A pénz világa

[mijki]

Eurostat együttműködő partnere a KSH, ami itt sokak szerint csak propi, pedig a magyar infláció az eurostat szerint is ugyanakkora. Ez csak ilyen mellékes megjegyzés.

Én elfogadom ezt a fizetési eurostat összeget, csak ez önmagában nem mond semmit. Vásárlóerő és nettó bér vonatkozasaban. Illetve trükkösen gyerek nélküli szinglik statisztikáját hoztad. Mivel nálunk erősen preferalt csaladi adózás van, illetve 25 ev alatt SZJA mentesség, ezért pötit torzít az adat.

A KSH olyan meseszámokat használ hogy csak na. “Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok” mondotta volna Churchill, ha nem Goebbels propaganda gyára találta volna ki eme városi legendát. Érdemes lenne a medián bért nézni inkább az átlag helyett.

2012-ben a leggyengébb EUR/Ft árfolyam 320 Ft volt (Január), idén meg eddig 410 Ft körül, ez közel 29%-os infláció.
Csak hogy izgibb legyen, nézzük a dollárral is:
2012 legrosszabb USD/HUF aránya: 249.2488 Ft (Jan.5.), idén pedig 408.7586 Ft (Júl.), ez konkrétan 64%-os pénzromlás.

A családi adózás is jó dolog, mennyi jön be belőle, havi 20-30 ezer? Az állam beárazta a gyereket is, 1 gyerek 300 m3 gáz. Ennyit ér egy kölyök. És jó dolog ez a "család barát" politika, hiszen a nőnek megvan mondva, hogy a dolga, hogy tenyészkanca legyen, a helye pedig a konyhában van...

A gyerekkel mi lesz meg kit érdekel, a lényeg hogy szülessen meg. Óvodai pedagógus nincs, tanár nincs, BMW gyárba futószalag mellé jó lesz.

Az 25 év alatti SZJA adózás meg szimplán azért történt, mert a Fanta banda népszerűsége a fiatalok körében volt a legalacsonyabb, de nem kellett őket félteni, az inflációval már bőven visszavették amit a győzelemért kiszórtak. Csak majd a fiatalok ne lepődjenek meg ha 26 évesen vagy kevesebb fizut kapnak vagy felvesznek egy 25 év alattit a helyükre.

Ami viszont latszik, ebben a kimazsolázott statisztikai szegmensben is 1.800 euro béremelés volt, gyakorlatilag évi 0 - 3%-os inflációs környezetben. Ilyen reálbéremelkedést melyik 10 évben találsz statisztikában??

Jó lenne ha ezeket az alapadatokat elfogadnánk, onnantól indulhatna értelmes vita. Mégcsak azt sem kell mondani, hogy az Orbán kormány miatt volt, mondjuk azt hogy a működésű ellenére.

Mitől gyengül, erősödik a forint? Hát ezt megtanitotta a liberális, globalista szakma. A nemzetközi pénzpiaci szereplőktől. Ők ilyen pártatlan, szakmai alapon döntő láthatatlan szervezet. Véletlen sem profitéhes, értékteremtés nélkül, tőkepiaci manipulációkból elő multimilliárdos amerikai oligarchák.

De mivel ők irányítják a hitelpiacokat is, ezért érdemes rájuk figyelni és elfogadni egy adottságnak, kényszernek a hozzájuk való igazodást.Csak ne tekintsük őket, vmi szakmai partatlan szervezetnek.

Azt az 1800 EUR-t már el is vitte az infláció és a környező országokban is volt ennyi emelés.
A forint erősödését és gyengülését pedig nem a háttérhatalom, Gyurcsány, Soros, Brüsszel, varázslók, elfek és kis mókuskák varázsgömbbel vezetik. De ez tipikus fideszes habitus, a folyamatos felelősség hárítás. Mindig más a hibás. Mint egy csapat ovis...vicc az egész.
A forint mozgásába bőven benne van az, hogy a Fidesz tényleges és kiszámíthatatlanul belenyúl a piac működésébe, olyan bizonytalanságot szül, ami miatt a külföldi befektető nem fogja idehozni a pénzét. Én se hoznám ide, ha bármikor ad-hoc különadót vethetnének ki az "extra profitomra" például.

De cserébe jönnek ide a multik - főleg a németek és koreaiak, hiszen kapnak rengeteg támogatást, meg olcsó munkaerőt -, hülyék lennének nem idejönni. Ezért sem lett megszavazni a globális minimumadó, hiszen akkor oda Közép-Európa összeszerelőüzeme.

Vagyok már 40 fölött, igy emlekszek, mi volt 10 előtt. Hány darab jobboldali téve, ujsag vagy online média volt. Most ez az 50-50% elhiszem nagyon fáj, hisz évekig a 90-10% balliberális túlsúly volt a normalis.

Nem fáj, nem vagyok balos, engem az érdekel, hogy olyan legyen a különböző posztokon akik értenek a feladatukhoz.
A 40-es 50-es korosztálynak pedig illene szégyelnie magát, hogy hagyták hogy a rendszerváltás csak jelképesen történjen meg.
A parlament tagjai ugyanazok (MSZMP, KISZ, TSZ tagok) csak színeket cseréltek.

Elitek
Én 1 különbséget látok a baloldali és jobboldali elit között. Az egyiket Orbán kézben tartja és legalább reszben a magyar szempontok szerint cselekszik. Lásd MOL 480. Próbáld meg egy magyar tulajdon nélküli OMV-vel. A másik 10ben bukott elit a nyugati és amerikai globalisták helyi helytartója volt. Önálló, szuverén döntéseket nem tudtak hozni. Lehet nem is volt ilyen strategiai elképzelésük. . Legszebb példa Megyó, Bajnai, Oszkó. Még Gyurcsány lógott ki leginkább a sorból. Az pedig, hogy a mostani ellenzéknek nincs önálló stratégiája, az hótziher, ez teljesen lejött a 22es kampányból. Szolgalelkű kiszolgálása Brüsszelnek és Washintonnak, cserében várjuk a megérdemelt gumicukrot.

