A pénz világa

Származtatott adat, számolni kell.
Belső elemzésekben/tanulmányokban néha(!) szerepel.
Nyilvános cikkben is megjelent valamikor nyár elején.
Lesz egy kis időm kikeresem.
Azt hiszem megtaláltam, amire gondolt.

Oblath Gábor számítása:
"2022 első negyedében e veszteség a GDP volumenének az előző év azonos negyedévéhez viszonyított növekményének 85%-át vitte el, így a GDP 8,2%-os növekedéséhez képest mindössze 1,2%-kal nőtt a bruttó hazai reáljövedelem (real gross domestic income, RGDI), amely a megtermelt GDP cserearány-veszteséggel kiigazított mértékét, a GDP-volumen vásárlóerejének változását mutatja."

Egy reális elemzés:
Kivonatok a cikkből:
"Magyarország nettó energiaimportőr, vagyis a belföldön megtermelt jövedelemből kell kigazdálkodnia a külföldnek fizetendő energiaszámlát. Ez pedig azt jelenti, hogy amikor az árak elszállnak, óriási újraelosztási folyamatok indulnak el nem csak a belföldi gazdasági szereplők, hanem a belföld és a külföld között is."
...
"Az energiahelyzet legvégletesebb, Európában manapság gyakran idézett forgatókönyve az elégtelen energiaellátás, vagyis amikor nem egyszerűen drága, hanem nem jut mindenkinek áram, gáz. Ekkor a gyárak leállnak, a szolgáltató egységek bezárnak, a koronavírus-járvány kirobbanásakor látott kínálathiányos környezet alakul ki."
...
"... ahogy emelkednek az energiaárak, úgy lesz egyre több olyan vállalkozás, akik számára az energia egyszerűen elérhetetlen lesz, mert az üzlete nem lesz képes kigazdálkodni a költséget. Vagyis

nem kell ahhoz elégtelen energiakínálat, hogy a vállalkozások leálljanak, elég „csak” annyi drágulás, ami mellett az üzleti modell már felborul.
"
...
"Az energiadrágulás ugyanis folyamatos. A földgáz egységára a koronavírus válság vége felé 25 euró volt (Megj.: az alatt még gyakran 15 euró se), 2022 elején 75 euró, a nyár során viszont 300 euróig száguldott.
Hasonló a kép az árampiacon, ahol a 2021 közepi 100 euróról 600 euró fölé mentek a villamosenergia-árak, csak a nyár eleje óta további háromszorozódás történt.
Azt persze nem tudhatjuk, hogy mennyire maradnak fent tartósan ezek az árak, de ... ezek az árszintek már egészen más pályára állítják a gazdaságot, ha itt maradnak.
Egyrészt az alapvető hatások is sokszorosukra növekednek. Az írásunk elején említett 6-7 százalékra becsült GDP-arányos energiamérleg-romlás az új árszinteken (változatlan energiafelhasználást feltételezve) számításaink szerint inkább 12-15%-os lehet az idén és jövőre. Ez óriási jövedelemkiszívást jelentene, és egyáltalán nem vigasz, hogy ez biztosan nem fog bekövetkezni.

Azért nem fog bekövetkezni, mert az extrém árszintek sokkal nagyobb alkalmazkodást váltanak majd ki, mint a még tavasszal látott, ma már egész visszafogottnak látszódó árak. A vállalati szektor egy része leáll, drasztikusan visszafogja az aktivitását, ami miatt az import visszaesik. A lakossági rezsidrágulás és a költségsokk alapú magas infláció elszívja a lakossági vásárlóerőt, ami a fogyasztási keresletet is szűkíti. Mivel ezekre Európa-szerte számíthatunk, ezért a keresletcsökkenés az energiaárakat is lejjebb nyomja majd. Ám (ha valóban ez a forgatókönyv valósul meg) az energiaár már sokkal kevésbé lesz érdekes, hiszen

ekkorra már egész Európa és Magyarország is mély recesszióban lesz.
"
 
Azt hiszem megtaláltam, amire gondolt.

Oblath Gábor számítása:
"2022 első negyedében e veszteség a GDP volumenének az előző év azonos negyedévéhez viszonyított növekményének 85%-át vitte el, így a GDP 8,2%-os növekedéséhez képest mindössze 1,2%-kal nőtt a bruttó hazai reáljövedelem (real gross domestic income, RGDI), amely a megtermelt GDP cserearány-veszteséggel kiigazított mértékét, a GDP-volumen vásárlóerejének változását mutatja."

