A pénz világa

[laiki]

Ha marad ez a pocsék HUF-EUR árfolyam, akkor milyen hatása lesz ennek a gazdaság rebootjára majd?

Pozitív hatás, hogy versenyképesebbek leszünk (ha úgy tetszik EUR-ban számolva újra olcsóbb lesz az elmúlt években kicsit megdrágult a magyar munkaerő). Több lesz a turista (majd ha már nem félnek jönni). Negatív hatás az importált infláció lenne, de azt jórészt ellensúlyozza az alacsony üzemanyag ár és úgy általában a válság árcsökkentő hatása.
Lenne még egy negatív hatás, a devizaárfolyam veszteség úgy a lakossági és vállalati hiteleken, mind az államadósságon. De a devizahiteleket kiszorították (a lakosságit teljesen a vállalatit túlnyomó részben), az államadósság deviza arányát pedig leszorították. (Ugye milyen jól jönnek most az elmúlt évek pénzügyi stabilitást elősegítő, válságállóságot növelő intézkedései?)
Nem véletlenül nem tesz semmit a gyenge forint ellen az MNB. Kifejezetten örülnek neki, mert a járvány után növekedést segítő faktor lesz.

Egyáltalán mitől szállt el ennyire? 3-4 éve stabilan 310-315 volt, majd egy év alatt bekúszott a 330-340 sávba és most kilőtt. Miért? Mindenhol lekvárban van a gazdaság, de máshol még tömegesen is halnak az EU-ban az emberek. Itt nem...

Részben spekuláció minden feltörekvő piaci devizával szemben. Dollárba menekülés. Részben a politikai alapon mesterségesen alacsonyan tartott hitelminősítői besorolásunk hatása (a gyengébb besorolású eszközökből menekülnek először az alapok). Részben pedig az alacsony magyar kamatszint következménye.
A carry trade ellentétes oldalára kerültünk, mint korábban.2007-2008-ban "erős" volt a forint, pedig pocsékul állt a gazdaság, a költségvetés, magas volt a külkert hiány és a folyó fizetési mérleg hiánya, magas volt a bankrendszer hitel/betét aránya, nagy volt a deviza kitettségünk. De mindez nem számított mert a deviza piacon nagyságrenddel nagyobb a spekulatív forgalom,. mint a reálgazdaság által generált, így a deiza árfolyamok elszakadtak a reálgazdasági alapoktól. 2007-2008-ban a magas kamatunk miatt volt "erős" a forint. Most minden tekintetben ég és föld a különbség, hogy mennyivel jobban állunk, de alacsony a kamatunk.
Ráadásul aki magyar kamatemelésre spekulál, az forintot shortol, hiszen a kamatemeléstől a kötvényárfolyamok csökkennének, tehát érdemes a forint eszközöket shortolni.

 

[Törölt tag 008]

....
Angol nyelvtudás: az átlag magyar nyelvtudása messze nem üti meg azt a szintet ami versenyezne egy indiai vagy f.szigeteki teljesen átlagos ember angol nyelvtudásával (nekik ez az anyanyelvük…). Ezért van hogy a magyar centerekbe bölcsész szakon végzett embereket toboroznak, akik utána meg sírnak hogy nem azért tanultak öt évig egyetemen hogy utána életük végéig olyan agyhalott munkát végezzenek amihez nyolc általános is bőven elég lenne.
Jobb infrastruktúra: nem tudom milyen infrastruktúrára gondolsz...egy centerhez pont felesleges bármilyen infrastruktúra. Irodából is bőven elég egy C kategória.
Nagyobb általános képzettség: a centereknek pont az a lényege hogy lebutítják a folyamatokat és a lehető legnagyobb mértékben kiveszik belőle a humán faktort. Semmi szükség a centerekben kreatív emberekre (sőt káros..). Olyan emberek kellenek akik követik a leírt folyamatokat és még véletlenül sem kezdenek el azon gondolkozni hogy hogy lehet egy leírt folyamaton egyszerűsíteni. A legtöbb folyamat olyan hogy egy nyolc osztályt végzett valaki símán meg tudja csinálni.
Kulturális kompatibilitás: fogalmam sincs kivel kéne kultúrálisan kompatibilisnek lenni. Legfeljebb bent az officban egymással...
EU: ez hogy jön ide??
Az ár egyre kevésbé versenyképes. de ezen a szinten már ez nem gond: nem tudom milyen szintre gondolsz, de az ár minden szinten gond. Már az indiai meg a f.szigeteki ár is gond, ezért erőltetik az automatizálást.

