A török elleni harcok I. (Nagy) Lajostól II. Józsefig (1342-1790)

[Negan]

Az 1683-ban Bécs ostromára induló oszmán hadat száz-százhúszezer fősre becsülték, amelybe persze beleszámították a csekély értékű moldvai, havasalföldi és tatár segédcsapatokat is. Ebből végül mintegy 80-90000 fő jutott el a császárváros alá.

És ez a létszámot a Mohácsi csata után több mint 150 évvel érte el a török hadsereg ,tehát szerintem nincs realitása, hogy a Mohácsi csatában a török sereg létszáma meghaladta 60-70.000 főt.

'683ban az Oszmán Birodalom már hanyatlik.A timáros szpáhik már alig pár százalékát adják a seregnek.1526ban viszont még a legnagyobb kontingenst adja a timáros katonaság.Ez alatt nem csak magát a birtokos szpáhit,hanem a nagyobb birtokok a birtokoson kivül további lovasok kiállitására is kötelezve voltak,a birtok jövedelmének arányában (ezek a dzsebelik,szpáhival azonos felszerelésű lovasok ).Ezeket ekkor még ténylegesen ki is állitják-sokszor még többet is az előirtnál.A timáros lovasság Szulejmán idején kb 170-180ezer fős lehetett összesen.De ennyit egyszerre soha nem mozgósitottak.1526ban olyan 70%os lehetett a mozgósitás,de azok egy részét is máshova küldték,nem voltak ott a csatában.Pontos adat nincs (janicsároké viszont megvan,főre pontosan ),de olyan 70-75 ezer fős létszámot adhattak csak a timáros csapatok.Ehez jött kb 7ezer janicsár,kb 8-10ezer udvari szpáhi,20ezer akindzsi,és kb ugyanennyi aszab (a magyar gyalogos lövészek megfelelői,de puska helyet ijjal felszerelve-lövész könnyűgyalogság ).Plusz mindenféle martalóc,vojnik,meg a fenetudjamár milyen névvel illetett balkáni segéderő 10-20 ezres létszámban.Plusz a tüzérség állománya.Összesen a harcos létszám megközelitőleg olyan 140ezer fő lehetett,a flotta harcos részével meghaladhatta a 150ezret is,bőséggel.A mindenféle ellátó,málhás,szekerész,szállitó(hajóst is beleértve) létszámmal valószinűleg tényleg elérte a Tomori mondta 300ezer fős összlétszámot a teljes sereg,szultáni testörtöl a trénbeli tevehajcsárig mindenkit számolva.

 

[Wilson]

'683ban az Oszmán Birodalom már hanyatlik.A timáros szpáhik már alig pár százalékát adják a seregnek.1526ban viszont még a legnagyobb kontingenst adja a timáros katonaság.Ez alatt nem csak magát a birtokos szpáhit,hanem a nagyobb birtokok a birtokoson kivül további lovasok kiállitására is kötelezve voltak,a birtok jövedelmének arányában (ezek a dzsebelik,szpáhival azonos felszerelésű lovasok ).Ezeket ekkor még ténylegesen ki is állitják-sokszor még többet is az előirtnál.A timáros lovasság Szulejmán idején kb 170-180ezer fős lehetett összesen.De ennyit egyszerre soha nem mozgósitottak.1526ban olyan 70%os lehetett a mozgósitás,de azok egy részét is máshova küldték,nem voltak ott a csatában.Pontos adat nincs (janicsároké viszont megvan,főre pontosan ),de olyan 70-75 ezer fős létszámot adhattak csak a timáros csapatok.Ehez jött kb 7ezer janicsár,kb 8-10ezer udvari szpáhi,20ezer akindzsi,és kb ugyanennyi aszab (a magyar gyalogos lövészek megfelelői,de puska helyet ijjal felszerelve-lövész könnyűgyalogság ).Plusz mindenféle martalóc,vojnik,meg a fenetudjamár milyen névvel illetett balkáni segéderő 10-20 ezres létszámban.Plusz a tüzérség állománya.Összesen a harcos létszám megközelitőleg olyan 140ezer fő lehetett,a flotta harcos részével meghaladhatta a 150ezret is,bőséggel.A mindenféle ellátó,málhás,szekerész,szállitó(hajóst is beleértve) létszámmal valószinűleg tényleg elérte a Tomori mondta 300ezer fős összlétszámot a teljes sereg,szultáni testörtöl a trénbeli tevehajcsárig mindenkit számolva.

