A pénz világa

[molnibalage]

Rengeteg épület, főleg közintézmény lett modernizálva, szigetelve.

Rengeteg meg nem.

Már n+1-szer leírtam, Bp-n a környékem közelében sehol nem láttam egy felújított iskolást sem.
Úgy, hogy kb. 2 km sugarú körben van vagy 8-10. Van, hogy egy sarkon kettő egymás mellett.
Sok inkább úgy néz ki, mintha tegnap ment volna át ott a 2. ukrán front.
A különbség annyi, hogy ablakok azért vannak.

Amúgy meg, ha a lakosság terheinek csökkentéséről van szó meg klímacélok, akkor nem szigeteléssel kéne csökkenteni a felhasználást a fogyasztás támogatása helyett...?

 

[phaidros]

Már n+1-szer leírtam, Bp-n a környékem közelében sehol nem láttam egy felújított iskolást sem.

Én meg sokat láttam Np-n (Nem Pesten).

Nálunk az iskolák fel vannak újítva, az elmúlt 10-15 évben.
Önkormányzati hivatal nyílász.+szigetelés, művház: nyílász. csere, könyvtár full szigetelés+nyílás+fűtéskorszerűsítés; az összes óvoda az utóbbi pár évben teljes szigetelés+nyílászáró csere. Közvilágítás lecserélve. Tulajdonképen minden önkormányzati, vagy állami épület szigetelve, felújítva. Orvosi rendelők teljesen felújítva. Környező falvakban talán vegyesebb a kép, de ott is konkrétan meg lehetne mondani, hogy mikor 10-15 éve felújították, miért lett olyan minőségű, amilyen. De ott is zömében óvodák, közintézmények többé-kevésbé felújítva. Több magánházon végeztek az utóbbi években nyílászáró cserét és elég sokon szigetelést. Most is volt kiírva pályázat, ami szigetelésre szólt.
Persze, van, ahol iskola, intézményfenntartó, vagy vezető miatt olyan a helyzet amilyen, mert igenis ki lehetett volna gazdálkodni szépen nyílászárócserét. Mi is lépésről-lépésre tettük, pedig nekünk még húzósabb is volt az épület jellege miatt. De ahol oda nem jutnak, hogy alapítványt kéne csinálni, meg eszközökre lehet pályázni, sőt épületkorszerűsítésre... szóval mit várunk? Hol mik az igények.
Szóval azért nem feket-fehér.

 

[gatya]

Hanem mi?
Mi volt benne eddig?

Én voltam egy csillagos márkás, elektromos kisfurgon rendezvényen a stadionban. 2 nap volt a ramazuri, újságírókkal, tesztvezetéssel, kajával, bemutatóval..
30 millás nagyságrendet mondott a manager a két napra.

Stadionok és sportlétesítmények gombamód nőttek, de valahogy a közeledésfejlesztés nem volt akkora prioritás.

M0 északi és nyugati szektornak én is jobban örülnék, elég szar minden nap átmenni a városon Rákospalotáról Budaörsre..
Körbemenni az M0-n nem opció, +50 km egy irányban, időben csak akkor jobb, ha tényleg tudsz haladni és haladsz is, ilyen 150+ km/h

Egy Budapestet megkerülő, nagysebességű vonaton még lehet, hogy én is elgondolkoznék.

 

[molnibalage]

Én voltam egy csillagos márkás, elektromos kisfurgon rendezvényen a stadionban. 2 nap volt a ramazuri, újságírókkal, tesztvezetéssel, kajával, bemutatóval..
30 millás nagyságrendet mondott a manager a két napra.

És ebből mennyi volt a profit?

Egy Budapestet megkerülő, nagysebességű vonaton még lehet, hogy én is elgondolkoznék.

Nem köll. Budapesetn BELÜL lesz ilyen, mert ezzel lehet majd átmenő rendszerrben nem csak sugárirányban utazni és lényegében a metróhálózat kiegészítése lesz ezzel. A teljes Bp agglomerációból átszállás nélkül elérhetővé kell válnia metrónak vagy villamosnak, ami átvisz vagy bevisz. Ez a fő cél.
A város körül nincs "semmi", ergo oda nem kell körvasút.

 

[gatya]

És ebből mennyi volt a profit?

A kaja minőségéből és mennyiségéből kiindulva, 29,5

Nem köll. Budapesetn BELÜL lesz ilyen, mert ezzel lehet majd átmenő rendszerrben nem csak sugárirányban utazni és lényegében a metróhálózat kiegészítése lesz ezzel. A teljes Bp agglomerációból átszállás nélkül elérhetővé kell válnia metrónak vagy villamosnak, ami átvisz vagy bevisz. Ez a fő cél.
A város körül nincs "semmi", ergo oda nem kell körvasút.

