Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Az atomtengeralattjáró nem pöfög mint adízel, szóval no klíma-para - elég zöld lesz az!Pont ez a 8 (12?) db ausztràl tengó, amik legkorábban 2035-40 körül kerülnek vizre, lenne a " game changer"? Addigra ugyis bekövetkezik a " klimakatasztrófa"
Lehet, hogy meg sem épûlnek, vagy csak 1-2 db stb. És Kina sem alszik közben.....
Szóval nagy hühó semmiert jelenleg.
A doksiban, amit közzé tettem van egy ábra ami a VLS cellák számát (értsd: tűzerőt) mutatja.Tehát leépítenek...
Visszalépnek egy kategóriát.
Jó hát nincs ezzel baj nembírják. ami nem is csoda ahogy elszálltak az áraik...
Egyébként sem tudta az usa kihasználni egyeduralmát... túl sok vólt a trükközés és a gyors meggazdagodásra vágyó...
ilyenkor üt vissza a kapzsiság szabadon eresztése...
Ne feledd!: Az US$ fedezete az US Navy.Ez maximum a felsiznen szol errol. A franciak Barracudaja egy kifejezetten modern es nagy sub, nuklearis hajtassal, kulon a kenguruk kertek hagyomanyos hajtasra attervezett palyazatokat mindenkitol, mert ugye naluk szovetsegi szinten tiltva van mindenfele nuklearis felhasznalas.
Aztan most Bideneknek megjott az etvagyuk erre a 90-100 milliard (!) dollarnyi uzletre es az aussiekkel kozosen igazan sunyin hatbaszurtak a franciakat, akik egy kemeny tenderen nyertek el a munkat 2016-ban.
Okadek egy eljaras ez az egesz, a Kina-duma meg egyre jobban latszik, hogy csak takarozas - itt iszonyat penz megy megint egyesek zsebebe, konkretabban Huntington Ingalls, General Dynamics, General Electric es BAE Systems plusz egy valag politikus.
Nem erről van szó. Inkább átstruktúrálásról.Tehát leépítenek...
Visszalépnek egy kategóriát.
Jó hát nincs ezzel baj nembírják. ami nem is csoda ahogy elszálltak az áraik...
Egyébként sem tudta az usa kihasználni egyeduralmát... túl sok vólt a trükközés és a gyors meggazdagodásra vágyó...
ilyenkor üt vissza a kapzsiság szabadon eresztése...
Érdekes dolog ez az ausztrálok minőségi-gyartasi problémái, most már sokadik helyen olvasom, hogy odalenn konkrétan még a szabvanyok is gyengebbek, a követelmények alacsonyabbak - gondolom, nem véletlenül, a magabiztos nagyhangu kozlemenyeik meg proagandajuk ellenére valószínűleg nem képesek egy svéd, német l, francia avagy japán minőséget gyartani.Azért hozzá kell tenni, hogy nagyon sok sebből vérzik az Attack-osztály körüli balhé, és úgy tűnik már a második európai tengeralattjáró-gyártó céget fogja a padlóra vinni az ausztrálok tengeralattjáró flottája.
A Collins-osztálynál a svéd Kockums is igen ígéretesen kezdett, aztán ott is az zajlott le, ami most az Attack-osztálynál. Az ausztrálok előírták azt, hogy mekkora mértékű hazai gyártás kell, sőt, azt is megmondták, hogy azt hol kell foganatosítani. Aztán összetalálkozott az ausztrál és a svéd mentalitás, amely eléggé eltér egymástól. A svédek által kérteket képtelenek voltak tartani a helyi alválakozók, ami miatt a gyártás megcsúszott, a költségek elszaladtak. Olyan is rémlik, hogy a svédek megpróbálták szerződés szerint kötbérezni a helyi alvállalkozót, mire az ausztrál hatóságok egyszerűen kinevették őket.
Az ausztrál-svéd csavar annyi sebből vérzett, hogy nehéz megmondani ki hibázott igazán. Az erőforrásokat egy svéd cégtől vették, de azok nem voltak igazán kiforrottak, ráadásul az üzemanyag-rendszer részben tervezési, részben kivitelezési okokból lehetővé tette, hogy víz jusson a motorba, tönkretéve azokat. E mellé jutottak olyan problémák, hogy a hajócsavarokat kézzel (!) készítették, és előfordult, hogy az öntőforma egész egyszerűen rossz volt. A hajócsavaroknál az ausztrálok végül az Egyesült Államokhoz fordult, ami több egyéb eset után odáig fajult, hogy a Kockums jogi útra terelte az ügyet.
