A pénz világa

[DTheo]

Megyóék elbaszták a csatlakozási tárgyalásokat anno, állítólag a lengyelek és a csehek jobb feltételeket harcoltak ki a mzg-nek és élelmiszeriparnak.

2013:
"A lengyel élelmiszerek minőségének masszív csehországi bírálatával akarják kiszorítani ezeket a termékeket a cseh piacról, hogy segítsenek a cseh élelmiszeriparnak - állítja az a nyilatkozat, amelyben a prágai lengyel nagykövetség hétfőn reagált a lengyel élelmiszereket az utóbbi időben élesen bíráló cseh sajtóra és agráripari szakértőkre."

Kiszorítaná Csehország a lengyel élelmiszereket a belpiacról - Agrárszektor

A lengyel élelmiszerek minőségének masszív csehországi bírálatával akarják kiszorítani ezeket a termékeket a cseh piacról, hogy segítsenek a cseh élelmiszeriparnak - állítja az a nyilatkozat, amelyben a prágai lengyel nagykövetség hétfőn reagált a lengyel élelmiszereket az utóbbi időben élesen...

www.agrarszektor.hu

Néha nézek V4 híradót a neten. Valamikor 2 éve a lengyel tojásra voltak nagyon kiakadva. Egyébként a lengyel tojás itthon is nagy teret nyert, mikor bevezették az árstoppot a tojásra, nem tudom, hogy azóta változott e a helyzet ezen a téren.

Egyébként mindezt úgy, hogy általánosságban leírható, hogy a lengyel gazdák kis területeken gazdálkodnak, míg a cseheknél jóval nagyobb terület jut egy-egy gazdára; pedig itthon is mekkora "sztárolása" van a "méretgazdaságosságnak", merthogy - azoknak írom, akik nem tudnák - csak így(!) lehet a magyar mezőgazdaság versenyképes. Hát nagyon nem. Feldman Zsolt, aki ma miniszterhelyettese az agrárminisztériumnak, mondta vagy ~8 éve, hogy 40 hektár alatt nem éri meg mezőgazdasággal foglalkozni (akkor még államtitkár volt, ha nem csal az emlékezetem)... Azóta nem nagyon érdekel, hogy miről beszél az ember, amellett, hogy elhiszem, hogy nagyon okos a saját területén.

Szintén egy 2013-as cikkből:
"Javulóban a lengyel mezőgazdaság versenyképessége
A lengyel mezőgazdaság szerkezete jellemzően kisüzemi, s az ágazat nemrégiben még a fennmaradásért küzdött.
A mintegy 2,4 millió gazda többsége kevesebb, mint 5 hektár termőfölddel rendelkezik.
Főbb termékek a gabona(!), kukorica(!) és cukorrépa, valamint a burgonya, olajrepce, hús és a tej.
...
A Cseh Köztársaságban és Szlovákiában a mezőgazdasági területek mintegy 90%-át 100 hektárnál nagyobb birtokméretű gazdaságok művelik.
Ez azt jelent, hogy ezekben az országokban találhatók Közép- és Nyugat-Európa legnagyobb gazdaságai.
Mindkét országban jellemzően búzát, árpát, olajrepcét, burgonyát és cukorrépát termesztenek.
Végtermékként megjelenik a hús és a tej is."

Közép-, és délkelet-európai mezőgéppiac helyzete az elmúlt időszakban – Agrárágazat

A cikkben a közép- és délkelet-európai országok mezőgazdasági potenciálját, az agrárszektor jellemzőit, valamint az elmúlt időszak gépberuházásait tekintjük át röviden....

agraragazat.hu

 

[enzo]

2013:
"A lengyel élelmiszerek minőségének masszív csehországi bírálatával akarják kiszorítani ezeket a termékeket a cseh piacról, hogy segítsenek a cseh élelmiszeriparnak - állítja az a nyilatkozat, amelyben a prágai lengyel nagykövetség hétfőn reagált a lengyel élelmiszereket az utóbbi időben élesen bíráló cseh sajtóra és agráripari szakértőkre."