Nem hangzik rosszul, valahogy át kell terelni az embereket tömegközlekedésre, de értelmes alternatívaként, nem azért mert minden mást ellehetetlenítünk.
Jelenleg nekem tömegközlekedéssel 1 óra 7 perc lenne, 2 átszállással.
Kocsival 35 perc szokott lenni reggel, este 45. Persze a kocsi egy "kicsit" többe kerül, de napi 1 óra az életemből megmarad a gyerekre, asszonyra, faszverésre, bármire.
De bármilyen fejlesztés is lesz, legyen.

 

[molnibalage]

A kaja minőségéből és mennyiségéből kiindulva, 29,5

Nem hangzik rosszul, valahogy át kell terelni az embereket tömegközlekedésre, de értelmes alternatívaként, nem azért mert minden mást ellehetetlenítünk.
Jelenleg nekem tömegközlekedéssel 1 óra 7 perc lenne, 2 átszállással.
Kocsival 35 perc szokott lenni reggel, este 45. Persze a kocsi egy "kicsit" többe kerül, de napi 1 óra az életemből megmarad a gyerekre, asszonyra, faszverésre, bármire.
De bármilyen fejlesztés is lesz, legyen.

Ezt nézd végig, esetleg Schulek úr előadását és a Körvasútét.
A kivitelezés egyes részein már zajlik a projektnek, a kapacitásbővítés, az új híd (1 új és 1 csere kész) és a vágány és állomások előkészítése és híd szintén Ferencváros táján.

Az alagút sajnos bőven 2030 utáni.

A HÉV fejlesztés is, főleg a Ráckeveire fér rá nagyon.

 

[gatya]

Az alagút sajnos bőven 2030 utáni.

A HÉV fejlesztés is, főleg a Ráckeveire fér rá nagyon.

Köszönöm, elsőre nagyon mély volt

Egész egyszerűen, évszázados fejlesztesek maradtak el, ezt a hátrányt be kell hozni.
Az alagút az must have, de olyan komplex fejlesztésnek tűnik, hogy fel sem tudom fogni.

És, hogy illeszkedjen a Pénz világába, mekkora költsége lehet ennek az egész beruházásnak?

És, hogy haditechnika releváns is maradjon, ennek azért katonai tartalék szerepe is kell hogy legyen, ez egy nagyon komoly áteresztőképessegű, levegőböl nem támadható, Nyugat-Keleti, Dunai átkelő.

 

[boki]

Megerősítette Oroszország hosszú futamú szuverén devizaadósság-kötelezettségeinek “BBB” szintű, befektetési ajánlású besorolását a Fitch Ratings. Az osztályzat kilátása változatlanul stabil.​

A Fitch Ratings elemzése szerint Oroszország “BBB” szintű – Magyarországéval megegyező – államadós-besorolását a rendkívül erőteljes külső orosz pénzügyi mérleghelyzet támasztja alá, és az a tény, hogy Oroszország államadóssága legalacsonyabb a “BBB” szuverén besorolású kategórián belül.​

https://oroszhirek.hu/2021/12/04/megerositette-az-orosz-adososztalyzatot-a-fitch-nem-szamit-orosz-ukran-haborura/?fbclid=IwAR1Q5_rd7JsCx5XjwC1O6NnKsgMTkHAJ2KVYeMi4_Q-QxorlJ78Ood5lOLk

 

[Kim Philby]

Egy kis lazítás... pénz&szex, a világ fő mozgatórugói.

Pornós szerető buktatta le az egyik bankárt, sztriptíztáncos a másikat - gazdag emberek kínos szexbotrányai - ORIGO

Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára.

www.origo.hu

Ezek csak kiragadott esetek, gondolom 4000 oldalon keresztül lehetne sorolni a hasonló történeteket.

 

[Galthran]

Ezek csak kiragadott esetek, gondolom 4000 oldalon keresztül lehetne sorolni a hasonló történeteket.

dolgoztam egy jelentéktelen közepes méretű cégnél, ott az éves munkavédelmi engedélyezést oldották meg úgy hogy az ellenőrt elvitték hotelbe zabáltatni inni meg kurvázni

 

[Kim Philby]

"Az EU több százmilliós pénzbírságot szabott ki a nagyobb bankokra, mert manipulálták a piacot

Az EU trösztellenes szabályozói csütörtökön 344 millió euró (390 millió dollár) pénzbírságot szabtak ki a Barclays-re, a Credit Suisse-re, a...

Az EU trösztellenes szabályozói csütörtökön 344 millió euró (390 millió dollár) pénzbírságot szabtak ki a Barclays-re, a Credit Suisse-re, a HSBC-re és a NatWest-re a devizapiac manipulálása miatt, lezárva egy nagy horderejű vizsgálat kulcsfontosságú fejezetét.