Tökéletesen leírtad a 10 évvel ezelőtti állapotot. De a világ tovább haladt.
A 30 év alatti min érettségizett emberek nagyrésze valamennyire beszél angolul, a felsőfokú végzettségűek meg egész jól. Sem az indiaiak sem a filippínók anyanyelve nem az angol. Az indiaiak büszkék rá, hogy a világ legnagyobb angolul beszélő országa a 700 millió angolul tudóval csak azt nem teszik hozzá, hogy ezt csak ők értik
Nem igaz, hogy bölcsészeket toboroznak, rengeteg középfokú végzettségű van SCCkben, de felsőfokúak is szakirányúak.
Ha nem tudod, milyen infra kell egy SCChez nem is tudom miről beszélünk. Próbálj meg egy gagyi nettel rendelkező központba szervereket berakni meg VOIP-on keresztül shared screenel supportosokat alkalmazni. Mondjuk ezret. Utána rájössz, hogy miért fontos a világ élvonalába tartozó magyar internet.
Képzettség: amit te leírsz az a call center. Én knowledge centerről beszélek mert itthon azok vannak túlsúlyban.
Kultúrális kompatibilitás: Nem dolgoztál még akkor mulitkulti környezetben. Majd meséld el mi történik amikor a muszlim férfi kollégádnak próbál segíteni egy nő
EU: Ha el kell neked magyaráznom a jogszabály harmonizációt, a cross border data privacyt és a GDPR-t régen rossz.
Ár: A magyar még mindig olcsó és jó. Az ár még simán emelkedhet egy 100%-ot mire más országot keresnek.
Automatizálás: Igen, ezt csinálják a magyarok Tudom, ezé fizetnek

Apropó, a fülöp szigetekre 15 éve mondják, hogy na majd minden center oda megy, de valahogy mégis csak korlátozottan mennek oda....rossz infra, rossz környezet, insabilitás.
Indiából meg az egyik nagy multi most rúgott ki 50 000 embert és az egész SCC-t beszántotta. EU+USA+Mexikó vette át. Szar a szolgáltatás.

Amit leírtál abból látszik, hogy semmi rálátásod nincs az egészre, csak felolvastad az index "amagyarcsakszalagmunkásnakjó" szövegét. Szerencsére a külföldi top managerek nem olvassák az indexet.

 

[laiki]

Szerintem a gyenge forint leginkább a lakosságnak fáj, növeli a szakadékot a magyar és a ny.eu.i emberek vásárlóereje között.
Lehet ennek tapsolni, csak furcsa...

Ez így nem igaz. A vásárlóerőt pont nem úgy kell számolni, hogy átváltjuk a fizetést egy másik devizába. A vásárlóerőt a belföldi árakhoz kell viszonyítani. Amíg a forint gyengülés egyéb hatások miatt nem okoz érdemi infláció növekedést, addig nem hat érdemben negatívan a vásárlóerőre (ha úgy tetszik az életszínvonalra) sem. Csak az érzi meg közvetlenül, aki közvetlenül külföldi devizában költekezik (tehát külföldről vásárol, import termékeket vásárol, vagy külföldre megy nyaralni ebben a gyenge forinttal jellemezhető, valószínűleg átmeneti időszakban). De például a benzinár csökkenés annak is ellensúlyozó tényező lesz. Meg most az emberek nem mennek külföldre nyaralni és kevesebb árut is rendelnek külföldről (kivéve maszk)
Az inflációt kell nézni,hogy az elszáll-e. Ha nem, akkor a forint gyengülésnek több a pozitív hatása.

 

[laiki]

- Exportra építő cégek, ez Mo-n nagyon jelentős - DE: ezek az exportra termelő cégeknek a felhasznált alapanyagok / alkatrészek 80%-a külföldről jön (akkor is ha azt egy belföldi beszállítótól veszik, mivel a beszállító is külföldi anyagokból dolgozik). Legfeljebb a munkabér az ami HUF-ban van.

Rosszul tudod,. Az exportunknak nem 80, hanem 44% az import aránya. Ha belegondolsz már a személyi jellegű ráfordítások aránya is önmagában sokkal magasabb a költségeken belül, mint 20%.

 

[laiki]

A gond az hogy a bérklts. a teljes klts.nek csak az egyik eleme. Iparága válogatja hogy a teljes klts.en belül mennyi, viszont tény hogy a multi szempontjából csak az a lényeg hogy EUR-ban vagy USD-ban mennyi.