Szerintem rosszul számolsz,hiába volt a török hadseregnek nagyon jól szervezett a hadtápja ekkora sereget nem tudott volna hosszabb ideig ellátni és még egy ekkora sereg egyébb problémáiról nem is beszélve, nem véletlen, hogy a téma vezető kutatói mind 60-70.000 létszámú török seregről beszélnek.Íme egy példa

„Még ha hazaárulóvá nyilvánítanak is” – Fodor Pál a mohácsi csatatérkutatás szenzációiról | Válasz Online

www.valaszonline.hu

 

[Törölt tag 4082]

Mert az élelmet oda kellett volna valahogy szállitani az ostromló sereghez.Miközben 20ezer akindzsi uralja az ostromlók hadtápvonalát.....
Kevésbé közismert,de 1537ben a Habsburg Ferdinánt egy kb 20ezer fős sereget indit utnak a Dráva völgyében,hogy bevegye Eszéket.A sereget a boszniai török tartományi csapatok az akindzsikkal csata nélkül szétverik.Elvágják az utánpótlástol,a sereg szétesik,és a jó része éhenhal.
Tudomásul kell venni,hogy a XVI.századra a Magyar Királyság egyszerűen nincs egy súlycsoportban már az Oszmán Birodalommal.Igazábol már Hunyadi is rendre veszit a birodalmi sereg ellen-pedig az akkor még fele akkora birodalom sincs,mint Mohács idelyére lett.

Szedjük részekre:
1. Az, hogy az MK akkor ne tudott volna ellátni egy ostromsereget egyszerűen nem igaz. Erre reagáltam, hogy kiéhezteti a várat.

2. Az MK és a TB viszonyával egyetértek, akkor egyetlen európai ország se volt vele egy súlycsoportban. Erre már Mátyás is rájött, és egy Habsburgok alatt egyesített régió erőforrásai védekezésre elegek lettek volna.
3. Mohácsi csata: sztem megnyerhettük volna, csak elbalfaszkodtuk. De utólag könnyű ikosnak lenni

 

[Negan]

Szerintem rosszul számolsz,hiába volt a török hadseregnek nagyon jól szervezett a hadtápja ekkora sereget nem tudott volna hosszabb ideig ellátni és még egy ekkora sereg egyébb problémáiról nem is beszélve, nem véletlen, hogy a téma vezető kutatói mind 60-70.000 létszámú török seregről beszélnek.Íme egy példa

„Még ha hazaárulóvá nyilvánítanak is” – Fodor Pál a mohácsi csatatérkutatás szenzációiról | Válasz Online

www.valaszonline.hu

Vita tárgya,hogy mekkora is volt az Oszmán sereg.Meg az is,hogy mit számoljanak bele a csatára alkalmas sereg létszámába.Van akik pl az akindzsiket és az aszabokat nem számolják bele a csatára alkalmas létszámba.
Ellátni viszont el tudtak egy ekkora sereget is.1566ban egy 60-80ezres sereg ostromolta Szigetvárat,egy másik 40-60 ezresre becsült sereg meg Gyulát.És párhuzamosan mindkettőt ellátták,és egyiket sem a Duna mellett.
Valószinűleg meghaladta a 100ezer fós csatalétszámot az oszmán sereg Mohácsott.Mire odaértek túl voltak több várostromon,kisebb csatáerozásokon.Voltak harci és menetveszteségeik.Azonkivűl az elfoglalt várakba örséget hagytak,biztositó csapatrészeket küldtek ki/hagytak hátra.Tehát a hadjárati induló létszám lehetett 150ezres is,de a mohácsi csatamezőn már nem ez a csatalétszám lehetett jelen.

Szedjük részekre:
1. Az, hogy az MK akkor ne tudott volna ellátni egy ostromsereget egyszerűen nem igaz. Erre reagáltam, hogy kiéhezteti a várat.