Most pepitában ugyanezt látni az Attack-osztálynál. Az ausztrálok nagyon komoly előírásokat tettek le, hogy milyen határidők és milyen átadási minőségek szükségesek, az említett 90%-os hazai gyártás mellett. A Naval Group ugyanazzal a problémával szembesült, mint hajdan a Kockums, egy csomó téren nincs megfelelő alvállalkozó, pedig a franciák okulva a svéd tapasztalatokból előre elkezdtek toborozni és francia-ausztrál kulturális és szociális kapcsolatokat kiépíteni, amelyek célja az volt, hogy az ausztráloknál megfelelő alvállalkozói hátteret építsenek ki.
Ezzel együtt a Naval Group is ludas persze, hiszen előre számítani lehetett ezekre a gondokra. Az, hogy 60% lett az ausztrál alvállalkozók aránya, minden estre a fentiek fényében semmiképpen nem meglepő, mivel a franciáknak két opciója volt: vagy addig kergetik a lehetséges beszállítókat és alvállalkozókat, amíg nem teljesítik az elvárásokat, de ez esetben az ausztrál kormány a határidők csúszása miatt fogja hülyére kötbérezni őket, vagy a gyártás egy részét visszaviszik Európába, ahol kiépült és megbízható beszállítókra támaszkodhatnak.
Szóval nyilván mindkét fél a saját nézőpontjából látja és próbálja láttatni a dolgot, de korántsem áll olyan szilárd lábakon az ausztrálok kritikája.
A franciák pedig joggal lehetnek pipák amiatt, mert az ausztrálok ez úttal már egyáltalán nem versenyeztettek senkit, a közös amerikai-angol-ausztrál tengeralattjáróhoz hasonlót a franciák is tudnának ajánlani, hiszen a Barracuda-osztály eleve most készült el. Az új tengó kapcsán meg valahogy nem azt hangoztatták, hogy na, majd 90%-ban ausztrál földön fog készülni, hiszen eleve nem lesz ilyesmire lehetőség. Szóval érthetően ez kívülről nézve egy olyan kezdeményezés, amely az amerikai-brit tengeralattjáró-gyártásnak nyit egy új lehetőséget, mindenféle verseny nélkül, inkább gazdasági és politikai háttérrel.
Nem igazán. Ha az előtt akarnak odaérni, hogy a legénység elérje a nyugdíjkorhatárt, akkor úgy is viszhangzik tőlük az óceán.De az nem szerepel ebben a hozzászólásomban amit később többször leirtam,hogy az atom tengókkal végig a víz alatt tudják megközelíteni az ausztrálok a kínai vizeket így aztán nagyságrendekkel nehezebb dolga van a kínaiaknak ezen tengeralattjárók felderítése kapcsán,mint egy dízel-elektromos tengeralattjáró esetén..
Egy ország sorsát kizárólag a benne élő emberek minősége határozza meg.Egy ország sorsát nagy részt a földrajza határozza meg: mennyire támadható/védhető, mennyire van szabad (nem korlátozható) hozzáférése a világtengereihez (kereskedelmi és "power projection" szempontból) illetve mennyire tud önellátó lenni élelemből, és alapvető nyersanyagokból (olaj, vasérc, réz, stb.)
Ezek a kulcsszempontok. Ezekben az USA verhetetlen, míg Kína elég szarul áll.
Konkrétan az amerikaiaké a világ legjobb geopolitikai, földrajzi pozíciója. Szárazföldi szomszédai nem jelentenek rá fenyegetést. Közvetlen kijárata van 2 óceánra - mindegyik több ezer kilométeres partvonallal - képtelenség blokád alá venni. A Csendes-óceán felől 8-10 ezer km-es víz tömeg védi - logisztikai rémálom bármely támadónak. Az Atlanti-óceánon ugyanez 6-8 ezer km - szintén nem semmi, de egyébként is Európa inkább barát mint ellenség és az a jövőben sem lesz másként - mégha hullámzik is picit ez a viszony.
