Bár ez amolyan pürroszi győzelem volt. Inkább úgy fogalmaznék, hogy nem vesztettek, bár gondolom Szerbia gazdasága is romokban volt a háború után.
Istenigazából senki nem győzött, lerombolták fél Európát, és meghalt, megsebesült, fogságba esett, lerokkant, eltűnt összesen 65 millió ember.
Ezért írtam azt, hogy kissé visszás ez a nagy békemantrázás, vastagon benne voltak mindkét oldalon, de közben csak az egyiket kiáltják ki bűnösnek.
Továbbá a franciák által a németek szükségtelen és aránytalan megalázása vezetett azokhoz a folyamatokhoz, amely már a weimari köztársaság alatt elindult és mindenféle antanti erőlködés ellenére a bajszos hatalomra jutását és egyben a második nagycsoportos gyilkolászást eredményezte.
A francia politikában nem túl nagy szerepet játszó hivatásos katona Ferdinánd Foch marsall (ejtsd Fos - kissé rájátszó a neve nekünk magyaroknak) kijelentése már akkor igazolta ezt, kvázi egy év késéssel, miszerint "ez nem béke,(Párizs) hanem fegyverszünet 20 évre".
Szerbia régen se volt valami izmos gazdasági szereplő, a háború előtt vidéken szinte középkori viszonyok uralkodtak. Ezért nagyon egybeesett a rác vagyonos réteg törekvése a civilizáltabb és fejlettebb Vajdaság, Horvát Királyság egy államba való összegyúrására, természetesen szerb vezetés alatt. Az előbbihez ürügyet a bevándorolt és megnövekedett számú szerb népesség - a legnagyobb "bevándorlás" Csernajevics Arzén alatt történt
"velika seoba srba" a Magyar Királyság területére 1690-ben - integrálása a nemzeti gondolat mentén és nem utolsósorban a mezőgazdasági termőterületek megszerzése is motiválta őket, a horvátokat a Monarchia és rendszerének utálata miatt sikerült megnyerni, nagyon piszkálta a csőrüket, hogy a dualista birodalomban csak egy tagország szerepet kaptak, így a szláv testvériséggel bevonzották. Persze később ez aztán megváltozott.
És hát nem véletlenül hatolt a szerb-francia haderő egészen mélyen Magyarország területére észak felé, megpróbáltak a békekonferencia által meghatározottaknál is kedvezőbb területi status quot kialakítani. Nagyon ragaszkodtak volna pl a mecseki szénhez, érthető okokból, de az aztán nem jött össze.
A jóvátételt is így állapították meg, hogy egyrészt kezdőtőkét adjon a "győzteseknek" másrészt relatíve megbénítsa és kizárja az újrafegyverkezést, mert azt pontosan tudták, hogy ilyen feltételek kierőszakolás olyan revansot fog kiváltani, amit még a buddhista szerzetesek is meglépnének. Vérlázító pontok vártak aláírásra a vesztesekre, a törökök kardot is rántottak egyből Kemal Atatürk vezetésével, akinek szelleme máig áthatja az országot és részben a sikereiket is ennek köszönhetik.