Orbán egy gyenge vezető, aki erősnek akarja látszatni magát, közben meg egy pökhendi arrogáns vidéki bunkó. A vazallusai meg egyre kövérebbre híznak az adófizetők nyakán. De a Fidesz lophat, az rendben van.
Az ellenzék se alkalmas most a vezetésre.

Miért nem működhet egy parlament úgy, mint egy rendes munkahely? Az marad a helyén, aki jól teljesít.
Ja és miért kell különbséget tenni jó és rossz lopás között?

 

[Mike]

Dehogy, az autoiparban nagyon alacsony, max 4% a ROE, de gyakrabb az 1%! Onnan nem tudsz extra adot beszedni. A legiiparban meg van penz.

Jó hogy nem gyulladt fel a billentyűzet amikor ezt leírtad...

 

[alali77]

Nezd, a kormanyok megnezik hol van penz es onnan szednek be adot. Onnan nem szednek be ahonnan nincs mit. Azt nyilvan nem engedik, hogy egy profitabilis ceg ettol csodbe menjen, arrol nem is beszelve, hogy egy ceg a profitja utan adozik, tehat nem a bevetel utan.

Ez elége idilli lenne.
Nalunk a víziközmű cégek veszteségesek ezért kaptak közmű adót, hogy még jobb legyen nekik.
Kereshetünk meg példát itthon, ha valakivel ki akar baszni a kormány kap egy új adót, simán bezuznak egy céget, főként ha kell a piaca valakinek.

 

[Ranger]

….ha valakivel ki akar baszni a kormány kap egy új adót, simán bezuznak egy céget, főként ha kell a piaca valakinek.

Lásd pl kaszinók…Aztán mikor már NER megszállta mehet akár közvetlen NAV felügyelet nélkül is…

 

[Ranger]

Államcsődről szó se volt.
Kicsit is hozzáértő ember ilyet nem állított.
A kérdés az volt alacsonyabb besorolásba kerül e Hazánk, s nem került.
Nem soronkívüli értékelés volt hanem - rosszul fogalmazva - az évi rendes menetrendszerű minősítés. A többieknél is sorra kerülünk majd.

Itt az újabb minősítés.
Egy tervezett még vissza van idén(cikk végére végre betették a menetrendet).

Itt az első kellemetlen lépés: negatívra rontotta Magyarország kilátását az S&P

Megerősítette az eddigi BBB osztályzatát a Standard & Poor’s a magyar adósbesorolásra, viszont a stabil kilátást negatívra rontotta a hitelminősítő – jelentették be pénteken késő este. Ez egy jövőbeli esetleges leminősítés lehetőségére utal, illetve a kockázatokat hangsúlyozza.

www.portfolio.hu

Akinek van kedve olvasni, keressen rá az eredeti közleményre.

 

[DTheo]

A magyar gazdaság és költségvetés kapcsán két dolog körül jár az agyam, amiből az egyiket meg is osztanám, mivel inkább a jövővel érdemes foglalkozni, a múltra még úgyis van időnk.
Először is a pozitívumok. Az új különadók hatására a 2022-es bevételek várhatóan 815 milliárd forinttal nőnek, az egyéb adók megemlésével még +100 milliárd várható (a kettő együtt valamivel több, mint a GDP 1,5%-a). 2021 decemberében döntés születik 755 milliárd tervezett beruházás elhalasztásáról, majd 2022 júniusában kormányrendelet születik arról, hogy '-22-'23-ban 2231 milliárd forintot spórolnak meg, aminek a ~fele kiadás csökkentés (idei évre 581 milliárd), a másik felét, pedig más beruházások elhalasztása adja. Az új 7 éves költségvetés terhére úgy néz ki nem fognak kiírni nagy mennyiségben új pályázatokat, míg nincs megállapodás. Szintén pozitívum, hogy május után, végre valóban komolyan kezdték venni a takarékoskodást, mivel a júniusi adatokban már "csak" 155 milliárdos hiány jött össze, míg júliusban 255 milliárdos többlet jött össze (a nyugdíjak korrekciója nélkül ez az összeg 184 milliárddal nagyobb lett volna). Én szintén idesorolnám, hogy úgy néz ki, hogy Lázár János, miután visszakerült a kormányba, bizonyítani is akar, így erős bürökrácia csökkentésbe kezdett, persze a java még hátra van, de ez legalább egy jó kezdet.

Egy jóideje úgy néz ki a rendszer Magyarországon (majdnem a fidesz 2010-es győzelem óta), hogy a kormány az államháztartás terhére előfinanszírozza az eu-s programok jelentős részét, amit majd az eu utólagosan térít meg az országnak a benyújtott számlák alapján (már ha befogadja azokat). Erre azért volt szükség, mert számos cég/önkormányzat/állami vállalt önerőből azokat nem tudta volna megfinanszírozni és csak egy részükre lehetett volna opció a hitelfelvétel (miután az önkormányzatok hiteleit egészben, illetve részben átvállalta az állam 1247 milliárd forint erejéig - amből persze Budapest 104 milliárdja volt a legnagyobb tétel ,- s ha emlékezetem nem csal, akkor szűkítette is az új hitelfelvételek lehetőségét számukra).
A jelenleg ebben álló közpénz összegéről nem találtam érdemi infót, ha valaki ebben tudna segíteni azt megköszönném. Egyébként a kormány vár még pénzeket az előző 7 éves költségvetésből ('14-'20) is, amelyek még biztosan "csordogálni" fognak, de az új költségvetésből ('21-'27) - magától értetődően - csak a megállapodás után lehet valami, arról nem tudok, hogy a helyreállítási alap terhére is költöttek volna, de nekem az a sejtésem, hogy oda is tartalékoltak számlákat, így a megegyezés RRF-ről szintén egy gyors "bevételt" (talán az utófinanszírozás jobb szó lenne) jelenthetne a kormánynak.
Megnéztem az ÁKK negyedéves, majd féléves finanszírozási tervéről szóló anyagát, amiben az első szembeötlő különbség az, hogy hozzájött +2000 milliárd forint várható adósságkibocsátás (ennek a ~fele további lakossági állampapír értékesítésből származhat), ami egyértelműen a fokozott tartalék képzés jele.

