1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

A pénz világa

Diskurzus a(z) 'Kantin' témában - elimgarak által indítva @ 2015. július 1..

  1. blitzkrieg

    blitzkrieg Well-Known Member




    "Kettő, azaz kettő százalék a fedezeti ráta Magyarországon!"

    Reg olvastam, mar nem emlekszem pontosan, inkabb nem megyek bele a vitaba, de a lenyeg, hogy 100000 euroig visszakapod a penzed, ha a bank csodbemegy. Ha szerencses vagy es ennel tobb a penzed, ne tartsd egy bankban. :)

    "Ciprus, Izland, ha nem magánemberek betétje hanem pl.a nyugdíjbiztosítód pénze az nem a tiéd?"

    Ez kicsit arnyaltabb. Izlandon allamcsod volt es en ugy olvastam, hogy ott pont Izland nyulta le az izlandi bankokban levo angol biztositok penzet.
    Cipruson meg az orosz milliardosokat nyultak le, olyanokat, akik azert tartottak ott a penzuket, mert adoparadicsom. Ugy is mondhatjuk, hogy az evekig ki nem fizetett adot azutan visszamenolegesen megfizettek. Most sajnaljam a dusgazdag adocsalokat?

    "Nem, akkor nem lennél rákényszerítve, hogy azonnal minden féle baromságot vegyél és csak olyasmit vásárolnál amire valóba szükséged van. Többek között ezzel is terelnek be a mókuskerékbe.
    A defláció valóban nagyon veszélyes. A pénzrendszer irányítóira.
    Próbáld megérteni, hogy amikor elvégeztél egy munkát és pénzt kaptál érte akkor kaptál egy ígérvényt, hogy neked ennek a munkának az ellenértékével tartoznak. De ezt még nem váltottad be, még nem kaptál érte terméket, szolgáltatást stb.
    Amíg pénz van a kezedbe addig te hitelben végezted el a munkát és majd akkor kapod meg az ellenértékét ha elköltöd a pénzt.
    Tehát amíg pénz van a kezedbe addig te egy hitelező vagy.
    Az lenne a normális, hogy hitelbe elvégzett munkád kamatozzon azaz a pénzed egyre többet érjen."

    Inflacio mindig is letezett, a kozepkorban is, amikor meg aranybol volt a penz. Hatalmas inflaciot okozott pl. az is, amikor a spanyolok hajoszamra hoztak Europaba a sok aztek aranyat. Mint irtam, az inflacio jo dolog, akkor ha kordaban van tartva.
    A penzed meg nem kell elkoltsd azon nyomban, rakd be a bankba es inflacio felett kamatozni fog. Ha deflacio lenne, akkor mindenki otthon tartana a parnaja alatt es csodbemenne a gazdasag, azert mert nem lenne penz. Vissza kene terni ujra a cserekereskedelemhez.
    Sok kozgazdasz szerint pont azert van valsag, mert a milliomosoknak iszonyu sok penze van, amik kulonfele szamlakon pihennek es ki vannak vonva a gazdasagbol. Kepzeld, mennyi munkahelyet teremtenenek azzal, ha a sok penzel gyarakat finansziroznanak, vagy elkoltenek kulonfele javakra (amit le kell gyartani->munkahelyteremtes).
     
  2. blitzkrieg

    blitzkrieg Well-Known Member

    Kettő, azaz kettő százalék a fedezeti ráta Magyarországon!
    </blockquote>

    Köszi a korrekciót! Bocsánat a hatalmat tévedésemért! Szóval ha magyarországon beteszel száz fizikailag létező forintot a bankba, akkor abból a bankok (mivel több bankon is átmehet) összesen ~4886 ft-nyi hitelt helyezhetnek ki! :D

    Itt a kalkulátor, ha nem lenne világos, hogyan működik:
    http://www.themoneyjar.co.uk/calc/fractional-reserve-banking.html

    De ha mindezt a többi eu országban teszed (ott már csak 1% a fedezeti ráta), akkor 100 euróból ~9854 eurónyi hitelt helyezhetnek ki.

    Ja, és itt vannak a fedezeti ráta arányok országonként:

    https://en.wikipedia.org/wiki/Reserve_requirement

    Üdvözöllek a valóságban! ;)

    (bocsi a dupláért, elrontottam az idézést, pedig folyamatosan ütöm magamat, hogy ne felejtsem el az előnézet gombot...)</blockquote>

    Mondtam, ne terjesszetek mar ezt, mert nem igaz, hogy a bankok sokszorosat adhatjak ki hitelbe a berakott penzeknek.
    Itt van az OTP merlege:
    https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/OTP_2014_Eves_jelentes_4.pdf

    Lathatod, hogy kb. ugyanannyi lakossagi es egyeb betetje volt, mint kihelyezett hitel.
     
