Beszélgető

[Veér Ispán]

főleg nem állatbőrökbe öltözött ősemberek, akik agyonverik inkább a sok nagyokost, elveszik az aranyukat és elcserélik valami baromságra, vagy nézegetik hogy milyen szép fényes a nagy kőrakások helyett ami elvitte az életüket.

Hallottál már a hadseregről, erőszakszervezetekről? Arra (is) jó, hogy a nép rövid pórázon legyen tartva.

 

[papajoe]

Én ennél a pontnál már sírva röhögtem...
Az, hogy mi, hogyan és mikor én milyen periódus szerint hal ki. Főleg a háromtest és egyéb probémák miatt is.
Barátunk, hogy egy vicces bolygót ránt elő, hogy egy barna törpét, de nehogymár kiderüljön, hogy az ember nem hülye. Már aki, mert tényleg sokan azok. De nem is balfaszok vezették soha az emberiség megaprojektjeit

Ennyi a dolog titka.

Hja,és mivel nem voltak balfaszok,átúsztak minden kontinensre,és zseniként minden ott lévő nyelvet beszéltek,rávettek mindenkit,hogy ugyan,építsünk már ezen a kontinensen is pár piramist,mert egy másik kontinensen is ez jutott az eszünkbe.
Majd megépítettek pár ezret a bolygón,betájolták őket,mindenütt volt pont annyi kőfaragó,rabszolga,facsiga,fadaru,fúrógép,meg ami éppen kellett.
Értem én.

 

[papajoe]

Ja,természetesen Magyarul is megtanultak,mert,hogy itt is akad pár darab.

 

[Pogány]

Én ennél a pontnál már sírva röhögtem...
Az, hogy mi, hogyan és mikor én milyen periódus szerint hal ki. Főleg a háromtest és egyéb probémák miatt is.
Barátunk, hogy egy vicces bolygót ránt elő, hogy egy barna törpét, de nehogymár kiderüljön, hogy az ember nem hülye. Már aki, mert tényleg sokan azok. De nem is balfaszok vezették soha az emberiség megaprojektjeit

Ennyi a dolog titka.

https://www.csillagaszat.hu/hirek/asztroblog/torpecsillag-kozelitheti-meg-a-naprendszert/

Hahahahahahaha

 

[enzo]

Ja,természetesen Magyarul is megtanultak,mert,hogy itt is akad pár darab.

Azt hittem legközelebb csak Boszniában

 

[Horizon]

Ja,természetesen Magyarul is megtanultak,mert,hogy itt is akad pár darab.

Hol vannak?
(Egyébként meg mi az hogy megtanultak?! Eleve magyarul beszéltek!)

 

[papajoe]

Hol vannak?
(Egyébként meg mi az hogy megtanultak?! Eleve magyarul beszéltek!)

A Pilisben, az Egyiptomiak hogyan beszéltek volna Magyarul?

 

[Törölt tag 1711]

Hja,és mivel nem voltak balfaszok,átúsztak minden kontinensre,és zseniként minden ott lévő nyelvet beszéltek,rávettek mindenkit,hogy ugyan,építsünk már ezen a kontinensen is pár piramist,mert egy másik kontinensen is ez jutott az eszünkbe.
Majd megépítettek pár ezret a bolygón,betájolták őket,mindenütt volt pont annyi kőfaragó,rabszolga,facsiga,fadaru,fúrógép,meg ami éppen kellett.
Értem én.

Egyfelől teljesen eltérőek építészetileg, másfelől több ezer év eltéréssel épültek azok az építmények amiket ma az egyszerűség kedvéért piramisnak hívunk.

+felhozhattad volna azt is, hogy a házaknak a világ minden táján van teteje meg bejárata...

 

[papajoe]

Egyfelől teljesen eltérőek építészetileg, másfelől több ezer év eltéréssel épültek azok az építmények amiket ma az egyszerűség kedvéért piramisnak hívunk.