Kiszorítaná Csehország a lengyel élelmiszereket a belpiacról - Agrárszektor

A lengyel élelmiszerek minőségének masszív csehországi bírálatával akarják kiszorítani ezeket a termékeket a cseh piacról, hogy segítsenek a cseh élelmiszeriparnak - állítja az a nyilatkozat, amelyben a prágai lengyel nagykövetség hétfőn reagált a lengyel élelmiszereket az utóbbi időben élesen...

www.agrarszektor.hu

Néha nézek V4 híradót a neten. Valamikor 2 éve a lengyel tojásra voltak nagyon kiakadva. Egyébként a lengyel tojás itthon is nagy teret nyert, mikor bevezették az árstoppot a tojásra, nem tudom, hogy azóta változott e a helyzet ezen a téren.

Egyébként mindezt úgy, hogy általánosságban leírható, hogy a lengyel gazdák kis területeken gazdálkodnak, míg a cseheknél jóval nagyobb terület jut egy-egy gazdára; pedig itthon is mekkora "sztárolása" van a "méretgazdaságosságnak", merthogy - azoknak írom, akik nem tudnák - csak így(!) lehet a magyar mezőgazdaság versenyképes. Hát nagyon nem. Feldman Zsolt, aki ma miniszterhelyettese az agrárminisztériumnak, mondta vagy ~8 éve, hogy 40 hektár alatt nem éri meg mezőgazdasággal foglalkozni (akkor még államtitkár volt, ha nem csal az emlékezetem)... Azóta nem nagyon érdekel, hogy miről beszél az ember, amellett, hogy elhiszem, hogy nagyon okos a saját területén.

Szintén egy 2013-as cikkből:
"Javulóban a lengyel mezőgazdaság versenyképessége
A lengyel mezőgazdaság szerkezete jellemzően kisüzemi, s az ágazat nemrégiben még a fennmaradásért küzdött.
A mintegy 2,4 millió gazda többsége kevesebb, mint 5 hektár termőfölddel rendelkezik.
Főbb termékek a gabona(!), kukorica(!) és cukorrépa, valamint a burgonya, olajrepce, hús és a tej.
...
A Cseh Köztársaságban és Szlovákiában a mezőgazdasági területek mintegy 90%-át 100 hektárnál nagyobb birtokméretű gazdaságok művelik.
Ez azt jelent, hogy ezekben az országokban találhatók Közép- és Nyugat-Európa legnagyobb gazdaságai.
Mindkét országban jellemzően búzát, árpát, olajrepcét, burgonyát és cukorrépát termesztenek.
Végtermékként megjelenik a hús és a tej is."

Közép-, és délkelet-európai mezőgéppiac helyzete az elmúlt időszakban – Agrárágazat

A cikkben a közép- és délkelet-európai országok mezőgazdasági potenciálját, az agrárszektor jellemzőit, valamint az elmúlt időszak gépberuházásait tekintjük át röviden....

agraragazat.hu

Lengyelországban nem volt kollektivizálva a mezőgazdaság a szockóban sem (nem bírták/merték meglépni), így ott fennmaradt az önállóan gazdálkodó parasztság, volt politikai érdekérvényesítő képessége is. Nálunk csak háztáji gazdálkodás volt egyéni szinten (gabona, kukorica nem). A tsz-ek, állami gazdaságok latifundiumok voltak, az itteni nagybirtok-hagyományt vitték tovább.

 

[Negan]

Megyóék elbaszták a csatlakozási tárgyalásokat anno, állítólag a lengyelek és a csehek jobb feltételeket harcoltak ki a mzg-nek és élelmiszeriparnak.

Spec a vajda regnalasa alatti voltak a tárgyalások,Megyonak már az aláírás jutott.

 

[enzo]

Spec a vajda regnalasa alatti voltak a tárgyalások,Megyonak már az aláírás jutott.

A mezőgazdasági fejezetet pont nem zárták le a 2002-es magyar választásokig. A csehekkel és a lengyelekkel még később zárták le, úgy tudom.

 

[Ranger]

A mezőgazdasági fejezetet pont nem zárták le a 2002-es magyar választásokig. A csehekkel és a lengyelekkel még később zárták le, úgy tudom.

A “vitátok” akadémikus s a jelenkori magyar politika megosztottságát, törésvonalát vetítettétek vissza.
A csatlakozási tárgyalások idején ebben a témában nem belpolitikai téren volt a törés.
Az Agenda 2000 a KAP reformja zajlott az EU-ban és ez határozta meg az új érkezők lehetőségeit is.
Az EU tárgyalási álláspontja szerint a jövőbeli támogatások mértékét adó kvóták meghatározásához múltbeli adatokat kell(ett) figyelembe venni (EU -tervezési sztenderd szerint) még a magyar álláspont szerint az esetlegesen :

“ A kvóták bázisaként olyan mennyiségek elfogadását kérjük, amelyek lehető- séget adnak a jelenlegi, illetve a várhatóan növekvő fogyasztás legalább rész- beni kielégítésére,…”.