2. Az MK és a TB viszonyával egyetértek, akkor egyetlen európai ország se volt vele egy súlycsoportban. Erre már Mátyás is rájött, és egy Habsburgok alatt egyesített régió erőforrásai védekezésre elegek lettek volna.
3. Mohácsi csata: sztem megnyerhettük volna, csak elbalfaszkodtuk. De utólag könnyű ikosnak lenni

Az,hogy az ország képes megtermelni az ellátáshoz szükséges élelmiszert,nem jelenti azt,hogy az az élelmiszer el is jut az otromló sereg táborába.Boroszlónál Mátyás kiéheztette az őt ostromló,cirka 8x-os fölényben lévő lengyel sereget-miközben a Lengyel Királyság képes volt előállitani a lengyel sereg ellátmányát-de nem volt képes eljuttatni a lengyel sereg táborába.
Ha megnyerjük a mohácsi csatát,az csak időt nyert volna nékünk.Ha a szultán életbe marad,1-2 évet,ha meghal talán 10évet is.De az Oszmán Birodalom a lepantói csatavesztés után 1 évvel nagyobb hajóhadat tudot kiállitani,mint amekkorát egy évvel elötte elvesztettek....Olyan erőforrásaik voltak,hogy simán tudtak pótolni egy elvesztett sereget vagy flottát-mi viszont nem.

 

[Wilson]

Ha megnyerjük a mohácsi csatát,az csak időt nyert volna nékünk.Ha a szultán életbe marad,1-2 évet,ha meghal talán 10évet is.De az Oszmán Birodalom a lepantói csatavesztés után 1 évvel nagyobb hajóhadat tudot kiállitani,mint amekkorát egy évvel elötte elvesztettek....Olyan erőforrásaik voltak,hogy simán tudtak pótolni egy elvesztett sereget vagy flottát-mi viszont nem.

Igen egy esetleges mohácsi győzelemmel időt nyertünk volna , de ki tudja ebben az esetben hogyan alakultak volna a dolgok.A lepantói csatavesztés kapcsán abban igazad van, hogy a vereség után rövid idő alatt pótolták a hajóveszteségeiket, de a tapasztalt és harcedzett tengerészeket és a tisztikart nem sikerült pótolni ezért van az, hogy Lepantót követően hiába pótolták a hajókat, a török flotta hegemóniája végleg megtört.

 

[Negan]

Igen egy esetleges mohácsi győzelemmel időt nyertünk volna , de ki tudja ebben az esetben hogyan alakultak volna a dolgok.A lepantói csatavesztés kapcsán abban igazad van, hogy a vereség után rövid idő alatt pótolták a hajóveszteségeiket, de a tapasztalt és harcedzett tengerészeket és a tisztikart nem sikerült pótolni ezért van az, hogy Lepantót követően hiába pótolták a hajókat, a török flotta hegemóniája végleg megtört.

Nem tört meg.Ugyanis nem volt elötte se hegemóniája.A spanyolok elvesztették a Magrebi támaszpontjaikat Lepantó után,Velence elvesztette Ciprust-majd a harcok egyszerűen abbamaradtak.Keresztény Liga főerejét jelentő spanyolok az atlanti hadszinttérre tették át a súlypontjukat,az angolok és hollandokkal harcolva,az Oszmánok meg a Perzsa hadszintérre.Velence meg kiegyezett a szultánnal.Kelet Mediterrán tenger az Oszmánok területe lett,a nyugatit meg a magrebi kalózok oszmán támogatással továbbra is végigrabolták.

 

[Wilson]

Nem tört meg.Ugyanis nem volt elötte se hegemóniája.A spanyolok elvesztették a Magrebi támaszpontjaikat Lepantó után,Velence elvesztette Ciprust-majd a harcok egyszerűen abbamaradtak.Keresztény Liga főerejét jelentő spanyolok az atlanti hadszinttérre tették át a súlypontjukat,az angolok és hollandokkal harcolva,az Oszmánok meg a Perzsa hadszintérre.Velence meg kiegyezett a szultánnal.Kelet Mediterrán tenger az Oszmánok területe lett,a nyugatit meg a magrebi kalózok oszmán támogatással továbbra is végigrabolták.

Hát már, hogy a fenébe nem volt a török flottának hegemóniája,

"A lepantói csata előtt – a földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás dacára – a Mediterráneum vizeit döntően az oszmán flotta uralta, mely azután, hogy a szultánok a mai Algériára is kiterjesztették hatalmukat, a Gibraltártól a Levantéig mindenhol fenyegetést jelentett a keresztény államok számára. A török tengeri fölény a 16. században elvileg lehetőséget biztosított arra, hogy a hódítók a Földközi-tenger szigeteinek elfoglalása után akár Itáliában, vagy Spanyolországban is partra szállhassanak, ahogy az például 1480-ban, Otrantónál egyszer már meg is történt. Az oszmán támadás tehát nagyon is reális és komoly fenyegetés volt."

