Az európai védelmi szektor (közös programok,cégek,csőd/egyesülés/pénzügyi jelentések...)

[Aladeen]

A bankok a vállalati hitelezésnél figyelembe vesznek klíma-, környezeti és társadalmi szempontokat. A fenntarthatósági törekvéseket, például a klímavédelemmel összecsengő – célt kell nyilvánosan kitűzniük, mellyel kapcsolatos haladásukat, eredményeiket is nyilvánosan kommunikálniuk szükséges. Ilyen megfogalmazható cél lehet például a a zöld energiatermelés finanszírozása terén egy-egy konkrét, reális, de ambiciózus feladat teljesítése. A klímaváltozáshoz köthető pénzügyi kockázatokkal kapcsolatban a hadiipari cégek általában negativ minősítést kapnak. Ha jól tudom a bankokat is minősítik, hogy fenntarthatósági szempontból, milyen projekteket finanszíroznak. Ezért kerülik a hadiipari cégek hitelezését. Gondolhatod, hogy társadalmi szempontból is negatívnak ítélik meg fegyverrendszerek fejlesztését. Egyszerűen ez lassan már őrület, hogy ideológiai és nem pénzügyi, megtérülési szempontok alapján is hiteleznek a bankok.

A fegyver rendszerek fejlesztése valóban fölösleges és értelmetlen dolog, de csak akkor ha mind a kb. 7,8milliárd ember így gondolja.
Amíg ez nem így van, addig "szükséges rossz"...

Egyébként tényleg lehet nekünk egy piaci rés, hogy ha valaki ide települ annak egy magyar állami bank (pl. MFB) hajlandó hitelezni.

 

[SilvioD]

A fegyver rendszerek fejlesztése valóban fölösleges és értelmetlen dolog, de csak akkor ha mind a kb. 7,8milliárd ember így gondolja.
Amíg ez nem így van, addig "szükséges rossz"...

Egyébként tényleg lehet nekünk egy piaci rés, hogy ha valaki ide települ annak egy magyar állami bank (pl. MFB) hajlandó hitelezni.

Vagy az állam tulajdonrészért, ipari befektetésért cserében megfinanszíroz néhány projektet. De nem ez zajlik az elmúlt 2 évben???

 

[Aladeen]

Vagy az állam tulajdonrészért, ipari befektetésért cserében megfinanszíroz néhány projektet. De nem ez zajlik az elmúlt 2 évben???

Valóban, ezt nem is vitattam, de ha tényleg ekkora probléma ez a hadipari cégeknek, akkor mégjobban lehet ezt pörgetni.
MG gyakran emlegette, hogy az is ide akar jönni, akitől deklaráltan nem veszünk semmit. Ilyen beruházásról egyelőre nem tudok...

 

[Törölt tag 467]

Itt a lehetőség egy magyar, regionálisan már tényezőnek tekinthető, hárombetűs banknak, hogy komolyan jegyzett cégeknek nyújtson garantáltan megtérülő hiteleket.

 

[Terminator]

The European Defence Fund: moving towards strategic autonomy in defence

 

[Terminator]

Rheinmetall boss Armin Papperger : “Many major investors are not allowed to buy our shares. That is absurd"

 

[Terminator]

A Rheinmetall 2021 után 2022-ben is újabb rekordévre számít

 

[borisz]

a szokásos liberális faszság.

Arról szól, hogy a bankok "kötelezik" magukat "fenntarthatósági program vállalására". Ebben az lmbtq-s lemez már csapágyasra pörgeti a lemezjátszót, annyira belebolondultak a diverzitibe. Nekik ezt kell kifelé kommunikálni. A múlt héten mentem be megint a "pénzmosás elleni intézkedések megváltoztatásáról szóló közleményt" aláírni, szivárványos zászló az asztalon, szivárványos sál az ügyintéző nyakában meg a "vílóvdiverzití" kitűző a zakón.