A negatívumok. A júliusi kiemelkedően jó hónap ellenére az idei évre elfogadott pénzforgalmi hiányterv 83,6%-on áll, avagy 2626 milliárd forinton (megj.: alapvetően kétféle hiányról beszélhetünk, az egyik az ue. pénzforgalmi szemléletű hiány, a másik az eredményszemléletű; a kettő közötti különbséget elsősorban az eu-s pénzek előfinanszírozása okozza, s természetesen az előbbi a mérvadó, s a "hiány" alatt mindig ez értendő). Hitelességi kérdés, hogy a kormány képes e tartani a 4,9%-os hiánycélt, s az elmúlt két hónapból hosszútávú következtetéseket nem lehet levonni, mivel az év neheze a legtöbb forgatókönyv szerint még hátra van. A GDP-arányos mérőszám egyik legnagyobb buktatója, hogy nem ismerhető előre a tényleges növekedés, a kormány előzetesen 4,3%-os növekedéssel számol, viszont itt pozitívumként annyi megemlíthető, hogy jópár éve már következeten alulbecsli a várható bővülést. A legpesszimistább forgatókönyv most 2,5%, de az EB, OECD és a Világbank ~5% környéki növekedést vár, míg hazai elemzők akár 6%-ot se látnak lehetetlennek, ebből az óriási szórásból tökéletesen kiviláglik, hogy senki nem tudja, mit fog hozni az utolsó negyedév. Akárhogyan is legyen, a hiány maximum 3050-3250 tartományban kell hogy valahol megálljon, s ha nem várható pénz az eu irányából a hátralévő hónapokban akkor maximum még ~500 milliárd lehet az a bizonyos takaró idén.
Nemrég volt hír, hogy további 740 millió köbméter gázt veszünk ~730 milliárdért az oroszoktól; további költségként jelenik meg a rendvédelmi dolgozók és a katonák bérének soronkívüli rendezése; továbbá több ezer új határvadász várható felvétele.
Ami az idei évben is már érezhető, de elnyúló probléma lesz, az az alapkamatunk rendkívül magas szintje (10,75%), ami minden nem kedvezményes hitelre kihatással lesz. Viszonyításképpen megnéztem Szerbiát. Attól függetlenül, hogy az államadósságuk alig növekedett az elmúlt bő 2 évben, azt láthatjuk, hogy most emelték meg az alapkamatukat 3%-ra (!), a dollárhoz képest egy év alatt mi 28%-ot gyengültünk, a szerb dínár 14,3%-ot, de ha csak január 1.-től nézzük, akkor a forint 17,6%-ot, a dínár 10,4%-ot gyengült, míg az infláció nagyjából azonosnak mondható. Magyarán, a magyar államnak tartósan fennt kell tartania kedvezményes hitel lehetőségeket cégek és magánszemélyek számára, hogy a jövőben a GDP növekedésünk kitartó maradjon, mindezt úgy, hogy a kamatkiadásaink rendkívüli mértékben megfognak növekedni (a 10 éves magyar állampapír ~7,5%-on áll, s a rövidebb futamidejűek se nagyon maradnak el tőle), s a kötvénypiacok normalizálódásáig egy komoly tehertétel lesz az állam számára. Egyébként 2021-ben a nettó kamatfizetés 936 milliárd volt, de ez nem irányadó a jövőre nézve.

Elrugaszkodni az idei évtől szerintem nem túl ildomos, mert a következő hónapok történései, hozzácsapva még 2023 első hónapjait is, sok mindent felülírhatnak. Ami számomra bizonyos, hogyha szükségessé válik, akkor a honvédelmi kiadásokhoz, csak az utolsó körökben fognak hozzányúlni, de ehhez elhúzódó és nagyon erős válságra lenne szükség.

Ha gondolatmenetem és adataim hibásak/tévesek, akkor szívesen veszem, ha kijavítanak.

Ui.: Valaki nem tudná "megmondani" hol tudom megnézni a KESZ egyenlegét? Ha jól emlékszem, az MNB szokta nyilvánosságra hozni bizonyos időközönként, de most nem találtam meg.

 

[kw3v865]

Volt szó itt is a légitársaságpokra kivetett extraprofit-adóról. Nos, a legújabb adatok azt bizonyítják, hogy bizony elég szépen nőtt a forgalma ebben az évben: forrás
“A légi közlekedés iránti kereslet továbbra is erős. Két év lezárás és határkorlátozások után az emberek kihasználják a szabadságot, hogy oda utazhatnak, ahová csak tudnak” – mondta Willie Walsh, az IATA főigazgatója. Az európai légitársaságok júniusi forgalma 234,4 százalékkal nőtt 2021 júniusához képest. A kapacitás 134,5 százalékkal emelkedett, a kihasználtsági tényező pedig 25,8 százalékponttal 86,3 százalékra bővült. Az Európán belüli nemzetközi forgalom szezonálisan kiigazítva már meghaladja a járvány előtti szintet."

Úgy tűnik, hogy ez most egy kifejezetten jó döntés volt a Kormány részéről. Az ettől várt bevétel meglesz, ráadásul - ami nagyon fontos - úgy, hogy nem növeli az inflációt. A légitársaságok természetesen ráterhelik az utasokra, de ez így van rendjén. Aki megteheti, hogy repülget, az ki is tudja fizetni. A luxust fizettetik meg. Így kell korrekt módon adóztatni.

 

[Ranger]

A magyar gazdaság és költségvetés kapcsán két dolog körül jár az agyam, amiből az egyiket meg is osztanám, mivel inkább a jövővel érdemes foglalkozni, a múltra még úgyis van időnk.
Először is a pozitívumok. Az új különadók hatására a 2022-es bevételek várhatóan 815 milliárd forinttal nőnek, az egyéb adók megemlésével még +100 milliárd várható (a kettő együtt valamivel több, mint a GDP 1,5%-a). 2021 decemberében döntés születik 755 milliárd tervezett beruházás elhalasztásáról, majd 2022 júniusában kormányrendelet születik arról, hogy '-22-'23-ban 2231 milliárd forintot spórolnak meg, aminek a ~fele kiadás csökkentés (idei évre 581 milliárd), a másik felét, pedig más beruházások elhalasztása adja. Az új 7 éves költségvetés terhére úgy néz ki nem fognak kiírni nagy mennyiségben új pályázatokat, míg nincs megállapodás. Szintén pozitívum, hogy május után, végre valóban komolyan kezdték venni a takarékoskodást, mivel a júniusi adatokban már "csak" 155 milliárdos hiány jött össze, míg júliusban 255 milliárdos többlet jött össze (a nyugdíjak korrekciója nélkül ez az összeg 184 milliárddal nagyobb lett volna). Én szintén idesorolnám, hogy úgy néz ki, hogy Lázár János, miután visszakerült a kormányba, bizonyítani is akar, így erős bürökrácia csökkentésbe kezdett, persze a java még hátra van, de ez legalább egy jó kezdet.

Egy jóideje úgy néz ki a rendszer Magyarországon (majdnem a fidesz 2010-es győzelem óta), hogy a kormány az államháztartás terhére előfinanszírozza az eu-s programok jelentős részét, amit majd az eu utólagosan térít meg az országnak a benyújtott számlák alapján (már ha befogadja azokat). Erre azért volt szükség, mert számos cég/önkormányzat/állami vállalt önerőből azokat nem tudta volna megfinanszírozni és csak egy részükre lehetett volna opció a hitelfelvétel (miután az önkormányzatok hiteleit egészben, illetve részben átvállalta az állam 1247 milliárd forint erejéig - amből persze Budapest 104 milliárdja volt a legnagyobb tétel ,- s ha emlékezetem nem csal, akkor szűkítette is az új hitelfelvételek lehetőségét számukra).
A jelenleg ebben álló közpénz összegéről nem találtam érdemi infót, ha valaki ebben tudna segíteni azt megköszönném. Egyébként a kormány vár még pénzeket az előző 7 éves költségvetésből ('14-'20) is, amelyek még biztosan "csordogálni" fognak, de az új költségvetésből ('21-'27) - magától értetődően - csak a megállapodás után lehet valami, arról nem tudok, hogy a helyreállítási alap terhére is költöttek volna, de nekem az a sejtésem, hogy oda is tartalékoltak számlákat, így a megegyezés RRF-ről szintén egy gyors "bevételt" (talán az utófinanszírozás jobb szó lenne) jelenthetne a kormánynak.
Megnéztem az ÁKK negyedéves, majd féléves finanszírozási tervéről szóló anyagát, amiben az első szembeötlő különbség az, hogy hozzájött +2000 milliárd forint várható adósságkibocsátás (ennek a ~fele további lakossági állampapír értékesítésből származhat), ami egyértelműen a fokozott tartalék képzés jele.

A negatívumok. A júliusi kiemelkedően jó hónap ellenére az idei évre elfogadott pénzforgalmi hiányterv 83,6%-on áll, avagy 2626 milliárd forinton (megj.: alapvetően kétféle hiányról beszélhetünk, az egyik az ue. pénzforgalmi szemléletű hiány, a másik az eredményszemléletű; a kettő közötti különbséget elsősorban az eu-s pénzek előfinanszírozása okozza, s természetesen az előbbi a mérvadó, s a "hiány" alatt mindig ez értendő). Hitelességi kérdés, hogy a kormány képes e tartani a 4,9%-os hiánycélt, s az elmúlt két hónapból hosszútávú következtetéseket nem lehet levonni, mivel az év neheze a legtöbb forgatókönyv szerint még hátra van. A GDP-arányos mérőszám egyik legnagyobb buktatója, hogy nem ismerhető előre a tényleges növekedés, a kormány előzetesen 4,3%-os növekedéssel számol, viszont itt pozitívumként annyi megemlíthető, hogy jópár éve már következeten alulbecsli a várható bővülést. A legpesszimistább forgatókönyv most 2,5%, de az EB, OECD és a Világbank ~5% környéki növekedést vár, míg hazai elemzők akár 6%-ot se látnak lehetetlennek, ebből az óriási szórásból tökéletesen kiviláglik, hogy senki nem tudja, mit fog hozni az utolsó negyedév. Akárhogyan is legyen, a hiány maximum 3050-3250 tartományban kell hogy valahol megálljon, s ha nem várható pénz az eu irányából a hátralévő hónapokban akkor maximum még ~500 milliárd lehet az a bizonyos takaró idén.
Nemrég volt hír, hogy további 740 millió köbméter gázt veszünk ~730 milliárdért az oroszoktól; további költségként jelenik meg a rendvédelmi dolgozók és a katonák bérének soronkívüli rendezése; továbbá több ezer új határvadász várható felvétele.
Ami az idei évben is már érezhető, de elnyúló probléma lesz, az az alapkamatunk rendkívül magas szintje (10,75%), ami minden nem kedvezményes hitelre kihatással lesz. Viszonyításképpen megnéztem Szerbiát. Attól függetlenül, hogy az államadósságuk alig növekedett az elmúlt bő 2 évben, azt láthatjuk, hogy most emelték meg az alapkamatukat 3%-ra (!), a dollárhoz képest egy év alatt mi 28%-ot gyengültünk, a szerb dínár 14,3%-ot, de ha csak január 1.-től nézzük, akkor a forint 17,6%-ot, a dínár 10,4%-ot gyengült, míg az infláció nagyjából azonosnak mondható. Magyarán, a magyar államnak tartósan fennt kell tartania kedvezményes hitel lehetőségeket cégek és magánszemélyek számára, hogy a jövőben a GDP növekedésünk kitartó maradjon, mindezt úgy, hogy a kamatkiadásaink rendkívüli mértékben megfognak növekedni (a 10 éves magyar állampapír ~7,5%-on áll, s a rövidebb futamidejűek se nagyon maradnak el tőle), s a kötvénypiacok normalizálódásáig egy komoly tehertétel lesz az állam számára. Egyébként 2021-ben a nettó kamatfizetés 936 milliárd volt, de ez nem irányadó a jövőre nézve.

Elrugaszkodni az idei évtől szerintem nem túl ildomos, mert a következő hónapok történései, hozzácsapva még 2023 első hónapjait is, sok mindent felülírhatnak. Ami számomra bizonyos, hogyha szükségessé válik, akkor a honvédelmi kiadásokhoz, csak az utolsó körökben fognak hozzányúlni, de ehhez elhúzódó és nagyon erős válságra lenne szükség.

Ha gondolatmenetem és adataim hibásak/tévesek, akkor szívesen veszem, ha kijavítanak.

Ui.: Valaki nem tudná "megmondani" hol tudom megnézni a KESZ egyenlegét? Ha jól emlékszem, az MNB szokta nyilvánosságra hozni bizonyos időközönként, de most nem találtam meg.

Szép hosszú írás.
Észrevétel.
Nagyon az államháztartás és alrendszerei felől nézed. Ami nem baj, de az ikerdeficit veszélye nem áll fenn.

Asszem a teljes makrót inkább érdemes nézni(ahogy a végén próbálod).
Kimaradt a folyó fizetési mérleg hiány- a gördülő deficit hogyan alakul és miből finanszírozódik… ehhez kapcsolható a masszív külker hiány.
A Q1 GDP a fenti adatra vetítve ZERÓ reál GDP növekedést mutatott.

Ha nem lesz EU-s pénz piac hogyan reagál? HUF árfolyam? Hitelminősítők?
Ezekkel együtt magyar állam az EU-s pénzeket a piacról tudja pótolni?
Jelen kamatkörnyezetben+negatív emelkedő kockázatok mellett milyen áron?
S ez hogyan viszonyul az államadósághoz? Ez utóbbi növekvő kamat költségeihez és ez a központi költségvetéshez?

Az olcsó hitel a cégeknek jelen formában nem a GDP-t hanem az inflációt növeli…
Először az inflációt kellene megfogni…amit jórészt külső tényezők alakítanak(importált), így nem egyszerű….
Rezsicsökkentés módosítása mennyit tesz majd hozzá?
MNB még hányszor emel kamatot?
Meg lesz idén a pozitív reál kamat?

A céges olcsó hitel kamatkülönbözete, miből lesz finanszírozva? Költségvetés elbírja?
MNB veszteség simán 2000 milliárd felett lehet 2023 végére, s ez tovább fog növekedni- mondjuk központi költségvetés is így kalkulál.
Stb, stb…

Bocs ha csak kérdések, de nem passziom ide elemzéseket írogatni, így csak azokat dobáltam ami szerintem fontos, fontosabb mint mondjuk a központi költségvetés…

A többit elmondtad.

 

[kw3v865]

Itt a legfrissebb magyar GDP-adat: 6,5% volt a növekedés a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Negyedéves alapon pedig 1,1%-kal nőtt. Ez elég jó, a vártnál jobb eredmény.

 

[DTheo]

Szép hosszú írás.
Észrevétel.
Nagyon az államháztartás és alrendszerei felől nézed. Ami nem baj, de az ikerdeficit veszélye nem áll fenn.

Asszem a teljes makrót inkább érdemes nézni(ahogy a végén próbálod).
Kimaradt a folyó fizetési mérleg hiány- a gördülő deficit hogyan alakul és miből finanszírozódik… ehhez kapcsolható a masszív külker hiány.
A Q1 GDP a fenti adatra vetítve ZERÓ reál GDP növekedést mutatott.

Ha nem lesz EU-s pénz piac hogyan reagál? HUF árfolyam? Hitelminősítők?
Ezekkel együtt magyar állam az EU-s pénzeket a piacról tudja pótolni?
Jelen kamatkörnyezetben+negatív emelkedő kockázatok mellett milyen áron?
S ez hogyan viszonyul az államadósághoz? Ez utóbbi növekvő kamat költségeihez és ez a központi költségvetéshez?

Az olcsó hitel a cégeknek jelen formában nem a GDP-t hanem az inflációt növeli…
Először az inflációt kellene megfogni…amit jórészt külső tényezők alakítanak(importált), így nem egyszerű….
Rezsicsökkentés módosítása mennyit tesz majd hozzá?
MNB még hányszor emel kamatot?
Meg lesz idén a pozitív reál kamat?

A céges olcsó hitel kamatkülönbözete, miből lesz finanszírozva? Költségvetés elbírja?
MNB veszteség simán 2000 milliárd felett lehet 2023 végére, s ez tovább fog növekedni- mondjuk központi költségvetés is így kalkulál.
Stb, stb…

Bocs ha csak kérdések, de nem passziom ide elemzéseket írogatni, így csak azokat dobáltam ami szerintem fontos, fontosabb mint mondjuk a központi költségvetés…

A többit elmondtad.