Alábecsülöd a személyi jellegű ráfordítások arányát, mint versenyképességet befolyásoló elemet. A nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 2019-ben kerekítve 370 ezer Ft volt havonta, azaz éves szinten a tavaly 19% munkáltatói teherrel együtt szúk 5,3 millió Ft. A foglalkoztatottak száma pedig szintén kerekítve 4,5 millió. Tehát a személyi jelegű ráfordítások tömege közel 24 ezer milliárd Ft. A GDP pedig folyó áron közel 47 ezer milliárd Ft volt. Tehát a GDP hozzávetőleg felét bérként és terheiként fizetik ki. De a személyi jelegű ráfodításokon kívül is van még devizaárfolyamtól független költségelem. Energia és egyéb rezsiköltségek, hazai alapanyagok (például mezőgazdasági termékek) , stb...

Az árfolyam leértékeléssel legfeljebb azt éred el hogy a leértékelés ütemének megfelelő látszat béremelést adhatsz a dolgozóknak. A szegény dolgozó természetesen nem jár jobban mert a magasabb fizetéséből nem fog tudni - @molnibalage példájánál maradva - több videójátékot venni mert a magasabb árfolyam beépül az importált termékek áraiba.

De ez csak a külföldről beszerzett árura igaz. A lakossági fogyasztás import hányada viszont nem meghatározó. A fogyasztás nagyobb részben szolgáltatásokra irányul, amik nem importáltak és emellett egy csomó hazai árura is az import áruk mellett.

Azt hiszem kevered a cash pénzmozgást a intercompany anyag beszerzés / készárú értékesítéssel.
Az intercompany cash mozgásoknak semmi köze az adóoptimalizáláshoz (ezek BS tranzakciók, semmi közük a P&L-hez..). A legtöbb cég már úgyis cash-pooling rendszert használ ami azt jelenti hogy a magyar leánycég reggel megkapja a napi működéséhez szükséges casht a tulaj cégtől, este pedig visszautalja amit nem költött el (meg az esetleges árbevételt is).
Adóoptimalizálni az intercompany (IC) árakkal lehet (értsd: a piaci árktól eltérő áron veszed az alapanyagot egy IC cégtől vagy az önköltség + mark-up klts.től eltérő áron adod el a terméket egy IC cégnek)

Jobb lenne, ha magyarul fogalmaznál, mert az angol rövidítéseket nem mindenki érti, de a többiek részére mellékelek szószedetet:
intercompany (IC) = cégcsoporton belüli
BS = mérleg
P&L = eredménykimutatás
cash-pooling = egy cégcsoport kvázi közös bankszámlája (egy bankszámla egyenlegéből táplálkoznak az egyes cégek számlái és egy számlára is gyűjtik fel a nap végén azok egyenlegeit).
mark-up = árrés

Szóval a cégcsoporton belüli tranzakcióknak elég sok köze van az adóoptimalizáláshoz (lásd transzeferár adóvonzatai, aminek több könyvtárnyi irodalma van). Erre bátorkodott SilvioD utalni, mégpedig helyesen. Te kevered a dolgokat,mert a cégcsoporton belüli tranzakciókhoz pont a cash poolnak van elég kevés köze. DE ami a devizaárfolyam szempontjából lényegesebb, hogy mind a cégcsoporton belüli értékesítésből több esik le forintban számolva a magyar csoporttagnak ha gyenge a forint, mind pedig a deviza cash pool egyenleg több forrást jelent számára ha forintra váltva, forint költségek kifizetésére tudja felhasználni.

Minden devizában mért munkabér drágulás a magyar munkaerő versenyképességét rontja a konkurens ázsiai országokhoz képest.

És a devizában mért munkabér csökkenés a magyar munkaerő versenyképességét javítja rontja. Márpedig a forint gyengülés pont ezt eredményezi és nem pedig munkabér növekedést devizában mérve.

A problémát a "középjövedelem csapdájának" hívják. A lényege "közepesen fejlett" helyzetből csak úgy lehetne átlépni a "fejlett" jövedelmű országok csoportjába ha a munkaerő hozzáadott értéke növekedne.

Kétségtelen hogy van egy ilyen elmélet, de ennek szinte semmi köze sincs a deviza árfolyamokhoz. Kicsit pontosítanék azért, az elmélet nem a hozzáadott értékre van kihegyezve (ami ugye leánykori angol röviditéses nevén maga a GDP), hanem a termelékenységre.