A UBS elkerülte a 94 millió eurós bírságot azzal, hogy figyelmeztette az Európai Bizottságot a kartellre, amelyet a "Sterling Lads" néven ismert chatszobán keresztül hoztak létre.

A legnagyobb bírságot a HSBC kapta 174,3 millió euróval, ezt követi a Credit Suisse 83,3 millió euróval, a Barclays 54,3 millióval, az RBS pedig 32,5 millióval.

A Barclays, a HSBC és az RBS - a márkaváltás óta NatWest néven ismert - csökkentett büntetés fejében elismerte a jogsértést.

A NatWest szerint a visszaélésre körülbelül egy évtizeddel ezelőtt egyetlen chatszobában került sor, egy korábbi alkalmazott részvételével, és azóta alapvetően megváltozott a kultúra és az ellenőrzések.

A UBS azt mondta, hogy ez volt az első bank, amely nyilvánosságra hozta az esetleges visszaéléseket, és örül, hogy az ügy megoldódott.

A Barclays, a Credit Suisse és a HSBC nem kívánt nyilatkozni.

A világ néhány legnagyobb bankját több mint 11 milliárd dollárra bírságolták együttesen az amerikai és az európai szabályozók, mióta 2013 körül először felmerültek olyan vádak, miszerint a kereskedők csalárd módon befolyásolják a világ legnagyobb pénzügyi piacát. Több tucat kereskedőt felfüggesztettek vagy elbocsátottak.

A legutóbbi vizsgálat a G10 devizák, a világ leglikvidebb és legkeresettebb valutáinak deviza (forex) azonnali kereskedelmére összpontosított, beleértve az amerikai dollárt, fontot és eurót is.

A Bizottság szerint a kereskedők érzékeny információkat és kereskedési terveket cseréltek, néha pedig stratégiákat koordináltak az online chatszobán keresztül.

Az EU már szankcionálta ugyanazokat a bankokat, mert 2019-ben hasonló magatartást tanúsítottak a "Three Way Banana Split," "Only Marge," "Essex Express" és "Semi Grumpy Old Men" nevű chatszobák segítségével.

"Ma befejezzük a hatodik kartellvizsgálatot a pénzügyi szektorban 2013 óta, és lezárjuk a deviza azonnali kereskedési piaccal kapcsolatos vizsgálatunk harmadik szakaszát," - mondta Margrethe Vestager, az EU trösztellenes vezetője közleményében.

Azt mondta, hogy az öt bank összejátszó magatartása aláásta a pénzügyi szektor integritását az európai gazdaság és a fogyasztók kárára.

A Barclays, a Citigroup, a JP Morgan , a MUFG és az RBS együttesen 1,07 milliárd eurós bírságot kapott 2019 májusában az EU trösztellenes hatóságaitól azért, mert 2007 és 2013 között egy csoport esetében két kartellel manipulálták a devizapiacot, egy másikkal pedig 2009 és 2012 között."

Forrás:

Az EU több százmilliós pénzbírságot szabott ki a nagyobb bankokra, mert manipulálták a piacot

Új Világtudat - Az Élet Más Szemmel, Evolúció, spiritualitás, tudomány

ujvilagtudat.blogspot.com

EU fines HSBC, Credit Suisse, others over 'Sterling Lads' forex cartel

EU antitrust regulators on Thursday fined Barclays , Credit Suisse , HSBC and NatWest 344 million euros ($390 million) for foreign exchange market rigging, closing a key chapter in a high-profile investigation.

www.reuters.com

 

[Törölt tag 2361]

Négy év alatt harmadával drágult meg karácsonyi menünk ára, a leggyorsabb áremelkedést pedig az elmúlt egy évben tapasztaltuk. Ami a legaggasztóbb: az alapvető élelmiszerek után a hús ára is jelentős drágulásnak indult. A hvg.hu ötödik karácsonyi bevásárlása.

Tíz százaléknál is többet drágul idén a karácsonyi bevásárlás

Négy év alatt harmadával drágult meg karácsonyi menünk ára, a leggyorsabb áremelkedést pedig az elmúlt egy évben tapasztaltuk. Ami a legaggasztóbb: az alapvető élelmiszerek után a hús ára is jelentős drágulásnak indult. A hvg.hu ötödik karácsonyi bevásárlása.

hvg.hu

 

[szzsolt81]

Spain’s national bank says country faces horrific losses

SPAIN'S national bank says the country faces horrific losses because of shortage and supply issues that the country is currently facing.

www.express.co.uk

 

[SilvioD]

Munkanélküliségi ráta az Unios tagállamokban

https://www.facebook.com/100044397550722/posts/455673222589259

 

[Terminator]

Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege novemberben, az egyes években (milliárd forint)

 

[milagro]

"A Fed egykori közgazdásza, Stephen Roach csak egyetlen utat lát az inflációs probléma kezelésére: azonnal kamatot kell emelni! Roach szerint a Fed tagadja a helyzetet, és ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy a magas infláció a koronavírus járványból való kilábaláshoz kötődő, átmeneti jelenség. A Yale Egyetem professzora szerint a Fedet egyre nagyobb felelősség terheli, és minél tovább várnak az értelmezhető szigorítással, annál nagyobb a stagfláció veszélye."

