák végre a bővítéseiket.
A hadiipar az új autóipar?
Nagyságrendileg semmi estre sem. Az évtized végére jó eséllyel eléri, vagy meghaladja majd az évi 500 milliárd forintos kibocsájtást. Ennek a nagyobb része lehet az export – főképp Európába, valamint Észak-Afrikába -, a kisebb a magyar haderő igényeinek kiszolgálása. Önmagában arra, hogy ellentételezzük a honvédség szükségleteit, nem szabad gyárat építeni. De ez még messze elmarad a járműipar 10 ezer milliárdos volumenétől. Ennek megfelelően a munkaerőigénye is alacsonyabb, 2-10 ezer fő közötti. Az attraktivitását viszont jól mutatja, hogy a kecskeméti repülő napon a Rheinmetall 800 körüli állásinterjút bonyolított le.
Köszönjük. (Csak a teljesség kedvéért beteszem az eredeti forrást is.)
Más, de a cikkből:
Az izraeli szál a telekommunikáció terén fontos, és az amerikai érdekeltség megjelenésére is látok esélyt.
Ez egy igen érdekes szál.
Mivel az amerikaiak Land domainben nem igazán rúghatnak labdába, így maradhat a "lőszer" és a különböző elektronikai cuccok.
Igazság szerint ez azért is lenne kézenfekvő, mert a Pest környéki klaszterbe még nem említettek semmi konkrét külföldi céget.
Ennek nyomán, ha tippelnem kellene, akkor vagy az L3 Harris lehetne az amerikai hadiipari cég, vagy a Boeing.
De ez - hangsúlyozom!!! - egymerő spekláció!!! :D
 

Vogon

Well-Known Member
2021. május 13.
3 165
6 699
113
Ez például a kezdetben 100, később akár 200, 300 darabos kapacitású zalaegerszegi Lynx-üzem esetében tíz év

Én azért jobb szeretném szívem mélyén, ha megfelelő korlátok között maradna a gyártási kapacitás. Eredetileg 10-45 db/évről beszéltek. Utána a cseh és szlovák tender előrehaladtával reálisan érthető a 100 db/év. De én óvatos lennék olyan számokkal, amikor a román hk mennyiséget súlyban megegyezően le tudnánk gyártani minden évben, miközben a legtöbben 1-2 zl-at vesznek 40 évre, a románok meg 4 zl-at 100 évre.
Nyilván az IFV kategóriában nagyobbak a számok, de nagyon korlátos lesz az, hogy Hazánk mennyit tud kompenzálni saját megrendeléséből, ha épp pangás van a piacon. Németország ezért is tudta kiépíteni olyan erősre a hadiparát, mert népességszám és gazdasági fejlettség egyszerre van jelen. Nálunk csak a gazdaság egy előre haladott állapota az, ami megvan. De hosszútávon sem leszünk lényegesen többen.
Nem a fejlesztések ellen beszélek, de már sokan azt mondták az autóiparra is, hogy a szelek járásának nagyon kitett. A hadipari megrendelésre meg fokozottan igazak.

én egyébként nem zárok ki egy olasz afrikai kiruccanást terjeszkedést a jövőbe úgy ahogy egy balkáni próbálkozást sem. olaszország kiváló földrajzi fekvése ebbe a 2 irányba kiépített hídfőkkel tovább növelhető. (de amikor ezt megteszik vagy ezirányba a készülődéseket akkor már közeleg az újjabb nagy haddelhad.)

Menj oda az olasz pénzügy miniszternek tárd elé stratégiai meglátásaidat! Sírva fog fakadni, hogy miből finanszíroznának egy háborút? Abban igazat adok neked, hogy hagyományőrzésből ha lerohannák Albániát, napokon belül földmérőknek kellene csatlakozniuk a katonákhoz, nehogy túlszaladjanak a határon. És amilyen gyenge arra a védelem, Koszovót is akkor vennék már csak észre, mikor a magyar katonák szólnak nekik, hogy ez már az.
De egy terjeszkedés szerintem minden anyagi lábat nélkülöz.
 