Egyébként ez egy elég necces elmélet. Ugyanis a termelékenység és az egy főre jutó GDP összefüggését önmagával magyarázza meg. A GDP legnagyobb részét épp a munkabér teszi ki. Nyugaton az elmélet szerint azért magasabb a bér, mert magasabb a termelékenység és egy ledolgozott munkaórával nagyobb a hozzáadott értéket érnek el. De a valóságban pont a magasabb bér miatt számít be többel ugyanaz a ledolgozott munkaóra a GDP-be. Tehát azért magasabb a bér, mert magasabb az egy főre jutó GDP és abból több bért lehet fizetni, miközben legnagyobb részben azért magasabb az egy főre jutó GDP, mert magasabb bérrel veszik figyelembe hozzáadott értékként az adott munkaórákat. Ez különösen a szolgáltató szektorra igaz, ami a nyugati országok kimutatott GDP-jének jellemzően 70-80%-át adja.
De elkanyarodtunk az alaptémától, tehát vissza a forint árfolyamához!

 

[Törölt tag 1586]

Apropó, a fülöp szigetekre 15 éve mondják, hogy na majd minden center oda megy, de valahogy mégis csak korlátozottan mennek oda....rossz infra, rossz környezet, insabilitás.
Indiából meg az egyik nagy multi most rúgott ki 50 000 embert és az egész SCC-t beszántotta. EU+USA+Mexikó vette át. Szar a szolgáltatás.

Amit leírtál abból látszik, hogy semmi rálátásod nincs az egészre, csak felolvastad az index "amagyarcsakszalagmunkásnakjó" szövegét. Szerencsére a külföldi top managerek nem olvassák az indexet.

Ezek szerint eltaláltam és te is valami szerencsétlen bölcsész lehetsz aki egész nap egy excel tábla egyik sorából írogat be számokat egy másik excel tábla másik sorába...
Sajnállak...
Soha nem fogad tudni mennyi rálátásom van a ezekre a dolgokra és ez így is van jól...

Szóval a cégcsoporton belüli tranzakcióknak elég sok köze van az adóoptimalizáláshoz (lásd transzeferár adóvonzatai, aminek több könyvtárnyi irodalma van). Erre bátorkodott SilvioD utalni, mégpedig helyesen. Te kevered a dolgokat,mert a cégcsoporton belüli tranzakciókhoz pont a cash poolnak van elég kevés köze. DE ami a devizaárfolyam szempontjából lényegesebb, hogy mind a cégcsoporton belüli értékesítésből több esik le forintban számolva a magyar csoporttagnak ha gyenge a forint, mind pedig a deviza cash pool egyenleg több forrást jelent számára ha forintra váltva, forint költségek kifizetésére tudja felhasználni.

Kár hogy nem megy az olvasás...Fuss neki mégegyszer
Én is pontosan azt írtam amit te vagyis hogy a cégcsoporton belüli cash mozgásoknak nincs köze az adóoptimalizáláshoz.

Azt azért majd írd le hogy miért is fontos hogy egy multi cég magyar leányvállalatának forintban számolva mennyi az értékesítése egy IC cégnek?
Pont senkit nem érdekel…
A cég amit kap cash ellátmányt semmi köze ahhoz hogy mennyi az értékesítése, pláne hogy mennyi forintban...
Az értékesítése egy szám lesz az IC követélések soron a BS-ben.
A magyar leány cég annyi casht fog kapni (forintot vagy devizát) - ha a treasury jól dolgozik - amennyi a napi kötelezettségei kifizetéséhez kell.

 

[blitzkrieg]

Ezek szerint eltaláltam és te is valami szerencsétlen bölcsész lehetsz aki egész nap egy excel tábla egyik sorából írogat be számokat egy másik excel tábla másik sorába...
Sajnállak...
Soha nem fogad tudni mennyi rálátásom van a ezekre a dolgokra és ez így is van jól...


Kár hogy nem megy az olvasás...Fuss neki mégegyszer
Én is pontosan azt írtam amit te vagyis hogy a cégcsoporton belüli cash mozgásoknak nincs köze az adóoptimalizáláshoz.

Azt azért majd írd le hogy miért is fontos hogy egy multi cég magyar leányvállalatának forintban számolva mennyi az értékesítése egy IC cégnek?
Pont senkit nem érdekel…
A cég amit kap cash ellátmányt semmi köze ahhoz hogy mennyi az értékesítése, pláne hogy mennyi forintban...
Az értékesítése egy szám lesz az IC követélések soron a BS-ben.
A magyar leány cég annyi casht fog kapni (forintot vagy devizát) - ha a treasury jól dolgozik - amennyi a napi kötelezettségei kifizetéséhez kell.

