Itt nem a "fajlagos teljesítmény" számít molni, azoknak a csillagmotoroknak csak a gyújtását megírni őrjítő feladat lehetett. Épp a héten hallottam egy ilyet: "a tudományos eredményeket a saját kontextusukban kell értékelni". Egy ilyen motort 1946-ban összerakni akkor is teljesítmény, egy 28 hengeres , 3000+ lóerős csillagmotor nem lehet más, csak művészet.
Egyébként már az, hogy fel kellett rá rakni a plusz 4 sugárhajtóművet, már az jelzi, hogy nem volt tökéletes a konstrukció, de a '40-es évektől ez erőn felüli próbálkozás volt. Ahhoz képest pedig szerintem egy gyönyörű gépet alkottak, ami akár fasza is lehetett volna. Persze, hogy agyonveri a bármelyik nyilazott szárnyas, sugárhajtóműves gép. De volt jobb, nagyobb egyenes szárnyú? Na ugye.
De egyébként igazad van, teljesítményben vannak jobb gépek, nyilván ami újabb, az jobb technológia lesz. A "Bear" pedig egy korát megelőző konstrukció volt, remek gép, mi sem igazolja ezt jobban, mint hogy hány éve szolgál
A turboprob is egy méltatlanul elfelejtett remek megoldás, amit egyébként Jedrassik György, egy magyar mérnök talált fel. A "Bear" az maga a "Hidegháború" , a B-36 pedig maga az "ötvenes évek". Mindkét gép remek, de egyik sem jobb, mint a másik, ha a saját korában vizsgáljuk. (tudom,hogy a Tu-95-öt is az '50-es években tervezték, de modernizálták, és csak 30 évvel később került szolgálatba)
Amit ezzel a szótengerrel mondani akartam az csak annyi, hogy bár a B-36 nem a valaha volt legtökéletesebb bombázó, én mégis örülök, hogy megépült, és van mit csodálnunk nekünk, rajongóknak fél évszázaddal később, és tisztelegni a mérnökök előtt, akik majdnem összehozták a lehetetlent annyi évvel ezelőtt.