Inkább bemásolom a linkelt cikket mert látom nem olvassátok:
"Az egyetlen, amit tehetek, hogy leírom, hogyan működnek a bankok a valóságban.
Kezdjük a” bankok fedezet nélkül maguk teremtik a pénzt” kijelentéssel.
Ez a pénzmultiplikátor hatás tökéletes és szándékos félreértése. Mindössze annyi történik, hogy a betétes berakja a pénzét, amiből a banknak kötelezően tartalékolni kell arra az esetre, ha a betétesek egy része vissza akarja kérni a pénzt.
Ugyanis a bank roppant egyszerűen működik: beveszi a pénzt a betétesektől, amiért nekik kamatot fizet. Ha csak ennyit tenne, gyorsan tönkremenne a bank, hiszen kamatot fizet a semmiért cserében.
Az ő haszna abból származik, hogy az így összegyűjtött pénzt kihelyezi hitelbe, magasabb kamaton, mint amennyit ő fizet érte.
Azonban nem helyezheti ki teljesen az összes pénzt, mert gondolnia kell arra, hogy a betétesek egy része idő előtt visszakéri a pénzét.
Ezért az MNB előír egy kötelező tartalékolási rátát, amit minden betétből nála kell elhelyezni. Ennek mértéke 2-5%.
Szó sincs arról, hogy ezt teremti a bank, ezt éppen, hogy minden létező betétből be kell fizetnie a központi bankba. (A videóban ez olyan agymenésre van felhasználva, hogy mivel beraktak 1000 dollárt a jegybankhoz, ezért nyújthatnak 10.000 dollár hitelt mindjárt indulásnak, annak ellenére, hogy még nincs is se betétállományuk se saját tőkéjük. Aki ekkora ökörséget csacskaságot állít, nem csak a bankok működésével nincs tisztában, de még egy cégnek sem látta a mérlegét. A banki tőkemegfelelésről meg biztos nem hallott.)
(A bank nem csak betétből, hanem kötvénykibocsátásból, más banktól felvett hitelből is szerezhet pénzt és azt is kihelyezheti hitelbe. Ezért fordulhat elő 100%-nál nagyobb hitel/betét arány. De ezzel most ne foglalkozzunk.)
A bankroham, vagy bankpánik (bank run) nem azért veszélyes, mert a “bankár nem létező pénzt adott kölcsön”, hanem egész egyszerűen azért, mert a bank kölcsönadta a létező pénzt! Most ki van adva a betétesek pénze lakáshitelre, autóvásárlási hitelre, vállalkozói hitelre. Azaz nincs a banknál, hiszen ő abból él, hogy magasabb kamatra kihelyezi a pénzt.
A kisebb pénzkivétekre van kitalálva a kötelező tartalékolás, azonban egy átlag feletti pénzkivonást egyetlen bank sem élne túl, hiszen fizikai képtelenség napokon belül visszavenni, vagy akár másnak eladni a sok, akár évtizedekre kölcsönadott pénzt.
Amikor egy bankot megrohannak, akkor nem azért segít a központi bank, mert “ez is része a nagy összeesküvésnek”, hanem mert a pénzügyi szektor összeomlása senkinek nem érdeke, ugyanis a betétesek pénze veszne oda.
(Azon már gondolkodtál, miért gyűjtenek a bankok betétet, ha tudnának anélkül is pénzt teremteni?!)
Ez a segítség azonban nincs ingyen.
Először is, minden banknak van egy kötelező saját tőkéje. Ez a tulajdonosok saját pénze, ezt benn kell tartaniuk a bankban állandóan. Ennek meglétét a bankfelügyelet folyamatosan ellenőrzi.
Ez a teljes mérleg minimum 9%-a. Ez egy biztonsági puffer, ha a bank veszteséges, mert például rossz hiteleket helyezett ki, akkor először a tulajdonosok pénze úszik el és nem a betéteseké. Amikor már a saját tőke aránya egy megengedett szint alá csökkenne és veszélybe kerülne a betétesek pénze is, a felügyelet közbelép.
Először felszólítják a tulajdonosokat, hogy pótolják ki a hiányt (tőkeemelés). Ha ez nem jár eredménnyel, akkor végső esetben államosítják(!!!) a bankot, így a tulajdonosok mindent elvesztenek. (Lásd Postabank)
(Azon már gondolkodtál, miért vannak bankcsődök, ahol a tulajdonosok az összes pénzüket elvesztik, ha tudnának a bankok pénzt csinálni, vagy korlátlanul kapnának az államtól pénzt?!)