+felhozhattad volna azt is, hogy a házaknak a világ minden táján van teteje meg bejárata...

Akkor jó.

 

[blitzkrieg]

Szóval egyből pontosítanám magamat. Egy hasábhoz, ha rézvésőkkel vésik ilyentén módon, hetek is kellhetnének. Lehetnek persze vas és acélvésőik, ha azzal nem a gránitosok harcolnak a hegy ellen, de ennek nem sok a valószínűsége, mert szerintem ennek a vésének így nem sok a valószínűsége. Irgalmatlan eszközfogyasztással és emberanyag kieséssel járna.

Vágás. Tegyük fel tehát a befurkálás és vésés eddigi módszerei helyett a vágást. Mivel vághatták? Lehettek különböző méretű fakerekeik, amiket bevonhattak rézzel és/vagy vassal(nem hinném, hogy erre is volt vasuk), hogy homokot dörzsölve forgómozgással vágjanak. Mekkora kellett hogy legyen egy ilyen vágó ahhoz, hogy stabil maradjon a folyamat teljes hossza alatt? Hogyan oldaották meg a horizontális irányú folyamatos süllyedő mozgását a vágás sebességének függvényében, mennyire súlyozták le, hogy a forgó kerék ne magát a gépet vigye el? A párhuzamvonalzót még képes is vagyok feltételezni róluk, hogy kis edényekkel vízszintbe állítsák egyenes vonalahoz mérve a vizet, de mennyire kellett jól gépet építeniük, hogy az áttétekkel, vagy anélkül erre a vízszintre a teljes eresztés folyamán a kőnek feszülő korong, a gép saját súlya és a forgó mozgás torzító hatásai ellenére merőlegesen tegye a dolgát a teljes mélységig? Mennyi homokot kellett ehhez a hegyre hordani, hogy az állandó kidobott, szél által elvitt, repedésekbe beszóródott, kőporral keveredett anyagot pótolják folyamatosan? És ami a leglényegesebb kérdések között van, milyen vastagságú vágókorongokat kellett használniuk? Minél keskenyebb, annál hatékonyabb a kisebb felületen képződött kisebb súrlódás miatt, viszont ha optimális vastagságú korongokat használtak, akkor nem tudtak sem benyúlni, sem kellően vastag és erős köteleket átfűzni, hogy fixálhassák a kiemeléshez. Kellően vastag korongokkal viszont minden milliméterrel fokozottan romlott a hatékonyság és sokkal több energiára volt egy tömb vágásához. Az íves vágások miatt csak a kő alján maradhatott kevés húsa a sziklának ami a helyén tartotta a tömböt, ami alulról is kikönnyítve(akárhogy) pusztán a saját tömegével kiszakadhatott és megindulhatott. Tehát csak bizonyos szintig vághattak egy vágással és az optimális mélységekhez mindenütt balesetmentesen a vágógép rengeteg pozícionálásával járt, tehát súlyok le, nehéz gép kicsit odébb, vízszintezés, súlyok vissza. rengeteg idő. Ha kisebb kerékre cseréltek, hogy optimális mélységben vágjanak a fixáló anyag megmaradásához is, illetve a szomszédos tömb anyagából se vágjanak ki feleslegesen hiszen az már előre balesetvezélyes lenne így, akkor még több munka, mert kioldani a kereket rögzítő bármilyn megoldást, fel a másikat aminek pontosan kell illeszkednie, teljesen egyenes kell lennie és képesnek kell lennie folytania az eddigi vágási síkot. Ezzel a módszerrel szép felületet kaphattak, de rohadt lassú és sok embert lekötő munkával, ahol aztán mégiscsak a leválasztáskor, úgy hogy már elvileg köteleknek kellett kitöltenie a vágás vonalát, kellett volna teljes mélységig bevágni a tömböt mégiscsak belevágva a szomszéd leendő tömb anyagába egy nagy koronggal. Ez így nem oké, különösen, ha belegondolunk, hogy a víszintes vágásokhoz ezt mégis hogyan oldották meg, erőátvitellel, vízszintes pozícióban tartással, nyomóerővel, és bejuttatott homokkal a vágás lényegi anyagával, ami egyből ki és leszóródik?