A Fed egykori közgazdásza szerint azonnal kamatot kéne emelni - de a jegybank gyáva ezt meglépni

A Fed egykori közgazdásza, Stephen Roach csak egyetlen utat lát az inflációs probléma kezelésére: azonnal kamatot kell emelni - írja a CNBC. Szerinte ha a Fed nem lép, akkor sokkhullámokat okozhat azzal a gazdaságban.

www.portfolio.hu

https://twitter.com/i/web/status/1469299604483186690

 

[milagro]

"Ma újra az infláció kerülhetett a piaci szereplők fókuszába, nemrég megérkezett ugyanis az amerikai inflációs index: éves alapon 6,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban novemberben, ez 0,1 százalékponttal meghaladta az elemzői konszenzust, ráadásul az adat 1982 júniusa óta, tehát csaknem 40 éve a legmagasabban alakult – derült ki a munkaügyi minisztérium adataiból."

Jó hangulatban zárta a hetet Amerika

Ma újra az infláció kerülhetett a piaci szereplők fókuszába, nemrég megérkezett ugyanis az amerikai inflációs index: éves alapon 6,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban novemberben, ez 0,1 százalékponttal meghaladta az elemzői konszenzust, ráadásul az adat 1982 júniusa...

www.portfolio.hu

 

[Wilson]

Egy gond van ezzel!
Ami jó a gazdaságnak, exportnak (infláció, gyenge forint), az a lakosságnak pont nem (elszálló árak, hitelkamatok)! És szerintem a lakosság nagy része leszarja, hogy szárnyal-e a gazdaság, mert a boltban csak azzal a gyenge, szar forinttal lehet fizetni, ami egyre kevesebbet ér!
Persze az infláció, gyenge forint is addig jó a gazdaságnak, amíg nem szállnak el nagyon! Nagyjából nullázni lehet velük a béremeléseket, ami így nem kerül semmibe az államnak!
Persze vannak, akik még mindig nem vették észre az áremelkedést a boltokban. Akinek 300%-ot emelkedett a jövedelme az elmúlt 12 évben, az pl. biztosan! Csak sajnos nem ez a trend!

A fideszesek egy része szerint Soros György tehet az itthoni nagy drágulásról | 24.hu

Hatból egy magyar már nem engedhet meg magának olyan terméket a bevásárláskor, amelyet egy-két éve még igen. Az, hogy ki mekkora drágulást érzékel, attól függ, a Fidesszel vagy az ellenzékkel szimpati

24.hu

Surányi György: Benzinnel oltják a tüzet....​

A piac nem hiszi el, hogy az MNB tényleg fellép az inflációval szemben, mert a jegybank maga is a pénzromlás forrása - véli Surányi György, az MNB korábbi elnöke. A közgazdász szerint szúnyogcsípésnek is kevés ilyen inflációs hullámban 15-30 bázispontokkal emelni a kamatot.​

A magyar gazdaság kilábalt a koronavírus-válságból, ám ennek komoly ára van. Novemberben az infláció 14 éves csúcsra jutott, a kormány pedig 1000 milliárdos hiányt hozott össze. Jó irányba tartunk?

