Admiral Kuznyecov / Kuznetsov / Project 11435 (Szovjetunió)

Nem tudom nagyon minek nekik hordozó. 1 hordozó nem hordozó. Ahhoz hogy forda meglegyen kéne vagy 3. Aztán mire 3 hordozó mikor a világ nagy része orosz szárazföld? Van egy két tengeri kijárat de azért ez nem az Usa vagy Britannia amit körben tenger vesz körül. Egy horribilis árú és fenntartású xar az egész. Kéne mellé körítés is, hol vannak az új rombolók? Sehol. Aztán Oroszország közelkörzetében (mondjuk 2000 km) mit nem lehet megoldani rakétákkal , robot repcsikkel? Akár kisebb korvettekről, fregattokról indítva? Ja legyen valami expedíciós holmi de egy db hol áll készen bármikor bárhova? Na meg a repülőgépek is hol vannak róla? Xar Migek, meg nyűgös Szuhojok de hol a jövő? Tényleg nem volna járható út rendelni egy civil hajótestet Kínából vagy Dél Koreából, felpakolni rá pár repülőt mondjuk egy tucatot és kész? Ki ellen nem volna elég megfelelő kísérő egységekkel? Az amcsi hordozókon kívül az összes többi nem való másra csak kisegítő feladatra a jenki hordozók mellé. Na meg másod , harmad vonalbeli országok ellen. Még Líbiával is mit le szerencsétlenkedett a slepp. Inkább tenném azt a pénzt a kisebb de ütőképesebb egységekbe, tengeralattjárókba, rakétákba, robot repülőkbe, kutatás fejlesztésbse, mint megtervezni, aztán 30 év alatt legyártani valami egy db-os xart ami 70% -ban a kikötőben áll. Meg 5 évente egyszer meg 3000km -nél hosszabb útra. Oroszország szárazföldi hatalom, övé Ázsia és Európa közel fele, szerintem szárazföldön és nagy távolságban kell hogy erősítsen nem dísz ladikokban.
 
Aztán hol állnának neki? Évtizedek óta az a problémájuk, hogy nincs megfelelő szárazdokk a feladatra.
Van egy 220 és egy 300 méteres szárazdokkjuk (mindkettő foglalt jelenleg), meg volt a 330 méteres PD-50.
A Kuznyecov és a Varjag is a ma is Ukrajna területén lévő Fekete Tengeri Hajógyár 400 méteres szárazdokkjában épült.

Emlékeztetőleg: a Kuznyecov 305 méter hosszú.

A meglévő szárazdokkokban maximum a Kijev-osztályhoz / INS Vikramaditya-hoz hasonló kisebb egység megépítésében gondolkodhatnak.

Két fedett szárazdokkal 302,5x44,5m rendelkezik jelenleg a Szevmash hajógyár. Ezek nem alkalmasak repülőgép-hordozók építésre.Tervben volt 2006-ban egy teljesen új szárazdokk építése(fedett) 420x100m, de nem rendelkezem információval, hogy belekezdtek volna, mivel a költségek 700-990 millió USD között voltak. Viszont van nekik egy nagyméretü úszó-bazén, ahol a Vikramadatiya is készült.(Jelenleg a Nachimov Admirális van ott) De zord téli időkben nem nagyon haladna a munka.
Ezenkívül van egy 360x 60m szárazdokk a kercsi "Záliv" hajógyárban.
Az új orosz hordozó építése a Szevmashban és az orosz Távol-keleten épülő új hajógyár a "Superverf" -ben merült fel.
A szentpétervári Északi Hajógyárban épül egy új szárazdokk, ami elkészülése után megkezdődhetnek a nagyobb hajóosztályok -rombolók, helikopteres hordozók építése -25000 t-ig(vízkiszorítás)

Szóval a hajóépítésbe is rengeteg pénzt kellene invesztálni.
 