  3. vendeg2

    vendeg2 Well-Known Member

    Márpedig az üzleti főiskolán nekünk így tanították. De nem is kell ehez olyan nagy ész, gondolkozz el azon, hogy lehetséges-e az, hogy a lakosságnak annyi megtakarítása legyen csak bankbetét formájában mint az összes hitelre vásárolt ház,autó,teherautó,televízió,bútor, kreditkártya hitel?
     
  4. blitzkrieg

    blitzkrieg Well-Known Member

    Az a problema, hogy semmi, max csodot jelentenek, de aztan mi tortenik? Ki meri majd szamon kerni rajtuk a sok penzt. De megcsak csodot sem fognak jelenteni, hisz annyi penzt nyomtathatnak, amennyit akarnak. Amig olyan hulye a tobbi orszag, hogy elfogadja a dollart, addig nyomtatni is fogjak.
     
  5. blitzkrieg

    blitzkrieg Well-Known Member

    Márpedig az üzleti főiskolán nekünk így tanították. De nem is kell ehez olyan nagy ész, gondolkozz el azon, hogy lehetséges-e az, hogy a lakosságnak annyi megtakarítása legyen csak bankbetét formájában mint az összes hitelre vásárolt ház,autó,teherautó,televízió,bútor, kreditkártya hitel?
    </blockquote>

    Ugy, hogy az emberek nagy resze nem hitelbol szokott elni, hanem megtakarit es a bankba teszi a penzet es csak azutan vesz hazat, ha osszegyujtotte ra a penz egy reszet.
    Konkret peldat raktam eled, az OTP-tol, ami szerint a lakossagi betetek kb. ugyanakkorak, mint a teljes kihelyezett hitel. Szerinted ezek hamis adatok?
     
  6. Fennek

    Fennek Well-Known Member

    1. Valoban a sokszorosat helyezhetik ki. Javaslok egy penzugyi foiskolat es ott elmagyarazzak, hogyan is teremtodik a penz.
    2. te komolyan azt hiszed, hogy a lakossagi hitelek es betetek szamitanak? Tudod mekkora apropenz az a vallalati es allami penzekhez kepest?
    Nem a 20 ev alatt osszekuporgatott hutoszekrenybol lesz a gazdasag, hanem lakoparkokbol, ipartelepekbol, autopalyakbol. Ez pedig mind hitelbol "keszul".
     
  7. blitzkrieg

    blitzkrieg Well-Known Member

    1. Valoban a sokszorosat helyezhetik ki. Javaslok egy penzugyi foiskolat es ott elmagyarazzak, hogyan is teremtodik a penz.
    2. te komolyan azt hiszed, hogy a lakossagi hitelek es betetek szamitanak? Tudod mekkora apropenz az a vallalati es allami penzekhez kepest?
    Nem a 20 ev alatt osszekuporgatott hutoszekrenybol lesz a gazdasag, hanem lakoparkokbol, ipartelepekbol, autopalyakbol. Ez pedig mind hitelbol "keszul".
    </blockquote>

    Nezd meg kerlek amit linkeltem. Az OTP nagyjabol annyit hitelez, amennyit beraktak. A kulfoldi bankok magyar leanyvallalatai hiteleznek tobbet, azert mert kapjak a penzt a nemet, angol, stb. anyabanktol.
     
  8. laudarage

    laudarage New Member

    Kettő, azaz kettő százalék a fedezeti ráta Magyarországon!
    </blockquote>

    Köszi a korrekciót! Bocsánat a hatalmat tévedésemért! Szóval ha magyarországon beteszel száz fizikailag létező forintot a bankba, akkor abból a bankok (mivel több bankon is átmehet) összesen ~4886 ft-nyi hitelt helyezhetnek ki! :D

    Itt a kalkulátor, ha nem lenne világos, hogyan működik:
    http://www.themoneyjar.co.uk/calc/fractional-reserve-banking.html

    De ha mindezt a többi eu országban teszed (ott már csak 1% a fedezeti ráta), akkor 100 euróból ~9854 eurónyi hitelt helyezhetnek ki.