Épp most nézem a mi cégünk éves számait, autóipari multi.
A bevétel 100%-a euróban valósul meg.
A kiadásoknak a fele nyersanyag. Ez úgy 90%-ban euróban zajlik.
A kiadások másik fele (fizuk, rezsi, szállítmányozás, fogyóeszközök, stb.) ami nem euró.
Szóval én úgy látom, hogy az euró árfolyam növekedése csak pozitívan hat ennek a cégnek az életére.
Szerintem addig amíg egy országban a bérek növekedése jóval nagyobb ütemű, mint az állam valutájának a leértékelődése, addig a lakosság túlnyomó többségének is jó a valutaleértékelés.
Persze ha a bérnövekedés lassabb lesz, mint a leértékelődés, akkor már gáz van, hisz egyre kevesebbet fog érni fizu.

 

[Kurfürst]

A magyarországon lévő centerek 90% a absolute dedós (egy a stempli - egy a párna..) munkafolyamatokra van optimalizálva.
Abszolút az indiai és f.szigeteki munkaerővel konkurálnak.

Van egy pár IT helpdesk is, ők nagyon nem Indiával konkurrálnak, hanem magas szintű IT problémákat Is oldalának meg komoly cégeknek, akik nem feltétlenül a legolcsóbbat keresik.

Pontosabban de, mert onnan is vesznek fel ide, csak az Skype állásinterjún kiderül hogy az indiaiak jelentős része totálisan nem ért hozzá, csak gátlástalanul bevállalós. Van aki ott is jó, de a nagy része egyszeruen emberi szemét. Őket ide hozzák, nem a munkát viszik oda..

Odisha guy megvan?

 

[Veér Ispán]

Tökéletesen leírtad a 10 évvel ezelőtti állapotot. De a világ tovább haladt.
A 30 év alatti min érettségizett emberek nagyrésze valamennyire beszél angolul, a felsőfokú végzettségűek meg egész jól. Sem az indiaiak sem a filippínók anyanyelve nem az angol. Az indiaiak büszkék rá, hogy a világ legnagyobb angolul beszélő országa a 700 millió angolul tudóval csak azt nem teszik hozzá, hogy ezt csak ők értik
Nem igaz, hogy bölcsészeket toboroznak, rengeteg középfokú végzettségű van SCCkben, de felsőfokúak is szakirányúak.
Ha nem tudod, milyen infra kell egy SCChez nem is tudom miről beszélünk. Próbálj meg egy gagyi nettel rendelkező központba szervereket berakni meg VOIP-on keresztül shared screenel supportosokat alkalmazni. Mondjuk ezret. Utána rájössz, hogy miért fontos a világ élvonalába tartozó magyar internet.
Képzettség: amit te leírsz az a call center. Én knowledge centerről beszélek mert itthon azok vannak túlsúlyban.
Kultúrális kompatibilitás: Nem dolgoztál még akkor mulitkulti környezetben. Majd meséld el mi történik amikor a muszlim férfi kollégádnak próbál segíteni egy nő
EU: Ha el kell neked magyaráznom a jogszabály harmonizációt, a cross border data privacyt és a GDPR-t régen rossz.
Ár: A magyar még mindig olcsó és jó. Az ár még simán emelkedhet egy 100%-ot mire más országot keresnek.
Automatizálás: Igen, ezt csinálják a magyarok Tudom, ezé fizetnek

Apropó, a fülöp szigetekre 15 éve mondják, hogy na majd minden center oda megy, de valahogy mégis csak korlátozottan mennek oda....rossz infra, rossz környezet, insabilitás.
Indiából meg az egyik nagy multi most rúgott ki 50 000 embert és az egész SCC-t beszántotta. EU+USA+Mexikó vette át. Szar a szolgáltatás.

Amit leírtál abból látszik, hogy semmi rálátásod nincs az egészre, csak felolvastad az index "amagyarcsakszalagmunkásnakjó" szövegét. Szerencsére a külföldi top managerek nem olvassák az indexet.

Szoftver ipar: ismét egy olyan projektre kértek fel, hogy indiába kiszerveztek egy fejlesztést, és pár év alatt is csk egy nagy büdös lófaszt sikerült összehozni, úgyhogy kell a kármentő csapat tapasztalt emberekből, hogy hamar-gyrosan legyen valami, mert a határidőt már így is túllépték... Persze láttam már kifelé menő projektet is, de oda általában meghalni mennek a szoftver-projektek.