Ha végigvágták a sziklát és otthagyták azt a darabot amit a hasábon kívül megvágtak és kicsit odébb kezdtek újat, akkor egy sorral lejjebb már nem fértek hozzá a következő tömb teljes hosszához, tehát vagy plusz munkával eltávolították, vagy egyből teljes sort kellett volna végigvágniuk és azt fixen tartani valahogy, amíg hasábokra szeletelik és le vagy fel de kimozdítják. Az oldalak vágását tudták ugyanazzal a géppel vágni? Vagy egyszerre kettővel dolgoztak, de akkor addig mellettük nem tudtak a belógó gép miatt a következő hasábon dolgozni, meg a működtetői tömege miatt és odébb máris nehezebb pozícióból kezdtek? Az alját mivel így vágni jó eséllyel nem tudták, fúrni sem tudták hatékonyan, maximum hetekig, hónapokig tartó munkával tömbönként, ezért vésték? Vastagon, hogy be tudjanak érni, hogy összenyissák a kötelek átfűzéséhez a függőleges vágással? Máris nem nyertek semmit. Ha nem vágták végig az elválasztáshoz a tömböt, hanem elrepesztették a sziklafaltól, akkor jó eséllyel a tömb sérült ami ezen a kis felületen kapcsolódott hozzá és nem a falból szakadt anyag a tömbhöz. Amikor megindult, mekkora lehetett az elmozdulása, a kor köteleivel mennyire tudták rugalmasan megfogni, és aztán még kötelekkel újrafűzni, a másikak kiengedésével még segédeszközökkel sok méter leereszteni? Egy nagy autó súlyáról beszélünk. Még locsolgatva, formázott fa alátétekkel is ehette a feladat a kötelet. A vízről nem is beszélve. Amit a munkások fokozottan fogyaszthattak. Ha felfelé akarták kivenni, hogy ne legyen leszakadás, lerántott ember, összetört kö, hogy emelték át a peremen? Amíg ez folyt, bármerre is engedték vagy emelték, több tömbnyi területen nem folyhatott munka.

Ezek kombináció csak még nehezebbé, veszélyesebbé és lassúbbá tette volna a folyamatot. Szóval mit tudunk esetleg még felmutatni erre? Mert én most így az ókoriságommal nagyjából kifújtam a módszerekre. Minden módszerrel életveszélyes munka volt, napi többtucat összeroncsolt, becsípett, levágott ujjal vagy végtaggal, hamar tönkrement ízületekkel és még csak szedjük kifelé a nagyon barbár, nyers felületű anyagot a bányában, olyan tömegeket, amit épeszű ember nem akar soha nagy tömegben emelni, húzni, vésni, kalapálni, feszegetni. Olyan mértékben ehette a fémet a mechanikai munka tömbönként, amit nem engednél meg az államodnak @LMzek 2.0 , hogy csak azért csinálják, mert le akarod kötni a fölös energiájukat. Inkább focimeccset rendezel nekik és végignézed szárított krokodilhúst rágcsálva, ahogy utána a szurkolótáborok összeverik egymást részegen.

Még mindig folytatom, csak fújok röviden.

