<blockquote rel="fip7">Arról nem is beszélve, hogy a bankok megsokszorozhatják a pénzt (bankmultiplikátor hatás) viszont ehhez jegybanki engedély szükséges (nálunk).
Nem hozhat létre pénzt senki a jegybank engedélye nélkül. Erre jó példa az OTP-s.
Ezt most vagy elhiszitek nekem vagy nem, de a helyzet ez.
A jegybank azt ellenőrzi, hogy megvan-e a kötelező tartalékráta.
Tfh. 10% a kötelező tartalékráta
Ha valaki bemegy az OTP-be, és betesz 1,000,000 Ft-ot, akkor a kötelező tartalékolás miatt meg kell tartani belőle 10%-ot, azaz 100,000 Ft-ot (ezt gondolom a jegybanknál vezetett számláján kell tartania a kereskedelmi banknak), de a többit, a 900,000 Ft-ot kihitelezheti.
Ehhez nem kell engedély, mert ha nem hitelezi ki, akkor csődbemegy, mivel a betett 1,000,000 Ft-ra betéti kamatot kell fizetnie, és ha ő maga nem tud (még magasabb) kamatot szedni a kihelyezett hitele után, akkor nem tud miből megélni a bank.
(Esetleg még kezelési költségekből stb. de, alapvetően a hitelkihelyezésből kell megélnie.)
Hacsaknem az van (!), hogy a betét az nem lakossági betét, hanem maga a jegybank AD hitelt a kereskedelmi banknak, jegybanki alapkamatra, és a kereskedelmi bank (pl. OTP) NEM A LAKOSSÁG BETÉTJEIT hitelezi ki, HANEM A JEGYBANK PÉNZÉT?????????
Mert az USA-ban pontosan ez van, azért alacsony a jegybanki alapkamat (közel 0, azaz NULLA % !!!), hogy a jegybank tudjon olcsón hitelezni a kereskedelmi bankoknak, hogy a kereskedelmi bankok OLCSÓ HITELEKET tudjanak nyújtani a vállalatoknak/lakosságnak a gazdaság stimulálása/felpörgetése céljából.
Azaz, ebben az esetben nem a lakosság betétjeit hitelezik ki a kereskedelmi bankok, hanem a jegybank pénzét közvetlenül.
Ebben az esetben a kereskedelmi bankok akárt akkor is tudnak nyújtani hitelt, HA A LAKOSSÁG EGYÁLTALÁN NEM IS TESZ BE BETÉTET.
És miért is tenne be a lakosság betétet, ha a betéti kamat egyre alacsonyabb? Sőt, sokszor még a betétes fizet, hogy a bankban tarthatta a pénzét! Sőt, felmerült már a NEGATÍV betéti kamat ötlete is!
Szóval ebben az esetben így néz ki a pénz (hitel) áramlása:
JEGYBANK -> KERESKEDELMI BANK -> VÁLLALATOK és LAKOSSÁG
nem pedig
BETÉT -> KERESKEDELMI BANK -> VÁLLALATOK és LAKOSSÁG
A lakosság pedig nem teszi be a pénzét a bankba (=kereskedelmi bank), mivel alig kamatozik.
Ez pl. az USA-nak azért jó, mert ha a lakosság nem teszi be a pénzét a bankba, akkor nem érvényesül rá a pénzmultiplikátor hatása, így védhető ki a DOLLÁR inflációja, amellett, hogy közben iszonyatos ütemű DOLLÁR nyomtatást végez a jegybank.
(Ennek magyarázata az, hogy mivel a lakosság nem teszi vissza a dollárt a bankrendszerbe, mert nem éri meg (alacsony kamat), ezért a dollár a lakossághoz érve kikerül a bankrendszerből.)</blockquote>
Igen, pontosan igy mukodik a bankrendszer. De azt nem ertem, hogy ti mibol gondoljatok azt, hogy a bankok sokszorosat tudjak kihitelezni annak a penznek, amit oda a lakossag berak. Abban az esetben, ha a kereskedelmi bank kozvetlenul a jegybanktol kap penzt amit kihitelez a lakossagnak, akkor is az allam csinalta azt a penzt es nem a bank. Egyebkent ezt tenyleg nem ertem en sem, hogy a jegybank miert nem ad kozvetlenul a lakossagnak, kihagyva a kereskedelmi bankokat.
De Magyarorszagon most pont ezt csinalja Matolcsi, kozvetlenul az allam ad hitelt a vallalatoknak, nem?
Az meg nem igaz, hogy a lakossag nem teszi be a bankba a penzet, ha kicsik a kamatok. En is beteszem, pedig itt mar 3% alatti a kamat. Ha otthon tartanam, annyit sem kapnek. Masik lehetoseg, hogy reszvenyekbe vagy kotvenyekbe fekteti a lakossag, de az vegulis mindegy, a lenyeg, hogy ne tartsak otthon a parna alatt.
