A pénz világa

Inflációt az a pénz okoz amelyet elakarnak költeni.
Amit nem akarnak elkölteni -lásd Japán- az nem.
Magyarországon pl. csak a betétek összege és a készpénz is több mint a teljes GDP.

Infláció akkor keletkezik, ha valamely áruféleséggel, vagy szolgáltatással, esetleg ezek összességéven nem lehetséges, vagy nem lehetséges kellő mértékben kielégíteni az adott pénzzel az birtokosai igényeit. Az infláció és a defláció váltakozása állandó kísérője minden valuta árfolyamának, a tény, hogy az infláció jelölhető meg mint trend abból fakad, hogy a pénzek kibocsájtója az inflációt kisebb problémának tekinti a nemzetgazdaságra nézve, mint a deflációt. Nincs a világon egyetlen olyan forgalomban lévő fizetőeszköz sem, amely minden pillanatban korlátlanul beváltható lenne teljes mennyiségében, csak olyanok, amelyek forgalomban lévő mennyiségével ki lehet elégíteni a birtokosaik igényeit. A jegybankok feladata ennek az egyensúlynak a fenntartása normál esetben. A szélsőséges piaci helyzetekkel kormányok és kormányok feletti szervezetek foglalkoznak, tekintve, hogy azoknak általában globális, vagy legalábbis egy nemzeten túlmutató okai vannak.
 
Infláció akkor keletkezik, ha valamely áruféleséggel, vagy szolgáltatással, esetleg ezek összességéven nem lehetséges, vagy nem lehetséges kellő mértékben kielégíteni az adott pénzzel az birtokosai igényeit. Az infláció és a defláció váltakozása állandó kísérője minden valuta árfolyamának, a tény, hogy az infláció jelölhető meg mint trend abból fakad, hogy a pénzek kibocsájtója az inflációt kisebb problémának tekinti a nemzetgazdaságra nézve, mint a deflációt. Nincs a világon egyetlen olyan forgalomban lévő fizetőeszköz sem, amely minden pillanatban korlátlanul beváltható lenne teljes mennyiségében, csak olyanok, amelyek forgalomban lévő mennyiségével ki lehet elégíteni a birtokosaik igényeit. A jegybankok feladata ennek az egyensúlynak a fenntartása normál esetben. A szélsőséges piaci helyzetekkel kormányok és kormányok feletti szervezetek foglalkoznak, tekintve, hogy azoknak általában globális, vagy legalábbis egy nemzeten túlmutató okai vannak.

Nem látod a pénzmultiplikálódással kapcsolatos összefüggéseket, nevezetesen azt, hogy a kötelező tartalékráta mértékén alapuló, a jegybankpénz mennyiség és a multiplikált pénzmennyiségek között mechanikus összefüggést feltételező "pénzmultiplikátor-modell" a modern pénzrendszerekben nem működik.
A kulcs a jegybankpénz kínálat természete, ami ma már gyakorlatilag korlátlan a legtöbb jegybank esetében mert ezzel lehet leginkább növelni a társadalmi összterméket.

A jegybankpénz hiába korlátlan, mert a kereskedelmi bankok keresletét kockázatviselési hajlandóság, és ehhez hasonló tényezők, a tőkekövetelmények, stb határozzák meg.
A multiplikálás és a jegybankpénz közötti összefüggés pont ezért fordított, éppen a jegybankpénz mennyisége alkalmazkodik utólag a hitelezés és pénzforgalom mennyiségéhez.
A kontroll már régen kicsúszott a jegybankok kezéből.
 
<blockquote rel="blogen"><blockquote rel="melampo">Véleményem, ismereteim szerint a világon minimum három, négyszeres mennyiségű pénz van mint a megvásárolható javak, áruk, szolgáltatások összessége.

A világon annyi pénz van forgalomban, amennyire kiegyensúlyozott kereslet van. Ha több lenne, akkor a valuták inflációja lódulna meg, a kevesebbre pedig masszív felértékelődéssel reagálna a piac (ez utóbbi miatt nem mernek a németek márkát belebegtetni, mert tudják, hogy iszonyú defláció lenne egy DM-et visszaállító Németországban, hiszen a DM nem tudná önmaga pótolni az Eurót.). </blockquote>
Inflációt az a pénz okoz amelyet elakarnak költeni.
Amit nem akarnak elkölteni -lásd Japán- az nem.
Magyarországon pl. csak a betétek összege és a készpénz is több mint a teljes GDP.
</blockquote>

Persze, hogy tobb penz van, mint a teljes GDP, hisz a GDP az csak egy evben megtermelt javak osszessege, mig az orszagban ennel sokkal de sokkal tobb ertek van.
 