Frackingnek köszönhetően olajból önállatóak tudnak lenni az amerikaiak (most épp olcsóbb az import, de ha szükséges, akkor van saját olajuk - az se baj ha drágábban) és más nyersanyag is akad bőven - ha máshol nem, akkor Latin-Amerikában. Az atlanti part mentén elég biztonságosan tudnának importálni bármit még akkor is ha a csendes óceánon "áll a bál". Chile pl. világelsők között rézkitermelésben és jövő olajának mondott lítiumban is elég jól áll a régió. (Ha akadozna az ellátás, akkor "exportálnak oda" egy kis demokráciát - Chilébe már sikerült egyszer... )
Kína teljesen be van szorítva: szigetek ezrei veszik körül, mindegyik egy potenciális veszélyforrás. Szinte kizárt, hogy flottája szabadon manőverezzen akár még a saját vizein is: bármelyik szigetről (Tajvan, Fülöp szigetek, Japán szigetei, stb.) elérhetik hajó elleni rakétákkal a hajóikat. (pl. Tájván nem rég rendelt 100 db kamionra szerelt Harpoon indítót, hajók elleni rakétáik száma meghaladja az 1500-at és folyamatosan növekszik ez a szám.)
Kína 2014 óta a legnagyobb élelmiszer importőr a világon - bajosan tudná élelmezni a közel másfélmilliárdos lakosságát enélkül. Olaja szint teljes egészében import, döntően tengeren érkezik az elég jól lezárható Malakka-szoroson át. Még nem éppen baráti India is képes megakadályozni ezek megérkezését - ha máshol nem akkor az Andamán-szigeteken lévő bázisai által, amiket a himalájai balhé óta pont ezért elkezdett fejleszteni.
Tehát Kína erősen import függő alapanyagok terén. Sok szempontból az USA is, de nem mindegy, hogy az iPhone fog hiányozni a polcokról vagy az élelmiszer és benzin vagy épp az olaj a hadihajókból.
Kínának nincsenek olyan barátai, akik egy háborúban mellé állnának (Észak-Koreát hagyjuk - azzal nem lennének kisegítve). Szinte nincs olyan szomszédja akivel ne lenne területi vitája - még Vlagyivosztokra is "bejelentkeztek" 2020-ban. Oroszok üzletelnek Kínával, de azért nem bánnák ha Kína gyengülne: féltik azért Szibériát és az ottani nyersanyag készleteiket.
A legtöbb amit szomszédjaitól várhat, az a semlegesség egy konfliktus esetén.
Kínának létkérdés, hogy az első szigetláncot ő uralja, hogy ne legyen blokádolható, zsarolható. Erről szól ez az egész flotta fejlesztése. Egyébként ez a legtöbb, amit remélhet, katonai értelemben sosem lesz világ hatalom, mert ahhoz a világ minden tengerén tartósan jelen kéne legyen domináns erőként. A kedvezőtlen földrajza miatt mindig hátrányban lesz ezen a téren.
Ha sikerülne az első sziget láncot uralnia, akkor a másodikba lesz bezárva: kelet felől USA, délen Ausztrália, nyugaton India lesz a határ.
A második sziget láncot az USA mindenáron megfogja védeni, mert az ugyan annyira lét kérdés számára mint a Kínaiaknak az első szigetlánc uralása. Ha innen kiszorítják az USA-t, akkor szabad az út Hawaii illetve California felé - ami elfogadhatatlan lenne az amerikaiaknak.
Az amerikaiak az első szigetláncot sem adják könnyen: az ausztrál tengeralattjáró üzlet is azt mutatja: egyre szorosabbra húzzák a hurkot. Rövidesen várható, hogy India is valamilyen formában belép a szövetségbe. (lásd Quad szövetség)
Kína egyre inkább körbe lesz kerítve és ebbél nagyon nehéz lesz kitörnie. Lehet ő a világ legnagyobb gazdasága is, ha szinte mindenki más ellene van.
Az USÁnak annyi. Olyan ütemben cigányosodnak el, hogy lassan a világ összes pénznyomtató gépével sem tudnak világhatalom maradni. És akkor a pénznyomtató gépek is odébb állnak.Az Atlantin haverok vannak, oda minimális erő kell - NATO flotta elég ahhoz hogy az Európai vizeket ellenőrizze. Az Indiai-óceán meg India felség területe egyre inkább - ők is erősítik a flottát folyamatosan, így USA jobban koncentrálhat a Csendes-óceánra, Kína körüli vizekre.
Tényleg nem mondtad, hogy Kína világ uralomra tőr, ez az elemzés jelentős részben azoknak szólt, akik szerinte az USA-nak annyi és Kína fújja majd a passzát szelett mindenhol pár évtizeden belül. Ennél lényegesen bonyolultabb a helyzet.
Ez csak idő és "demokrácia" kérdése. Ld. Rhodesia.Miért, az USA jegyrendszert vezet be az élelmiszerre?
Nem. A konfliktus pénzügyi téren fog eldőlni.Még szerencse, hogy a szigeteket nem lehet elsüllyeszteni...
Meggyőződésem, hogy ez a konfliktus a víz alatt fog eldőlni egyébként. Az ausztrálok is "tengót" vettek, nem repülőgéphordozót.
Tulajdonkeppen az is penzugyi dontes, hogy subot vesznek, nem carriert, logikusan. Egyreszt az sokkal dragabb jatekszer mar onmagaban is, masreszt eleve egy carrier kore kell egy teljes CSG, a csillio rombolo stb ara mellett az mondjuk 7-8 ezer ember kapasbol, 30-60 fighter, kb $5-10M operational cost naponta.Nem. A konfliktus pénzügyi téren fog eldőlni.
hogy felpakoljuk a számokat egy mérlegre aztán amerre dől az nyer.Kínának nem túl jó "track recordja". Számot tevő háborút utoljára Vietnámmal vívott, ami egy nagyon hasonló felszereltségű, ám tapasztaltabb hadsereg volt. A nagy számok törvénye szerint győznie kellett volna, de nem így lett. Jó indulattal is döntetlen, de inkább kínai vereség és visszavonulás lett belőle.
A háború nem úgy működik hogy felpakoljuk a számokat egy mérlegre aztán amerre dől az nyer. Ennél sokkal bonyolultabb a dolog!
Kína még sosem vívott modern háborút, az USA meg igen. (Pl. a 1991-es Irak benne volt a világ top10 haderejében a számok alapján és felszerelése sem volt rossz az akkori szinthez képest, aztán semmi nem maradt belőle... )
Lehet, hogy sok a viszonylag modern cucca van Kínának, de merev és tapasztalatlan a parancsnoki rendszer - pláne sikeres tengeri ütközetben nem vettek részt évszázadok óta.
Szóval PLA-nak "szoftvere" a gyenge pontja szerintem - nem is annyira "hardvere".
Ha csak a számok számítanak, akkor Ilyen alapon le kellett volna nyomniuk Vietnámaot 1979-ben...hogy felpakoljuk a számokat egy mérlegre aztán amerre dől az nyer.
Hát de.
A technikai okok miatt a háború a győzeleme elmaradt USA és kínai részről is. Japán megbantotta Kínát a második világháború alatt ,na most menjenek oda vaganykodni.Ha csak a számok számítanak, akkor Ilyen alapon le kellett volna nyomniuk Vietnámaot 1979-ben...
A "megbántotta" az enyhe kifejezés!A technikai okok miatt a háború a győzeleme elmaradt USA és kínai részről is. Japán megbantotta Kínát a második világháború alatt ,na most menjenek oda vaganykodni.
Igy van, ezért nem is fog Kína támadni 2030 tajvanra.Majd mikor h20 j20 j35 x58 valkyrie koppintassal lesznek tele. Már több jh7 hajó elleni gépük van mint japannak f15.Olyan fölénnyel támadnak majd egyszer hogy az ne érje meg senkinek sem beavatkozni"technikai okok" fogják meghatározni a jövő konfliktusait - nem a létszám...
Szerintem előbb lesz az invázió (ha lesz), de meglátjuk...Igy van, ezért nem is fog Kína támadni 2030 tajvanra.Majd mikor h20 j20 j35 x58 valkyrie koppintassal lesznek tele. Már több jh7 hajó elleni gépük van mint japannak f15.Olyan fölénnyel támadnak majd egyszer hogy az ne érje meg senkinek sem beavatkozni