    Ja, és itt vannak a fedezeti ráta arányok országonként:

    https://en.wikipedia.org/wiki/Reserve_requirement

    Üdvözöllek a valóságban! ;)

    (bocsi a dupláért, elrontottam az idézést, pedig folyamatosan ütöm magamat, hogy ne felejtsem el az előnézet gombot...)</blockquote>

    Mondtam, ne terjesszetek mar ezt, mert nem igaz, hogy a bankok sokszorosat adhatjak ki hitelbe a berakott penzeknek.
    Itt van az OTP merlege:
    https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/OTP_2014_Eves_jelentes_4.pdf

    Lathatod, hogy kb. ugyanannyi lakossagi es egyeb betetje volt, mint kihelyezett hitel.
    </blockquote>

    <i>"A bankban elhelyezett betétből a kereskedelmi bankok a tartalékrátának megfelelő arányban (t) tartalékot képeznek, és a fennmaradó résznek (1-t) megfelelő összegben hitelt nyújtanak. A következő lépésben már csak ennek az (1-t) résznek (1-t) hányada kerülhet hitelnyújtásra. Ez a folyamat ismétlődik a végtelenségig, így a pénzteremtések láncolata egy mértani sorként írható le:

    1 + (1-t) + (1-t)^2 + ... + (1-t)^n + ... = 1 / (1 - (1-t)) = 1/t

    A pénztömeg növekedésének mértékét, <b>az 1/t együtthatót
    pénzmultiplikátornak</b> nevezzük.
    <b>Példánkban</b> egy egység jegybankpénz 1/0.2=5 értékű pénztömeget, <b>az 1000 egység elhelyezett betét 5000 összegű pénztömeget eredményezett</b>."</i>

    Idézve: <b>Pénzügytan egyetemi tankönyv, Budapesti Corvinus Egyetem, Pénzügy Tanszék</b>

    Megj.: a példában 0.2, azaz 20% volt a tartalékráta (t), amely meglehetősen magas, a gyakorlatban ennél jóval alacsonyabb szokott lenni, bőven 10% alatt. Ekkor a pénzmultiplikátor már több mint 10x-es, azaz <b>a bankba elhelyezett betétnél több mint 10x annyit hitelez ki a kereskedelmi bankok rendszere</b>.

    Ez azért van, mert a kihitelezett pénz ISMÉT BEKERÜL BETÉTKÉNT EGY MÁSIK BANKBA, és ott is megtartják a (t) tartalékrátának megfelelő részét, de a TÖBBIT KIHITELEZI ISMÉT, aztán az is ISMÉT BEKERÜL BETÉTKÉNT EGY MÁSIK BANKBA, és így tovább, amíg az összeg a kötelező tartalékok képzése miatt el nem fogy. Ezt jelképezi a fenti képletben a mértani sor.
     
  9. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Arról nem is beszélve, hogy a bankok megsokszorozhatják a pénzt (bankmultiplikátor hatás) viszont ehhez jegybanki engedély szükséges (nálunk).
    Nem hozhat létre pénzt senki a jegybank engedélye nélkül. Erre jó példa az OTP-s.
    Ezt most vagy elhiszitek nekem vagy nem, de a helyzet ez.

    Az állam meg azért nem ad közvetlenül hitelt a lakosságnak, mert valami hülye kitalálta, hogy legyen kétszintű a bankrendszer, és így az állam csak magán közvetítőkön keresztül adhatja oda a saját pénzét a lakosságnak.
    Én nem értem miért nem lehet vegyes magán/állami bankrendszer.

    A deflációhoz meg annyit, hogy az mindenkinek rossz lenne, nem csak az előbb felvázolt "gonoszkodó pénzügyi köröknek".
    Ha a pénz a zsebemben napról napra többet érne nem vennék belőle semmit, ha nem veszek semmit akkor nem is kell gyártsanak semmit, ha nem kell gyártsanak semmit akkor nem kell munkás és gyár se stb....
    Ez a totális nemzetgazdasági csőd receptje....
     
  10. laudarage

    laudarage New Member

    blitzkrieg

    Amikor egy kereskedelmi bank hitelt folyósít, akkor a hitelt nem fizeti ki készpénzben, hanem a folyószámládon írja jóvá. Ebben a pillanatban azonban a folyószámládon jóváírt hitel is betétként fog megjelenni.

    Tehát a bank mérlegében ezért nem lesz több a kihelyezett hitel, mint a lakossági és egyéb betét.
    (mert a folyószámlán jóváírt hitel is betétnek számít a jóváírás pillanatától)
     
  11. laudarage

    laudarage New Member

    Biztos vagy te abban, hogy ha a pénz napról napra többet érne, akkor nem vennél belőle semmit?

