Mai duzzogásom tárgya az Index (hm...) Dívány nevű akármilye. Újságnak, vagy médiának nem nevezném, mert szinvonalában az alulmúlhatatlant is simán alulmúlja, még ha ez oximoron is. Annyit érdemes tudni róla, hogy (szerintem, amennyire ez megállapítható) a szingli, szőke, negyven alatti nőknek szól... érdekes fogyasztói csoport az tény. Akkor legalább próbáljuk kicsit felvilágosítani őket, mert azért az mégiscsak ciki, hogy a szőkenős viccek náluk a véresen komoly valóság. Na ennek a micsodának az egyik jeles szerzője (nem írok újságírót, mert az egy szakma...) rittyentett egy fofrdítást angolból: https://divany.hu/vilagom/2020/05/2...e=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
Az eredeti cikkben még viszonylag értelmes mondatokat is lehet olvasni, de nálam már az kiverte e biztosítékot, hogy a booster az nála "nyomásfokozó rakéta" (bármelyik szótár gyorsító fokozatként adja meg). Aztén következett ez a bekezdés:
"Miért esnek le?
Azok a tárgyak, rakéták, meghajtók, amelyeket még a légkörben leválasztanak az űrbe küldött eszközről, értelemszerűen vissza is térnek a földre. Az alacsony pályán az űrbe jutó eszközök is visszaeshetnek, akár évekkel a kilövésük után. Ezek nagy része a légkörbe érve elég, de a többi a földön köt ki. 36 ezer méter tengerszint feletti magasságnál, illetve afölött már a Föld körül kezd keringeni minden törmelék és használaton kívüli műhold. Az űrben maradó szemét éppúgy komoly problémákat (például ütközéseket) okoz, mértéke pedig egyre nagyobb."
Na itt már a címnél kerekedett a szemem... Newton? Esetleg. Ok, nem kérünk lehetetlent a szerzőtől. Aztán jönnek a szerencsétlen meghajtók (most miért pont egy számítógépes alkatrészt pécéztünk ki?), és, ezek szerint a rakéta és a meghajtó az nem tárgy. Aztán jön két kusza mondat az alacsony pályáról ÉS a 36 ezer méterről. Hagyjuk...
Majd a vége egy huszáros rohammal: "de addig is az a szemét, amit a leggazdagabb országok küldenek fel az űrt vizsgálgatva, a legszegényebbek nyakába hullik." Most hagyjuk, hogy a komplett űrkutatást sikerült dehonesztálnia ezzel a vizsgálgatással, de (noha nem világos, hogy ott pontosan kiről beszél) Oroszország mint a leggazdagabb országok egyike aki a legszegényebbek nyakába hullatja a szemetét... kár, hogy ez a két hely egy országon belül van.
Az eredeti cikkben még viszonylag értelmes mondatokat is lehet olvasni, de nálam már az kiverte e biztosítékot, hogy a booster az nála "nyomásfokozó rakéta" (bármelyik szótár gyorsító fokozatként adja meg). Aztén következett ez a bekezdés:
"Miért esnek le?
Azok a tárgyak, rakéták, meghajtók, amelyeket még a légkörben leválasztanak az űrbe küldött eszközről, értelemszerűen vissza is térnek a földre. Az alacsony pályán az űrbe jutó eszközök is visszaeshetnek, akár évekkel a kilövésük után. Ezek nagy része a légkörbe érve elég, de a többi a földön köt ki. 36 ezer méter tengerszint feletti magasságnál, illetve afölött már a Föld körül kezd keringeni minden törmelék és használaton kívüli műhold. Az űrben maradó szemét éppúgy komoly problémákat (például ütközéseket) okoz, mértéke pedig egyre nagyobb."
Na itt már a címnél kerekedett a szemem... Newton? Esetleg. Ok, nem kérünk lehetetlent a szerzőtől. Aztán jönnek a szerencsétlen meghajtók (most miért pont egy számítógépes alkatrészt pécéztünk ki?), és, ezek szerint a rakéta és a meghajtó az nem tárgy. Aztán jön két kusza mondat az alacsony pályáról ÉS a 36 ezer méterről. Hagyjuk...
Majd a vége egy huszáros rohammal: "de addig is az a szemét, amit a leggazdagabb országok küldenek fel az űrt vizsgálgatva, a legszegényebbek nyakába hullik." Most hagyjuk, hogy a komplett űrkutatást sikerült dehonesztálnia ezzel a vizsgálgatással, de (noha nem világos, hogy ott pontosan kiről beszél) Oroszország mint a leggazdagabb országok egyike aki a legszegényebbek nyakába hullatja a szemetét... kár, hogy ez a két hely egy országon belül van.
A sima magyar kltsg térítéses is 1,3.