Az EU alapként az 1995–1999 időszakot vette figyelembe, mivel véleményük szerint ez tükrözte a tényleges termelést - amiben sajnos igazuk volt.
A tárgyalások végső szakaszában egyes termékeknél sikerült a 2000. illetve 2001. évi termelés figyelembevételét is elérni, illetve a bázisidőszakok termelésénél magasabb értékeket is elfogadtatni ennek lezárása már MSZP-SZDSZ kormányzat időszakára nyúlt át, ahogy a közvetlen kifizetésekről pedig csak Koppenhágában sikerült megállapodásra jutni.

A dolog tragédiája az volt, h a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar a tervszámokat adó időszakban(bázisidőszakban) a rendszerváltás utáni mélypontján volt- TSZ-ek szétverése, földosztás, rabló privatizáció stb….

Régi/alapító EU-s tagállamoknak nem volt érdeke különösen KAP-ot élvezőknek, h kedvezőbb bázis időszakot vegyenek figyelembe pláne, h a tárgyalások 98-ban kezdődtek el….

A magyar kormányzatoknak nem volt nagy mozgásterük, abból tudtak főzni ami akkor éppen volt.

 

[Ranger]

A “vitátok” akadémikus s a jelenkori magyar politika megosztottságát, törésvonalát vetítettétek vissza.
A csatlakozási tárgyalások idején ebben a témában nem belpolitikai téren volt a törés.
Az Agenda 2000 a KAP reformja zajlott az EU-ban és ez határozta meg az új érkezők lehetőségeit is.
Az EU tárgyalási álláspontja szerint a jövőbeli támogatások mértékét adó kvóták meghatározásához múltbeli adatokat kell(ett) figyelembe venni (EU -tervezési sztenderd szerint) még a magyar álláspont szerint az esetlegesen :

“ A kvóták bázisaként olyan mennyiségek elfogadását kérjük, amelyek lehető- séget adnak a jelenlegi, illetve a várhatóan növekvő fogyasztás legalább rész- beni kielégítésére,…”.

Az EU alapként az 1995–1999 időszakot vette figyelembe, mivel véleményük szerint ez tükrözte a tényleges termelést - amiben sajnos igazuk volt.
A tárgyalások végső szakaszában egyes termékeknél sikerült a 2000. illetve 2001. évi termelés figyelembevételét is elérni, illetve a bázisidőszakok termelésénél magasabb értékeket is elfogadtatni ennek lezárása már MSZP-SZDSZ kormányzat időszakára nyúlt át, ahogy a közvetlen kifizetésekről pedig csak Koppenhágában sikerült megállapodásra jutni.

A dolog tragédiája az volt, h a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar a tervszámokat adó időszakban(bázisidőszakban) a rendszerváltás utáni mélypontján volt- TSZ-ek szétverése, földosztás, rabló privatizáció stb….

Régi/alapító EU-s tagállamoknak nem volt érdeke különösen KAP-ot élvezőknek, h kedvezőbb bázis időszakot vegyenek figyelembe pláne, h a tárgyalások 98-ban kezdődtek el….

A magyar kormányzatoknak nem volt nagy mozgásterük, abból tudtak főzni ami akkor éppen volt.

Személyes megjegyzés a témához:
A német mintát követő családi gazdaságokra alapozott mezőgazdaságnak (amit a politika talált ki) minden alapja hiányzott a rendszerváltás után, s még most is kérdéses.
Egy részt idehaza esély se volt elérni a versenyképes méretgazdaságosságot(teljes tőke hiány, pénzügyi, tudás), s a földosztás lezajlott formájában ezen csak rontott;
Más részt valójában a társadalmi bázis és a kulturális gyökerek is hiányoztak értsd: a szocialista éra kinyírta azt a tudatos, hozzáértő, önálló gazdálkodásra alkalmas, telkes paraszti réteget( pejoratíve kulákokat), amely ennek bázisa lehetett volna.
Annyit a politikai is látott (benyújtott tervszámokon látható volt), h a mezőgazdaságból élők szociál-demográfiai paraméterei különösen az iskolázottság, pontosabban annak hiánya problémát jelenthet.
4% diplomás
8% középfokú szakirányú végzettség
88% nyolc általános vagy alacsonyabb
Ez a leosztás egy vertikálisan integrált TSZ központú(latifundiumok+mellékágaztok) munkaszervezésben,gazdaságilag, foglalkoztatás(vidéki megélhetés) szempontjából jobb hatékonyságot adtak. (Azt most hagyjuk a fejlődési irány szempontjából se volt tartható).
Viszont a TSZ-ket érthető okokból a társadalom elutasította