Köszönöm.
Igen, a teljes makrót érdemes nézni, ám így is hosszú lett, továbbá az időm is fogytán volt. Ha nem gond, akkor most valamivel tömörebben, s kevésbé adatoltan válaszolnék.

Én úgy gondolom, hogy mindenképpen a költségvetés helyzete a sorsdöntő, mármint itt van valódi mozgástér is, s ennek az alakulása kihatással van mind a külker hiányra és a folyófizetési mérlegre, az árfolyamra, s a hitelminősítőkre is. Amennyiben itt jó döntések születnek nem hiszem például, hogy két szinttel is leminősítenének minket. Mindezek miatt helyeztem ide a hangsúlyt.

Sajnos még mindig nem tudom, hogy az előző eu-s költségvetés terhére mekkora forrás van még bent, mert ennek az adatnak a fényében könnyebben lehet következtetni arra, hogy úgymond meddig van időnk megállapodni az eu-val. Nem figyelembe véve az esetleges forrásvesztést, s ez mostmár egy valós kockázat az RRF kapcsán.

Mielőtt továbbhaladnék meg kell jegyeznem, hogy jelenleg megint az látható, hogy az EU egy kettős válság felé halad, ahogy az 2008 után volt. Ugye az azt követő euró-válság miatt volt a kilábalás - nemcsak számunkra - olyan hosszú. Ha és amennyiben most is egy hasonló forgatókönyv fog bekövetkezni, az sok mindent megváltoztathat.
Esetünkben rövidtávon ma nem megmondható az, hogy példának okán a német ipart a tél hogyan fogja érinteni? Azokon a területeken, ahol a magyar gyazdaság szorosan összefonódott a némettel, milyen mértékű, mennyire elhúzódó korlátozások várhatóak? Hosszútávon mennyire érintheti ezeket a területeket egy esetleges német deindusztrializáció (ami ugye tartósan magas energiaárak esetén szintén ismeretlen mértékű lehet)?

Én úgy látom, hogy egy esetleges RRF-es forrásvesztésre egyre nagyobb az esély, amit javarészt az energia-importunk átalakítására, az energiahatékonyság növelésére, illetve az energia termelésre akarnak felhasználni (a legutolsó információim szerint). Ebből fakadóan ezen források részleges elvesztése is kihatással lesz, a folyófizetési mérlegünkre és külker hiányunkra már középtávon, ebből fakadóan pedig az árfolyamra is.

Az olcsó céges hitelek fenntartása bizonyosan egyre nagyobb tehertétel lesz, ahogy erre utaltam is az előző hozzászólásomban, aminek mértéke nemcsak a kamatkülönbözetből, hanem egyértelműen a kihelyezett hitelek mennyiségéből, illetve azok felhasználásától (!) is fog függeni, igaz utóbbi mindenképpen egy közvetett hatás. Ezért tartósan mindenképpen célzottabb hitelek biztosítása lenne az ildomos, úgymint energiahatékonysági beruházások támogatása, új kapacitások létrehozása és kapacitás-bővítés (a keret méretétől függően, akár hitelkiváltás is, de az csak nagyon szigorú elbírálás és nyomonkövetés mellett tudnám elképzelni egy "ésszerű" határig, tehát elsődlegesen a KKV szektort célozva - bár ez utóbbi sztm inkább az álmodozás kategóriájába esik). Minden további célzott iparpolitikai elképzelés, ami most például a hadiiparban körvonalazódik elsődlegesen, ezek után kell következzen. Magyarán import-csökkentő/kiváltó politikát az export-bővítő politika elé kellene helyezni a - kérdéses mennyiségű - források elosztásánál.

A jelenlegi körülmények között, szvsz, a benzin/dízel ársapkák "azonnali" megszüntetése mindenképpen szükséges lenne, ami szintén javítaná a mérleget, csökkentené a külkerhiányt, s ezekből fakadóan szintén jótékony hatással lenne a forint árfolyamára is, főleg úgy, hogy bizonyosan romlani fog az előző két mutató az áram és a gáz okán, ezeken felül, pedig viszonylag gyorsan megoldaná az üzemanyaghiányt. A MOL-ra kivetett extraprofit adó (40%) részleges leírását is lehetővé kellene tenni, amennyiben az diverzifikációra irányulna, de ami talán még ennél is fontosabb, ha azt kapacitás-bővítésre költenék (az eu importőr kőolajszármazékok tekintetében).

Visszatérve, nekem meggyőződésem, hogy a magyar költségvetésben komoly tartalékok vannak, amit jelenleg a bevételek növekedése is segít, így a kérdés az számomra - maradva a rossz forgatókönyveknél -, hogy a bevételek elérhetik-e és mikor a stagnálást, vagy képesek e valamilyen mértékben továbbemelkedni "függetlenül" a körülményektől? Mivel úgy vélem a kiszivárgott hírek alapján, hogy az új költségvetés forrásaihoz történő hozzáférés közelebb van, így onnan ismét várhatóak "bevételek", csak nem mindegy, hogy ezeket majd mire tudja fordítani a kormányzat? Ugyanis teljesen más pálya rajzolódik ki akkor, ha ezt új pályázatokba tudja invesztálni, vagy fel kell hogy élje.