    <b>De, vennél: azt vennéd, amire szükséged van.</b>

    Tegyük fel, hogy MA vagy éhes, nem fogsz éhenhalni azért, mert HOLNAP többet ér a pénzed.

    Most meg? Mivel infláció van, mindenki siet venni minden sz*rt, mert holnaptól úgyis kevesebbet ér a pénze. Aztán csodálkozunk, hogy miért fulladozunk a szeméthegyekben.
     
  12. fip7

    fip7 Well-Known Member

    laudarage

    Remélem tudod, hogy a gazdaságot nem az "éhes vagyok" tarja el, ezen vagy 1000 éve túllépet a világ szinte mindenhol.

    Arról nem is beszélve, hogyha a pénz deflálódik akkor a termékek értéke inflálódik, vagyis ha gyártásba fektetem a tőkémet azzal egy csomó pénz elbukom, így nem fektetek bele pénzt , és így nem is gyártok semmit. Ha meg senki nem csinál semmit megszűnik a gazdaság. Szerintem ez nagyon egyszerű dolog...

    Másrészt ma sem az infláció miatt vesznek az emberek olyan 200 ezres telefont amire rohadtul nincs szükségük....
     
  13. laudarage

    laudarage New Member

    A jegybank azt ellenőrzi, hogy megvan-e a kötelező tartalékráta.

    Tfh. 10% a kötelező tartalékráta
    Ha valaki bemegy az OTP-be, és betesz 1,000,000 Ft-ot, akkor a kötelező tartalékolás miatt meg kell tartani belőle 10%-ot, azaz 100,000 Ft-ot (ezt gondolom a jegybanknál vezetett számláján kell tartania a kereskedelmi banknak), de a többit, a 900,000 Ft-ot kihitelezheti.
    Ehhez nem kell engedély, mert ha nem hitelezi ki, akkor csődbemegy, mivel a betett 1,000,000 Ft-ra betéti kamatot kell fizetnie, és ha ő maga nem tud (még magasabb) kamatot szedni a kihelyezett hitele után, akkor nem tud miből megélni a bank.
    (Esetleg még kezelési költségekből stb. de, alapvetően a hitelkihelyezésből kell megélnie.)

    Hacsaknem az van (!), hogy a betét az nem lakossági betét, hanem maga a jegybank AD hitelt a kereskedelmi banknak, jegybanki alapkamatra, és a kereskedelmi bank (pl. OTP) NEM A LAKOSSÁG BETÉTJEIT hitelezi ki, HANEM A JEGYBANK PÉNZÉT?????????

    Mert az USA-ban pontosan ez van, azért alacsony a jegybanki alapkamat (közel 0, azaz NULLA % !!!), hogy a jegybank tudjon olcsón hitelezni a kereskedelmi bankoknak, hogy a kereskedelmi bankok OLCSÓ HITELEKET tudjanak nyújtani a vállalatoknak/lakosságnak a gazdaság stimulálása/felpörgetése céljából.

    Azaz, ebben az esetben nem a lakosság betétjeit hitelezik ki a kereskedelmi bankok, hanem a jegybank pénzét közvetlenül.
    Ebben az esetben a kereskedelmi bankok akárt akkor is tudnak nyújtani hitelt, HA A LAKOSSÁG EGYÁLTALÁN NEM IS TESZ BE BETÉTET.

    És miért is tenne be a lakosság betétet, ha a betéti kamat egyre alacsonyabb? Sőt, sokszor még a betétes fizet, hogy a bankban tarthatta a pénzét! Sőt, felmerült már a NEGATÍV betéti kamat ötlete is!

    Szóval ebben az esetben így néz ki a pénz (hitel) áramlása:

    JEGYBANK -> KERESKEDELMI BANK -> VÁLLALATOK és LAKOSSÁG

    nem pedig

    BETÉT -> KERESKEDELMI BANK -> VÁLLALATOK és LAKOSSÁG

    A lakosság pedig nem teszi be a pénzét a bankba (=kereskedelmi bank), mivel alig kamatozik.

    Ez pl. az USA-nak azért jó, mert ha a lakosság nem teszi be a pénzét a bankba, akkor nem érvényesül rá a pénzmultiplikátor hatása, így védhető ki a DOLLÁR inflációja, amellett, hogy közben iszonyatos ütemű DOLLÁR nyomtatást végez a jegybank.

    (Ennek magyarázata az, hogy mivel a lakosság nem teszi vissza a dollárt a bankrendszerbe, mert nem éri meg (alacsony kamat), ezért a dollár a lakossághoz érve kikerül a bankrendszerből.)
     
  14. laudarage

    laudarage New Member

    Az "éhes vagyok" példa volt. Mondhattam volna azt is, hogy akkor veszek ismét JACHT-ot (vagy autót), amikor az előző már tönkrement.

    A másik, hogy érted, hogy a termékek értéke inflálódik?
    Ha tegyük fel egy gyár legyártott egy autót, és mivel defláció van, az értéke pénzben már nem 10 millió Ft, hanem csak 9 millió Ft, kit érdekel, amikor a 9 millió Ft ma UGYANANNYIT ÉR mint előtte a 10 millió Ft?

    Sőt, holnap a 8 millió Ft TÖBBET FOG ÉRNI egy ilyen gazdaságban, mint MA a 9 millió Ft.

    Akkor hol is buksz el egy csomó pénzt???

    Beléd van súlykolva, hogy akkor van több pénzed, ha egyre több nullát írunk az összeg végére! Egy deflációs gazdaságban épp fordítva van, egyre kevesebb számban kifejezve a pénzed, MÉGIS UGYANANNYIT VAGY HOLNAP MÁR TÖBBET is ér!
     
  15. fip7

    fip7 Well-Known Member

    De mi nem az USA vagyunk, nem tudom, hogy ez föltűnt-e bárkinek is rajtam kívül.
    Nagyon nem ugyan az a két pénzügyi rendszer.
    Egy ilyen USA-s példa sem működik nálunk!

    <b>Nálunk az MNB szabályozza a forgalomban lévő pénz mennyiségét.</b>

    Nem nyomtat és nem multiplikál ész nélkül forintot, mert a forint nem világvaluta és a fedezete igencsak korlátos.
    Közvetlenül és közvetve is szabályoz.

    Nálunk a 0%-os 1000 milliárdos MNB hitel egy bankmentő csomag volt a forintosítás miatt.

    Nálunk a jegybanki alapkamat csökken, de a nem alacsony a komoly valuták jegybanki alapkamatjához képest.

    Nálunk a bankbetétek kamata után is adózol, míg a forint alapú állampapírok kamata igen magas. Így akarja az MNB és az állam nálunk a lakossági megtakarításokat (és így a készpénzt) visszavezetni az államkasszába.

    Ezt csak érdekességként írom le a lakossági megtakarításokkal kapcsolatban:
    A legtöbb nyugdíjasnak van félre tett pénze a temetésére.
    Most "csak" 2 millió nyugdíjassal (<i>a többinek nincs ilyenje)</i> számolva, fejenként 500 000 forint megtakarítással is 1000 milliárd forintról beszélünk.
    És ebben nincs benne még a lakástakarék, folyószámla takarék, tőzsdei és értékpapír befektetések a lakosság részéről.

    Az állam legnagyobb hitelezője maga a lakosság.
    A Magyar Állam adósságának 43%-a forint kötvény, 18%-a forint kincstárjegy, 3%-a forint hitel. Ez nálam 64%. Ennek nagy része a magyar emberektől származik.

    A 24700 milliárd forint 64%-a pedig 15808 milliárd forint.
     
  16. laudarage

    laudarage New Member

    Másrészt fip7,

    döntsd már el, hogy van ez:

    azt mondod, hogy ha a pénz a zsebedben napról napra többet érne, akkor nem vennél belőle semmit,

    tehát ezzel azt mondod, hogy a defláció (a pénz egyre értékesebbé válása) miatt nem vennének az emberek semmit (azt sem, amire szükségük van),

    UGYANAKKOR

    azt állítod, hogy az inflációnak nincs olyan hatása, hogy az emberekek az infláció miatt vesznek meg dolgokat (olyanokat is, amikre nincs szükségük).

    Tehát röviden, azt állítod,

    hogy a defláció hatással van arra, hogy az emberek mit (nem) vesznek meg, de az inflációnak nincs hatása ugyanerre.

    Ez ellentmondás.
     
  17. laudarage

    laudarage New Member

    fip7

    Az <b>írásom első fele Magyaro.-ról szólt</b>, a második fele szólt az USA-ról.
    Senki nem állította, hogy mi az USA vagyunk! Nem cáfolhatsz úgy állításokat, hogy a másik szájába adsz egy nyilvánvaló hülyeséget (Mo. = USA) és ezzel teszed a másikat hiteltelenné, hogy stílszerűen fogalmazzak :)

    "Nálunk az MNB szabályozza a forgalomban lévő pénz mennyiségét."

    Így van, pl. a jegybanki pénzteremtéssel, a kötelező tartalékráta (t) módosításával, államkötvények vételével és eladásával stb.

    de te azt kevered, hogy a pénzmultiplikátor az nem a jegybankra, hanem a KERESKEDELMI BANKOKRA van hatással,

    fip7

    <b>nem a jegybank multiplikálja a pénzt, hanem a kereskedelmi bankok rendszere!</b>

    Erre a jegybanknak csak a kötelező tartalékrátán keresztül van befolyása!
     
  18. fip7

    fip7 Well-Known Member

    laudarage

    <i>"A másik, hogy érted, hogy a termékek értéke inflálódik?
    Ha tegyük fel egy gyár legyártott egy autót, és mivel defláció van, az értéke pénzben már nem 10 millió Ft, hanem csak 9 millió Ft, kit érdekel, amikor a 9 millió Ft ma UGYANANNYIT ÉR mint előtte a 10 millió Ft?

    Sőt, holnap a 8 millió Ft TÖBBET FOG ÉRNI egy ilyen gazdaságban, mint MA a 9 millió Ft.

    Akkor hol is buksz el egy csomó pénzt???"</i>

    Nem a vásárló bukja a pénzt hanem aki gyártja a terméket.
    Ugyanis én X időintervallumban kifizetek gyárként 1000 pénzt az autó létrehozásáért. Amikor el tudom adni akkor már csak 900 pénzt kapok érte. Ami ugyan annyit ér, mint az 1000 pénz X időpontban.

    Viszont mi van ha nem gyártom le az autót X időpontban 1000 pénzért?
    Akkor X+N időpontban <i>(amikor 900 ért adnám az autót</i>) nekem még mindig 1000 pénzecském van, ami X időpontbeli reálértéken 1100 pénzecskét érne. Vagyis minden legyártott autón 100 virtuális pénzt bukok a defláció miatt.
    Akkor megéri gyártani?
     
  19. laudarage

    laudarage New Member

    fip7

    igen, mert az NPV/NFV (nettó jelenérték, nettó jövőérték) képlet, amivel számolsz, az csak INFLÁCIÓS gazdaságban érvényes, ahol pozitív kamat van (r>0).

    Deflációs gazdaságban a pénzed, amikor "kamatozik", nem több lesz, hanem kevesebb (r<0), hiszen egy deflációs gazaságban akkor ér többet a pénzed, ha az összegben kifejezve kevesebb :)

    Tehát nem 1100 pénz lesz az 1000 pénzedből, ha kamatozik, hanem 900 :)

    Ezért a válaszom az, hogy igen, megéri gyártani az autót.

    :)
     
  20. fip7

    fip7 Well-Known Member

    laudarage

    <i>"nem a jegybank multiplikálja a pénzt, hanem a kereskedelmi bankok rendszere!"</i>

    Nem mondod :)
    De a jegybank közvetve megszabja, hogy mennyi virtuális pénzt hozhatnak létre a kereskedelmi bankok, ezt részben te is leírtad.
    Akkor mégis csak szabályozza a bankmultiplikátor hatást nem???

    <i>"hogy a defláció hatással van arra, hogy az emberek mit (nem) vesznek meg, de az inflációnak nincs hatása ugyanerre.

    Ez ellentmondás."</i>

    Nincs ellentmondás, mert 3-4 %-os defláció mellet is meggondolod azt, hogy mit veszel, főleg a nagyobb értékű dolgoknál.

    3-4%-os (vagy alacsonyabb) inflációnál már nincs ilyen előretervezés, ha kell valami megveszed, de csak azt ami amúgyis kell.

    Nagy infláció mellet 10+% esetén viszont ha van pénzed megpróbálod gyorsan elkölteni vagy értékálló dologba (arany, föld, esetleg ingatlanba) befektetni. Ez viszont tényleg ész nélküli költekezést eredményez.
    (A fenti példák valós pénzügyi kultúrával rendelkező embert vesz alapul, aki tudja mit csinál.)

    Nem véletlenül alakult ki 100 év alatt az a "szokás", hogy a nemzeti bankok próbálják a 0-5%-os sávban tartani az inflációt. Ez az egészséges állapot.
     

Ezen oldal megosztása