Beszélgető

Törölt tag 1711 · 2019. augusztus 4.

molnibalage said:
Itt most a levegős (?) fékrendszer nyomáscsökkenéséről van szó a tartályhoz képest? Mert ezt a mondatot így önmagában nem tudom értelmezni, mintha hiányozna a fele.

Bocsi, megszoktam, hogy az is ilyesmi egyértelmű

Lényeg, hogy ma már nagy részt kikoptak, de még asszem USA-ban előfordulnak olyan vasúti kocsik amik akkor fékeződnek ha 5 bar nyomás kerül a fővezetékbe.
Ezzel az a gond, ha szétszakad a vonat akkor utána vígan megy tovább fékezetlenül (ezért van a vonatok végén egy fékezőkocsi, amin a fékezőemberke kézzel befékez ha baj van).

Úgyhogy a legtöbb mai vasúti jármű 2 körös rendszert használ, amiben alaphelyzetben a kocsik tartályában és a fővezetékben is 5 bar körüli nyomás van, és a fővezeték nyomás csökkenésével fékez be a vonat, utántáplálás megszűnése esetén (pl szétszakadás) is kb. fél óráig befékezve marad, utána kezd el feloldódni, ahogy a tartályból lassan elszivárog a levegő.
Mármint optimális esetben...

Amennyire én tudom, az amerikai mozdonyokon is nagyrészt a jó öreg mechanikus fékszelepet használják, ami 1 helyen engedi ki a nyomást (azon a mozdonyon ahol az 1 db mozdonyvezető ül, mivel a vasúti lobbi hatására a szenátus leszavazta a mozdonyvezetők szakszervezetének kezdeményezését a minimum 2 fős személyzetre). Ennek az eredménye lehet hirtelen fékezésnél az amikor gyönyörűen feltorlódnak a kocsik egymáson, mivel az eleje már teljesen befékeződött, a vége meg szabadon fut...

molnibalage · 2019. augusztus 4.

Kis római töri.

molnibalage · 2019. augusztus 4.

molnibalage said:
Kis római töri.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

A teljes Ceasar széria.

Törölt tag 1711 · 2019. augusztus 4.

Törölt tag 1711 · 2019. augusztus 4.

Ki lettem oktatva amerikai mozdonyokból.
Van rajtuk egy olyan fékállás amivel normál esetben nem működik, de vészfékezés rádiójelére leold az összes (10-15) mozdony és nyomja kifele a levegőt. A probléma az, hogy utána az összeset vissza kell állítani, így laza 1,5-2 óra egy újraindítás.

FilcTroll · 2019. augusztus 4.

Környezetvédelem, vállalati felelősségvállalás, kisf@szom.

https://index.hu/mindekozben/poszt/...bsont_mert_az_igazgato_tiltotta_az_adakozast/

blitzkrieg · 2019. augusztus 5.

gergo55 said:
Nem rossz ötlet, csak a gdp hívők nem szeretik a kiadáscsökkenéseket, mert az valakiknek bevétel/profit csökkennést eredményez...

Ez nem járna bevételcsökkenéssel az állam számára, sőt, minél egészségesebb egy társadalom, annál több bevétele van az államnak, hisz az egészséges ember dolgozik. Persze a korházban kevesebb pénzt hagy, de adót viszont többet fog fizetni.

blitzkrieg · 2019. augusztus 5.

papi said:
Nem akartam tovább rombolni a villanyos beszélgetést ezért átteszem ide.
Igen ez is egy megoldás lehet. Nem a jó megoldás de megoldás. Ha drága lesz a vezetékes víz majd fúrat kutat feketén, aztán minden mehet tovább.

Az egész annak a metaforája akart lenni, hogy a legtöbb ember pont leszarja a környezettudatos hozzáállást.
Mondok még egy példát. 10 éve kirakták nálunk a szelektív gyűjtőket. Úgy néz ki az összes környéke, mint valami hányás. A Junoszty televíziótól a fáradt motorolajon át a nagyi szekrényéig minden oda van kirakva. 6-8 éve háztól elviszik a papírt, zöld hulladékot, van egy PET palackos zsák, meg egy fóliás-fémes-műanyagos. Minden második héten a kuka mellől elviszik, bedobják a teljesen ingyenes cserezsákot. Az utcában rajtunk kívül másik két háznál szoktam látni a zsákokat kirakva. Nem érdekli az embereket, a többségnek ez csak egy felesleges nyűg.

Mi a baj azzal ha az emberek használják a vizet pl. öntözésre?
Az összes folyóvizünk a Fekete-tengerben köt ki, ha nem használjuk. Ha meg használjuk pl. öntözésre, akkor meg egy része elpárolog, és eső lesz belőle, másik része elszivárog a talajba és nő a talaj vízszintje. Nem?

blitzkrieg · 2019. augusztus 5.

Szittya said:
Ja hogy ezt a +qoutet erre kell hasznalni. Tabletrol nem ment egy ideig.

Egy kis fejtoro.
Ha adott egy 1200 ft also arkategorias 12w os izzo. Es adott egy 40w 300 ft os kozepes minosegu hagyomanyos izzo.
Az arkulonbozetet azt a 900 ft ot mikor hozza be az energiatakarekos izzo. Ha a 40 w izzonak az elettartama 3x osa az energia takarekos izzonak? A magyar es a nemet energiaarak mellett /es ez €ba./

Ki tudja a valaszt? /hogy lehet nicj nevet megjelolni kommentbe?/

kivancsian várom.

Valószínűleg hamarabb elromlik az 1200 forintos izzód, minthogy kihozná az árát.
De minek költesz 1200-at rá, 500-600-ért is lehet már kapni ledeket, nekem beváltak.

blitzkrieg · 2019. augusztus 5.

molnibalage said:
Kíváncsi vagyok, hogy erre kötnek-e a biztosítást a biztosítók.
Valahol olvastam, hogy egyes hasonló extrém sportolók élettartama drámaian alacsony. A wingsuitosoknál hoztak ki valami megdöbbentő számot, hogy mennyien halnak bele.

Mindenre lehet kötni biztosítást. Persze nem annyiba fog kerülni neki, mint neked.

Celebra · 2019. augusztus 5.

blitzkrieg said:
Mi a baj azzal ha az emberek használják a vizet pl. öntözésre?
Az összes folyóvizünk a Fekete-tengerben köt ki, ha nem használjuk. Ha meg használjuk pl. öntözésre, akkor meg egy része elpárolog, és eső lesz belőle, másik része elszivárog a talajba és nő a talaj vízszintje. Nem?

Folyóvizhez hozzáfűzés.Mivel a Duna felettünk végig van lépcsőzve,nincs hordaléka.Ezért nálunk folyamatosan mélyiti a medrét-emiatt az Alfőld érintett részén csökken a talajvizszint,és szárad ki a táj.Nemhogy a nagymarosi,de a lejjebb tervezett vizlépcsőket is meg kellene épiteni.

Törölt tag 1711 · 2019. augusztus 5.

Celebra said:
Folyóvizhez hozzáfűzés.Mivel a Duna felettünk végig van lépcsőzve,nincs hordaléka.Ezért nálunk folyamatosan mélyiti a medrét-emiatt az Alfőld érintett részén csökken a talajvizszint,és szárad ki a táj.Nemhogy a nagymarosi,de a lejjebb tervezett vizlépcsőket is meg kellene épiteni.

De hát vízlépcső rossz, mert elcsúnyítja a kanyart, még a Szomszédokban is benne volt.

papi · 2019. augusztus 5.

blitzkrieg said:
Mi a baj azzal ha az emberek használják a vizet pl. öntözésre?
Az összes folyóvizünk a Fekete-tengerben köt ki, ha nem használjuk. Ha meg használjuk pl. öntözésre, akkor meg egy része elpárolog, és eső lesz belőle, másik része elszivárog a talajba és nő a talaj vízszintje. Nem?

Aral tó? Ott is csak egy kis locsolgatásról volt szó.
De van az éremnek másik oldala is. A rendszeresen öntözött területeken megfigyelhető egy folyamat. A tavaszi-nyári öntözés hatására megemelkedő talajvízszintek minden évben egyre magasabbról indulnak. Az őszi, téli időszakban nem tud visszaállni az eredeti szintjére. Pár év után a gazda meg csodálkozik, hogy hóolvadás vagy egy nagyobb eső után áll a földjén a belvíz. A normálisan kivitelezett öntözőcsatornák a talajvizek megfelelő szinten tartásában is fontos szerepet játszanának. Vízhiány esetén vizet szállít a földekhez, magasabb talajvíz esetén a felesleget elvezeti.
Ameddig értelmesen van használva addig nincs gond az öntözéssel.
De az eredeti hozzászólásomban nem véletlen említettem ivóvizet, és annak pocsékolásáról volt szó. Ivóvízzel locsolni a gyepet, hogy az szép zöld legyen a ház előtt szerintem pocsékolás. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos erre érzékenyebb növényeknek egyenesen káros.

molnibalage · 2019. augusztus 5.

blitzkrieg said:
Mi a baj azzal ha az emberek használják a vizet pl. öntözésre?
Az összes folyóvizünk a Fekete-tengerben köt ki, ha nem használjuk. Ha meg használjuk pl. öntözésre, akkor meg egy része elpárolog, és eső lesz belőle, másik része elszivárog a talajba és nő a talaj vízszintje. Nem?

Hóóóóóóóóóóóóóó.... Ha a talajvizet csak úgy elöntözöd, akkor az nem pótlódik csak úgy. Kit érdekel, hogy elpárolog, ha nem esik le csapadékként?

blitzkrieg · 2019. augusztus 5.

papi said:
Aral tó? Ott is csak egy kis locsolgatásról volt szó.
De van az éremnek másik oldala is. A rendszeresen öntözött területeken megfigyelhető egy folyamat. A tavaszi-nyári öntözés hatására megemelkedő talajvízszintek minden évben egyre magasabbról indulnak. Az őszi, téli időszakban nem tud visszaállni az eredeti szintjére. Pár év után a gazda meg csodálkozik, hogy hóolvadás vagy egy nagyobb eső után áll a földjén a belvíz. A normálisan kivitelezett öntözőcsatornák a talajvizek megfelelő szinten tartásában is fontos szerepet játszanának. Vízhiány esetén vizet szállít a földekhez, magasabb talajvíz esetén a felesleget elvezeti.
Ameddig értelmesen van használva addig nincs gond az öntözéssel.
De az eredeti hozzászólásomban nem véletlen említettem ivóvizet, és annak pocsékolásáról volt szó. Ivóvízzel locsolni a gyepet, hogy az szép zöld legyen a ház előtt szerintem pocsékolás. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos erre érzékenyebb növényeknek egyenesen káros.

Az Aral-tó az egy tó, a Fekete-tenger meg tenger. A tenger nem fog kiszáradni, van kapcsolata a világtengerek felé.

Egyébként arról volt szó, hogy mekkora környezetrombolás az ha János bácsi ivóvízzel locsolgatja az udvarán a füvet kánikulában, meg Mari néni az utat, hogy ne poroljon.

alali77 · 2019. augusztus 5.

blitzkrieg said:
Az Aral-tó az egy tó, a Fekete-tenger meg tenger. A tenger nem fog kiszáradni, van kapcsolata a világtengerek felé.

Egyébként arról volt szó, hogy mekkora környezetrombolás az ha János bácsi ivóvízzel locsolgatja az udvarán a füvet kánikulában, meg Mari néni az utat, hogy ne poroljon.

Azért ez nem ennyire egyszerű hogy kilocsolom a vizet, elpárolog, leesik, mi itt a baj...
Egyrészt az ivóvíz előállítása sok energiát igényel és rengeteg vegyszert, tehát környezetszennyező.
A víztermelő kutak elhasználódnak, eltömödnek egy idő után, lehet újakat kialakítani, gondolom az nem meglepő hogy a legolcsóbban megépíthető helyek már foglaltak.
Csökkenti a talajvízszintet, mivel párolgás van, sokkal jobban mint amennyi visszaszivárog. Különösen baj ez Tiszának, mert míg a Duna vízgyűjtő hozza a vizünk 85%-át, a fogyasztás 55-45 arányban oszlik meg a Duna és a Tisza vízgyűjtői között.
Az ivóvíz egy nyersanyag is egyben, meg kellene tanulni vigyázni rá!
Persze a használatnak van egy nagy előnye is: ha sok vizet használunk kevesebb káros folyamat játszódik le a hálózatban, és mivel minden vezetékünk túlméretezett szinte a rendszerváltás előtti olcsó víz miatt (emlékszik még valaki arra hogy folyó vízzel hűtöttük a sört és a dinnyét a nyolcvanas években?), így mindegyik csőben poshad a víz. (jó, mindben nem, hisz egy csomó lukacsos)
Ha mindenki fizetne az öntözővízért sokkal jobb, pontosabban működő öntöző rendszereket lehetne amúgy építeni, itt van mit tanulni Izraeltől (azzal együtt hogy ott mekkora becsben vannak a vizes szakemberek).
Van egy vizes (béna) poén: a vizes szakik mind 007-es ügynökök, mert a Föld vízkészletének 0,07 százaléka hozzáférhető édesvíz (https://antk.uni-nke.hu/hirek/2017/07/18/klima-ugyeink Szöllösi-Nagy András)