Ez a hozzászólásom is sikeresen hosszú lett, de még egy dologra mindenképpen reagálni szeretnék. Szerintem nem lehet cél a jelen környezetben a pozitív reálkamat, már csak azért sem, mert mint ahogy arra Ön is rámutatott, a jelenlegi infláció jelentős része az importból fakad (nem kívánok itt az arányokba belemenni, mert ez csak parttalan vitákhoz vezethet). Ezért is hoztam fel a szerb gazdaságot szemléltető példának, hogy hasonló infláció mellett 3%-os alapkamattal működik jelenleg (de megnézhetnénk a román, a lengyel, a cseh adatokat is). A jelenlegi alapkamatszintünk is már káros folyamatokat indított el, de ugye az árfolyam miatt nem volt más választás. Az árfolyamra a most következő tél, illetőleg a megállapodások is komoly kihatással lesznek, "függetlenül" attól, hogy lesz e 15-20%-os alapkamat, vagy sem. Attól nem lesz olcsóbb az áram, a gáz, az olaj, vagy lesz korábbi megállapodás, hogy az egekbe emeljük a kamatokat, szerintem a jelenlegi szint is bőven meghaladja a belső folyamatok szintjét.

Persze ez a magánvéleményem, s lehet több dolgot is rosszul látok.

 

[SilvioD]

Itt a legfrissebb magyar GDP-adat: 6,5% volt a növekedés a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Negyedéves alapon pedig 1,1%-kal nőtt. Ez elég jó, a vártnál jobb eredmény.

Csak a propi!

Európa élmezőnyébe repesztett a magyar gazdaság

Éves alapon a harmadik, negyedéves összevetésben pedig a negyedik legerősebb növekedést produkálta a második negyedévben a magyar gazdaság – derül ki az Eurostat által publikált előzetes adatokból. Néhány ország adata szokás szerint még hiányzik, de az év elejéhez hasonlóan így is a kontinens...

www.portfolio.hu

 

[hete]

Csak a propi!

Európa élmezőnyébe repesztett a magyar gazdaság

Éves alapon a harmadik, negyedéves összevetésben pedig a negyedik legerősebb növekedést produkálta a második negyedévben a magyar gazdaság – derül ki az Eurostat által publikált előzetes adatokból. Néhány ország adata szokás szerint még hiányzik, de az év elejéhez hasonlóan így is a kontinens...

www.portfolio.hu

Ez az adat egy újabb szeg az orbánrezsim koporsójában, ja mégse...

Szegény Szlovákiával mi van, nem jött be nekik az Euro, Románia meg csak nem akar megtorpanni ahogy Deidenicus jósolja.

 

[Nber]

Csak a propi!

Európa élmezőnyébe repesztett a magyar gazdaság

Éves alapon a harmadik, negyedéves összevetésben pedig a negyedik legerősebb növekedést produkálta a második negyedévben a magyar gazdaság – derül ki az Eurostat által publikált előzetes adatokból. Néhány ország adata szokás szerint még hiányzik, de az év elejéhez hasonlóan így is a kontinens...

www.portfolio.hu

Szlovénia mit csinált? Tudjuk?

 

[ogretankHU]

Csak a propi!

Európa élmezőnyébe repesztett a magyar gazdaság

Éves alapon a harmadik, negyedéves összevetésben pedig a negyedik legerősebb növekedést produkálta a második negyedévben a magyar gazdaság – derül ki az Eurostat által publikált előzetes adatokból. Néhány ország adata szokás szerint még hiányzik, de az év elejéhez hasonlóan így is a kontinens...

www.portfolio.hu

M. Balázs pénzügyi Phd mit szól vajon ehhez a skandalumhoz ????????? O1G ezért is ! LOL

 

[ZRÍNYI 20!026]

Csak a propi!

Európa élmezőnyébe repesztett a magyar gazdaság

Éves alapon a harmadik, negyedéves összevetésben pedig a negyedik legerősebb növekedést produkálta a második negyedévben a magyar gazdaság – derül ki az Eurostat által publikált előzetes adatokból. Néhány ország adata szokás szerint még hiányzik, de az év elejéhez hasonlóan így is a kontinens...

www.portfolio.hu

II. negyedéves GDP adat, amire a választás előtti pénzosztás még élénkítően hatott.
Viszont a rezsicsökkentés-csökkentés bejelentése óta, a nem a létszükségletet érintő fogyasztás a töredékére esett vissza.
Bútorgyártás, szerszámgépgyártás, textilipar....dolgozói egyre több helyen állnak át 4 órás munkanapra (KSH nem mutatja ki), pont amikor a megszorítások, a gyenge forint, a legnagyobb gyomrost beviszik a dolgozóknak, akik a GDP adattal nincsenek előrébb!

 

[DTheo]

Szlovénia mit csinált? Tudjuk?

2021q4 adata miatt ilyen magas az év/év növekedése:

GDP growth in Q4 accelerates at fastest pace in Euro area

GDP growth accelerated to 10.4% year on year in the fourth quarter, from 5.0% in the third quarter. The growth figure was the highest in the Euro area. The print meant that growth last year overall was 8.1%, the highest annual growth figure since Slovenia achieved independence in 1991. The...

www.focus-economics.com

Portugália adatából egyébként nem vonták ki a 0.2-t, ha jól látom.

 

[DTheo]

II. negyedéves GDP adat, amire a választás előtti pénzosztás még élénkítően hatott.
Viszont a rezsicsökkentés-csökkentés bejelentése óta, a nem a létszükségletet érintő fogyasztás a töredékére esett vissza.
Bútorgyártás, szerszámgépgyártás, textilipar....dolgozói egyre több helyen állnak át 4 órás munkanapra (KSH nem mutatja ki), pont amikor a megszorítások, a gyenge forint, a legnagyobb gyomrost beviszik a dolgozóknak, akik a GDP adattal nincsenek előrébb!

Más országok adatai is a q2-ről szólnak.

