A víz vidéken is főleg csatornából jön, kútból kiemelt víz nem fogyasztható vízkezelés nélkül.
Ezek mind 150+ évvel ezelőtti peremfeltételekkel kalibrált kijelentések.
A víz jön a földből dumán jót lehet röhögni az idei aszálynál, amikor ide kommnetelték, hogy van ahol 25 métert esett a talajvíz szintje.
Egyetemek vagy főiskolák minimum megyszékhelyen vannak. Az már város. Teljesen mindegy, hogy BP vagy Kaposvár vagy Debrecen.
Semmilyen baráti segítség nem állít erő áramot, ivóvizet és benzint.
A mezőgazdaság ezeken alapszik. Egyesek totális illúzióban élnek.
Egyesek mégis csak tolják.
Szia Balázs!
Bár ezt az egész civilizációs összeomlást hülyeségnek tartom, de azért ne tegyünk már úgy, mintha nem lehetne megélni a modern technológia nélkül.
Magyarország mezőgazdasága 100 éve még teljes egészében ló, ökör és emberi erővel működött. Akkoriban is csak 20%-al éltek kevesebben az országban és még az a kezdetleges mezőgazdaság is eltartott ennyi embert, plusz még igen jelentős gabonaexportunk is volt.
Szóval nem, a vidéki ember nem halna éhen még egy technológiai összeomlás esetén sem. Ső én megkockáztatom, hogy még a magyar városi lakosság sem. Csak annyi történne, hogy jóval több ember kellene ismét a mezőgazdaságba.
Igen, a víz vidéken is főleg a vízhálózatból jön, de ez nem jelenti azt, hogy nem iható a fúrott kútból a víz. Én az Alföldön lakom, szomszédom pl. bevizsgáltatta a fúrott kút vizét, iható. Nekem is van fúrott kutam, gondolkoztam is, hogy bevezetem legalább a fürdőszobába. Ez a 25 méterre süllyedt a talajvíz azért nem hiszem, hogy olyan gyakori eset. Ásott kutam is van az udvaron, abban a szokásos 2-3 méterről 5-6 méterre süllyedt idén nyáron.
A mennyire van szüksége a vidéknek a városra és fordítva témához: a város a vidékről szerzi be a létszükségleteit, a vidék a városból szerzi be a kényelmi szolgáltatásait és termékeket.
A szülőfalumban 100 éve még gyakorlatilag szinte mindent előállítottak amire szüksége volt az embereknek a napi megélhetéshez. Élelmet, ruházatot, szerszámokat mindent elő tudtak állítani. Néhány termékre volt csak szükség, mint pl. fémekre a kovácsműhelyeknek, üvegre, stb.
Tatám úgy építette a házat, hogy kiment a hegyre és hozta az alaphoz való követ, kavicsot homokot a folyóból, a falhoz a vályogot ő verte, habarcs helyett pedig agyagot használt a falazáshoz. Kb. csak a cserepet és ablakokat vette, amit nem állítottak elő helyben. Persze, ma már nem élünk így, mert lusták vagyunk. Ma már kevesen akarnak napi 14 kemény fizikai órát dolgozni. De ez nem azt jelenti, hogy nem ez lenne ismét, ha arra lenne rászorulva az ember. De mint mondtam, nem hiszek az ilyen forgatókönyvekben. Akármilyen hiány is lesz a fosszilis energiahordozókban, Európának megvan a tudása, hogy túléljen. Ott van az atomenergia, Magyarország pl. felhúzna még 2 max. 3 atomerőművet és kiválthatná a gázfűtést villamos energiával. A közlekedést szintén ki lehet már elektromos árammal váltani. Ehhez csak az Európát elároló zöldeket kellene elhajtani a francba.