A politika és a társadalom részéről azóta is igény, h a mezőgazdaság egyszerre biztosítsa a vidéki lakosság megélhetését és legyen versenyképes a globális versenyben.
Na most a jelek szerint hazai viszonyok között a két igény ütközhet, de az látszik annak ellenére, h a lengyelek után az egy főre jutó mezgaz. támogatások összegében másodikok vagyunk az EU-ban a hatékonyságban a hátsó mezőnyben kullogunk a felhasználás hatékonyságában.
Lásd MNB tanulmány múltév decemberéből, mely más szempontból közelít a kérdéshez, de szinten okokat keres.

 

[Bubu bocs]

Lehet, hogy nem a legjobb a topik, de lenne egy kérdésem.
Az új 2021-es ÁFA/vámkezelési változás óta először rendelnék az EU-n kívülről. 20-on dolláros termékről van szó, tehát a 150 eurós határ miatt nem vám, csak áfaköteles a termék, ha jól értem. Utánaolvasva nekem nem egyértelmű, hogy ilyenkor a vámáru nyilatkozatot magától kitölti a Posta/NAV, vagy nekem kell külön megcsinálnom az ügyfélkapun?

 

[Veér Ispán]

Szakított az Egyesült Államok és Magyarország

Nagy változások elé néznek az amerikai érdekeltséggel rendelkezők.

index.hu

Nem jó hír, USA genyózik velünk.

 

[zeal]

Szakított az Egyesült Államok és Magyarország

Nagy változások elé néznek az amerikai érdekeltséggel rendelkezők.

index.hu

Nem jó hír, USA genyózik velünk.

Nem úgy volt, hogy azóta már egy új egyezményt írtak alá?
vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2022/12/fotnos-megallapodast-kotott-washingtonnal-varga-mihaly

 

[DTheo]

Egy részt idehaza esély se volt elérni a versenyképes méretgazdaságosságot(teljes tőke hiány, pénzügyi, tudás), s a földosztás lezajlott formájában ezen csak rontott;
Más részt valójában a társadalmi bázis és a kulturális gyökerek is hiányoztak értsd: a szocialista éra kinyírta azt a tudatos, hozzáértő, önálló gazdálkodásra alkalmas, telkes paraszti réteget( pejoratíve kulákokat), amely ennek bázisa lehetett volna.
Annyit a politikai is látott (benyújtott tervszámokon látható volt), h a mezőgazdaságból élők szociál-demográfiai paraméterei különösen az iskolázottság, pontosabban annak hiánya problémát jelenthet.
4% diplomás
8% középfokú szakirányú végzettség
88% nyolc általános vagy alacsonyabb

Nemcsak a "földosztás" volt a gond, hanem az, hogy a TSZ-elnök és a sleppje - a legtöbb helyen -, mivel közel volt a tűzhöz, ezért elég sok termőföldre tette rá a kezét, ami eleve problémát okozott az esetlegesen újrakezdőknél.

A téeszesítés első hullámában senki nem lépett be, csak 1959-'61 között értek el "sikereket" ezen a téren, mivel volt akit halálra vertek. Elég volt a falu legnagyobb gazdájával elbánni általában, s a többiek "önként" beléptek. '58-ban még a mezőgazdaságban dolgozók 79 százaléka saját termőfölddel rendelkezett. Ezt csak azért hangsúlyozom, mert a tudás egyáltalán nem veszett el, sőt a kulákok gyermekei - a megbélyegzés okán - tovább sem tanulhattak, s egyébként is a jobb jegyeket faluhelyen másoknak osztották a tanárok - a gondot sok esetben az okozta, hogy a kulákok gyermekei sok esetben elköltöztek, s később nem is tértek vissza, aminek részint a későbbi "földosztás" is az oka volt. Magyarán a rendszerváltás idején ~50-es éveik környékén járók, még bőven rendelkeztek megfelelő tudással; továbbá a háztáji gazdaságok szerepe kiemelkedően fontossá vált a rendszerváltást megelőzően, s bár tőkeerősnek a vidék nem volt tekinthető, de az emberek nem voltak szegények, ez már csak abból is látszik, hogy mikor az OTP lehetővé tette a hitelek olcsó megváltását, az adósok döntő többsége élt is ezzel a lehetőséggel.
A gondot az okozta, hogy a TSZ-ek gépei sok esetben egy/néhány kézbe kerültek, azok nem jól kerültek hasznosításra, rosszabb esetben egy részük hasznosítatlanul rozsdásodott el némelyik portán.

