Tegyük már kicsit rendbe a dolgokat.
Norvégia azért fizet az Uniónak (így nekünk is) , mert EU tagság nélkül élvezi az EU közös piac előnyeit. Azaz nem kell betartania a kötelező uniós irányelveket, de vámok nélkül kereskedhetnek az Unión belül.
Miért nem tagok? Mert gazdag országként nem akartak nettó befizetők lenni és nem kívántak szolidárisak lenni az EU szegényebb országaival. Illetve nem akartak részt venni a közös mezőgazdasági politikában, halaszati jogaikat féltették más Unios tagorszagokkal szemben. Illetve a tradicionális, de etikailag megkérdőjelezhető bálnavadászatról és bálnahúskereskedelemről sem akarnak lemondani.
Az Uniós norvég deal lényege az, hogy ha már Norvégia nem közösködik, de cégeik a vámkorlátozástól mentesülve, gazdasági erőfölényük által extraprofithoz jutnak, így is biztosítva a kiemelt norvég életszínvonalat, anyagilag ezt kompenzálják az Unió felé. Tehát a norvég alap pénzeit nem választott lehetőség fizetniük az Unio és Magyarország részére, hanem jogi kötelezettségük, aminek az utóbbi 4-5 évben nem tesznek eleget!!!
Miért alakult ki ez a konfliktus Magyarországgal?? A norvég kormány még az MSZP rezsimmel megállapodva egy hazai balliberális civil szervezetre bízta a hazai civil pénzek szétosztását. Ez a szervezet ezer szállal és személyen keresztül kötődik a mai ellenzékhez, több mai politikusuk, önkormányzati cégbe betolt emberük osztotta anno az Ökotárs alapítványban a milliárdokat. Ezek egy része valodi civil szervezetekhez megy, más részük baloldali, civil köntösben politizáló szervezeteket finanszíroz. Igy fordult elő a 2010es kormanyváltás után, hogy több ellenzéki tüntetés anyagi bázisát részben ezek a norvég pénzek alapozták meg és az ellenzéki aktivistahálózatot, médiát ebből tartották el, míg jobboldallal szimpatizáló, politizáló civil szervezeteknek egy fillér sem jutott, minden pályzátukat elkaszálta az Ökotárs alapítvány. A legkirívóbb eset, hogy Bajnai 2013-14-es politikai kampánya is részben norvég pénzekből történt.
Mivel a hazai pénzosztáshoz a magyar kormány hozzájárulása is szükséges ezt a 2014es kampányban lestoppolta a kormány, saját megbuktatását a norvég állammal nem kívánta finanszíroztatni. Azóta megy ez a vita.
A Trump és Orbán közti négyszemközti tárgyalások 444es meséjét hanyagolva, valóban jó alkalmat látott a kormány a NASAMS beszerzés kapcsán, hogy rendezzék a norvég pénzek ügyét is. Hisz Mo. egy norvég állami cégtől vett fegyverrendszert, norvég hitelből. Meg is kötetett a deal. Közösen választanak ki civil szervezetet a milliárdok elosztására. Úgy nézett ki könnyű megegyezés lesz, hisz 7 pályázó szervezetből hatot elfogadott a magyar kormány, köztük független, elismert civil szervezeteket is, pl. Vöröskereszt. A Norvégok viszont, valószínűleg politikai nyomásra visszatáncoltak és csak az eddigi örökös pénzosztó Ökotárs alapitványt minisitették megfelelőnek. Ezt nem gondolhatták komolyan, hisz anno a vita itt kezdődött. A magyar elutasítás után a tárgyalásokat felfüggesztették és nem kivánják átutalni a jogi kötelezettségből eredő pénzeket. Ezen dobta le a láncot most a magyar kormány és vizsgálja a válaszlépéseket. Első körben a NASAMS visszamondása nem merült fel, annak ellenére hogy ebben a topikban tárgyaljuk. De tény, ha tovább eszkalálódik a helyzet, mindkét kormány kerülhet olyan helyzetbe, hogy ugyanígy a NASAMS szerződést is felmondja.
Sztem mi nem fogjuk, mert szükségünk van erre a légvédelmi rendszerre, bár a védelmi ipari együttműködési deal kútba eshet. Ezt sem mi fogjuk javasolni, inkább állhatnak el tőle a Norvégok, hisz mi abból csak profitálhatunk.
De sztem a norvégok sem fognak visszalépni, max. időhúzásra játszanak. Abban reménykednek, ahogy fél Európa is, hogy jövőre bukik a kormány és visszatérhetnek a 2010 előtti együttműködéshez egy hazai balliberális kormánnyal.
Ennyi a sztori.
