@Pogány
Gyönyörűek ezek a templomok, de viszonylag újak, 1000 körül fejezték be őket, ráadásul -a piramisoktól eltérően- gazdagon vannak díszítve faragványok és szobrok képében a helyi hitvilág figuráival, szóval ufók kizárva.
Nem, mi, emberek, ennyire jók vagyunk. Tényleg. Erre vagyunk képesek, lazán, kisujjból, ha hagynak minket.
Statikailag nem nagy kunszt, két emelet, tömör, fél méteres gránit tömbök, mindent elbírnak, gyakorlatilag szögletesre faragott barlangok. Ne feledjük, hogy csak 2-300 évvel vagyunk az ulmi katedrális megkezdése előtt, 160 méter magas, leheletfinom, pókhálószerű kőcsipkék, amik elosztják a terhelést!
Na EHHEZ kell a tudomány és a matematika:
Ha van elég embered az idő sem olyan durva tényező, a Parthenónt a görögök 10 év alatt felhúzták!
Itt is vannak hatalmas kőtömbök, meg szemmel alig látható illesztések, meg művészi vésetek, meg minden, és azért nekik már nem segítettek az ufók, szóval az egész bányászos kérdést kilőhetjük, mi erre képesek vagyunk. Lazán.
(Csak telibe kapta az iszlám hódítást, meg a lőporraktárat sem ott kellett volna berendezniük a törököknek.)
A gránit már más tészta, különösen a bronzkorban, az asszuáni kőfejtőben található ősi fejtés nyomainak értelmezésével egész könyvtárat írtak teli csak az utóbbi száz évben, de ettől függetlenül csak sejtjük hogyan csinálták. De, hogy nem az ufók voltak az biztos, mert a hatalmas, több száz tonnás tükörsima gránit obeliszkeken tűéles, mélyen befaragott hieroglifák mesélik el az oszlopok és állítóik történetét. Idegenek sehol nem szerepelnek a sztoriban. Hatsepszut egyik obeliszkje a karnaki komplexumban áll, 30 méter magas, rózsaszín gránitból van és 330 tonna. A talapzatán olvasható hieroglifák szerint 7 hónapba kerül a kifaragása és felállítása. (
https://swift.christogenea.org/articles/erm-hatshepsut-obelisk-translation) Szóval valahogy megcsinálták, aminek módja technikatörténeti érdekesség, de az nem kérés, hogy az egyiptomiak képesek voltak rá.
A sokba kerül sem érv, ezek koruk hatalmas állami nagyberuházásai voltak, sok ezer rabszolgával, mögöttük volt egy birodalom kincstára. Hérodotosz szerint a piramisépítőknek csak az élelmezése 1600 ezüst talentumba (~70 tonna) került.
A prehisztorikus rézbánya izgalmas, a szénbánya még izgalmasabb, de sajnos nyoma sincs bennük magas technológiai szintnek, a leírások nem szólnak korrodált sínekről, csillékről, esetleg antigravitációs kosarak maradványairól, vagy akármiről. Rézeszközöket és ütőköveket találtak bennük (
http://copperculture.homestead.com), ez ugyanaz a technika amit a félbemaradt gránit obeliszknél is találtak Asszuánban. (Mondjuk azért megnéznék egy ilyet. Hogy van kialakítva a fal, vannak-e dúcolások, stb.) Magam is szívesen hajlok afelé, hogy volt prehisztorikus civilizáció, de amennyire meg tudjuk ítélni nem képviselt magas technológiát.
(Vagy ha igen, azt teljesen másképp tette mint mi, de hogyan lehet másképp, és főleg miből?)
26 millió év? Már ebből is valami ezoterikus mítosz lett? Le vagyok maradva, én még a 26 ezer évnél (egy asztrológiai világkorszak) tartottam, érdekes lenne visszakeresni, hogy hogyan honosodott meg a popkultúrában. Mint minden ilyesminek van halovány alapja, egyesek úgy vélik, hogy felfedezhető valamilyen 25-30 millió éves ciklicitás a bolygó biodiverzitásának csökkenésében. Mások szerint nincs ilyen. Dönts el te, biodiverzitás a fosszíliákban, sárgák a nagyobb, kékek a kisebb kihalási események:
Innen eljutni az ufókig nekem elég merész ugrásnak tűnik.
Én szétválasztanám a kérdéskört, mert több dolog keveredik:
- Képesek voltak-e az ókorban masszív építményeket emelni? (Egyértelműen igen.)
- Volt-e prehisztorikus fejlett (milyen értelemben?) civilizáció? (Elképzelhető.)
- Volt-e az ufóknak köze bármihez? (Nagyon valószínűtlen.)
Az annunaki sztori szerint
Mert a tudomány azokat is csalónak tartja, akik kimondják, hogy Kheopsz nevét a piramisba egy csaló írta fel, ahogy az aztán be is bizonyosodott, mégis kheopsz piramisként tartják számon.
Ki csal ez esetben?
Ezt egybe vettem, mert a két kérdés origója közös, megint szóba kerül a jó Sitchin mester.
Válaszoljon helyettem az ifjú trónkövetelő:
http://www.titkostortenelem.org/tor...o-nevenek-meghamisitasarol-ki-volt-a-hamisito
Ennyit arról mi bizonyosodott be, és ez nagyjából válasz a mester Annunakis sztorijára is. (Amit egyébként Däniken fedezett fel egy évtizeddel Sitcin előtt.)
Értem, hogy ezek a művek teljesen megkapóak, lebilincselőek, elvarázsolnak és egyben mindent megmagyaráznak. Mindjárt felosztják a világot és határozott ellenségképet is gyártanak. (Ez elemi érdekük, háborús propaganda, hiszen az 'ellenség' írásait olvasni sem szabad, még lelepleződnének és nem vennéd meg a következő könyvüket.) Kielégítenek egy egész sor mély emberi késztetést. Nem kell bemutatni,
rengeteget elolvastam, különféle nyelveken, és bevallom nagyon szeretem őket. Ahogy nagy rajongója vagyok a tudományos fantasztikumnak is, ezt fel lehet fogni történelmi fantasztikumnak, és nem kevésbé szórakoztató. Mivel a történetekben vannak igazságmagvak, már csak a dolgoknak utánajárás is egy élmény. Sajnos azonban szinte minden amit mondanak a képzelet szüleménye, amit kihagyással, torzítással, vagy egyenesen kitalációval próbálnak alátámasztani. Mondjuk elég hatásosan.