 

[Veér Ispán]

Egyébként ez egy elég necces elmélet. Ugyanis a termelékenység és az egy főre jutó GDP összefüggését önmagával magyarázza meg. A GDP legnagyobb részét épp a munkabér teszi ki. Nyugaton az elmélet szerint azért magasabb a bér, mert magasabb a termelékenység és egy ledolgozott munkaórával nagyobb a hozzáadott értéket érnek el. De a valóságban pont a magasabb bér miatt számít be többel ugyanaz a ledolgozott munkaóra a GDP-be. Tehát azért magasabb a bér, mert magasabb az egy főre jutó GDP és abból több bért lehet fizetni, miközben legnagyobb részben azért magasabb az egy főre jutó GDP, mert magasabb bérrel veszik figyelembe hozzáadott értékként az adott munkaórákat. Ez különösen a szolgáltató szektorra igaz, ami a nyugati országok kimutatott GDP-jének jellemzően 70-80%-át adja.

Ehhez kell az is, hogy a belső gazdaságban egy hajnyírást érő 30$-ért tudj a világpiacról termékeket venni, többet, mint amit otthon elő tudnál állítani ennyi pénzért. Indiánok kellenek akik üveggyöngyért adják a kincseiket.

 

[Törölt tag 008]

Ezek szerint eltaláltam és te is valami szerencsétlen bölcsész lehetsz ...

Sosem voltam humán beállítottságú.

... excel tábla ........

Az ellenség. RDBMS a cool.

Soha nem fogad tudni mennyi rálátásom van a ezekre a dolgokra és ez így is van jól.......

Tekintve, hogy Informatikai, gazdasági, pénzügyi és jogi alap dolgokkal nem vagy tisztába valószínűleg valamelyik CCben a telefont emelgeted, szóval "belűlről" látod

 

[laiki]

Azt azért majd írd le hogy miért is fontos hogy egy multi cég magyar leányvállalatának forintban számolva mennyi az értékesítése egy IC cégnek?
Pont senkit nem érdekel…

Lehet hogy téged nem érdekel, mert mintha a külföldi anyacég szemszögéből néznéd a kérdést. Magyar szempontból viszont ez lényeges és a pozitív. Jó a magyar gazdaságnak, mert a magyar GDP-be több forinttal számít bele a magyar leányvállalat teljesítménye. Jó a magyar költségvetésnek, mert a magyar leányvállalat magsabb árbevétele, magasabb eredménye, esetleg béremelései, jutalom fizetése után több a költségvetési bevétel. Jó a magyar leányvállalat dolgozóinak mert esélyesebben kapnak jutalmat és fizetés emelést, Jó a magyar leányvállalat magyar beszállítóinak, mert esetleg el tudnak érni némi áremelést. Stb... Igazából még a külföldi anyacég is örül neki, mert a magyar leányvállalat magasabb eredménye beszámít a külföldi cégcsoport konszolidált eredményébe
Legfeljebb csak téged nem érdekel.

A cég amit kap cash ellátmányt semmi köze ahhoz hogy mennyi az értékesítése, pláne hogy mennyi forintban....

Az értékesítést is befolyásolja forintban számolva az árfolyam. De a pénzeszköz állomány valóban nem az értékesítést befolyásolja - ilyet senki nem is állított - hanem a magyar cég likviditását. Azt viszont javítja, hiszen forint költségek mellett több a forintba átszámított pénzeszköze.

Az értékesítése egy szám lesz az IC követélések soron a BS-ben.

Az értékesítés nem a mérlegben, hanem az eredménykimutatásban jelenik meg. És azt fentebb kifejtettem, hogy hogy ez a "csak egy szám" Magyarországon azért sokakat érdekel és sokan örülnek neki, ha magasabb.

A magyar leány cég annyi casht fog kapni (forintot vagy devizát) - ha a treasury jól dolgozik - amennyi a napi kötelezettségei kifizetéséhez kell.

Ez még igaz is lehetne, ha korlátlan mennyiségű pénzeszköz állna rendelkezésre cégcsoporton belül. Viszont ha nem így van és a likviditás abban a pillanatban épp szűk keresztmetszet, akkor igenis számít, hogy forintban több a likvid pénzeszköz. Adott pillanatban ezen múlik magyar leánycég fizetőképessége.

Kár hogy nem megy az olvasás...Fuss neki mégegyszer
Én is pontosan azt írtam amit te vagyis hogy a cégcsoporton belüli cash mozgásoknak nincs köze az adóoptimalizáláshoz.

Javaslom hogy te olvasd újra, mert már másodszorra sem érted. SilvioD és én is azt írtuk, hogy elsősorban a transzferáron (a magyar leányvállalat bevételein) keresztül gyakorol pozitív hatást a magyar leányvállalatra a gyengébb forint. És azt írtuk, hogy a transzferárnak van elég sok köze az adóoptimalizációhoz. Ennek elég komoly szakirodalma van. Ha érdekel, olvass utána.
De mondjuk az adóoptimalizációnak az árfolyamhoz kevesebb köze van, úgyhogy ez mellékes kérdés.

 

[SilvioD]

.
Egyébként ez egy elég necces elmélet. Ugyanis a termelékenység és az egy főre jutó GDP összefüggését önmagával magyarázza meg. A GDP legnagyobb részét épp a munkabér teszi ki. Nyugaton az elmélet szerint azért magasabb a bér, mert magasabb a termelékenység és egy ledolgozott munkaórával nagyobb a hozzáadott értéket érnek el. De a valóságban pont a magasabb bér miatt számít be többel ugyanaz a ledolgozott munkaóra a GDP-be. Tehát azért magasabb a bér, mert magasabb az egy főre jutó GDP és abból több bért lehet fizetni, miközben legnagyobb részben azért magasabb az egy főre jutó GDP, mert magasabb bérrel veszik figyelembe hozzáadott értékként az adott munkaórákat. Ez különösen a szolgáltató szektorra igaz, ami a nyugati országok kimutatott GDP-jének jellemzően 70-80%-át adja.
De elkanyarodtunk az alaptémától, tehát vissza a forint árfolyamához!

Elkanyarodtunk pedig ez sztem fontosabb mint a forintárfolyam. Ez egy nagy közgazdasági mantra, amit az élet megcáfol. Van a termelékenységnek oktatási, technikai háttere, de az általad felvetett szempont, hogy a magas bér automatikusan papíron termelékenységet generál szintén fontos szempont.
És láss csodát mi történt nálunk az utóbbi években? Javult a termelékenység, pont amikor jelentős realbéremelkedés volt... Ejnye! Az "összszerelőütem" jobban teljesít.

 

[blitzkrieg]

Elkanyarodtunk pedig ez sztem fontosabb mint a forintárfolyam. Ez egy nagy közgazdasági mantra, amit az élet megcáfol. Van a termelékenységnek oktatási, technikai háttere, de az általad felvetett szempont, hogy a magas bér automatikusan papíron termelékenységet generál szintén fontos szempont.
És láss csodát mi történt nálunk az utóbbi években? Javult a termelékenység, pont amikor jelentős realbéremelkedés volt... Ejnye! Az "összszerelőütem" jobban teljesít.

Már hogyne javulna a termelékenység, ha nőnek a fizetések.
A német fodrász ha 10 euróért vágja le egy ember haját, máris háromszor termelékenyebb, mint a magyar, aki 3 euróért vágja. Ugyanaz a meló mégis ott 3-szor többet ér.
A német kőműves aki háromszor többet keres, mint a magyar, nem vakol ki egy nap háromszor több szobát.
Szóval igen, a szolgáltató szektor valójában szinte ugyanolyan termelékeny Magyarországon is, mint Németországban, csak azért tűnik jóval termelékenyebbnek ott, mert nagyok a fizetések.
Mivel a szolgáltatások nagy részét nem lehet vagy nagyon nehéz importálni, ezért hiába dolgozik versenyképesebben egy magyar fodrász, nem fogja megszerezni a német fodrász ügyfeleit, nem tudja letörni a német fodrász bérét.
Persze ahhoz, hogy a szolgáltatószektor jó fizetéseket adhasson, az kell, hogy az ipar és a mezőgazdaság ténylegesen is termelékenyebb legyen, mint más országokban.
Ugyanis az ő termékeik könnyen exportálhatók. Ha versenyképtelenek, akkor behozzák máshonnan ugyanazt a terméket és a saját gyártású senkinek sem fog kelleni.
Persze a német gyárak termelékenységét az is felfele fogja húzni, hogy a magyar leányvállalat nyerességét a német központ nyeli el.

 

[Negan]

Hát én nem vagyok közgazdász,de tegnap osztrák van még a jelenlegi árfolyamon is olcsóbban vettem a kavetejet jobb minőségben mint otthon adják.....

 

[Veér Ispán]

Persze a német gyárak termelékenységét az is felfele fogja húzni, hogy a magyar leányvállalat nyerességét a német központ nyeli el.

Szerkesztés: Mármint a németországi német gyárakét a magyarországi német gyárak termelésének oda elkönyvelése végső soron... ja Elsőre nem étettem, a hsz-t törölni nem tudom.