Akit érdekel a "kulákság" viszontagságai, azoknak ajánlom figyelmébe a következő többrészes dokumentumfilmet:

 

[Veér Ispán]

Nem úgy volt, hogy azóta már egy új egyezményt írtak alá?
vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2022/12/fotnos-megallapodast-kotott-washingtonnal-varga-mihaly

hatékonyabb lesz a magyar és az amerikai adóhatóságok közötti adatcsere, tovább csökkenhet az adóelkerülés mértéke.

Azaz ott is itt is garantáltan megsápolnak.

 

[Fundin]

Nemcsak a "földosztás" volt a gond, hanem az, hogy a TSZ-elnök és a sleppje - a legtöbb helyen -, mivel közel volt a tűzhöz, ezért elég sok termőföldre tette rá a kezét, ami eleve problémát okozott az esetlegesen újrakezdőknél.

A téeszesítés első hullámában senki nem lépett be, csak 1959-'61 között értek el "sikereket" ezen a téren, mivel volt akit halálra vertek. Elég volt a falu legnagyobb gazdájával elbánni általában, s a többiek "önként" beléptek. '58-ban még a mezőgazdaságban dolgozók 79 százaléka saját termőfölddel rendelkezett. Ezt csak azért hangsúlyozom, mert a tudás egyáltalán nem veszett el, sőt a kulákok gyermekei - a megbélyegzés okán - tovább sem tanulhattak, s egyébként is a jobb jegyeket faluhelyen másoknak osztották a tanárok - a gondot sok esetben az okozta, hogy a kulákok gyermekei sok esetben elköltöztek, s később nem is tértek vissza, aminek részint a későbbi "földosztás" is az oka volt. Magyarán a rendszerváltás idején ~50-es éveik környékén járók, még bőven rendelkeztek megfelelő tudással; továbbá a háztáji gazdaságok szerepe kiemelkedően fontossá vált a rendszerváltást megelőzően, s bár tőkeerősnek a vidék nem volt tekinthető, de az emberek nem voltak szegények, ez már csak abból is látszik, hogy mikor az OTP lehetővé tette a hitelek olcsó megváltását, az adósok döntő többsége élt is ezzel a lehetőséggel.
A gondot az okozta, hogy a TSZ-ek gépei sok esetben egy/néhány kézbe kerültek, azok nem jól kerültek hasznosításra, rosszabb esetben egy részük hasznosítatlanul rozsdásodott el némelyik portán.

Akit érdekel a "kulákság" viszontagságai, azoknak ajánlom figyelmébe a következő többrészes dokumentumfilmet:

Volt olyan probléma is a földosztással, hogy pl mi visszakaptunk a 150 hektárból tizenötöt de egy 10 méter széles parcellában... csinálj vele valamit...

 

[Fundin]

A volt tsz elnöké lett végül atyáim több százéves jussa nem vagyok rá büszke de apámat nem érdekelte én meg még kölyök voltam

De csodát tenni nem lehetett ennyi járt. Apám ugyan nem ért a mezőgazdasághoz de az akkor költsétek gyógyszerre a bevételt volt az ő gondolata is.

 

[BJani]

Volt olyan probléma is a földosztással, hogy pl mi visszakaptunk a 150 hektárból tizenötöt de egy 10 méter széles parcellában... csinálj vele valamit...

Legalább nem kell fordulózgatni a traktorral, elég csak egyszer végigmenni rajta egy 10m széles szereléssel.

(Amúgy biztos jól írtad? 15 hektár 10 méter szélesen az egy 15km hosszú parcella...)

 

[Negan]

A mezőgazdasági fejezetet pont nem zárták le a 2002-es magyar választásokig. A csehekkel és a lengyelekkel még később zárták le, úgy tudom.

Nem zárták le,de már megvolt a java.
Különben ugyan azt akarta,akarja mindkét bagázs.Minnel több lstifundiumot,amik döntően támogatásból nyereségesek.

