Ránézel, elolvasod, értelmezed, majd kiderül, hogy nincs semmiféle bűncselekmény.
Vagy megváltoztatja meg a leírt szöveg jelentését az, hogy valakivel beszélsz...?
Eljárásjogi garancia, hogy a gyanúsítást közölni kell vele, plusz van szubjektív bűnösségi elem (szándékosság/gondatlanság) is - mennyire fogta át a tudata, hogy mit csinál, meg mi lehet a következménye, meg ilyenek.
A gondatlan elkövetés csak és kizárólag akkor büntethető, ha Btk-ban kifejezetten ott van hogy a gondatlan elkövetési alakzatot is büntetni kell, lásd közlekedési bcs-k.
Itt ilyen gondatlan elkövetés viszont nincs, csak a szándékos elkövetés a bcs.
Btk. 337. §
(1) Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az (1) bek. nem új, 50 éve biztosan benne van a Btk-ban, a (2) amit most találtak ki, gondolom azért mert a (1) az a sima árvíz idején nem túl adekvát "ég a falu" elrikkantásokra lett még kitalálva, a vírusra meg kérdéses mennyire lehetett a "közveszély helyszínét" alkalmazni, károsnak viszont ugyanolyan káros.
Gondolom itt az lehetett a kulcsmondat hogy a faszi a napi frusztrációját vezette le a fészen és közel távolról eszébe sem jutott, hogy ezzel valamilyen járványügyi akadályozás lehet a következmény, mert szimplán egy idióta. De ha lett volna egyenes vagy eshetőleges szándéknak nyoma ("tudtam és akartam/leszartam mi lesz a következmény", avagy szabatosan:"
Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik."), akkor a faszi lehet tovább lép egy szintet.
Így maradt sima gondatlan elkövetés ("
Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja."), az meg nem büntethető ennél a bűncseleménynél, úgyhogy a nyomozás nem tárt fel szándékosságot, további balesetmentes közlekedést, viszontnemlátásra.
Még egyszer, ez egy több fokú eljárás, a nyomozó hatóság nem arról dönt, hogy bűnös-e vagy ártatlan, hanem felderíti hogy egyáltalán mi történt, volt-e tényleg bűncselekmény, kik és mit csináltak vagy nem csináltak, van-e egyáltalán értelme továbblépni az eljárásban, vagy már az elején látszik hogy értelmetlen az egész.
Ha igen, akkor előterjesztik vádra, az ügyész, aki kicsit jobban ott van dogmatikában és gyakorlatban meg eldönti hogy lehet-e egyáltalán vádat emelni és menjen-e az egész bíróhoz. Az esetek igen nagy százalékában eleve visszadobják, hogy nyomozgassanak még, vagy eleve rosszul értelmeztek valamit és hagyják a fenébe az egészet.
Ha a kihallgatásban összegyűjtött tények alapján is arra jut már a nyomozó is, hogy ez nem bűncselekmény (mert p. nem mondott olyat gyanúsítottként, hogy a Gyuribá fizet neki ezért, hogy ilyet terjesszen, és ezzel gebaszt okozzon), akkor meg az eljárást megszűntetik, és mehet a csudába.
B verzió, gépiesen lefolytatták az eljárást, azaz megfog, kihallgat, aztán vakarták a fejüket hogy ezt a ritka szarul kitalált tényállási elemet hogy a rákba lehetne erre megállapítani, mert amúgy az egész "alkalmas arra" kb. alkalmazhatatlan. Oké, ha lenne mondjuk kötelező vakcina és azt írná hogy ne engedd hogy beadják mert méreg az tiszta sor. De egyébként a dőlt betűs tényállási elem amit szerintem nemhogy nyomozati szinten, de bírónak max. találgatnia lehet majd az ilyen kicsit is szürke zónás ügyekben.