 

[molnibalage]

Sosem voltam humán beállítottságú.


Az ellenség. RDBMS a cool.


Tekintve, hogy Informatikai, gazdasági, pénzügyi és jogi alap dolgokkal nem vagy tisztába valószínűleg valamelyik CCben a telefont emelgeted, szóval "belűlről" látod

Személyeskedés helyett egy CV-t elég lenne bemutatni egymásnak. Ha meg féltitek identitásotokat, akkor mi a lényege ennek a személyeskedés cunaminak...?

 

[Törölt tag 1586]

Jó a magyar gazdaságnak, mert a magyar GDP-be több forinttal számít bele a magyar leányvállalat teljesítménye. Jó a magyar költségvetésnek, mert a magyar leányvállalat magsabb árbevétele, magasabb eredménye, esetleg béremelései, jutalom fizetése után több a költségvetési bevétel. Jó a magyar leányvállalat dolgozóinak mert esélyesebben kapnak jutalmat és fizetés emelést, Jó a magyar leányvállalat magyar beszállítóinak, mert esetleg el tudnak érni némi áremelést. Stb... Igazából még a külföldi anyacég is örül neki, mert a magyar leányvállalat magasabb eredménye beszámít a külföldi cégcsoport konszolidált eredményébe
Legfeljebb csak téged nem érdekel.

- magasabb árbevétel, magasabb eredmény: egy multi cégnél a magyar leányvállalat pontosan akkora eredményt fog csinálni amekkorát akarok és megengedek neki. Ez kb. független attól hogy mekkora a forintban mért árbevétele. Az hogy mennyi eredményt engedek meg az attól függ hogy hol szeretnék adót fizetni. A multi cégek a kedvező magyar adókulcsok ellenére is jellemzően NEM magyarországra csoportosítják a profitjukat. A magyar leányvállalatnak megengednek egy jellemzően 3% körüli árbevétel arányos nyereséget hogy az adóhatóság ne morogjon.
- Igazából még a külföldi anyacég is örül neki, mert a magyar leányvállalat magasabb eredménye beszámít a külföldi cégcsoport konszolidált eredményébe: ez csakis olyan magyar leányvállalatokra igaz akik jellemzően magyarországon értékesítenek. A magyar ipar gerincét adó autóipar termelésének 99%-át külföldön értékesítik (első körben valamilyen IC cégnek). Az Ő esetükben tökéletesen mindegy hogy a magyar leányvállalat forintban mennyi eredményt mutat ki mert az a konszolidált eredményt semmilyen mértékben nem befolyásolja. Vedd észre hogy egy leányvállalatnak aki 99%-ban cégcsoporton belül értékesíti a termékeit a profitja is IC profit lesz amit a konszolidáció során kiszűrnek.

Az értékesítés nem a mérlegben, hanem az eredménykimutatásban jelenik meg.

Az a fránya számvitel… Hogy is könyveljük az árbevételt?
Db: Vevő követelés (BS) / Cr: árbevétel (P&L)
…..
bocs, de azt hiszem abbahagyom veled ezt a diskurzust.

 

[boki]

A közel-kelet, Venezuela, Nigéria esetleg Brazília megy a levesbe. És az orosz költségvetés? Ha jól emlékszem (javítsatok) 50 dolláros olajárral volt belőve. Plusz iszonyúan megy fel náluk is a fertőzöttek száma. Most még nincs nagy baj, de exponenciális az esetszám növekedés...

42 USD/Rubel árral számolt az orosz költségvetés. A napokban hoztak haza 150 000 orosz turistát a világ számos országából. Tehát növekedni fog a fertőzöttek száma.

 

[blitzkrieg]

Hát én nem vagyok közgazdász,de tegnap osztrák van még a jelenlegi árfolyamon is olcsóbban vettem a kavetejet jobb minőségben mint otthon adják.....

Kávétej. Gratula! Hány fillérrel is fizettél kevesebbet?
Mond csak, tankoltál is Ausztriában? Vagy azt már inkább Magyarországon? Mennyivel is, 20%-al drágább ott a benzin?
Az áram meg a duplája.
A földgáz több, mint duplája.
https://www.globalpetrolprices.com/electricity_prices/
Mire költesz többet, kávétejre vagy rezsire?
Lakbérekre nem is keresek rá.
Akinek van kedve és ideje, az rákereshet, hogy pl. a magyar Auchanban és az osztrák Achanban mennyibe kerül ugyanaz a nem akciós termék.