A több oldalas okfejtésednek "csak" egyetlen egy hibája van: nulla tudással rendelkezel egy ókori vagy középkori építőmunkáshoz képest.
Én is dolgoztam építőiparban, jópár ház építésében részt vettem, de ha középkori eszközökkel kellene felhúzzak egy házat, az nem menne.
Amióta az első ősember kettépattintotta az első követ, onnantól kezdve több tízezer év alatt több százmillió ember tudása halmozódott fel addig a pontig, amíg megépültek a piramisok.
Mindez a tudás a gépeknek hála az utóbbi 200-300 évben szinte teljesen elveszett.
Gondolod, hogy ezután te pár órányi ráfordított gondolkodással (ez is csak elméletben, semmi gyakorlat) hirtelen mindezt újra feltalálod?
Te a mostani technológiákból kiindulva próbálod felépíteni a piramisokat, de ezek akkoriban nem voltak adottak, úgyhogy egész máshogy történhetett, mint ahogy elképzeled.
Pl. oldalakon keresztül vezeted le, hogy miért is volt lehetetlen kivágni ennyi követ a sziklából, miközben több, mint valószínű, hogy nem is vágták, hanem hasították, mint ahogy ebben a leírásban is csinálták még az 1950-es években is a magyar köfejtők is:

Jó minőségű, jól faragható, sok mindenre hasznosítható kőhöz fejtés útján jutottak. A kőfejtő, kőbányász régi magyar elnevezése kővágó, amely 14. századi oklevélben bukkan fel először, és helyneveinkben (pl. Kővágószőlős, Kővágóörs) ma is él.
A kőzetet különböző vastagságú, néhol többméteres talajréteg fedi, melyet csákánnyal, ásóval bontottak meg, s kézi kosarakban hordták el vagy ellapátolták a kitermelés helyéről. A munkát leföldelésnek, rámolásnak, magát a földréteget meddőnek, salaknak nevezték. A termőtalaj alatti legfelső kőréteg töredezett, ún. háportyás kő, amit lakóházak fundamentumához, kőkerítéshez vagy udvaron járdakőnek használtak. Ez alatt található az értékes terméskő. Fejtése keménységétől függően másmás technikával történt. Megfigyelték, hogy a kőzetben függőleges vagy ahhoz közelítő irányú repedések, erek, más néven szerek vannak. A bükkaljai Bogácson öreg kőfejtők úgy mondják, „a kőnek szála van, mint a fának”. Kézdipolyánban (Háromszék m.) pedig így fejezték ki: „Saját magát megmutatja, hogyan kell fejteni. Minden kőnek van növése, mint a fának.” A követ az erek mentén hasították, úgy, hogy a repedésbe hosszú nyelű kalapáccsal – aminek samu, bunkó, vasbunkó a neve – vasékeket vertek.
Az ékek tágították a repedést, és a kő végül elhasadt. A talajjal párhuzamos, vízszintes repedéseket és az ezek által behatárolt kőtömeget lógernak nevezték. Az erek tágításával a kőzet az alatta lévő rétegsorig, lógerig hasadt le. Természetes, hogy a kő jellege: az erek és a lógerek iránya meghatározta az ilyen kihasítható kőtömbök méretét. A bükkaljai fejtők szerint a legnagyobb kiemelhető kőtömbök 200 × 60 × 50 cm méretűek, amelyek alkalmasak voltak például egy-egy útszéli kereszt kifaragásához.
Másfajta technikát igényelt a rosszul hasadó kőzetek, például a puha riolittufa fejtése, melyeket sámolni kellett. A sámolás lényegében mesterséges ér kialakítása a kőben: csákánnyal 6-10 cm széles, körülbelül 20 cm mély árkot mélyítettek a kőzetbe, amiből a törmeléket rövid nyelű sámkapával távolították el. Az így kivágott árkokba, sámokba ékeket ütöttek a fenti módon, és az ékek mélyebbre ütésével hasították le a kívánt nagyságú kőtömböt. A kihasított kődarabokat vasrúddal emelték ki a helyéről. A követ gyakran még a helyszínen lenagyolták baltás csákánnyal vagy maszlinak (muciinak) nevezett eszközzel.

https://www.arcanum.hu/en/online-ki...ka-fajtai-gyujtogetes-kovagas-kofaragas-30F4/

 

[blitzkrieg]

Jah és a piramisnak csak a legkülső kövei vannak szép simára faragva, a belsők csak nagyjából kocka alakúak, mint ahogy ezen a képen is látható:
http://index.hu/cikkepek/0802/tech/pir04.jpg
Vagyis nekik is volt eszük és ahol nem kellett faragni, ott nem is faragtak.