Shadow

Well-Known Member
2018. október 29.
1 327
4 534
113
Köszönjük. (Csak a teljesség kedvéért beteszem az eredeti forrást is.)
Más, de a cikkből:

Ez egy igen érdekes szál.
Mivel az amerikaiak Land domainben nem igazán rúghatnak labdába, így maradhat a "lőszer" és a különböző elektronikai cuccok.
Igazság szerint ez azért is lenne kézenfekvő, mert a Pest környéki klaszterbe még nem említettek semmi konkrét külföldi céget.
Ennek nyomán, ha tippelnem kellene, akkor vagy az L3 Harris lehetne az amerikai hadiipari cég, vagy a Boeing.
De ez - hangsúlyozom!!! - egymerő spekláció!!! :D
Szerintem ez nélg egy fontos rész:
"A napokban arról beszélt, hogy Magyarország védelmi ipara 2030-ra a térség meghatározó szereplőjévé fejlődik. Mennyibe kerül ez a törekvés?

Először is ez egy reális cél, ahogy most haladunk, úgy tűnik, teljesül. Az egyes fejlesztések költségei széles skálán mozognak: a zalaegerszegi páncélozott szállító járműgyár 60 milliárd forintból jön létre, a gyulai Airbus-üzem értéke mintegy 32 milliárd, a kapcsolódó felületkezelőé körülbelül 4 milliárd. A lőszergyár kisebb tétel, 2 milliárd forint, a robbanóanyaggyár viszont nagyobb falat, tekintve, hogy egy vegyipari egységről van szó, ami körülbelül 60 milliárd forint forrásigényű. A kiskunfélegyházi fegyvergyárat is be kell fejezni, tervezünk Kaposváron új generációs, 4x4 meghajtású gumikerekes járműgyártást, illetve a szenzor-radar képesség fejlesztését Nyírtelken. Budapest az elektronikai, szoftveres termékek bázisa lehet. Mivel mindegyik befektetés, így a megtérülését is igazolni kell. Ez például a kezdetben 100, később akár 200, 300 darabos kapacitású zalaegerszegi Lynx-üzem esetében tíz év, ami kifejezetten jónak számít. De nem csak az állam, hanem a hazai szereplők is aktívak. A cseh Aero Vodochody kiképző- és harci repülőgép gyártóban egy magyar csoport hamarosan többségi tulajdont szerez. Hozzáteszem, ez lenne a normális, hogy a piac invesztál a védelmi iparba, viszont az is igaz, hogy egy ágazat felépítésénél csak az állam tud ilyen fokú kockázatot vállalni. Később a létrejött vagyonelemek értékesíthetők, nem szükséges, hogy az állam hosszútávon érintett legyen a területen. Ugyanakkor gyors lépések kellettek, hogy stratégiai szempontból ki tudjuk használni azt a helyzetet, ami Nyugat-Európában kialakult a hadiiparban."

Én ebbe az alapítványi formát látom bele. Ugyan úgy ahogy az Ózdi acélművek megszerzett 20 százaléka a Miskolci egyetemet fenntartó alapítvány tulajdonába kerül (Universitas Miskolcinensis Alapítvány) elképzelhetőnek tartom, hogy amint felépülnek ezek a gyárak egyetemi fenntartó alapítványokhoz kerül a mostani állami tulajdon.
 
  • Tetszik
Reactions: SilvioD

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 293
113
Én azért jobb szeretném szívem mélyén, ha megfelelő korlátok között maradna a gyártási kapacitás. Eredetileg 10-45 db/évről beszéltek. Utána a cseh és szlovák tender előrehaladtával reálisan érthető a 100 db/év. De én óvatos lennék olyan számokkal, amikor a román hk mennyiséget súlyban megegyezően le tudnánk gyártani minden évben, miközben a legtöbben 1-2 zl-at vesznek 40 évre, a románok meg 4 zl-at 100 évre.
Nyilván az IFV kategóriában nagyobbak a számok, de nagyon korlátos lesz az, hogy Hazánk mennyit tud kompenzálni saját megrendeléséből, ha épp pangás van a piacon. Németország ezért is tudta kiépíteni olyan erősre a hadiparát, mert népességszám és gazdasági fejlettség egyszerre van jelen. Nálunk csak a gazdaság egy előre haladott állapota az, ami megvan. De hosszútávon sem leszünk lényegesen többen.
Nem a fejlesztések ellen beszélek, de már sokan azt mondták az autóiparra is, hogy a szelek járásának nagyon kitett. A hadipari megrendelésre meg fokozottan igazak.