Egy reális elemzés:
Kivonatok a cikkből:
"Magyarország nettó energiaimportőr, vagyis a belföldön megtermelt jövedelemből kell kigazdálkodnia a külföldnek fizetendő energiaszámlát. Ez pedig azt jelenti, hogy amikor az árak elszállnak, óriási újraelosztási folyamatok indulnak el nem csak a belföldi gazdasági szereplők, hanem a belföld és a külföld között is."
...
"Az energiahelyzet legvégletesebb, Európában manapság gyakran idézett forgatókönyve az elégtelen energiaellátás, vagyis amikor nem egyszerűen drága, hanem nem jut mindenkinek áram, gáz. Ekkor a gyárak leállnak, a szolgáltató egységek bezárnak, a koronavírus-járvány kirobbanásakor látott kínálathiányos környezet alakul ki."
...
"... ahogy emelkednek az energiaárak, úgy lesz egyre több olyan vállalkozás, akik számára az energia egyszerűen elérhetetlen lesz, mert az üzlete nem lesz képes kigazdálkodni a költséget. Vagyis

nem kell ahhoz elégtelen energiakínálat, hogy a vállalkozások leálljanak, elég „csak” annyi drágulás, ami mellett az üzleti modell már felborul.
"
...
"Az energiadrágulás ugyanis folyamatos. A földgáz egységára a koronavírus válság vége felé 25 euró volt (Megj.: az alatt még gyakran 15 euró se), 2022 elején 75 euró, a nyár során viszont 300 euróig száguldott.
Hasonló a kép az árampiacon, ahol a 2021 közepi 100 euróról 600 euró fölé mentek a villamosenergia-árak, csak a nyár eleje óta további háromszorozódás történt.
Azt persze nem tudhatjuk, hogy mennyire maradnak fent tartósan ezek az árak, de ... ezek az árszintek már egészen más pályára állítják a gazdaságot, ha itt maradnak.
Egyrészt az alapvető hatások is sokszorosukra növekednek. Az írásunk elején említett 6-7 százalékra becsült GDP-arányos energiamérleg-romlás az új árszinteken (változatlan energiafelhasználást feltételezve) számításaink szerint inkább 12-15%-os lehet az idén és jövőre. Ez óriási jövedelemkiszívást jelentene, és egyáltalán nem vigasz, hogy ez biztosan nem fog bekövetkezni.

Azért nem fog bekövetkezni, mert az extrém árszintek sokkal nagyobb alkalmazkodást váltanak majd ki, mint a még tavasszal látott, ma már egész visszafogottnak látszódó árak. A vállalati szektor egy része leáll, drasztikusan visszafogja az aktivitását, ami miatt az import visszaesik. A lakossági rezsidrágulás és a költségsokk alapú magas infláció elszívja a lakossági vásárlóerőt, ami a fogyasztási keresletet is szűkíti. Mivel ezekre Európa-szerte számíthatunk, ezért a keresletcsökkenés az energiaárakat is lejjebb nyomja majd. Ám (ha valóban ez a forgatókönyv valósul meg) az energiaár már sokkal kevésbé lesz érdekes, hiszen

ekkorra már egész Európa és Magyarország is mély recesszióban lesz.
"
Igen, azt hiszem ez az.
Elnézésed kérem teljesen kiment a fejemből, h ígértem.
 
  • Tetszik
Reactions: DTheo
Igazából politikai döntések okozták ezt a válságot. Gyors megoldás a németek kezében van, de kétlem hogy meglépik, megvárják még előtte mki lehúzza magát a klotyón. Az NS2-őt meg kell nyitni.

Rendkívüli EU gázcsúcs lesz.

Pl. Hága tavadz óta nem talált új partnert a Gazprom helyett.

 
Igazából politikai döntések okozták ezt a válságot. Gyors megoldás a németek kezében van, de kétlem hogy meglépik, megvárják még előtte mki lehúzza magát a klotyón. Az NS2-őt meg kell nyitni.

Rendkívüli EU gázcsúcs lesz.

Pl. Hága tavadz óta nem talált új partnert a Gazprom helyett.

Az orosz cél mindeképpen az NS2 elindítása, sztm ez vitán felül áll. Ennek a kapacítása megegyezik az NS1-el (mind a kettő évi 55 milliárd köbméter gáz szállítására képes), ami 20%-on üzemel.
A gond az, hogyha meg is adnák az engedélyt, Putyin már közölte, hogy a kapacitás fele már átirányításra került, így az NS2 maximum 50%-on fog üzemelni. Magyarán az NS2 üzembehelyezése esetén (ha az NS1-be szánt gáz nem kerül átirányításra valamilyen formában) is az NS1 70%-os kapacitásával lehet számolni, ami nem képes így megoldani a gázválságot.
Ha ezt meglépik, akkor ennek a következménye, hasonlóan a 80-as évekhez, az lesz, hogy néhány európai vállalat amerikai szankciókat kap majd a nyakába.