Enyhébb esetben rendkívüli kölcsönt nyújthatnak a banknak, garanciák mellett. De erre csak az igazán nagy játékosoknál hajlandóak az államok, a “too big to fall” méretű bankok esetében. Ők is állandó felügyeletet kapnak a nyakukba, ezért igyekeznek minél hamarabb visszafizetni a kölcsönt.
Tehát, fogadd el, hogy a bank nem tud több pénzt kihelyezni, mint amennyi van neki valójában. Minden banknak van egy mérlege, a forrás oldalon a saját tőke és a betétesek pénze (plusz az egyéb helyekről befolyó pénz, mint kötvénykibocsátás, anyabanki hitel, stb.), az eszközoldalon pedig a kihelyezett hitelek. Semmi varázslat és hókuszpókusz, pont úgy, mint minden más cég mérlegében, annyi a különbség, hogy itt az eszköz is pénz, nem egy gyártósor mondjuk.
De akkor mi az a banki pénzteremtés?
Amikor valaki berakja a pénzét a bankba, a bank abból hitelt nyújt. A hitelt felvevő elkölti a pénzt és akinél elköltötte, várhatóan szintén be fogja rakni a pénz egy részét egy bankba (vagy ugyanabba, de nagyobb eséllyel egy másikba), akinek így új betétje lesz, amit ki tud helyezni hitelre. Az új hitelfelvevő megint elkölti és az várhatóan legalább részben szintén visszakerül a bankrendszerbe betét formájában.
Vagyis nem a bank teremti a pénzt, hanem a bankrendszer egészében többször megfordul ugyanaz a pénz.
Ezt hívják pénzmultiplikátor-hatásnak. Ez a mesebeli 50-szeres elméleti maximum helyett (a 2-5%-os banki tartalékráta miatt) a valóságban ötszörös hatás általában.
Még egyszer, szájba rágva: nem a bank teremti ezt a pénzt, hanem a pénz körforgása okozza.
Az, hogy az arany eltűnt a pénz mögül, ez sem a bankok ármánya, igen egyszerűen az arany egy bányatermék, ami nem tud lépést tartani a világgazdaság növekedése miatt fellépő állandóan nagyobb igénnyel.
Mivel pont tegnap írtam erről (nem véletlenül), olvasd el itt. Szó sincs arról, hogy a gonosz bankok összeesküvése miatt nincs már aranyfedezet. (A történelem során valódi, 100%-os aranyfedezet nagyon kevés országban, nagyon rövid ideig volt a papírpénz mögött. ) De erre több szót nem vesztegetnék, az előző cikkben leírtam ezt.
A hitelállomány növekedése sem a bankok pénzteremtő képességének a bizonyítéka. A feltörekvő államok folyamatosan külkereskedelmi többletet produkáltak a fejlett államokkal szemben, ezt a többletet megtakarítva, befektették a fejlett országok piacán, kötvényekbe és részvényekbe. Így jött létre az egyre bővülő hitelkínálat, ebben sincs semmi összeesküvés.
Az pedig, hogy több bank a lakáshitel-állományát értékpapírosította, azaz összecsomagolta és eladta más befektetőknek, hogy az így nyert pénzt újra kihelyezhesse új lakáshitelekre, éppen azt bizonyítja hogy nem tudja teremteni a pénzt úgy, ahogy az összeesküvés-elmélet hívei hirdetik, először el kell adnia a régi hiteleit, mielőtt újra tudna hitelezni. Lásd még CDO. Nem létezne CDO, ha a bankok tudnának pénzt teremteni korlátlanul. Ha nem lett volna CDO, nem lett volna 2007-es világválság sem.
(Igen, a bankok abban érdekeltek, hogy minél több hitelt kihelyezzenek és a 2007-es válság legfőbb oka is a bankok profitéhsége volt. De ez a cikk nem erről szól.)
A videó többi része, miszerint a hitel megszűnésével a pénz is megszűnne, már tényleg akkora sötétség, hogy nem vagyok hajlandó több szót vesztegetni rá. (Erről a témáról itt írtam: A világ hitel nélkül. Olvasd el, szerintem érdemes.)
Egy szó mint száz: ha tényleg érdekel a bankok működése, akkor ne ostoba youtube-os összeesküvés-elméleteket hangoztass, hanem vegyél a könyvesboltban egy banküzemtan könyvet és olvass egy kicsit.
Nem lesz olyan szenzációhajhász, mint ezek a sötét videók, de legalább egy hangyányit érteni fogod a bankok működését.
Addig is, amíg eljutsz egy könyvesboltba, olvasd el ezt a cikket arról, milyen lenne az élet bankok nélkül: Vesszenek a bankok?"
<b>Olvassátok végig és akkor nem beszéltek olyanról, hogy a kereskedelmi bank pénzt teremt....</b>