Nyilván nem. Öt évvel ezelőtt indult meg az infláció emelkedése, vagyis elsődlegesen nem a pandémia okozza. Azóta évről évre gyorsul az áremelkedés. A világból importált árcsökkentő hatások 2019-ig részben ellensúlyozták a hazai inflációs folyamatokat. De az idén már ezek is tovább fűtik, és nem hűtik a hazai inflációt. A magyar gazdaság túlfűtött: a költségvetési-, a jövedelem- és a monetáris politika egyaránt olyan túlkeresletet generál, ami az infláció gyorsulásához, a külső számlák, a folyó fizetési mérleg évek óta tartó – noha még nem végzetes - romlásához vezetett. Mi lehet ennek a vége? Rövid távon mindenki a saját zsebén érzi az infláció gyorsulását. Egyre inkább kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy a hivatalos statisztika pontosan méri-e az inflációt. Minél később áll neki a gazdaságpolitika az egyensúlytalanságok – a felelőtlen költségvetési és jövedelempolitika és az elhibázott kamat- és árfolyampolitika - kiigazításának, annál nagyobb árat fogunk fizetni. A szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Az infláció letörésének költsége, az egyensúly helyreállításának gazdasági, társadalmi ára a késlekedéssel emelkedik. Miért kétkedik a hivatalos inflációs számokban? Hirtelen változás következett be 2020-21-ben a gazdaság teljesítményében, és ez önmagában olyan torzulásokat okoz, amelyeket valóban nehéz követni. De ezt elismerve is, a benzinár drágulásának számításában például módszertani trükkökkel, a súlyok célirányos megváltoztatásával mind 2020-ban, mind 2021-ben lefele kerítették az inflációt. Miközben a KSH 3-4 százalékos használt gépkocsi áremelkedést jelez, a gépjármű forgalmazók 10-12 százalékos áremelkedésről tájékoztatnak. De bárki, aki vásárol, láthatja, hogy a szolgáltatások árindexe sem felel meg a tapasztalatoknak, legyen szó fodrászról, éttermi vagy tisztítószámláról. A statisztikai hivatal az ismert nehézségek mellett – szemben az amerikai vagy nyugat-európai gyakorlattal -, kísérletet sem tesz arra, hogy a lakásszektort, a felújítás, bérlés, építés, vásárlás költségeit reálisan tükröztesse a számokban.

Most kezd igazán nagy költekezésekbe a kormány: érkezik a 13. havi nyugdíj, az szja-visszatérítés, a minimálbér-emelés. Lát lehetőséget a gazdaságpolitika normalizálódására?

E döntések már visszafordíthatatlanul haladnak a maguk útján. Egyértelmű, hogy ez az út az infláció további elmélyüléséhez, az inflációs várakozások emelkedéséhez vezet. Nem egyszerűen arról van szó, hogy 20 százalékos minimálbér-emelés jön, hiszen a jövő évi gazdasági program 12,7 százalékos átlagos béremelkedéssel számol. Nyilvánvaló, hogy abban a gazdaságban, amelyben 5 százalékos gazdasági növekedés és ennél jóval kisebb termelékenység-növekedés várható, ekkora béremelkedés mellett az infláció aligha tud tartósan és érdemben csökkenni. A minap a parlamentben a kormány arról tájékoztatott: az inflációt úgy próbálják ellensúlyozni, hogy a béreket gyorsabban emelik. Ez olyan, mintha a tűzoltók a tüzet benzinnel próbálnák oltani. Már majdnem vetekszik Erdogan török elnök terápiájával, aki kamatcsökkentéssel akarja az inflációt kezelni. Ők már 20 százalék felett járnak.

 

[Wilson]

Milyen veszélyeket rejt a magas államháztartási hiány?

A novemberi egyhavi, ezer milliárdos rekord a valaha volt legmagasabb államháztartási hiány. Hat hónap alatt a parlament által a költségvetési törvényben elfogadottak felett még további 5000 milliárdot öntenek a magyar gazdaságba. Ez valószínűleg példa nélküli költekezés a magyar gazdaság történetében. Nemcsak az a probléma vele, hogy mennyiségileg teljesen elrugaszkodik a realitásoktól, hanem rettenetes a szerkezete is. Rettenetes? Ezek az összegek egyetlen társadalmi vagy strukturális feszültséget sem mérsékelnek tartósan. A rendvédelmi dolgozóknak 2023 januárjától ugyanúgy alacsony lesz a bére a hat havi prémium kifizetése után is. A pedagógusok arcátlanul alacsony bérét nem érintik az intézkedések, mint ahogy a nem orvos egészségügyi dolgozókét sem. Az osztogatás nem szól a szociális szférában vagy az önkormányzatoknál dolgozók bérének rendezésről. Nem hoz előrelépést a környezetvédelemben, a digitalizációban, az oktatásban, az egészségügyben, az innovációban. E problémákat nyilvánvalóan egyszerre nem lehet megoldani, de három-négy év alatt, előrelátó programmal - az egyensúlyt is szem előtt tartva -, és megállapodásokkal jelentősen lehetne rajtuk javítani. A pénzkiöntés ráadásul kétszeresen fedezetlen. Nincs mögötte érdemi belföldi megtakarítás, illetve adóbevétel, ezért törvényszerűen inflációt okoz. Jó részét az uniós támogatások megelőlegezéséből költi a kormány. Így ez olyan pénz, amely még be sem jött, nem is tudjuk mikor fog megérkezni. Az így kialakuló túlkereslet és nyomában az infláció, valamint a tovább romló külső egyensúlyhiány devizaoldalról is fedezetlen, azaz a külső adósságot is növelheti. Már annyit emelkedett az állampapírok hozama is, hogy évi 300 milliárd forintos többletkiadással jár.

A forintgyengülése a válság eredménye, vagy az infláció egyik oka?

A jegybank - a kormány támogatásával - az elmúlt években tudatosan gyengítette a forintot. Nem egyszerűen nominálisan, hanem reálértelemben is leértékelődött a forint: egy euró 2010-ben 267 forint volt, most 367. A felzárkózás folyamatában épp a reálárfolyam felértékelődése a versenyképesség, illetve a termelékenységi lemaradás felszámolódásának egyik indikátora. Ha tehát a cél a felzárkózás, akkor a forintnak jóval kevésbé kellene leértékelődnie, mint amekkora az inflációs különbség Magyarország és a környezete között. Nálunk pont a fordítottja történik. Ennek 2019-ig kevésbé volt látható a negatív hatása, mert a világból deflációt importáltunk. A külső hatások ezért akkor még ellensúlyozták a belső inflációt okozó költségvetési, jövedelmi és monetáris politika árfelhajtó hatásait. Most fordult a kocka, a világban is felerősödött az infláció. A mai 7,4 százalékos inflációból 2-2,5 százalék a nemzetközi hatások következménye. Abban, hogy a nemzetközi hatások még jobban emelik az árakat, kitüntetett szerepe van a forint teljesen indokolatlan leértékelődésének. Ez tükrözi az Magyar Nemzeti Bank elhibázott monetáris politikáját is. A jegybank a felszínen látszólag szigorít, emeli az irányadó nominális kamatot. De a negatív reálkamat szintje (infláció mínusz nominális kamat=reálkamat) az egy évvel ezelőtti mínusz 2 százalékról mínusz 3-5 százalékra süllyedt, miközben az MNB is tovább önti a pénzt a gazdaságba, vagyis tovább lazít. Ennek következtében a forint sem tud megerősödni, folyamatos inflációs impulzust kap a magyar gazdaság. Ha a forint reális szinten mozogna, azaz 330-340 forint lenne az euró, akkor az összes import olcsóbb lenne. A benzin például 50 forinttal lehetne olcsóbb, ami számos más termék és szolgáltatás árára kihat. Mi kellene tennie a jegybanknak? Az MNB éveket késett a valódi szigorítással. Ez azzal járt, hogy döntéseivel maga is az inflációt fűti a mai napig. Amikor júniusban felébredtek, már késő volt. De nem csak későn érzékelték a bajt, rendkívül gyámoltalanul is reagáltak rá. Még szúnyogcsípésnek is kevés egy ilyen inflációs hullámban 15-30 bázispontokkal emelni a kamatot. Tétovázva, remegő lábakkal nem lehet gólt rúgni. A jegybanknak már nyáron vissza kellett volna vonnia előre bejelentett pályán az állampapír-vásárlásait. Azonnal ki kellett volna vonulnia a növekedési kötvényprogramból, nem szabadott volna így bevezetnie a zöld lakáshitel programot. Ezek érdemi monetáris szigorítások lettek volna. Bár nagyon helyes a zöld lakáshitel célja, ehhez nem kellett volna plusz likviditást adnia, mert az egész bankrendszer úszik a pénzben. Ezt kamattámogatással is lehetne serkenteni. Miközben önti a bankrendszerbe a pénzt az MNB, a helyzethez képest roppant lassan emelte a nominális kamatokat. Az irányadó kamat 3,3 százalékos szintje messze elmarad a szükségestől. Az elvesztett antiinflációs hitelesség visszaállítása határozott, bátor, egy lépésben végrehajtott 150-200 bázispontos emelést igényelne. Ezt követően kellene megnézni, erre reagál-e végre a piac. A piac ugyanis most nem hiszi el, hogy az MNB tényleg fellép az inflációval szemben, mert az MNB maga is az infláció forrása. Mikor jöhet a fordulat? A belső inflációs motorjaink csak akkor fognak lehűlni, ha a gazdaságpolitika megváltozik. Az államháztartás hiányát fokozatosan le kell vinni a jelenlegi 7-9 százalékról 3 százalék körülire. Csökkenteni kellene a nominális bérkiáramlást. Hiába nőnek 12-13 százalékkal a bérek, ha ennek felét-kétharmadát az infláció megeszi. Ehhez kellene egy valódi működő érdekegyeztetés, ahol a munkáltatók, munkavállalók és a kormány is tisztában van azzal, hogy nem lehetséges az egyensúlyi követelményeket kihajítva béreket emelni, mert azzal az inflációt fűtjük. A pénzromlás pedig úgyis visszaveszi a látszólag mutatós nominális béremelés kedvezőnek vélt hatását. Ez minden bizonnyal már csak a választások után következhet be, akár változik a kormány, akár nem. A választások után kikerülhetetlenül irányváltásra kerül sor, mert nincs kormány, amely az egyensúlytalanságoknak ezt a szintjét hosszú időn keresztül büntetlenül fenntarthatja.