Van egy másik gond, ez pedig a Jamal gázvezeték, ami a lengyeleken keresztül szállította a gázt a németekhez, de ezen a vezetéken a lengyelekre kivetett orosz szankciókra hivatkozva a Gasprom leállította a szállítást még májusban. Ennek a kapacitása évi 33 milliárd köbméter.

Az a baj, hogy jelen pillanatban augusztus van és sorozatban csúcsokat dönt az áram és a gáz ára. Szóval @Negan most egész Európa szarban van. Hogy mekkorában arra szerintem senki nem tud válaszolni, mert számtalan tényező ismeretlen. Nem tudjuk mit fognak lépni a németek; nem tudjuk milyen hideg lesz a tél; nem tudjuk, hogy a folyók vízállása mikor lesz ismét optimális (ez nem csak a vízerőművekre, de a például a szén szállításra is kihatással van); hogy mikor lépnek be újra a termelésbe a kiesett francia atomerőművek; nem tudjuk, hogy ideiglenesen felfüggesztik e a széndioxid kvótarendszert stb.

Ui.: Nem vagyok én úr, de azért köszönöm. : )
 
100Ft-os kenyérnek 27 Ft, 1000Ft-osnak 270Ft. Ez ugye megvan? :)

Áfa kalkulátor​


Áfa %:27%
Ár Áfa nélkül:787.4
Ár Áfával:1000
Áfa összeg:212.6
................................

Áfa kalkulátor​


Áfa %:18%
Ár Áfa nélkül:847.46
Ár Áfával:1000
Áfa összeg:152.54

Csak a pontosság kedvéért... :rolleyes:

 
Augusztus 20-án kiugrottan szlovákba vásárolni, mert nem volt kedvem 19-én a magyar tömegnyomorhoz.

Azóta voltunk még 2*. Hiába "drága" az € a legtöbb élelmiszer ugyanannyira vagy olcsóbban jön ki (kivéve a hatósági áras cuccok).
Pékárukat továbbra sem lehet összehasonlítani azzal a mocsokkal ami a legtöbb "magyar" multi polcaira kerül.

Egyetlen dolog ami felbaxta az agyamat az a Lidl zöldülése, minden flakonos italra rávertek 15 cent visszaváltási illetéket (mikor megérkeztünk nem értettük miért jön a nő 2 zsák flakonnal...).
De még így is megérte tőlük hozni 200ft-ért a 1,5 literes babavizet, mert idehaza 1 liter annyi...
 

Áfa kalkulátor​


Áfa %:27%
Ár Áfa nélkül:787.4
Ár Áfával:1000
Áfa összeg:212.6
................................

Áfa kalkulátor​


Áfa %:18%
Ár Áfa nélkül:847.46
Ár Áfával:1000
Áfa összeg:152.54

Csak a pontosság kedvéért... :rolleyes:


Ez egy eléggé félresikerült hsz-em volt. Tanulságos.. Köszi a pontosítást!
 
  • Imádom
Reactions: Kim Philby
Augusztus 20-án kiugrottan szlovákba vásárolni, mert nem volt kedvem 19-én a magyar tömegnyomorhoz.

Azóta voltunk még 2*. Hiába "drága" az € a legtöbb élelmiszer ugyanannyira vagy olcsóbban jön ki (kivéve a hatósági áras cuccok).
Pékárukat továbbra sem lehet összehasonlítani azzal a mocsokkal ami a legtöbb "magyar" multi polcaira kerül.

Egyetlen dolog ami felbaxta az agyamat az a Lidl zöldülése, minden flakonos italra rávertek 15 cent visszaváltási illetéket (mikor megérkeztünk nem értettük miért jön a nő 2 zsák flakonnal...).
De még így is megérte tőlük hozni 200ft-ért a 1,5 literes babavizet, mert idehaza 1 liter annyi...
Én azon lepődtem meg, hogy itthon a Príma áraival történt valami jó értelemben.
Csak joghurtért és pár apróságért mentem le és pislogtam. Ott is 1300 tája volt a görög joghurt, ahogy a SPAR-ban is. Most meg 800. Majdnem vettem egy raklappal, de győzött a józan ész. Szintén, a minőségi mustár és pár bor ára és ilyesmik csökkentek magához és máshoz képes is.