Szóval a hajóépítésbe is rengeteg pénzt kellene invesztálni.
Ez az orosz védelmi szektor szélmalom harca, 20 év tetszhalott állapot után mindenbe önteni kellene a pénzt. Szerinted a 20-as évek közepe, második fele környékén mennyire esélyes, hogy több pénzt kap a flotta? Arra gondolok, hogy nem csak a meglévő forrásokat irányítják át a nuki tengó építésektől. Addigra a légierő talán nagyjából kifut, a hadsereg átfegyverzése is talán jó tempóban fog futni.
 
Ez az orosz védelmi szektor szélmalom harca, 20 év tetszhalott állapot után mindenbe önteni kellene a pénzt. Szerinted a 20-as évek közepe, második fele környékén mennyire esélyes, hogy több pénzt kap a flotta? Arra gondolok, hogy nem csak a meglévő forrásokat irányítják át a nuki tengó építésektől. Addigra a légierő talán nagyjából kifut, a hadsereg átfegyverzése is talán jó tempóban fog futni.

Ez mindig politikia akarat és lehetőségek kérdése.
 
Rossz szempontból nézitek a dolgot. Ez a zászlóshajójuk. A flottájuk éke. Nem hagyhatják veszni. Az hatalmas pofára esés lenne. Nem engedhetik meg presztízs okokból.
 
Ez a kuznyecov egy hulladék ! Egy fillért nem költenék rá Vannak ennél sokkal fontosabb dolgok is :hadonaszos:
Az egész anyahajós bizniszt örökre elfelejteni. Oroszországnak minden érdeke a határain belül van. Inkább a szárazföldi összeköttetést kellene megoldani Indiával.
 
Rossz szempontból nézitek a dolgot. Ez a zászlóshajójuk. A flottájuk éke. Nem hagyhatják veszni. Az hatalmas pofára esés lenne. Nem engedhetik meg presztízs okokból.

A flotta "éke" (ékszere?) annyira ütőképes, amennyire a rajta lévő repülőgépek.
Azok meg jobbára maroknyi 1980-as, 90-es éveket képviselő Szu-27K (Szu-33), és a korlátozottan modernek tekinthető MiG-29K gépekből áll.

Ez nem csak az oroszoknál van így, a britek QE2 osztálya vagy a franciák CdG-je ugyanez pepitában, ahogy a kínai Liaoning is korlátozottan ütőképes egység (mondjuk az eleve inkább tapasztalatszerzésre való)...

Falloszméregetésre, politikai céleszköznek még csak-csak elmegy, de mint katonai eszköz...
 
Két fedett szárazdokkal 302,5x44,5m rendelkezik jelenleg a Szevmash hajógyár. Ezek nem alkalmasak repülőgép-hordozók építésre.Tervben volt 2006-ban egy teljesen új szárazdokk építése(fedett) 420x100m, de nem rendelkezem információval, hogy belekezdtek volna, mivel a költségek 700-990 millió USD között voltak. Viszont van nekik egy nagyméretü úszó-bazén, ahol a Vikramadatiya is készült.(Jelenleg a Nachimov Admirális van ott) De zord téli időkben nem nagyon haladna a munka.
Ezenkívül van egy 360x 60m szárazdokk a kercsi "Záliv" hajógyárban.
Az új orosz hordozó építése a Szevmashban és az orosz Távol-keleten épülő új hajógyár a "Superverf" -ben merült fel.
A szentpétervári Északi Hajógyárban épül egy új szárazdokk, ami elkészülése után megkezdődhetnek a nagyobb hajóosztályok -rombolók, helikopteres hordozók építése -25000 t-ig(vízkiszorítás)

Szóval a hajóépítésbe is rengeteg pénzt kellene invesztálni.

Haha, Kercsbe vigyék :D
 
Aztán hol állnának neki? Évtizedek óta az a problémájuk, hogy nincs megfelelő szárazdokk a feladatra.
Van egy 220 és egy 300 méteres szárazdokkjuk (mindkettő foglalt jelenleg), meg volt a 330 méteres PD-50.
A Kuznyecov és a Varjag is a ma is Ukrajna területén lévő Fekete Tengeri Hajógyár 400 méteres szárazdokkjában épült.

Emlékeztetőleg: a Kuznyecov 305 méter hosszú.

A meglévő szárazdokkokban maximum a Kijev-osztályhoz / INS Vikramaditya-hoz hasonló kisebb egység megépítésében gondolkodhatnak.
Nem volt az 400m. A hajót két darabban kellett megépíteni. Ma tényleg 400 méteres.
 
Egy kis off a Kuznyecov témájához
Ha jól tudom tengerész körökben az a babona járja, hogy ha átnevezed a hajót akkor az balszerencsét fog okozni. Nos úgy tűnik szegény Kuznyecov esetében ez hatványozottan is igaz lehet, mivel a tervezőasztalról 1982-ben még Riga néven került le de pár hónappal később Nyikolajevben már magának Leonyid Iljics Brezsnyevnek a nevét festették fel az orrára poszthumusz kitüntetésül. 1989-ben aztán Tbiliszi néven kezdte meg a tengeri tesztjeit, ám végül egy évvel később a sarló-kalapácsos szovjet tengerész lobogót már az Admiral Kuznyecov kapta meg.
 
DrE82SNWkAIFQI-.jpg

DrE82SMWkAAYmF_.jpg

DrE82SNWsAAXetg.jpg
 
Admiral Kuznyecov a 35. Hajójavító üzemnél(oda vontatták a PD-50 süllyedése után). 3 kép a 10-ből.A ledőlt daru még mindig a fedélzeten.

Leszedni róla, szépen kijavítani a hibákat,lefesteni aztán mehet múzeumhajónak. Mert ha így haladnak vele akkor jobban megérné egy új,atommeghajtású hordozót építeni helyette. Tudom ez lassan olyan becsípődés lesz nálam, mint Roninak a TGP és a sisakdisplay egy jó ideje. Ennyi balszerencse és elcseszés után én már nem várnék csodákat a Kuznyecovval kapcsolatban. Érdemei elismerése mellett mehetne nyugdíjba.Mert így csak egy egyre nagyobb pénznyelő, amire ha szükség van, akkor általában meghibásodik.
 
Egy kis off a Kuznyecov témájához
Ha jól tudom tengerész körökben az a babona járja, hogy ha átnevezed a hajót akkor az balszerencsét fog okozni. Nos úgy tűnik szegény Kuznyecov esetében ez hatványozottan is igaz lehet, mivel a tervezőasztalról 1982-ben még Riga néven került le de pár hónappal később Nyikolajevben már magának Leonyid Iljics Brezsnyevnek a nevét festették fel az orrára poszthumusz kitüntetésül. 1989-ben aztán Tbiliszi néven kezdte meg a tengeri tesztjeit, ám végül egy évvel később a sarló-kalapácsos szovjet tengerész lobogót már az Admiral Kuznyecov kapta meg.

Ott a pont. Sejtettem, hogy valami van a háttérben. Én arra gyanakodtam,hogy a pezsgő nem tört szét rajta.
 
  • Tetszik
Reactions: Mark1993
Leszedni róla, szépen kijavítani a hibákat,lefesteni aztán mehet múzeumhajónak. Mert ha így haladnak vele akkor jobban megérné egy új,atommeghajtású hordozót építeni helyette. Tudom ez lassan olyan becsípődés lesz nálam, mint Roninak a TGP és a sisakdisplay egy jó ideje. Ennyi balszerencse és elcseszés után én már nem várnék csodákat a Kuznyecovval kapcsolatban. Érdemei elismerése mellett mehetne nyugdíjba.Mert így csak egy egyre nagyobb pénznyelő, amire ha szükség van, akkor általában meghibásodik.

Sajnos nem kivitelezhető jelen helyzetben új orosz hordozó építése.
 
Sajnos nem kivitelezhető jelen helyzetben új orosz hordozó építése.

Az pár hónapja átadott hatalmas civil dokkban sem?! Nem mondom,hogy építsenek Stormot, nem véletlenül kaszálta el Putyin elnök anyagi okokból, de egy kisebb hordozó talán beleférne. A nukleáris meghajtás pedig azért becsípődés nálam, mert gyártják az új generációs reaktorokkal a jégtörőiket,így lenne hozzá tapasztalat,mire elkészülne az új hajó. Amit ne nevezzenek át lehetőleg egyszer sem! Továbbá a nukleáris meghajtás azért becsípődésem mert sokkal nagyobb autonómiát ad egy hordozónak, mintha állandóan,még a saját maga részére is fel kéne vegyen egy ellátóhajóról üzemanyagot. Ha nukleáris meghajtás lenne, akkor csak a fedélzeti repülőeszközök és kiszolgáló járművek részére kellene folyton üzemanyagot átadni, ami lerövidítené a tankolási időt,esetleg csökkentené az ellátóhajók létszámát is. Komoly előnyökkel járna.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat and fip7
Az pár hónapja átadott hatalmas civil dokkban sem?! Nem mondom,hogy építsenek Stormot, nem véletlenül kaszálta el Putyin elnök anyagi okokból, de egy kisebb hordozó talán beleférne. A nukleáris meghajtás pedig azért becsípődés nálam, mert gyártják az új generációs reaktorokkal a jégtörőiket,így lenne hozzá tapasztalat,mire elkészülne az új hajó. Amit ne nevezzenek át lehetőleg egyszer sem! Továbbá a nukleáris meghajtás azért becsípődésem mert sokkal nagyobb autonómiát ad egy hordozónak, mintha állandóan,még a saját maga részére is fel kéne vegyen egy ellátóhajóról üzemanyagot. Ha nukleáris meghajtás lenne, akkor csak a fedélzeti repülőeszközök és kiszolgáló járművek részére kellene folyton üzemanyagot átadni, ami lerövidítené a tankolási időt,esetleg csökkentené az ellátóhajók létszámát is. Komoly előnyökkel járna.

Igen a Zvezda hajógyárnál épülő új hajógyár-Superverf alkalmas lesz majd repülőgép-hordozók építésére, ha 2021 körül elkészül a hatalmas szárazdokk. Már többször említettem, hogy ez és a Sevmash jöhet majd szóba.2030 körül van tervben az új hordozó építése.
Amiről te írsz egy max 40 000t elbíró úszódokk(amit átadtak), amiben nem szoktak hajót építeni csak javítani és karbantartani meg szállítani. Meg a háttéripart is meg kell teremteni. A SZU-ban az Uljanovszk építésében(fejlesztésében) több ezer cég vett részt az egész SZU területéről. Az orosz hajógyártás rendbetételére 1500 milliárd Rubelre lenne szükség.De honnan? Az oroszok már soha sem fognak tudni olyan tempóban hajókat gyártani mint a SZU. Évi 1 tengó és 1. osztályú hajó átadva(minimum).
 
Az oroszok tulajdonképpen jól jártak ezzel a balesettel - mivel komolyabb arcvesztés nélkül ("túl sokba kerülne a javítás") megszabadulhatnak ettől a szartól és értelmesebb dolgokra költhetik a pénzt. Inkább vegyenek belőle egy pár tucat új vadászbombázót/bombázót, sokkal többet érnek vele. Nekik a flotta partsávban való tevékenységre bőven elegendő. Az egészben a máshol is jellemző haderőnemek közti forrásközti harcot látom.
Ahogy mostanság keverik a lapokat, lassan a fél Közel-kelet megint a haverjuk lesz, ami egyet jelent szárazföldi bázisokkal - tökfelesleges pont nekik egy úszó reptér, mikor a földfelszín arányaiban legnagyobb részéhez hozzáférnek leszállópálya gyanánt így vagy úgy.