Surányi György: Benzinnel oltják a tüzet

A piac nem hiszi el, hogy az MNB tényleg fellép az inflációval szemben, mert a jegybank maga is a pénzromlás forrása - véli Surányi György, az MNB korábbi elnöke. A közgazdász szerint szúnyogcsípésnek is kevés ilyen inflációs hullámban 15-30 bázispontokkal emelni a kamatot.

www.nepszava.hu

 

[ZRÍNYI 20!026]

Milyen veszélyeket rejt a magas államháztartási hiány?

A novemberi egyhavi, ezer milliárdos rekord a valaha volt legmagasabb államháztartási hiány. Hat hónap alatt a parlament által a költségvetési törvényben elfogadottak felett még további 5000 milliárdot öntenek a magyar gazdaságba. Ez valószínűleg példa nélküli költekezés a magyar gazdaság történetében. Nemcsak az a probléma vele, hogy mennyiségileg teljesen elrugaszkodik a realitásoktól, hanem rettenetes a szerkezete is. Rettenetes? Ezek az összegek egyetlen társadalmi vagy strukturális feszültséget sem mérsékelnek tartósan. A rendvédelmi dolgozóknak 2023 januárjától ugyanúgy alacsony lesz a bére a hat havi prémium kifizetése után is. A pedagógusok arcátlanul alacsony bérét nem érintik az intézkedések, mint ahogy a nem orvos egészségügyi dolgozókét sem. Az osztogatás nem szól a szociális szférában vagy az önkormányzatoknál dolgozók bérének rendezésről. Nem hoz előrelépést a környezetvédelemben, a digitalizációban, az oktatásban, az egészségügyben, az innovációban. E problémákat nyilvánvalóan egyszerre nem lehet megoldani, de három-négy év alatt, előrelátó programmal - az egyensúlyt is szem előtt tartva -, és megállapodásokkal jelentősen lehetne rajtuk javítani. A pénzkiöntés ráadásul kétszeresen fedezetlen. Nincs mögötte érdemi belföldi megtakarítás, illetve adóbevétel, ezért törvényszerűen inflációt okoz. Jó részét az uniós támogatások megelőlegezéséből költi a kormány. Így ez olyan pénz, amely még be sem jött, nem is tudjuk mikor fog megérkezni. Az így kialakuló túlkereslet és nyomában az infláció, valamint a tovább romló külső egyensúlyhiány devizaoldalról is fedezetlen, azaz a külső adósságot is növelheti. Már annyit emelkedett az állampapírok hozama is, hogy évi 300 milliárd forintos többletkiadással jár.

A forintgyengülése a válság eredménye, vagy az infláció egyik oka?