Menj oda az olasz pénzügy miniszternek tárd elé stratégiai meglátásaidat! Sírva fog fakadni, hogy miből finanszíroznának egy háborút? Abban igazat adok neked, hogy hagyományőrzésből ha lerohannák Albániát, napokon belül földmérőknek kellene csatlakozniuk a katonákhoz, nehogy túlszaladjanak a határon. És amilyen gyenge arra a védelem, Koszovót is akkor vennék már csak észre, mikor a magyar katonák szólnak nekik, hogy ez már az.
De egy terjeszkedés szerintem minden anyagi lábat nélkülöz.
Ha idejut a dolog akkor az épp akuális anyagi helyzet nem fog számítani (ilyen esetben a jelnlegi pénzügyi rendszer kb megszünik létezni...) Egyébként egy győztes háború mindig hatalmas bevételekkel jár. (gondolj bele csak egy város elfoglalásába mekkora gdp növekedés is (mintha hirtelen a semmiből kinőlne egy város az épp aktuális fejletségével.)
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 293
113
csak egy pl elfoglalnánk ausztriát
az osztrák állam megszünne létezni. (eggyes tévhitekkel ellentétben az osztrák államadóság nem szálna ránk az ausztriával eggyütt megszünne létezni)
a mi lakosságunk közel meg 2X eződne. ezzel az 1 főre jutó adóságunk kb megfeleződne.
Gazdaságilag meg ausztria lecsökkent termelése a miénké vállna arany és valutatartaléka állami vagyona a magyar államháztartást növelné... ami nekik nemzeti kincs kategória az számunkra szabadon eladható...stb...
emellett mintha hirtelen váárosok nőlnének kia földből vizierőművek és utak tízezer km ei... Mivel az euro nállunk nem fizetőeszköz de ezekután ausztriába a ft azzá vállna a ft ra hatalmas igény legnne tehát a ft erősödése szinte elkerülhetetlen dolog lenne mert nem tudnánk olyan gyorsan a végfelhasználohóz juttatnni a ft ot mint arra igény lenne... stb Pengő esete ami az akkkori világ legértékesebb pénze vólt (győzelembe) és az eggyik legértéktelenebb lett (vereségbe)
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 293
113
mindeközben a termelési mutatók a háborús helyzet miatt prímán alakulnak munkanélküliség közel a 0 hoz az átlagfizetések szépen emelkednének... ha vannak gazdasági szövetségesei adott rszágnak és viszonylag gyórs a háború első szakaszában a területszerzés az inflációs veszély nem fenyeget... STB.
beruházások az elfoglalt területeken szinte ingyen a pénzellátottság biztosítása érdekében és az elfoglalt területek nyugalmáérrt... (mind ezt a kinyomtatott pénz papir nyomdaköltség áráért...)
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 776
18 012
113
Ha a hadiipart fejleszted, az az általanos gyártási kultúrát fejleszti, ha okosan van megcsinálva.

Nem egy kovácsoló üzemben voltam, ahol volt egy elzárt üzem. Ki lehet találni, hogy mit gyárthatnak, ha van alagútkemencéjük meg egy kalibráló hengersor...

Ehhez viszont az kellene, hogy a saját kezedben van a hadiipar. Ha így van, akkor nincs gond belőle, hogy milyen piacra mész.

Hatalmas különbség van abban, hogy mondjuk karimát kovácsolsz nappal és ágyúcsőhöz alapanyagot este és mindkét esetben nálad csilingel a kassza, vagy az anyavállalat kiad neked egy terméket legyártani és azt nekes x euróból kell kihoznod.

Pont ezért vagyok autóipar ellenes, mert az nem iparpolitika, ha olcsón összeszerelsz, de a nagy hozzáadott érteket képviselő és piacképes cuccokat mind Németországból veszik.

Már most kellene gondolkodni az igazi ipari háttérország megteremtéséről. Nem véletlen van benne sem a RM, se a KM annyi minden speciális, high-tech cuccban. Ehhez szerintem elég lenne 8 év, ha most meglépik.

Kell hozzá:
  • világos terv
  • szürkeállomány és utánpótlás
  • pénz
  • akarat

Kína ugyanezt csinálja. 4-8 évig kimennek a kínaiak külföldre, 2 munkahely, tapasztalat, majd mennek vissza - jó pénzért, emellett folyamatosan képzik magukat.