 

[Negan]

Valojaban nem volt olyan nagy az TSZ elutasítottsága.A kolhoz elutasítottsága volt nagy,egy valódi,lazabb Tsz rendszerre lett volna igény.Es a háztáji gazdálkodás felfejlrsztesevel helyreállhatott volna a parasztság is.
Csakhogy a mindenkori hatalomnak az új grófok latifundiumai létrehozása volt a célja.Ellopni,amit csak lehet.Oldalak ebben nagyon is egyek voltak.(meg másban is.A különbség elsősorban a propi ideologizalo Máza,nem a tett-lopnak.NER erre csak feltette a koronát, és a rendszert végletekig ehez igazította,de az alapok már megvoltak a komcsi örökség allamszervezeznek)

 

[Törölt tag 1711]

Megyóék elbaszták a csatlakozási tárgyalásokat anno, állítólag a lengyelek és a csehek jobb feltételeket harcoltak ki a mzg-nek és élelmiszeriparnak.

Szerencsen a cukorgyárral szemben volt üzletünk.
100 milliót kaptak a tulajok ferencéktől azért, hogy LEROMBOLJÁK a gyárat, mert így egy esetleges új tulajdonos sem tudja újraindítani.
Fél évvel később be is zártuk a boltot olyan szinten elszegényedtek a helyiek.

Lehet, hogy nem a legjobb a topik, de lenne egy kérdésem.
Az új 2021-es ÁFA/vámkezelési változás óta először rendelnék az EU-n kívülről. 20-on dolláros termékről van szó, tehát a 150 eurós határ miatt nem vám, csak áfaköteles a termék, ha jól értem. Utánaolvasva nekem nem egyértelmű, hogy ilyenkor a vámáru nyilatkozatot magától kitölti a Posta/NAV, vagy nekem kell külön megcsinálnom az ügyfélkapun?

Nekem elég vegyes eddig.

Legjobb a posta, ők automatikusan intézik és küldenek egy értesítőt az elérhetőségeidre, hogy ha online kifizeted akkor olcsóbb és másnap házhoz hozzák.
Különben mehetsz be a postára átvenni.

Fedexnél kiküldték a nyomtatványt, töltsem ki, bescannelve küldjem vissza. Ha elbaszok valamit és nem megy át a vámon 2490+áfa/napért őrzik...

Aliexpressről abszolút semmi, már vámkezelve küldik.

Ugandai dedikált dvd-k simán átjutottak vám nélkül, egyszerű levélként.

Amerikai pulóver érdekes sztori volt, már visszakaptam a paypaltól az árát nem teljesítés miatt (28000ft szállítással), mikor ~4 hónappal rendelés után jött egy értesítő a postától, hogy 1816ft értékű árum jött, fizessek 820 ft vámot. Azt hittem a DVD, befizettem, erre másnap megjött a pulóver egy átlátszó nejlonzacskóban...

 

[phaidros]

Ugandai dedikált dvd-k simán átjutottak vám nélkül, egyszerű levélként.

Ezt kifejthetnéd.

 

[Masztiff]

Szerencsen a cukorgyárral szemben volt üzletünk.
100 milliót kaptak a tulajok ferencéktől azért, hogy LEROMBOLJÁK a gyárat, mert így egy esetleges új tulajdonos sem tudja újraindítani.
Fél évvel később be is zártuk a boltot olyan szinten elszegényedtek a helyiek.

Ez valami urbánus helyi legenda. Az egyik régi barátom a Bhégin-Say-nél dolgozott több helyen is. Azt mondta, hogy a franciák (meg mindenki, aki beszállt a magyarországi cukoriparba) abban érdekelt, hogy lerohassza azt, mert kva nagy konkurencia nekik. (Az átkosban a világon talán a 7. legnagyobbak voltunk.)
Szóval lehet gyurcsányozni, de speciel ők, a külföldiek tették tönkre az egész iparágat. Ráadásul, aki addig cukorrépát termesztett, az is nézhetett más terménykultúra után.

 

[Fundin]

Legalább nem kell fordulózgatni a traktorral, elég csak egyszer végigmenni rajta egy 10m széles szereléssel.

(Amúgy biztos jól írtad? 15 hektár 10 méter szélesen az egy 15km hosszú parcella...)

Lehet 15m volt régen volt, de igen baromi hosszú volt nem is láttad a végét