Lehet, hogy annyira visszaesett a kereslet, hogy inkább megpróbálnak az olcsóbb termék * nagyobb volumennel?
 
Augusztus 20-án kiugrottan szlovákba vásárolni, mert nem volt kedvem 19-én a magyar tömegnyomorhoz.

Azóta voltunk még 2*. Hiába "drága" az € a legtöbb élelmiszer ugyanannyira vagy olcsóbban jön ki (kivéve a hatósági áras cuccok).
Pékárukat továbbra sem lehet összehasonlítani azzal a mocsokkal ami a legtöbb "magyar" multi polcaira kerül.

Egyetlen dolog ami felbaxta az agyamat az a Lidl zöldülése, minden flakonos italra rávertek 15 cent visszaváltási illetéket (mikor megérkeztünk nem értettük miért jön a nő 2 zsák flakonnal...).
De még így is megérte tőlük hozni 200ft-ért a 1,5 literes babavizet, mert idehaza 1 liter annyi...
Babavíz?
:rolleyes:
Mond, hogy nem a te ötleted volt!
No offence, de nagyon óvatosan kell hozzáállni a terhes/baba bizniszhez!
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: DTheo
 
 
  • Tetszik
Reactions: DTheo
"Ami a változó kamatozású hitelek referenciaértékét, a budapesti bankközi kamatlábat illeti:
  • a 3 havi BUBOR egy év alatt 1,61%-ról 12,36%-ra,
  • a 6 havi BUBOR 1,66%-ról 13,13%-ra,
  • a 12 havi BUBOR 1,86%-ról 13,68%-ra
emelkedett. Ez alapján a változó kamatozású lakáshitelek többségének már 15% környékén lenne a kamata az egy évvel ezelőtti 4-5%-kal szemben."
...
"MÁR EGY 5 ÉVES HÁTRALÉVŐ FUTAMIDEJŰ HITELNEK IS MINTEGY 28%-KAL LENNE MAGASABB A TÖRLESZTŐRÉSZLETE, AZ ÁTLAG 40% KÖRÜL LENNE, EGY 20 ÉVES HÁTRALÉVŐ FUTAMIDEJŰ HITELNÉL PEDIG A TÖRLESZTŐRÉSZLET több mint MEGDUPLÁZÓDÁSÁRÓL BESZÉLNÉNK."
...
"A gyakorlatban azonban ezt a fokozatosan realizálódó kamatkockázatot a bankok viselik, és

15% KÖRÜLI KAMAT HELYETT AZ ADÓSOK MOST JELLEMZŐEN 4-5% KÖRÜLI KAMATOT FIZETNEK, AZ ELMÚLT EGY ÉVBEN BEKÖVETKEZETT TÖRLESZTŐRÉSZLET-EMELKEDÉS PEDIG MINDÖSSZE HUSZADA. A JELENLEGI BANKKÖZI KAMATOK ÁLTAL INDOKOLTNAK.

Január 1-je óta ugyanis a kormány által bevezetett kamatstop gátat szab a kamatok és a törlesztőrészlet emelkedésének e jelzáloghitelek esetében."
...
"HA TEHÁT HIRTELEN KIVEZETNÉ A KORMÁNY A KAMATSTOPOT (EZ IDÉN NEM VÁRHATÓ), AKKOR TÖBB MINT 38-41%-KAL, 24-27 EZER FORINTTAL UGRANA MEG AZ ÁTLAGOS HITEL TÖRLESZTŐRÉSZLETE."
...
A már felvett személyi kölcsönök, babaváró hitelek és CSOK-hitelek jellemzően a futamidő végéig fix kamatozásúk, így ezekre szintén nem hat a kamatkörnyezet emelkedése. A vállalati hitelek esetében már vegyes a kép, ugyanis az elmúlt két évben viszonylag sok NHP-s, MFB-s és Széchenyi Kártya hitelt vettek fel a jogosult kis- és középvállalatok, és viszonylag magas a piaci kamatozású, vagy éppen EXIM-es devizahitelek aránya is, ugyanakkor kétségtelenül léteznek BUBOR-hoz kötött konstrukciók is, nem is kis arányban. Az MNB legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentése szerint tavaly ilyenkor a teljes vállalati hitelállomány 47 százaléka volt éven túl rögzített kamatozású, a maradék 53 százalék éven belüli, de ebben feltehetően a kamatkockázatot még kevésbé megérző devizahitelek is benne vannak."
 
  • Hűha
Reactions: Kim Philby
  • Tetszik
Reactions: fishbed and DTheo
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre