Nekem ez a történet így nem kerek.
Nem lehet, hogy ez mégis inkább esetleg egy természetes jelenség, amit az oroszok csak kihasználnak, hogy ha kb. ebben az időszakban amúgy is terveztek rakétatesztet, akkor ezzel közel egyidőben hajtsák végre? Így a frászt hozzák a jenkikre, ami lélektanilag növeli az elrettentést.
Az, hogy csak északon látható, inkább természetes jelenségre utal.
Ez például természetes jelenség Izlandon:
Ez egy orosz ICBM teszt idején készült felvétel, de mint látható, másodpercekig tartott:
Vagy ha mesterséges és közvetlenül a rakétatesztek okozzák - nem pedig csak kihasználnak egy jelenséget - akkor nem az a legkézenfekvőbb, hogy egyszerűen a rakétából kiáramló égéstermékek okozzák a jelenséget, mint a legnagyobb tömegű és energiájú, potenciálisan gerjesztésre alkalmas anyag, ami egy ilyen teszt során a felső légkörbe kerülhet? Az égéstermékek nagy nyomással, nagy sebességgel áramlanak ki és terjednek szét.
Például az égéstermékeket megvilágítja a nap, mert miközben a földön még sötét van, aközben abban a magasságban, azon a helyen, abban a pillanatban már látóhatár fölé került égéstermékeket megvilágítja a napfény és ilyen optikai jelenséget okoz. Az oroszok meg ezt megfigyelték és rájátszanak az indítások megtervezésénél, hogy összejöjjenek a körülmények a jelenség kialakulásához. Majd kajánul vigyorognak azon, hogy a jenkik valami álcázó csodatechnikát sejtenek mögötte.
Esetleg a jenkik is tudják, hogy természetes, vagy simán a rakéta fizikájából eredő jelenség, de terjesztik a konteót, hogy nagyobbnak mutathassák be az orosz fenyegetést.
Ha mégis mesterséges és álcázásra való orosz technikáról van szó, akkor felmerült bennem néhány kérdés:
1. Nem teljesen világos, hogy a tesztelésnél az indítást és a rakéta aktív szakaszát, vagy pedig a tesztmezőre való megérkezést, a légkörbe való belépéssel járó fényjelenségeket (a robbanófej optikai képét) álcáznák így az oroszok. Az egyik fényképp az előbbire, míg az egyik leírás az utóbbira utal. A két dolog viszont egymástól nagy távolságra történik és időben is elválik egymástól, a jelenség időtartamáéval összemérhető mértékben.
2. Ha a légköri belépés elfedésére való, akkor értelemszerűen éles helyzetben, Amerika, Kanada, vagy a hozzájuk közel eső északi területek fölött ezt jóval nehezebb lenne előállítani.
3. Ha az oroszok tömeges indítást szeretnének így álcázni, akkor egyidejűleg le kellene fedniük gyakorlatilag teljes Oroszországot. Vagy legalábbis annak legnagyobb részét. Egy-egy, vagy kevés rakétaindítás pedig csak tesztelésre jó. Éles csapásmérésnél a tömeges kitárazásnak van értelme. Persze csak a tesztelést lehet így részlegesen álcázni. De abból milyen előnyük lesz az éles alkalmazásnál, hogy korábban a tesztelések egy részét álcázták?
4. Még a tesztelésnél is az ilyen típusú álcázásnak kevés a jelentősége, hiszen ha csak a tesztmezőt figyelik radarral az amcsik, akkor is vissza tudják számolni a röppályát, annak minden lényeges jellemzőjével. Nem is beszélve a tesztelésekről készített nyilvános videókról, amelyeken meg a rakétatest, a gyorsulás, a hajtómű optikailag mérhető paraméterei látszanak. Mi lehet az a nagy titok, amihez tesztek egy részénél a röppálya egy szakaszának pusztán optikai elfedése elegendő?
5. Ha rakétával juttatnak fel anyagot, akkor az első (álcázó) rakéta hajtóművét észlelik a rakétaindítás érzékelő műholdak, illetve a tesztmezőnél látja a radar.
6. A "fénykupola"észlelésére ugyanúgy be lehet riasztani, mint a rakétaindításra. Amikor pedig a radarok befogják a közeledő célokat, akkor indítható a válaszcsapás és az elhárító rakéták. Egyébként sem valószínű, hogy bárki válaszcsapást, vagy elhárító rakétát indítana pusztán a rakétaindítás érzékelő műholdak adatai alapján, amíg nincs radaros megerősítése.
7. Ha arra megy ki a játék, hogy az infra vezérlésű elhárító rakéták dolgát nehezítsék meg, akkor a röppálya teljes olyan szakaszát álcázni kellene, amelyen az elfogás lehetséges. Márpedig a jenkik az infra vezérlésű elhárító rakétáikat használhatják a visszatérő szakaszon, de még a légkörbe lépés előtt, a céloz közelebb, és használhatják előretolt indítási pontokról az ICBM utazó szakaszán is. Tehát csak annyi a jenkik dolga , hogy nagyobb elhárító rakétát építenek, ami az utazó szakaszon repülő ICBM pályamagasságáig is kellő időben fel tud jutni és annak az indítási pontját előrébb tolják. Ez pedig néhány támadó rakéta esetén megoldható. Tömeges csapás ellen meg úgyse véd a rakétavédelem.
8. Ha ez a jelenség a '80-as évek vége óta ismert és valóban akkora nagy jelentőséggel bír, akkor a jenkik miért ragaszkodnak az optikai irányításhoz az elhárító rakétáiknál és miért nem cserélik le a korai indítás előrejelző műholdjaikat?