Ott a Hans nagyon rá akart beszélni az új "fenntartható alapba" belépésbe, amiben "garantáltan" nincs olyan cég, amely:

• fosszilis energiával
• nukleáris energiával
• fegyvergyártással
• "közismerten jobboldali elkötelezettségű"

Az ismertetőből hajtogattam egy repülőt míg beszélt a "szép és igazságos jövőről". A németek agyalágyultsága naponta új rekordokat dönt. A hadiipari cégekhez nagyon nehezen találnak utánpótlást - mert tele vannak az egyetemek "pacifista nebántsvirágokkal".

Másrészt a német fegyverexport a mindenkori Bundestag jóváhagyásától függ - lehet találgatni, hogy a full-kretén ződ-balos bolsevik banda mennyire tartja őket fontosnak.

(a németekre használt jelzők minimális elégtétel a napi hülyeségükkel szemben és nem tükrözik az oldal üzemeltetőinek véleményét)

Emlékezzünk rá, hogy élt egy ember, aki ezt előre látta és már száz évvel ezelőtt kongatta a vészharangot.

Itt a lehetőség egy magyar, regionálisan már tényezőnek tekinthető, hárombetűs banknak, hogy komolyan jegyzett cégeknek nyújtson garantáltan megtérülő hiteleket.

Csányi papát az izgatja, hogy minél jobban kibasszon a szurkolókkal, és felszámolja az agráregyetemek kb. felét.

 

[SilvioD]

Fegyverügyben is regulázná Európát Németország​

Mandiner

mandiner.hu

Szigorítanák és kiterjesztenék fegyverexport-szabályozásukat az utóbbi években diktatúrák felfegyverzéséből óriási pénzeket kereső németek. Franciaország egyelőre nem lelkes.

A restriktív fegyverexport-politikához kötelező érvényű szabályok szükségesek, ezért európai partnereinkkel egy ennek megfelelő uniós fegyverexport-szabályozást fogunk kialakítani” – ezzel a bombasztikus kijelentéssel indul Németország szociáldemokrata–zöld–liberális kormánykoalíciójának fegyverexportra vonatkozó javaslata. Minden valószínűség szerint a jelenleg az Annalena Baerbock személyében külügyminisztert is adó Zöldek által becsempészett mondatról van szó – a párt ráadásul mintha komolyan is gondolná a dolgot. „Ha minden a terv szerint halad, a második fél évre már meglesz az első törvényjavaslat” – nyilatkozta az ügyben Sven Giegold, a Robert Habeck Zöldek-társelnök által vezetett gazdasági és környezetvédelmi minisztérium államtitkára.

 

[Nemerson]

Fegyverügyben is regulázná Európát Németország​

Mandiner

mandiner.hu

Szigorítanák és kiterjesztenék fegyverexport-szabályozásukat az utóbbi években diktatúrák felfegyverzéséből óriási pénzeket kereső németek. Franciaország egyelőre nem lelkes.

A restriktív fegyverexport-politikához kötelező érvényű szabályok szükségesek, ezért európai partnereinkkel egy ennek megfelelő uniós fegyverexport-szabályozást fogunk kialakítani” – ezzel a bombasztikus kijelentéssel indul Németország szociáldemokrata–zöld–liberális kormánykoalíciójának fegyverexportra vonatkozó javaslata. Minden valószínűség szerint a jelenleg az Annalena Baerbock személyében külügyminisztert is adó Zöldek által becsempészett mondatról van szó – a párt ráadásul mintha komolyan is gondolná a dolgot. „Ha minden a terv szerint halad, a második fél évre már meglesz az első törvényjavaslat” – nyilatkozta az ügyben Sven Giegold, a Robert Habeck Zöldek-társelnök által vezetett gazdasági és környezetvédelmi minisztérium államtitkára.

Ezek az idióták így tökön szúrják a fegyveriparukat is. Akiknek nem adnak el, majd vész mástól, usákoktól, oroszoktól, Kínaiaktól, hottentottáktól- kinek mi az ingerenciája. Hajrá csak így tovább! A franciák ebbe biztos nem mennek bele, hogy úniós szintre is kiterjesszék, de a germálnok biztos bevezetik maguknak.