"Mivel az anyagi károkat a törökök könnyen kiheverték, a fényes győzelem ellenére csalódás lett úrrá Európán, ugyanakkor a túloldalon valami mégis pótolhatatlannak bizonyult: a legénység színe-virága, mely a Jón-tengerben lelte meg sírját, nem támadhatott fel, a helyükre érkező új hajósok pedig tapasztalatlanok és képzetlenek voltak, ráadásul tisztjeik is önbizalomhiánnyal küzdöttek. Néhány év után nyilvánvalóvá vált, hogy a földközi-tengeri török uralom mégis hanyatló szakaszába érkezett; a lepantói vereség következtében a birodalom flottája visszaszorult a Földközi-tenger keleti medencéjébe, ami az oszmán hódítási lehetőségeket jócskán lecsökkentette."

Forrás:Rubicon

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1571_oktober_7_a_lepantoi_csata/

 

[Pogány]

A nagy törökverő, Kinizsi Pál maradványainak pontos helyét a mai napig nem ismerjük. A méltatlan helyzet orvoslására kutatás indult abból a célból, hogy felleljék hamvait, és méltó körülmények között újratemessék a magyar történelem katonai hősét.
Forrás: https://kuruc.info/r/6/227248/

 

[Loki19]

Az közel sem ennyi volt.A csata úgy kezdődött,hogy szetkergették az akindzsiket akik a csata végére tudták magukat összeszedni...Ha másként lett volna akkor előbb avatkoztak volna harcba és nem nézik végig a minimum 3 magyar rohamot.

Pedig kb. jól írta. Báliékat kizárólag az udvari csapatok 500 fő körüli lovassága támadta, míg az ő létszámuk 5-10 ezer válogatott török végvári volt. Az eredmény innentől várható volt, bár egyes források szerint a lecsapó magyarok a készületlen török különítményt kettévágták, abban már egyetértés van, hogy ezután gyakorlatilag megsemmisítik a mieinket. Ezután már megint ellentmondanak a források: vagy csak a magyar tábort dúlják fel, vagy visszakanyarodva hátba támadják a magyar sereget, akár csatát eldöntő mértékbe beavatkozva.

 

[Loki19]

Meg 10.000 fehervarnal 10-15.000 gyornel 25.000 parasztsereg buda kozelebe 20.000 felkelo bacskaba. 500 fo nehezlovas perenyinek 500 fo nehezlovas a kiralynonek. + a nemesifelkelok akik hadbahivasa el lett mulasztva csak az erintett megyekol jelentek meg a csataba akik nagyreszere nem lett igeny tartva. Es eg kitudja mik. Igazabol meg a megyei banderiumok sem erkeztek be csak toredekbe...

Ezek nagyon eltúlzott számok. A cseh segéderő összesen 10-15 ezer fő lehetett. Erdély 10 körül, Frangepán pár száz főt alig tudott összeszedni. Parasztsereg sehol sem volt, az majd a menekültekből áll össze később, családdal együtt 5-10 ezer fővel. Nemesi felkelés meg lett hirdetve, ellenőrizték is a megjelenést. Bandériumok nagy többsége szintén ott volt, bár nem feltétlenül teljes létszámban.
Nagyon nehéz pontos számot írni, jobb szervezéssel 40 ezer "magyart" és 10-15 ezres segéderőt össze lehetett volna szedni egy csatára valahol a cseh-osztrák határközelben.

 

[imike]

Szerintem mindenkinek igaza van, de legfőképpen nekem. Véleményem szerint az 1526-os hadjárat kulcsa az volt, hogy Erdőd és Eszék őrsége harc nélkül elfutott és tárt kapukkal átadta a két várat a töröknek. Előtte Pétervárad két hétig, a kicsi Újlak pedig egy hétig kitartott és feltartotta a törököket.
Ahogy az elhangzott, a törökök a hadtáp miatt kénytelenek voltak a folyók mentén mozogni, miután Eszék a kezükbe pottyant, itt is építették meg a hadi hídjukat, amivel átkeltek a folyón, de Erdődöt is el kellett foglalniuk mert pont a Duna-Dráva kereszteződésénél fontos helyen volt.
Sajnos egyik várat sem egy Szondi védte, pedig a feladatuk az volt, hogy ha kell, akkor bizony akár az életük árán is védjék a várat és tartsák fel az országba nyomuló ellenséget.
Ha ezeknek az őrsége csak két hetet nyert volna a királynak, akkor megérkezett volna Szapolyai serege, a cseh zsoldosok, talán még Frangepán is és akkor most minden évben megünnepelnénk az 1526-os győzelmet.