9. Ha ennek tényleg olyan nagy jelentősége van, akkor miért nem tették eddig szóvá a jenkik? Ennél messze kisebb jelentőségű dolgok miatt is ezerszer telesírták már a sajtót.
10. Amíg radarral érzékelhető a közeledő rakéta (fej), méghozzá 3000-5000 km távolságból is, addig a pusztán optikai álcázás nem elégséges sem az első csapásmérés sikeréhez, sem az elhárítás ellehetetlenítéséhez.
11. Ez a módszer sokkal nehézkesebbnek tűnik, mint nagy számú csali alkalmazása. Vagy a felső légkörben szörfölő, nem ballisztikus pályán közlekedő, manőverező, sikló fejek alkalmazása az elhárítás áttörésére. Vagy esetleg az elektromágneses impulzussal való vakítás.
12. Messze nem minden ICBM tesztnél figyelik meg ezt a jelenséget, hanem csak időnként. De annak mi értelme, hogy egyes teszteket álcáznak, másokat meg nem?
13. Ha csak éjszaka működik a jelenség, akkor azt hogy fogják álcázni, ha nappal kell indítani?
14. A kémiai anyag szétszórása és annak az áramlásokra bízása hogyan hoz létre nagyjából szimmetrikus kupolát/terjedést? Egyszerre minden irányba tartó áramlás, a légkör tetszőleges pontjából gömbszimmetrikusan?
15. Ha meg robbantják, akkor hogy marad fenn a sebessége percekig és hogy terjed ki akár 2000 km átmérőjűre? A robbanóanyagból is csak annyi nagy hőmérsékletű és nyomású gáz keletkezik, mint amennyi a robbanóanyag tömege volt. Ekkora kiterjedéshez horribilis robbanóanyag mennyiség kellene. Meg egyáltalán miért nem semmisíti meg egy nagy robbanás a világító anyag tetemes részét? A robbantással való légköri porlasztásra nagyon apró tölteteket szokás használni, amelyek legfeljebb pár tíz méteres átmérőjű felhőket hoznak létre.
16. Az 1 perc alatt 40 km átmérő 667 m/s, a 20 perc alatt 2000 km átmérő 833 m/s átlagos terjedési sebességet jelent minden irányba, hosszú időn keresztül fenntartva. Ezt milyen fizikai jelenség hozza létre? Robbanás, vagy áramlás aligha.
17. Az etilén messze nagyobb molekulasúlyú, mint a 140 km-en, vagy pláne akár 1000 km-en megtalálható anyagok. Mitől terjedne felfelé, akár 1000 km magasságig? Nem hat rá a gravitáció?
18. Ilyen magasságban elhanyagolhatóan kicsi a termoszféra és exoszféra sűrűsége. Ha légköri anyag kell a reakcióhoz, akkor az érzékelhetetlenül alacsony fénysűrűséget eredményezne.
19. De ha nem kell hozzá a légkör, hanem a kiszórt anyag magától világít, akkor is őrületes anyagmennyiség kell ekkora világító felhő létrehozásához. Ha 15 kg etilén 40 km átmérőjű felhőt hozott létre 1 perc alatt, akkor 50-szer nagyobb átmérőjű, 2000 km-eshez 15 x 50^3 / 1000 = 1875 tonna etilén kellene. És akkor a világítás időtartama még nem lett figyelembe véve. A kemilumineszcencia anyagmenyiségre vetített fajlagos fénysűrűsége/fényereje meglehetősen korlátozott.
20. Az volt az állítás, hogy a fényfal "Nagyon gyorsan közeledett, majd a fényfal áthaladt a gép pozícióján, és tiszta sötét csillagos eget hagyott maga után." A terjedési front mögött miért nincs fényjelenség, ha egy kémiai anyag hozza létre? Nyilán az a terjedési fronton belüli térben is megtalálható.
21. Ha ez egy kupolaszerű jelenség, akkor a front áthaladása hogyan hagy maga után tiszta, sötét, csillagos eget? Ha a kupolába kívülről nem lehet belátni, akkor a kupolába bekerült repülő hogy lát ki zavartalanul a kupolából az ég felé?
22. Parmitano fényképén külön látszik egy fényjelenség és utána külön felvételen egy rakéta nyomvonala, amit semmi nem álcáz. Ennek így mi értelme?
23. Azokon a fényképeken, ahol a "fénykupola" a sarki fénnyel együtt látszik, látható, hogy erősebb, mint a sarki fény és igen nagy kiterjedésű. Pedig a sarki fény összességében tetemes anyagmennyiséget magában foglaló napszél hatására keletkezik és nagy energiájú töltött részecskék vesznek részt a fénykibocsátáshoz vezető gerjesztésben. Mesterségesen a napszél anyagmennyiségével és energiájával összemérhető fényjelenséget létrehozni pusztán egy rakéta fellövésével?
Valószínűbb, hogy ha egy rakétának köze van hozzá, akkor az égéstermékei vesznek részt a jelenség kialakításában, mert azok elég nagy tömegűek és nagy sebességgel áramlanak ki. Valamint, hogy a fényjelenség alapja a napból érkező fény és nem pedig valamilyen kémiai reakció energiatermelése.
Amúgy ha ez viszonylag kis anyagmennyiséggel működne, akkor meg lenne oldva a nagy területre kiterjedő, hatékony közvilágítás.