 

[Terminator]

Sok minden lehet fenntartható, például a zöld áram használata vagy a pazarlás elkerülése. És fegyverüzletek?

 

[pöcshuszár]

Sok minden lehet fenntartható, például a zöld áram használata vagy a pazarlás elkerülése. És fegyverüzletek?

Ezt egyre nagyobb lehetőségnek látom per pillanat. Most nagyon nagyra kell nyitni a buxát, még ha az igen komoly adóssággal is jár. Viszont hatalmas lesz a haszon...

 

[Terminator]

Facts & Figures report for 2021: European aerospace, defence & security industries provides over 462,000 high-skilled jobs

EUROPE’S TOP 10 DEFENCE COMPANIES

1. BAE Systems
2. Airbus
3. Leonardo
4. Thales
5. Rolls Royce
6. Safran
7. Rheinmetall AG
8. Naval Group
9. Dassault
10. Saab

 

[Terminator]

Ezt majd ne felejtsük el megnézni...

2022.02.11. 10:00 - Saab’s Q4 and Full Year 2021 Presentation

Saab’s Q4 and Full Year 2021 Presentation: A year with growth and strong cash flow generation

Saab - Interim Report - 2021 Q4

 

[Terminator]

Rekorderedmény a Rheinmetallnál, 10,5%-os működési árrés és a pénzforgalom jóval meghaladja a célfolyosót...

 

[SilvioD]

Fegyverügyben is regulázná Európát Németország​

Mandiner

mandiner.hu

Szigorítanák és kiterjesztenék fegyverexport-szabályozásukat az utóbbi években diktatúrák felfegyverzéséből óriási pénzeket kereső németek. Franciaország egyelőre nem lelkes.

A restriktív fegyverexport-politikához kötelező érvényű szabályok szükségesek, ezért európai partnereinkkel egy ennek megfelelő uniós fegyverexport-szabályozást fogunk kialakítani” – ezzel a bombasztikus kijelentéssel indul Németország szociáldemokrata–zöld–liberális kormánykoalíciójának fegyverexportra vonatkozó javaslata. Minden valószínűség szerint a jelenleg az Annalena Baerbock személyében külügyminisztert is adó Zöldek által becsempészett mondatról van szó – a párt ráadásul mintha komolyan is gondolná a dolgot. „Ha minden a terv szerint halad, a második fél évre már meglesz az első törvényjavaslat” – nyilatkozta az ügyben Sven Giegold, a Robert Habeck Zöldek-társelnök által vezetett gazdasági és környezetvédelmi minisztérium államtitkára.

Fent van a teljes cikk.

A vége erdekes. Bar van brnne hiba, Ausztralia.

....
Szó, ami szó, Németországban is volna mit tönkretenni, ugyanis az elmúlt évben nemcsak a fegyverkivitel döntött rekordot, de a NATO-n kívüli országok német fegyverexporton belüli részesedése is.

Mintegy 9,35 milliárd eurót (több mint 3,3 billió forint) keresett tavaly az exporton a német védelmi ipar,
ezzel sikerült jócskán felülmúlni a 2019-es, 8,02 milliárd eurós csúcsot. 2020-ban a fegyvereladások 50,1 százaléka irányult NATO-n kívüli országokba, 2021-ben ez az arány már kis híján kétharmadra, 63,6 százalékra nőtt. Egyiptom 4,34 milliárd eurónyi, főleg haditengerészeti és légifegyver-beszerzésével messze a legnagyobb vásárló volt tavaly, bő négyszer annyi német fegyvert szerzett be, mint az erre 1 milliárd eurót áldozó Egyesült Államok, és majdnem hússzor annyit, mint a 264 millió eurót költő Ausztrália és a 224 millió eurót kiadó Nagy-Britannia.