 

[dudi]

Pedig kb. jól írta. Báliékat kizárólag az udvari csapatok 500 fő körüli lovassága támadta, míg az ő létszámuk 5-10 ezer válogatott török végvári volt. Az eredmény innentől várható volt, bár egyes források szerint a lecsapó magyarok a készületlen török különítményt kettévágták, abban már egyetértés van, hogy ezután gyakorlatilag megsemmisítik a mieinket. Ezután már megint ellentmondanak a források: vagy csak a magyar tábort dúlják fel, vagy visszakanyarodva hátba támadják a magyar sereget, akár csatát eldöntő mértékbe beavatkozva.

A magyar gyalogságot csak az ágyúkkal sikerült megtörni sötétedéskor.Ha teszem azt csak 6000 könnyűlovas maradt(ami kicsit keves,500 lovas és a tábor népe nem öl mg 4000-et)és ez hátbatámadta a mi gyalogságunkat akkor nem kellettek volna az ágyúk.

 

[Loki19]

Szerintem mindenkinek igaza van, de legfőképpen nekem. Véleményem szerint az 1526-os hadjárat kulcsa az volt, hogy Erdőd és Eszék őrsége harc nélkül elfutott és tárt kapukkal átadta a két várat a töröknek. Előtte Pétervárad két hétig, a kicsi Újlak pedig egy hétig kitartott és feltartotta a törököket.
Ahogy az elhangzott, a törökök a hadtáp miatt kénytelenek voltak a folyók mentén mozogni, miután Eszék a kezükbe pottyant, itt is építették meg a hadi hídjukat, amivel átkeltek a folyón, de Erdődöt is el kellett foglalniuk mert pont a Duna-Dráva kereszteződésénél fontos helyen volt.
Sajnos egyik várat sem egy Szondi védte, pedig a feladatuk az volt, hogy ha kell, akkor bizony akár az életük árán is védjék a várat és tartsák fel az országba nyomuló ellenséget.
Ha ezeknek az őrsége csak két hetet nyert volna a királynak, akkor megérkezett volna Szapolyai serege, a cseh zsoldosok, talán még Frangepán is és akkor most minden évben megünnepelnénk az 1526-os győzelmet.

Szondinak nem volt ilyen feladata, a várat sem kellett volna védenie, csak elkésett a kiürítéssel. Ellenben ha Lippát nem üríti ki Aldana, akkor talán Szolnok ostroma sem zajlik le, ha meg mindkettőt rendesen védik, akkor most nem lenne egy kiváló regényünk Egri csillagok címmel
Nem ismerjük Erdőd és Eszék állapotát, ahogy az - egyébként magánvárak - védőinek feladatát sem, így nehéz lenne kijelenteni, hogy 2x1 hét védekezés elvárható lett volna.

 

[Loki19]

A magyar gyalogságot csak az ágyúkkal sikerült megtörni sötétedéskor.Ha teszem azt csak 6000 könnyűlovas maradt(ami kicsit keves,500 lovas és a tábor népe nem öl mg 4000-et)és ez hátbatámadta a mi gyalogságunkat akkor nem kellettek volna az ágyúk.

Ahogy mondtam egyes források szerint hátba támadta. Ha így is volt nem tudjuk mekkora része. A tábort kifosztó, zsákmánnyal, foglyokkal megrakott eleve fosztogatásra "szakosodott" akidzsik jó része vsz nem volt bevethető egy hátbatámadásra akkor sem, ha egyáltalán megtörtént, egy részük meg a menekülő lovasságunkat üldözte, ők szintén kiestek.
A lövegekkel szétlőtt keresztény gyalogság egyébként egy teória ami egy rajzfilmen jól néz ki, de forrás nincs rá. Nem tudjuk sem a gyalogság pontos elhely4ezkedését, sem a csatában játszott pontos szerepét sem, ahogy azt sem mi lett velük a kudarcos lovasrohamok után. Többségük odaveszett, de hogy a törökök előtt, vagy az eredeti állásaiknál, rendezetten védekezve, vagy menekülve, levágva vagy lelőve, mind mind kérdőjeles.

