@aerophyl
Az AS-t még nem volt időm elolvasni, ezért a beszerzés pontos évét sem tudom, de valamikor a '80-as évek elején volt. A döntés időpontja mikor lehetett? <b>Mert annak időpontja az, ami lényeges.</b>
Ugyanis én <b>nagyon máshogy</b> látom a helyzetet, és ezt már az F-15 cikk írása idején észrevettem mikor azon elmélkedtem, hogy mi a frászkarikáért dzsemborizott annyit a kengurk földjén. A gép csapásmérő-képessége körüli dilamma és hanyagolása is benne van az írásban. A 'C' változatokban is ott van az 'A/G' kapcsolóállás, a gép képes rá, csak az USAF nem használta ki sosem...
----------------------
Nézzük először a minőséget. Ott kezdődik, hogy az F-15A/C Sasoknak tehát igenis volt csapásmérő képessége, és bizony a Hornettel egyező vagy ahhoz igen közeli minőségileg. Az F-16A gépekhez hasonlóan tudta az azokon létező CCIP, CCRP és DTOS üzemmódokhoz hasonló célzási/oldalási módokat, ami a korszak csúcsa volt az F-111F PGM használatát leszámítva. Ellenben az F-111F gépek buba bombákat tudtommal csak víszintes repülésben tudták oldalni, mert HUD nem volt a CCIP üzemmódhoz.* Talán az F-111D tudott ilyet digitális rendszereivel és HUD-jával, de annak meg PGM-je nem volt.
Ellenben precíziós csapásmérő-képessége akkor még nem volt a Hornetnek, a laser spot tracker pod is csak később jött hozzá. SEAD alkalmazásra talán már felkészítették, de ez az RAAF szemszögéből teljesen lényegetlen, ergo ez plusz pontot nem jelenthetett (szeritnem).
Lássuk a Sast. Az IAF ugyebár használta a GBU-15-öt, és az F-15 írásomhoz mellékelt eredeti dokumentum szerint a Sas alapból képes volt használni ezt az eszközt - igen, az 'A/B gépek is - már a '70-es évek végén. (Konténer kellhetett talán hozzá.) Tehát nem LGB-vel, de autonóm PGM képessége volt a kor szintjén egy elég szép nagy kalapáccsal.
Teháta buta bombával operáló gépek közül a Sas képessége minőségileg egyáltalán nem volt rossz, simán kitette a kor átlagát és a jelek szerint "extrája" is volt.
-----------------------
Lássuk a mennyiséget. Hát ezen a téren sem állt rosszul a Sas, mert a törzs alá a kisebb bombákból felmehetett 4-6 db, két szárnypótos mellett, tehát elég decens hatósugara volt. Több bomba esetén persze maradt a két szárnypilon és egy CL pótos.** Tehát alapvetően a következőket tudta:
A - 4xAIM-7 + 4xAIM-9 + 2x600 gal + 1x6/1x4/1x1 bomba tömegtől és mérettől függően.
B - 4xAIM-7 + 4xAIM-9 + 1x600 gal + 2x6/2x4/2x1 bomba tömegtől és mérettől függően.
A hatósugár alapján skálázható a képesség és légiutántölthető is, bár akkor tankerjük nem hiszem hogy volt, de akkor az F-111 és F-15 azonos módon lett volna tankolható, míg a Hornet és F-111 nem. Hmhm...
Lássuk a Hornetet.
http://www.f-16.net/attachments/f-18_arms.jpg
http://www.ausairpower.net/USN/000-Super-Bug-loadout.jpg
Hornet egyetlen függesztési pontjára sem mehet többi, mint 2 db darab bomba, de az lehet 2x500, 2x1000 vagy 1x2000 font. (Én eddig úgy emlékeztem, hogy akár 3x500 is, de akkor tévedtem.) Tehát azonos bombamennyiséghez kis bombák esetén a Horneten kell két szárnypilon, és a CL pont is. (Pl. a 3x2 = 6 db Mk-82-höz.) A két pótos elveszi a másik két helyet, a légiharcfegyverzet tehát 2xAIM-9 és 2xAIM-7, ami fele az F-15-nek, de ezeket szintén állandóan viheti.
A Sas nagyobb pótost visz - 600 gal vs 330, a Hornethez tudtommal soha nem rendszeresítettek nagyobbat - a belső tüzelőanyag-kapacitása is nagyobb CFT nélkül. Ezen felül a '80-as évek elején már lehetett tudni, hogy lesz Strike Eagle aminek a CFT-je lehetővé tette a csapásmérő fegyverzet alkalmazását akár a törzs oldalán is, még jobban kitolható volt a hatósugár, ha nem kellett BVR légihac-képesség.
Szóval összességében én max. az <b>árcímkére</b> tudok gonodolni és a döntés idején, amiért a Hornet győzött. A Sas semmivel sem tudott kevesebbet a rendelkezésre álló információk alapján, talán csak egy dologban, de ebben sem vagyok biztos. A Hornet radaja SAR radarüzemmóddal bírhatott, de ez sem volt megoldhatatlan a Sas számára sem, az AN/APG-70 miatt, amit több tucat USAF F-15C megkapott. Vagy ez a radar exportkolátozás alatt volt, míg a Hornet SAR (?) képességgel bíró radarjára nem...? Kétlem, mert eléggé logikátlan lenne...
Szóval nekem ez a kép állt össze.
*Hogy a lofting bombázáshoz hogyan számolták ki az oldálst, bevallom gőzöm sincs, a cikkírás idején ezt nem részletezte egyetlen forrás sem.
** Nem tudom alátámasztani, de valamiért a jenkik és más is a CL függesztési pontokra mintha nem szeretne semmit tenni, nagyon ritka az olyan kép, ahol békeidőben ott lenne akárcsak pótos, nemhogy fegyverzet. Bevallom így fejből nem is tudok felidézni olyan F-15E képet, ahol buta bomba lenne a CL ponton. A SE Demonstrátorról van ilyen kép.