S mivel a frissiben megkötött koalíciós szerződés szigorúbb fegyverexport-szabályzatot irányzott elő, a leköszönő Merkel-kormány utolsó intézkedéseként még gyorsan engedélyezett további 4,91 milliárd eurónyi kivitelt Egyiptomba – Olaf Scholz jelenlegi kancellár hathatós alkancellári, pénzügyminiszteri asszisztenciája mellett. Így aztán bármivel hozakodik is elő a Zöldek, az Egyiptomba irányuló fegyverexport idén még a múlt évinél is sokkal nagyobb lesz. Omid Nouripour, aki februártól a Zöldek két – diploma nélküli – társelnökének egyike lesz, január 19-én rosszallóan jelezte, hogy Olaf Scholz egyáltalán nem egyeztetett velük az ügyről, és az Egyiptomba, illetve Szaúd-Arábiába irányuló fegyvereladás azonnali leállítását követelte.

Az ugyanis tagadhatatlan, hogy a német fegyverszállítmányok kétes célokat is szolgálhatnak. Egyiptom például időnként logisztikai és katonai beavatkozást hajt végre nyugati szomszédja területén, a Líbiai Nemzeti Hadsereget támogatva, továbbá lerohanással fenyegeti a nem is szomszédos Etiópiát, a Földközi-tenger keleti medencéjében pedig számos területvitája van például a NATO-tag Törökországgal. Az Egyiptomban politikai okból fogvatartottak számát hatvanezerre becsülik. Ebben a fénytörésben már talán nem csillog úgy az a temérdek fegyver, köztük a tavaly engedélyezett három hadihajó és a Thyssenkrupp-, illetve Diehl-féle légvédelmi rendszerek. A Greenpeace fegyverexport-jelentéséből az is kiderül, hogy példáula 2014-es mexikói diáklázadások idején és a jemeni polgárháborúban is lőttek Németországból vásárolt fegyverekkel.

 

[SilvioD]

Fent van a teljes cikk.

A vége erdekes. Bar van brnne hiba, Ausztralia.

....
Szó, ami szó, Németországban is volna mit tönkretenni, ugyanis az elmúlt évben nemcsak a fegyverkivitel döntött rekordot, de a NATO-n kívüli országok német fegyverexporton belüli részesedése is.

Mintegy 9,35 milliárd eurót (több mint 3,3 billió forint) keresett tavaly az exporton a német védelmi ipar,
ezzel sikerült jócskán felülmúlni a 2019-es, 8,02 milliárd eurós csúcsot. 2020-ban a fegyvereladások 50,1 százaléka irányult NATO-n kívüli országokba, 2021-ben ez az arány már kis híján kétharmadra, 63,6 százalékra nőtt. Egyiptom 4,34 milliárd eurónyi, főleg haditengerészeti és légifegyver-beszerzésével messze a legnagyobb vásárló volt tavaly, bő négyszer annyi német fegyvert szerzett be, mint az erre 1 milliárd eurót áldozó Egyesült Államok, és majdnem hússzor annyit, mint a 264 millió eurót költő Ausztrália és a 224 millió eurót kiadó Nagy-Britannia.

S mivel a frissiben megkötött koalíciós szerződés szigorúbb fegyverexport-szabályzatot irányzott elő, a leköszönő Merkel-kormány utolsó intézkedéseként még gyorsan engedélyezett további 4,91 milliárd eurónyi kivitelt Egyiptomba – Olaf Scholz jelenlegi kancellár hathatós alkancellári, pénzügyminiszteri asszisztenciája mellett. Így aztán bármivel hozakodik is elő a Zöldek, az Egyiptomba irányuló fegyverexport idén még a múlt évinél is sokkal nagyobb lesz. Omid Nouripour, aki februártól a Zöldek két – diploma nélküli – társelnökének egyike lesz, január 19-én rosszallóan jelezte, hogy Olaf Scholz egyáltalán nem egyeztetett velük az ügyről, és az Egyiptomba, illetve Szaúd-Arábiába irányuló fegyvereladás azonnali leállítását követelte.

Az ugyanis tagadhatatlan, hogy a német fegyverszállítmányok kétes célokat is szolgálhatnak. Egyiptom például időnként logisztikai és katonai beavatkozást hajt végre nyugati szomszédja területén, a Líbiai Nemzeti Hadsereget támogatva, továbbá lerohanással fenyegeti a nem is szomszédos Etiópiát, a Földközi-tenger keleti medencéjében pedig számos területvitája van például a NATO-tag Törökországgal. Az Egyiptomban politikai okból fogvatartottak számát hatvanezerre becsülik. Ebben a fénytörésben már talán nem csillog úgy az a temérdek fegyver, köztük a tavaly engedélyezett három hadihajó és a Thyssenkrupp-, illetve Diehl-féle légvédelmi rendszerek. A Greenpeace fegyverexport-jelentéséből az is kiderül, hogy példáula 2014-es mexikói diáklázadások idején és a jemeni polgárháborúban is lőttek Németországból vásárolt fegyverekkel.

Az Európai Unió fegyverexport-irányelvei már ma is előírják, hogy „a célország tartsa tiszteletben az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot”, illetve az export szolgálja „a békét, a biztonságot és a stabilitást az adott régióban”.

Ha azonban az új német kormány hű szeretne lenni ideológiájához, akkor a konfliktuszónába irányuló fegyverexport tilalmának elve hamar beleütközhet az Ukrajna melletti kiállás szent céljába. Demkó Attila arra tippel, hogy Németország Ukrajna kérése és a többi NATO-partner nyomása ellenére sem fog fegyvert szállítani Ukrajnának, hiába látszik most nyitottság mind a Zöldek, mind a liberális Szabad Demokrata Párt részéről arra, hogy közelebbről meg nem határozott „védelmi fegyvereket” esetleg mégis szállíthatnának. „Németországban az ideológia gyakran győzedelmeskedik a pragmatikus megfontolások felett, és itt az ideológia úgymond a jó irányba befolyásolja a németeket” – fogalmaz a szakértő.

Erre enged következtetni Németország legutóbbi döntése is: az Oroszország bármiféle kelet-európai aktivitására rendkívül érzékeny Észtország januárban német ostromágyúkat és Javelin páncéltörő rakétákat szeretett volna szállítani Ukrajnába – mivel azonban előbbiek még az NDK Nemzeti Néphadseregéből származnak, és a finn hadsereget megjárva kerültek az észtekhez, továbbadásukhoz mind Németország, mind Finnország engedélyét ki kell kérni. Németország ezt az engedélyt nem adta meg, tartva magát ahhoz a régi döntéshez, hogy Ukrajnába nem szállítanak halálos fegyvert – ezek szerint Annalena Baerbock alatt sem. Akkor sem, ha ezzel ellene mennek a NATO-s fősodornak,

az Egyesült Államok ugyanis közvetlenül is szállít fegyvert Ukrajnába,

és a balti államoknak is megadta az engedélyt, hogy odavigyék amerikai harci eszközeiket; emellett régóta szállít fegyvereket Ukrajnának Nagy-Britannia és Lengyelország is. A németek részéről egyelőre marad az ötezer sisak és az egy darab tábori kórház, ami a Kijevnek szállítandó harci eszközöket illeti.

Ha azonban a németek európai fegyverexportszabályokat akarnak, az első számú akadályt Párizs fogja jelenteni.

„A franciák jóval kevesebbet gondolkodnak azon, hogy kinek mit adjanak el”
– hangsúlyozza Demkó. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet fegyverexport-kimutatásából, amely ötéves ciklusokban vizsgálja a védelmi ipar tendenciáit, kiderül: bár Németország továbbra is a világ legnagyobb fegyverexportőrei között van, 2020-ban csökkent a részesedése.

A 2015–19-es ciklusban a világ fegyverexportjának 5,8, a 2016–20-asban már csak 5,5 százalékát adták a németek, a helyükön tátongó űrt pedig maradéktalanul betöltötte a 7,9-ről 8,2 százalékra ugró Franciaország – annak ellenére is, hogy nominálisan a német fegyverexport 21 százalékkal nőtt 2016 és 2020 között. Franciaország védelmi iparának kapacitása jelentősen meghaladja a hadsereg igényeit, így exportra kényszerül – nem véletlen, hogy a francia védelmi minisztérium nemzetközi kapcsolatokért és stratégiáért felelős vezetője, Alice Guitton nem sokkal a német kormány hivatalba lépése után világossá tette, hogy az EU-s fegyverexport-szabályozás egységesítése nagy akadályokba ütközne, az uniós alapszerződések pedig „nemzeti előjogként” biztosítják a fegyverexporttal kapcsolatos döntés jogát.

 

[SilvioD]

Az Európai Unió fegyverexport-irányelvei már ma is előírják, hogy „a célország tartsa tiszteletben az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot”, illetve az export szolgálja „a békét, a biztonságot és a stabilitást az adott régióban”.

Ha azonban az új német kormány hű szeretne lenni ideológiájához, akkor a konfliktuszónába irányuló fegyverexport tilalmának elve hamar beleütközhet az Ukrajna melletti kiállás szent céljába. Demkó Attila arra tippel, hogy Németország Ukrajna kérése és a többi NATO-partner nyomása ellenére sem fog fegyvert szállítani Ukrajnának, hiába látszik most nyitottság mind a Zöldek, mind a liberális Szabad Demokrata Párt részéről arra, hogy közelebbről meg nem határozott „védelmi fegyvereket” esetleg mégis szállíthatnának. „Németországban az ideológia gyakran győzedelmeskedik a pragmatikus megfontolások felett, és itt az ideológia úgymond a jó irányba befolyásolja a németeket” – fogalmaz a szakértő.

Erre enged következtetni Németország legutóbbi döntése is: az Oroszország bármiféle kelet-európai aktivitására rendkívül érzékeny Észtország januárban német ostromágyúkat és Javelin páncéltörő rakétákat szeretett volna szállítani Ukrajnába – mivel azonban előbbiek még az NDK Nemzeti Néphadseregéből származnak, és a finn hadsereget megjárva kerültek az észtekhez, továbbadásukhoz mind Németország, mind Finnország engedélyét ki kell kérni. Németország ezt az engedélyt nem adta meg, tartva magát ahhoz a régi döntéshez, hogy Ukrajnába nem szállítanak halálos fegyvert – ezek szerint Annalena Baerbock alatt sem. Akkor sem, ha ezzel ellene mennek a NATO-s fősodornak,

az Egyesült Államok ugyanis közvetlenül is szállít fegyvert Ukrajnába,

és a balti államoknak is megadta az engedélyt, hogy odavigyék amerikai harci eszközeiket; emellett régóta szállít fegyvereket Ukrajnának Nagy-Britannia és Lengyelország is. A németek részéről egyelőre marad az ötezer sisak és az egy darab tábori kórház, ami a Kijevnek szállítandó harci eszközöket illeti.

Ha azonban a németek európai fegyverexportszabályokat akarnak, az első számú akadályt Párizs fogja jelenteni.

„A franciák jóval kevesebbet gondolkodnak azon, hogy kinek mit adjanak el”
– hangsúlyozza Demkó. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet fegyverexport-kimutatásából, amely ötéves ciklusokban vizsgálja a védelmi ipar tendenciáit, kiderül: bár Németország továbbra is a világ legnagyobb fegyverexportőrei között van, 2020-ban csökkent a részesedése.

A 2015–19-es ciklusban a világ fegyverexportjának 5,8, a 2016–20-asban már csak 5,5 százalékát adták a németek, a helyükön tátongó űrt pedig maradéktalanul betöltötte a 7,9-ről 8,2 százalékra ugró Franciaország – annak ellenére is, hogy nominálisan a német fegyverexport 21 százalékkal nőtt 2016 és 2020 között. Franciaország védelmi iparának kapacitása jelentősen meghaladja a hadsereg igényeit, így exportra kényszerül – nem véletlen, hogy a francia védelmi minisztérium nemzetközi kapcsolatokért és stratégiáért felelős vezetője, Alice Guitton nem sokkal a német kormány hivatalba lépése után világossá tette, hogy az EU-s fegyverexport-szabályozás egységesítése nagy akadályokba ütközne, az uniós alapszerződések pedig „nemzeti előjogként” biztosítják a fegyverexporttal kapcsolatos döntés jogát.