anonim999 · 2019. augusztus 5.

Isten éltesse sokáig!

papi · 2019. augusztus 5.

blitzkrieg said:
Az Aral-tó az egy tó, a Fekete-tenger meg tenger. A tenger nem fog kiszáradni, van kapcsolata a világtengerek felé.

Egyébként arról volt szó, hogy mekkora környezetrombolás az ha János bácsi ivóvízzel locsolgatja az udvarán a füvet kánikulában, meg Mari néni az utat, hogy ne poroljon.

Fogod a tisztítatlan vizet, hozzáadsz egy csomó pénzt, energiát, szakértelmet és ezek végeredményével Jani bácsi és Mari néni locsolhatja a kertet meg az utat.
Jani bá esetében vannak olyan növények pl.: paradicsom, paprika, dinnye, uborka, a dísznövények nagy része, amivel egyenesen kibabrál, mert ezek a növények nem igazán komázzák az ivóvízben meglévő klórt. Jani bá sokkal jobban járna, ha a tetőről összegyűjtött és lefedett fahordóban tárolt vízzel locsolná a kiskertet. Szóval elbaszunk egy csomó pénzt és energiát azért, hogy Jani bá kibaszhasson a kiskertjében lévő növényekkel. És ez még a jobbik eset. Mert a kertvárosi paraszt Jani bá általában az ivóvízzel a medencét tölti fel, meg a haszontalan pázsitot locsolja.
Mari néni esetében is mindegy lenne, hogy mivel locsolja az utca porát. Mondjuk nem értem mi a nyavalyának kell az utcán a port locsolni. Szóval elbaszunk egy csomó pénzt és energiát azért, hogy Mari néni csinálhasson egy teljesen értelmetlen dolgot.

Nagyüzemi locsoláshoz.
Kaliforniában egyre több folyó nem éri el a tengert. Kilocsolják a vizüket. Ez az ára annak, hogy egy félsivatagból az Egyesült Államok zöldségeskertje lett. A gazdaságoknak meg két lehetőségük maradt. Vagy egyre mélyebbre fúrnak a folyamatosan apadó rétegvizek után kutatva, vagy

rejsz felügyelő · 2019. augusztus 5.

papi said:
Jani bá sokkal jobban járna, ha a tetőről összegyűjtött és lefedett fahordóban tárolt vízzel locsolná a kiskertet.

Mondjuk ez annyira egyértelmű, és majdnem 0 erőbefektetéssel jár de a kibaszott átlagember ennyit sem képes felfogni a körülöttünk lévő világból.

blitzkrieg · 2019. augusztus 6.

molnibalage said:
Hóóóóóóóóóóóóóó.... Ha a talajvizet csak úgy elöntözöd, akkor az nem pótlódik csak úgy. Kit érdekel, hogy elpárolog, ha nem esik le csapadékként?

Az ivóvizek nagy része tudtommal folyókból származik. Ha azt használják, akkor max. kevesebb édesvíz folyik bele a Fekete-tengerbe.

Beszélgető

Törölt tag 1711

Guest

molnibalage

Guest

molnibalage

Guest

Törölt tag 1711

Guest

Törölt tag 1711

Guest

Well-Known Member

Well-Known Member

Well-Known Member

Well-Known Member

Well-Known Member

Well-Known Member

Törölt tag 1711

Guest

Well-Known Member

molnibalage

Guest

Well-Known Member

Well-Known Member

Well-Known Member

Well-Known Member

rejsz felügyelő

Guest

Well-Known Member

Sütibeállításokkal kapcsolatos információk