 

[SilvioD]

II. negyedéves GDP adat, amire a választás előtti pénzosztás még élénkítően hatott.
Viszont a rezsicsökkentés-csökkentés bejelentése óta, a nem a létszükségletet érintő fogyasztás a töredékére esett vissza.
Bútorgyártás, szerszámgépgyártás, textilipar....dolgozói egyre több helyen állnak át 4 órás munkanapra (KSH nem mutatja ki), pont amikor a megszorítások, a gyenge forint, a legnagyobb gyomrost beviszik a dolgozóknak, akik a GDP adattal nincsenek előrébb!

Ninvs ebből vita, ennél jóval xarabb pesz a második félév de másnak is, mi legalább egy erőteljes első félévből indulunk. Nézz ra a szlovakokra....

 

[SilvioD]

Csak a propi!

Európa élmezőnyébe repesztett a magyar gazdaság

Éves alapon a harmadik, negyedéves összevetésben pedig a negyedik legerősebb növekedést produkálta a második negyedévben a magyar gazdaság – derül ki az Eurostat által publikált előzetes adatokból. Néhány ország adata szokás szerint még hiányzik, de az év elejéhez hasonlóan így is a kontinens...

www.portfolio.hu

Érdekességként. Ezek voltak az elemzői tippek.

 

[Yoda]

A KSH olyan meseszámokat használ hogy csak na. “Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok” mondotta volna Churchill, ha nem Goebbels propaganda gyára találta volna ki eme városi legendát. Érdemes lenne a medián bért nézni inkább az átlag helyett.

2012-ben a leggyengébb EUR/Ft árfolyam 320 Ft volt (Január), idén meg eddig 410 Ft körül, ez közel 29%-os infláció.
Csak hogy izgibb legyen, nézzük a dollárral is:
2012 legrosszabb USD/HUF aránya: 249.2488 Ft (Jan.5.), idén pedig 408.7586 Ft (Júl.), ez konkrétan 64%-os pénzromlás.

A családi adózás is jó dolog, mennyi jön be belőle, havi 20-30 ezer? Az állam beárazta a gyereket is, 1 gyerek 300 m3 gáz. Ennyit ér egy kölyök. És jó dolog ez a "család barát" politika, hiszen a nőnek megvan mondva, hogy a dolga, hogy tenyészkanca legyen, a helye pedig a konyhában van...

A gyerekkel mi lesz meg kit érdekel, a lényeg hogy szülessen meg. Óvodai pedagógus nincs, tanár nincs, BMW gyárba futószalag mellé jó lesz.

Az 25 év alatti SZJA adózás meg szimplán azért történt, mert a Fanta banda népszerűsége a fiatalok körében volt a legalacsonyabb, de nem kellett őket félteni, az inflációval már bőven visszavették amit a győzelemért kiszórtak. Csak majd a fiatalok ne lepődjenek meg ha 26 évesen vagy kevesebb fizut kapnak vagy felvesznek egy 25 év alattit a helyükre.


Azt az 1800 EUR-t már el is vitte az infláció és a környező országokban is volt ennyi emelés.
A forint erősödését és gyengülését pedig nem a háttérhatalom, Gyurcsány, Soros, Brüsszel, varázslók, elfek és kis mókuskák varázsgömbbel vezetik. De ez tipikus fideszes habitus, a folyamatos felelősség hárítás. Mindig más a hibás. Mint egy csapat ovis...vicc az egész.
A forint mozgásába bőven benne van az, hogy a Fidesz tényleges és kiszámíthatatlanul belenyúl a piac működésébe, olyan bizonytalanságot szül, ami miatt a külföldi befektető nem fogja idehozni a pénzét. Én se hoznám ide, ha bármikor ad-hoc különadót vethetnének ki az "extra profitomra" például.

De cserébe jönnek ide a multik - főleg a németek és koreaiak, hiszen kapnak rengeteg támogatást, meg olcsó munkaerőt -, hülyék lennének nem idejönni. Ezért sem lett megszavazni a globális minimumadó, hiszen akkor oda Közép-Európa összeszerelőüzeme.



Nem fáj, nem vagyok balos, engem az érdekel, hogy olyan legyen a különböző posztokon akik értenek a feladatukhoz.
A 40-es 50-es korosztálynak pedig illene szégyelnie magát, hogy hagyták hogy a rendszerváltás csak jelképesen történjen meg.
A parlament tagjai ugyanazok (MSZMP, KISZ, TSZ tagok) csak színeket cseréltek.



Orbán egy gyenge vezető, aki erősnek akarja látszatni magát, közben meg egy pökhendi arrogáns vidéki bunkó. A vazallusai meg egyre kövérebbre híznak az adófizetők nyakán. De a Fidesz lophat, az rendben van.
Az ellenzék se alkalmas most a vezetésre.

Miért nem működhet egy parlament úgy, mint egy rendes munkahely? Az marad a helyén, aki jól teljesít.
Ja és miért kell különbséget tenni jó és rossz lopás között?

Utolsó előtti bekezdése miatt visszavontam a tetsziket.
Nem azért mert a miniszterelnök tetszik, hanem egy ilyen eszmefuttatást ne romboljon már ilyesmivel.
Tartalmi részre egy új fél feudális rendszerhez hasonló lett építgetve olyan szdsz szerű /közoktatás, közegészségügy "felesleges", sok szociális ellátást visszavágtak stb./ gazdaság politika nyakon öntve piros fehér zölddel.
Kevesen emlékeznek rá hogy 2010 után ugyanúgy bezárták azokat a kihasználatlan vasúti szárnyvonalakat amik a Bajnai kurmány kapcsán "nemzetellenesnek" minősültek stb. stb.
Szintén hasonló jelzőtt kapott a fizetős egészségügy ötlete. Most papíron nem az de 10 + évvel ezelőtthöz képest meg lehet nézni mennyi magán klinika van. Ezek azért lehetnek mert van rájuk kereslet.
Mert olyan "szinvonalú" a közegészségügy.
Tehát a egészségügy is kvázi fizetős lett.