Igazán bonyolulttá pedig a közös német–francia részvétellel fejlesztett haditechnika exportjának kérdése teszi a helyzetet. Az ilyen felszerelések, például a 2040-ben rendszerbe álló Future Combat Air System nevű, hatodik generációs katonai repülőgép esetében „a német erőltetés jelentős anyagi veszteségeket tud okozni” a szakértő szerint. Bár Németország és Franciaország 2019-ben megkötötte az exportszabályaik harmonizálásának szándékát rögzítő aacheni szerződést, az ördög rejtekhelyeként szolgáló részletszabályok vonatkozásában még több a bizonytalanság, mint a konkrétum.

Demkó Attila figyelmeztet: a német törekvések ahhoz vezethetnek, hogy „végső soron az európai védelmi ipar piacot veszít”, és az egyre élesedő politikai helyzetben „a német védelmi ipar nagyon kényelmetlenül érzi már magát Németországban”.

E folyamat egyik nyertese szerinte éppen hazánk lehet,
ahol a német hadiipar két fontos szereplője, a Rheinmetall és a Unique Alpine épít a Magyar Honvédség megrendelésein messze túlmutató kapacitású gyárakat, előbbi például egyik fő terméke, a Lynx gyalogsági harcjármű gyártását telepíti részben hazánkba. Demkó szerint ezzel jelentős exportképesség épül fel itthon például Ausztrália irányába – az egyre romló németországi politikai és társadalmi közegben ugyanis a német védelmi ipar számára „az egyik menekülőút Magyarország”.

 

[Shadow]

Fegyverügyben is regulázná Európát Németország​

Mandiner

mandiner.hu

Szigorítanák és kiterjesztenék fegyverexport-szabályozásukat az utóbbi években diktatúrák felfegyverzéséből óriási pénzeket kereső németek. Franciaország egyelőre nem lelkes.

A restriktív fegyverexport-politikához kötelező érvényű szabályok szükségesek, ezért európai partnereinkkel egy ennek megfelelő uniós fegyverexport-szabályozást fogunk kialakítani” – ezzel a bombasztikus kijelentéssel indul Németország szociáldemokrata–zöld–liberális kormánykoalíciójának fegyverexportra vonatkozó javaslata. Minden valószínűség szerint a jelenleg az Annalena Baerbock személyében külügyminisztert is adó Zöldek által becsempészett mondatról van szó – a párt ráadásul mintha komolyan is gondolná a dolgot. „Ha minden a terv szerint halad, a második fél évre már meglesz az első törvényjavaslat” – nyilatkozta az ügyben Sven Giegold, a Robert Habeck Zöldek-társelnök által vezetett gazdasági és környezetvédelmi minisztérium államtitkára.

Na azt azért megnézem mikor fogjáka a Franciák ezt jóváhagyni, de szerintem az olaszoknak is lesz pár szavuk, bár ők most eléggé le van küldve kutyába.
Mindenestre ha sikerül ezt végig vinniük, és valóban EU szintű lesz a szabályozás az a mi terveinknek is betenne. Tudni kéne mi a procedúre egy ilyen törvény megalkotására? Elég a sima minősitett többségi szavazás, vagy lehet blokkolni vétóval.

 

[Terminator]

Ezt majd ne felejtsük el megnézni...

Saab’s Sensor Seminar: Sensors - for a Safer World

24th February 2022

Speakers:

• The Importance of Connected Sensors in a Modern Defence Force, Carl-Johan Bergholm, Head of Saab´s business area Surveillance
• Electronic Warfare - a Must for Survivability, Heléne Bittmann, Head of Global Marketing and Sales, Electronic Warfare and Aircraft Systems, Saab
• Electronic Warfare in Practice - Electronic Attack Capabilities, Mikael Corp, Sales Director, Electronic Warfare, Saab
• Market Outlook, Carl-Johan Bergholm, Head of Saab´s business area Surveillance