Tegnap a szakmérnöki oktatáson voltak kínaiak. Szerdán mondtam, hogy a maradék időben lehet kérdezni anyagtudományből/gyártasból/számolásból bármit. A németeket nem nagyon érdekelte. A 2 két kínai egymás között felosztotta a témákat. Kőkeményen gyártási gondok meh dinamikus igénybevételek szilárdsági számolása.

Egy félmondatot az egyik elejtett, hogy a Norinco-nál volt gyakornok és ott tanult. Így már értem, hogy miért volt ez a nagy tudásszomj.

Na, velük kell versenyezni
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 841
29 073
113
Pont ezért vagyok autóipar ellenes, mert az nem iparpolitika, ha olcsón összeszerelsz, de a nagy hozzáadott érteket képviselő és piacképes cuccokat mind Németországból veszik.
Már rég nincs szó erről. Jelenleg úgy néz ki a helyzet, hogy majd minden nagy hozzáadott értékű részegységet nálunk gyártanak a magyar autóiparban. És méginkább így lesz a debreceni BMW gyárral, meg a most épülő hatalmas távol-keleti befektetésű akkumulátorgyárakkal! Hatalmas szintet léptünk az elmúlt tíz évben és összeszerelő-országból gyártó-országgá váltunk, mi több, jelenleg zajlik a szemünk előtt a K+F szektor jelentős növekedése, egyre több és jelentősebb fejlesztőközpont települ Magyarországra! Heti szintű hír egy-egy komolyabb gyártó fejlesztőközpontjának érkezése. Például a hét elején ők adták át az új K+F központjukat:
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
27 350
96 750
113
Ha a hadiipart fejleszted, az az általanos gyártási kultúrát fejleszti, ha okosan van megcsinálva.

Nem egy kovácsoló üzemben voltam, ahol volt egy elzárt üzem. Ki lehet találni, hogy mit gyárthatnak, ha van alagútkemencéjük meg egy kalibráló hengersor...

Ehhez viszont az kellene, hogy a saját kezedben van a hadiipar. Ha így van, akkor nincs gond belőle, hogy milyen piacra mész.

Hatalmas különbség van abban, hogy mondjuk karimát kovácsolsz nappal és ágyúcsőhöz alapanyagot este és mindkét esetben nálad csilingel a kassza, vagy az anyavállalat kiad neked egy terméket legyártani és azt nekes x euróból kell kihoznod.

Pont ezért vagyok autóipar ellenes, mert az nem iparpolitika, ha olcsón összeszerelsz, de a nagy hozzáadott érteket képviselő és piacképes cuccokat mind Németországból veszik.
Itt mire gondolsz?? Mert az autoipari tervezés, szimuláció, szerszámgyártás, présüzem, lemezmegmunkálás, robotprogramozás, készülékbeállítás része mind itt van. Kísérleti, elektromos motorok fejlesztése is itthon zajlik.

Sokszor mi küldjük ki Nyugatra, Kínába, Mexikóba, Braziliába a szerszámokat felkésztermékeket, amit kint összecsavaroznak.

A kassza meg minden esetben Németországban csörög az autoipar esetén, magyar tulajdon nincs ezekben a cégekben. Kína, Mexikó, Magyaro., Cseho. biztosítja a magas német melós és mérnök béreket, semmivel nem hatékonyabbak kint a srácok, sőt!!!

Nem véletlen, hogy az idei alkatrészhiányból eredő kényszerleállások háromszor jobban érintették a német gyárakat, és még ma is, mikor mi lassan már 6 napban nyomjuk.
 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 871
32 466
113
Ausztriában milyen hadi üzemek, cégek vannak a Hirtenbergeren kívül? Van még a Steyer, meg azt hiszem Mercedesnek Grazban a gyára. Mi jöhet át?
 

Shadow

Well-Known Member
2018. október 29.
1 327
4 534
113
Ausztriában milyen hadi üzemek, cégek vannak a Hirtenbergeren kívül? Van még a Steyer, meg azt hiszem Mercedesnek Grazban a gyára. Mi jöhet át?
  • Austria Metall System Technik GmbH (AMST)
  • Glock
  • AMES
  • Hirtenberger
  • General Dynamics European Land Systems
  • Steyr Mannlicher Systems
  • Frequentis
  • Rheinmetall Waffe Munition Arges GmbH
  • Schiebel Elektronische Geraete GmbH
  • Diamond Aircraft Industries
  • Scheibel