 

[dudi]

Ahogy mondtam egyes források szerint hátba támadta. Ha így is volt nem tudjuk mekkora része. A tábort kifosztó, zsákmánnyal, foglyokkal megrakott eleve fosztogatásra "szakosodott" akidzsik jó része vsz nem volt bevethető egy hátbatámadásra akkor sem, ha egyáltalán megtörtént, egy részük meg a menekülő lovasságunkat üldözte, ők szintén kiestek.
A lövegekkel szétlőtt keresztény gyalogság egyébként egy teória ami egy rajzfilmen jól néz ki, de forrás nincs rá. Nem tudjuk sem a gyalogság pontos elhely4ezkedését, sem a csatában játszott pontos szerepét sem, ahogy azt sem mi lett velük a kudarcos lovasrohamok után. Többségük odaveszett, de hogy a törökök előtt, vagy az eredeti állásaiknál, rendezetten védekezve, vagy menekülve, levágva vagy lelőve, mind mind kérdőjeles.

Igen valóban sok a kérdőjel.Most van egy kutatás ami sokmindent tisztázhat.

 

[Wilson]

Dobót megtaláltuk, Mátyást keressük, Petőfiről alighanem lemondhatunk

Dudás Eszter igazságügyi antropológus szerint nehéz, de nem lehetetlen feladat történelmi nagyjaink azonosítása.

index.hu

 

[aquarell]

Szondinak nem volt ilyen feladata, a várat sem kellett volna védenie, csak elkésett a kiürítéssel. Ellenben ha Lippát nem üríti ki Aldana, akkor talán Szolnok ostroma sem zajlik le, ha meg mindkettőt rendesen védik, akkor most nem lenne egy kiváló regényünk Egri csillagok címmel
Nem ismerjük Erdőd és Eszék állapotát, ahogy az - egyébként magánvárak - védőinek feladatát sem, így nehéz lenne kijelenteni, hogy 2x1 hét védekezés elvárható lett volna.

Kár lenne, ha nem lenne Egri Csillagok!
Alig 10 evesen olvastam elöször, aztàn ugy 50 évesen másodszor, aztán pár évvel ezelőtt 70+évesen megegyszer, elvezettle, harmadszor. Lehet, hogy megint előveszem....

 

[Szittya]

a nemesi felkelés nem lett meghirdetve nem is lehetett meghirdetni az az évi törvény alapján. vagyhát a nemesi felkelés nem az hogy legalább 50 lovast kelljen kiállitania valakinek...hanem pont alatta... https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=52600027.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei?pagenum=8
ehelyett a kis közép nemesség a megyénkénti 400 baderista zsebét tömte.

 

[Szittya]

50 lovas már zászlós úr (kisbandérium) annyi hogy önálló bandériumot nem allkothattak hanem a királyiba kellett beálni. vagy valamelyik egyyházihoz csapták őket... pont a tömeget adó kis és középnemesi réteg esett ki... és ha mint mátyás idejébe a királynak fizettek volna még oke mert a király zsoldost tud a pénzen fogadni de a megyei bandérium ezt nem tette meg nem is nagyon tehette volna...

 

[Loki19]

50 lovas már zászlós úr (kisbandérium) annyi hogy önálló bandériumot nem allkothattak hanem a királyiba kellett beálni. vagy valamelyik egyyházihoz csapták őket... pont a tömeget adó kis és középnemesi réteg esett ki... és ha mint mátyás idejébe a királynak fizettek volna még oke mert a király zsoldost tud a pénzen fogadni de a megyei bandérium ezt nem tette meg nem is nagyon tehette volna...

Egyszer már megpróbáltuk - többen is - elmagyarázni neked a magyar hadszervezet alapjait, de láthatóan azóta sem sikerült megérteni De ismétlés a tudás atyja:

Nagyon röviden a magyar haderőről harcérték és mozgósítás sorrendjében (1526):
1. királyi bandérium és főtiszti bandériumok - erdélyi vajda, székely ispán, temesi és horvát bán: gyakorlatilag állandó
2. főpapi és egyházi bandériumok: fokozatosan szintén állandóvá vált
3.-4. főúri/zászlósúri "zsoldos" bandériumok
megyei "zsoldos" bandériumok
Mindkettő bárhol, bármikor mozgósítható-bevethető.
(4b. nem bandériumállító egyháziak zsoldos csapatai)
5. megyei bandériumok: ez a nemesi felkelés, honvédelmi célra, ha a fentiek nem elegendőek az ellenség megállítására, csak királyi zászló alá, családonként egy felnőtt nemes,
6. Jobbágyok mozgósítása, minden 20-10-5-fejenként
+
Végvári zsoldos katonaság, naszádosok, kiváltságolt népek -székelyek, szászok, oláhok, kunok, jászok- meghatározott mozgósítható ereje, délvidéki katonaparasztok, városok zsoldoskontingensei.