Ez egy nem túl rövid, de nagyon-nagyon-nagyon jó kis cikk:



<b>Végre rájöttek, hogy a magas alapkamat nem csökkenti az inflációt</b>
2015. augusztus 22. 18:02


A Magyar Nemzeti Bank 1,35 százalékra csökkentette az alapkamatot júliusban. Az előnyök annyira nyilvánvalóak, hogy inkább az a kérdés: miért nem tette meg ezt már a korábbi jegybanki vezetés?



http://mandiner.hu/cikk/20150822_szabo_gergely_vegre_rajottek_hogy_a_magas_alapkamat_nem_csokkenti_az_inflaciot
 
Jobb topik híjján ide:

<b>Jönnek a kínai cégek, és mindenkit eltaposnak</b>

http://index.hu/gazdasag/2016/08/25/jonnek_a_kinai_cegek_es_mindenkit_eltaposnak_uber_didi_kina/
 
Volt már?


To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.


Ez meg a fenntartható fejlődés híveinek.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Itt a második.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Én ezt nem értem. Ha az összes szállítási cég veszteséges vagy túl sok, akkor miért nem emelnek árat? Az nem lehet, hogy akkor valaki más ennyivel olcsóbban tolja és még prosperál is. Olyan helyzet meg nem lehet, hogy senki nem szállít...

A nemzetközi fuvar piacon akkora a kapacitás felesleg hogy lehetetlen árat emelni (az ár a piaci kereslet - kínálat eredménye).
Egy cég érdemben nem tudja befolyásolni az árakat. Többszereplős piacon így az ár kvázi piaci adottság.

Hogy miért nem állnak le ha veszteséget termelnek? Közgazdaságtan - Mikroökonómia - Fedezeti görbe

Az rövidtávú fedezeti pont (üzembezárási pont) és a hosszútávú fedezeti pont között még megéri üzemelni (korlátozott ideig!!!)
Ha a változó költségeid még megtérülnek => termelj, ha már az sem akkor le kell állni!
A leggyegébb cégek akik elérik az üzembezárási pontot alulról kihullanak és ezzel tisztul a piac.
 
  • Tetszik
Reactions: kolka and fip7
Én ezt nem értem. Ha az összes szállítási cég veszteséges vagy túl sok, akkor miért nem emelnek árat? Az nem lehet, hogy akkor valaki más ennyivel olcsóbban tolja és még prosperál is. Olyan helyzet meg nem lehet, hogy senki nem szállít...

Gondolom túl sok fejlesztésük volt, ami nem térült meg, mert nem volt akkora a forgalom növekedése, az árverseny miatt mg nem tudnak árat emelni.

A konkurenciának ilyenkor megérheti akár önköltségi ár alatt is szállítani, hogy kinyírjanak egy riválist.
 
Ez mind szép, de ez alapján MINDENKI veszteségesen működik. Egy adott ponton túl, ha bezárt MINDENKI, akkor ki a tököm szállít?
 
Ez mind szép, de ez alapján MINDENKI veszteségesen működik. Egy adott ponton túl, ha bezárt MINDENKI, akkor ki a tököm szállít?
Nem fog mindenki bezárni. Akinek sikerül talpon maradni ilyen-olyan trükkökkel, az végül viszi a piacot. Lesz majd egy pont, ahol már annyi szereplő kiesik, hogy a kapacitásfelesleg felhasználhatóvá válik és a mennyiségi növekedés már nyereséget fog termelni. Ilyenkor jön az, hogy a kevés szereplőssé váló nagy piacokat felosztják a szereplők egymás között, titkos árkartellek jönnek létre, majd miután megfelelően tőkeerőssé váltak a piacra folyamatosan betörni kívánó külső szereplőket árversennyel, vagy exkluzív, vonzó és költséges kapcsolt szolgáltatások nyújtásával kicsinálják.
 
  • Tetszik
Reactions: phaidros and fip7
Na, de ha egyszerrre dől be mindenki, akkor hirtelen senki nem szállít sehova. És akkor még az ütemezési problémákról nem is beszéltünk...
 
Na, de ha egyszerrre dől be mindenki, akkor hirtelen senki nem szállít sehova. És akkor még az ütemezési problémákról nem is beszéltünk...
Mivel ezeknek a cégeknek elég nagy a tőkeigénye és ennél fogva olyan szereplők (jellemzően bankok, biztosítótársaságok) is érdekeltek a működésükben akik elég nagy pénzeket toltak bele az üzletbe, folyamtosan figyelik a pénzügyi adatokat. A piac megtisztulását ők fogják elindítani azzal, hogy a kritikus összeomlási pont előtt a legkevésbé rossz helyzetben levő és kellően nagy cégek hóna alá fognak nyúlni, hogy a befektetéseiket megvédjék. A többi elhullik, ők pedig többszörösen kersik vissza az így eszközölt plusz befektetéseiket.
 
Ez mind szép, de ez alapján MINDENKI veszteségesen működik. Egy adott ponton túl, ha bezárt MINDENKI, akkor ki a tököm szállít?
Nem egyszerre fognak tönkremenni, és mivel nem mindenkinek egyforma a költségszintje, nem is biztos, hogy mindenki veszteséges, az pedig biztos, hogy nem egyformán.
 
Lenne egy kérdésem azokhoz, akik járatosak a közgazdaságtanban.
Ha egy országban 2% az infláció és 2% a GDP növekedés, akkor kvázi nins is növekedés?
Hiszen hiába termeltek 2%-kal többet,de a pénz is romlott 2%-ot.