- Ok, akkor rakd oda a +50-90 ezer Ft/hó magasabb bérlet vagy törlesztőt.
Éppenséggel önmagukban a hitel törlesztőrészletek soha nem látott alacsony szinten voltak az alacsony jegybanki alapkamatnak köszönhetően.
A lakásárindexnek nem sok köze van a gazdaságpolitkához, a lakásárakat / a bérleti díjakat a befektetések (nem kis részben külföldi befektetők, helló áruk és szolgáltatások szabad mozgása!) irányítják, illetve az hogy Magyarországon régiós szinten is nagyon alacsonyan voltak az ingatlanárak, külföldhöz képest alacsony befektetési költséggel, és óriási hozammal. Persze hogy idejöttek az ingatlanbefektetők, és a keresletük felnyomta az árakat. Mert a magyar akkor is többnyire csóró volt, a befektető meg annyit adott érte, ami jó pénznek tűnt, neki meg a külföldi árakhoz képest extrém olcsónak.
- A drágább kaját.
- És az Ft gyengülését minden mással szemben...
- Az infláció hol is van az egészből?
Ezek nagyjából a (normál) inflációs, forint leértékelődésből, másrészt nem kis részben a növekvő életszínvonalból fakadnak (vö. nem csak te keresel többet, hanem az aldis árutöltögető is, a kamionos és a gazda is, az ő bérük pedig megjelenik a kaja árában).
A forint gyengülése és az alcsony jegybanki alapkamat között persze van összefüggés. Az utóbbi egyrészt jó, másrészt rossz. Élénkíti, a gyengülő forint kifelé versenyképessé teszi a gazdaságot (kérdezd meg Japánt, évtizedek óta ezt csinálják, mégis rohadt jól élnek) és a hitelezést (olcsóbb a bérlet, törlesztő, mint egyébként lenne), másrészt bizony a forintot is gyengíti.
A forint gyengülése tudatos, és azért érdekes, mert annak a következménye (is), hogy 2010 óta tudatos gazdaságpolitika hogy befelé, forintban (pl. államkötvények) adósodjon el az állam, és nem kifelé, devizában. Az állam most úgy adósodik el forintban (pl. magyar állampapír kibocsátással), hogy közben el is inflálja valamennyire a forintot (=gyakorlatilag a saját tartozását), miközben jelentős devizatartalékok is vannak az MNB kezében. Emiatt sokkal kevésbé sérülékeny a gazdaság a devizaár ingadozásra (lásd devizahitelek) és nagyrészt mi irányíthatjuk a gazdaságpolitikánkat, pénzügyi támadásokkal szemben is tudunk védekezni. Amikor valaki elkezdi ütni a forintot, hogy legyen 400 forint az euró, és a shorton majd ő keres, az MNB jobb pozícióban ez ellen védekezni - t.i. nem kénytelen torkaszakadtából védeni a forintárfolyamot a devizaadósság kezelésére, amire a shortosok építenek.
Persze ennek az áráat közvetlenül a lakosság is megfizeti az infláción / árfolyamon keresztül, de ha végiggondolod, ez csak az egyik módja az államadósság kezelésének. Ennek az alternatívája lehetne pl. a devizában való államadósság, akár IMF hitelből ami a pénzügyi mozgásterünket is csökkentené (hiszen ott meg van szabva cserébe milyen gazdaságpolitikát kell követnünk, többnyire nem az előnyünkre) és sokkal nehezebben lehetne kezelhető és jó eséllyel sokkal több is lenne a devizaárfolyammozgások miatt (amire nem csak nekünk van kihatásunk).
Végső soron tehát államadósság így is, úgyis lenne, és végső soron a lakosság fizetné ki, csak nem mindegy hogyan és milyen áron. Hogy 0a korábbi irányvonal (orrba-szájba devizahitelek az IMF-től a 80-as évektől), az már láttuk.. Ott meg voltak a hirtelen összeomlások, legutóbb 2008 táján, amikor a helyzet kezelhetetlenné válik, vagy mert nem kezelik. Ott nem tud ügyeskedni az MNB, EUR bevezetés esetén nem is lehetne önálló monetáris politikája. Nincsen kiszámítható gazdaság, a kis cégek mennek a levesbe, te meg az utcára.
Most is a lakosság fizeti ki, csak direktben, magasabb adók formájában (=> szürke/ feketegazdaság miatt csökkenő adóbevételek, végső soron ezzel megint az átlagemberek szívnak jobban, mint a kreatívan adózó multik vagy vállalkozók, mert a munkabérből muszáj adóznod, az osztalékból már nem annyira..). Van egy viszonylag kiszámítható inflációs/árfolyamromlásos ráta, és gazdasági környezet, amivel a piaci szereplők, de a lakosság is tud számolni, az ennek is köszönhető gazdasági növekedés viszont az életszínvonalban is jelentkezik és kompenzálja (érzésre összességében javítja is). Ha a folyamatos bérnövekedés, több pénz marad a vállalkozóknál, a lakosságnál, ami mégiscsak a gazdasági növekedés kulcsa. Úgy, hogy te is csóró vagy, a szomszéd is csóró, csóri pénzekért dolgoztok egymásnak, de legalább minden olcsó és épp meg tudjátok venni az alapdolgokat (miközben ezt az állami masszív külföldi eladósodás működteti, addig, amíg), a máról holnapra élés nem lesz hosszútávon a fejlődés alapja, mert nem lehet itthon befektetni, maximum külföldi igényeket éhbérért kiszolgálni.