A jegybank - a kormány támogatásával - az elmúlt években tudatosan gyengítette a forintot. Nem egyszerűen nominálisan, hanem reálértelemben is leértékelődött a forint: egy euró 2010-ben 267 forint volt, most 367. A felzárkózás folyamatában épp a reálárfolyam felértékelődése a versenyképesség, illetve a termelékenységi lemaradás felszámolódásának egyik indikátora. Ha tehát a cél a felzárkózás, akkor a forintnak jóval kevésbé kellene leértékelődnie, mint amekkora az inflációs különbség Magyarország és a környezete között. Nálunk pont a fordítottja történik. Ennek 2019-ig kevésbé volt látható a negatív hatása, mert a világból deflációt importáltunk. A külső hatások ezért akkor még ellensúlyozták a belső inflációt okozó költségvetési, jövedelmi és monetáris politika árfelhajtó hatásait. Most fordult a kocka, a világban is felerősödött az infláció. A mai 7,4 százalékos inflációból 2-2,5 százalék a nemzetközi hatások következménye. Abban, hogy a nemzetközi hatások még jobban emelik az árakat, kitüntetett szerepe van a forint teljesen indokolatlan leértékelődésének. Ez tükrözi az Magyar Nemzeti Bank elhibázott monetáris politikáját is. A jegybank a felszínen látszólag szigorít, emeli az irányadó nominális kamatot. De a negatív reálkamat szintje (infláció mínusz nominális kamat=reálkamat) az egy évvel ezelőtti mínusz 2 százalékról mínusz 3-5 százalékra süllyedt, miközben az MNB is tovább önti a pénzt a gazdaságba, vagyis tovább lazít. Ennek következtében a forint sem tud megerősödni, folyamatos inflációs impulzust kap a magyar gazdaság. Ha a forint reális szinten mozogna, azaz 330-340 forint lenne az euró, akkor az összes import olcsóbb lenne. A benzin például 50 forinttal lehetne olcsóbb, ami számos más termék és szolgáltatás árára kihat. Mi kellene tennie a jegybanknak? Az MNB éveket késett a valódi szigorítással. Ez azzal járt, hogy döntéseivel maga is az inflációt fűti a mai napig. Amikor júniusban felébredtek, már késő volt. De nem csak későn érzékelték a bajt, rendkívül gyámoltalanul is reagáltak rá. Még szúnyogcsípésnek is kevés egy ilyen inflációs hullámban 15-30 bázispontokkal emelni a kamatot. Tétovázva, remegő lábakkal nem lehet gólt rúgni. A jegybanknak már nyáron vissza kellett volna vonnia előre bejelentett pályán az állampapír-vásárlásait. Azonnal ki kellett volna vonulnia a növekedési kötvényprogramból, nem szabadott volna így bevezetnie a zöld lakáshitel programot. Ezek érdemi monetáris szigorítások lettek volna. Bár nagyon helyes a zöld lakáshitel célja, ehhez nem kellett volna plusz likviditást adnia, mert az egész bankrendszer úszik a pénzben. Ezt kamattámogatással is lehetne serkenteni. Miközben önti a bankrendszerbe a pénzt az MNB, a helyzethez képest roppant lassan emelte a nominális kamatokat. Az irányadó kamat 3,3 százalékos szintje messze elmarad a szükségestől. Az elvesztett antiinflációs hitelesség visszaállítása határozott, bátor, egy lépésben végrehajtott 150-200 bázispontos emelést igényelne. Ezt követően kellene megnézni, erre reagál-e végre a piac. A piac ugyanis most nem hiszi el, hogy az MNB tényleg fellép az inflációval szemben, mert az MNB maga is az infláció forrása. Mikor jöhet a fordulat? A belső inflációs motorjaink csak akkor fognak lehűlni, ha a gazdaságpolitika megváltozik. Az államháztartás hiányát fokozatosan le kell vinni a jelenlegi 7-9 százalékról 3 százalék körülire. Csökkenteni kellene a nominális bérkiáramlást. Hiába nőnek 12-13 százalékkal a bérek, ha ennek felét-kétharmadát az infláció megeszi. Ehhez kellene egy valódi működő érdekegyeztetés, ahol a munkáltatók, munkavállalók és a kormány is tisztában van azzal, hogy nem lehetséges az egyensúlyi követelményeket kihajítva béreket emelni, mert azzal az inflációt fűtjük. A pénzromlás pedig úgyis visszaveszi a látszólag mutatós nominális béremelés kedvezőnek vélt hatását. Ez minden bizonnyal már csak a választások után következhet be, akár változik a kormány, akár nem. A választások után kikerülhetetlenül irányváltásra kerül sor, mert nincs kormány, amely az egyensúlytalanságoknak ezt a szintjét hosszú időn keresztül büntetlenül fenntarthatja.

Surányi György: Benzinnel oltják a tüzet

A piac nem hiszi el, hogy az MNB tényleg fellép az inflációval szemben, mert a jegybank maga is a pénzromlás forrása - véli Surányi György, az MNB korábbi elnöke. A közgazdász szerint szúnyogcsípésnek is kevés ilyen inflációs hullámban 15-30 bázispontokkal emelni a kamatot.

www.nepszava.hu

Jé, egy pénzügyi szakértő, aki ugyanazokat írja, amiket én is megfogalmaztam. És amiért itt az állítólagosan több diplomás, szagértő urak jókat vigyorogtak, majd veregették egymás vállát!
A csalós KSH adatok, a jegybank és a kormány által gyengített forint, az infláció eszetlen gerjesztése, a választási költségvetés elszállása......
És ahogy Surányi György is említi, a választások után szigorításokra lesz szükség, mert már rövidtávon is tarthatatlan ez a "gazdaságpolitika".
Még mindig vannak páran, akiknek nem tűnt fel, hogy a jövő évre betervezett 10%-os béremelés max. a szintentartásra elég, az az államnak, a propaganda ellenére egy fillérjébe nem kerül.
És azok is, akik a választások után rájönnek, hogy a pénzosztás egy igen nagy része csak egyszeri, az nem emeli tartósan a béreket, és a választások után magukra maradnak.
Na akkor majd még bezuhan a hitelfelvétel, a fogyasztás, ezekkel együtt a költségvetés adó-járulék...., bevételei. Eközben az inflációhoz képest, tarthatatlanul alacsony kamatok is meglódulnak felfelé, ami már nemcsak a lakossági, hanem az állami kiadásokat is jócskán megnöveli.
Ez, és a folyamatos kötvénykibocsátások, felvett kínai, orosz hitelek tovább növelik az államadósságot, rontják a költségvetés helyzetét.
Bárki lesz itt kormányon jövő tavasztól, nem lesz irigylésre méltó helyzetben.
És ezt 12 év sikerpropagandája, 2/3-os kormányzás mellett sikerült összehozni! Bravó FIDESZ-KDNP!