 

[blitzkrieg]

Ezeket is szeretem. Mennyi idő egyetlen felület? Hány szakember?

Somnathpur Templom:

Sziklatemplom, magából a hegyből kivágott egyetlen tömb:

Kellett némi 3D-s gondolkodnivaló, hogy hibátlanul kivitelezzék.

Kövek, meg homok?

Valóban gyönyörű. De ugye nem arra akarsz célozgatni, hogy az 1200-as években ezt is idegenek tudásával építették?

 

[Pogány]

Egyfelől teljesen eltérőek építészetileg, másfelől több ezer év eltéréssel épültek azok az építmények amiket ma az egyszerűség kedvéért piramisnak hívunk.

+felhozhattad volna azt is, hogy a házaknak a világ minden táján van teteje meg bejárata...

Egyiptomon belül is csoportokra oszlanak építészetileg. Akkor most van olyan piramis ami nem is piramis ezekhez képest? De mégis sikerült mindenhol szerte a földön ahol eddig vizsgálni lehetett őket arra a megállapításra jutni, hogy csillagászati leképezések itt a földön, akár csillagképhez, akár a naprendszer modelljéhez kötötten. Egymástól függetlenül sikerült arra a következtetésre jutniuk, hogy ezeknek a legjobb földi modellezésére piramisokat kellene összegányolni, szigorúan a kerék feltalálása előtt, kövekkel, meg puha fémeszközökkel az esetleges időeltérés ellenére is?

 

[Pogány]

A több oldalas okfejtésednek "csak" egyetlen egy hibája van: nulla tudással rendelkezel egy ókori vagy középkori építőmunkáshoz képest.
Én is dolgoztam építőiparban, jópár ház építésében részt vettem, de ha középkori eszközökkel kellene felhúzzak egy házat, az nem menne.
Amióta az első ősember kettépattintotta az első követ, onnantól kezdve több tízezer év alatt több százmillió ember tudása halmozódott fel addig a pontig, amíg megépültek a piramisok.
Mindez a tudás a gépeknek hála az utóbbi 200-300 évben szinte teljesen elveszett.
Gondolod, hogy ezután te pár órányi ráfordított gondolkodással (ez is csak elméletben, semmi gyakorlat) hirtelen mindezt újra feltalálod?
Te a mostani technológiákból kiindulva próbálod felépíteni a piramisokat, de ezek akkoriban nem voltak adottak, úgyhogy egész máshogy történhetett, mint ahogy elképzeled.
Pl. oldalakon keresztül vezeted le, hogy miért is volt lehetetlen kivágni ennyi követ a sziklából, miközben több, mint valószínű, hogy nem is vágták, hanem hasították, mint ahogy ebben a leírásban is csinálták még az 1950-es években is a magyar köfejtők is:

Jó minőségű, jól faragható, sok mindenre hasznosítható kőhöz fejtés útján jutottak. A kőfejtő, kőbányász régi magyar elnevezése kővágó, amely 14. századi oklevélben bukkan fel először, és helyneveinkben (pl. Kővágószőlős, Kővágóörs) ma is él.
A kőzetet különböző vastagságú, néhol többméteres talajréteg fedi, melyet csákánnyal, ásóval bontottak meg, s kézi kosarakban hordták el vagy ellapátolták a kitermelés helyéről. A munkát leföldelésnek, rámolásnak, magát a földréteget meddőnek, salaknak nevezték. A termőtalaj alatti legfelső kőréteg töredezett, ún. háportyás kő, amit lakóházak fundamentumához, kőkerítéshez vagy udvaron járdakőnek használtak. Ez alatt található az értékes terméskő. Fejtése keménységétől függően másmás technikával történt. Megfigyelték, hogy a kőzetben függőleges vagy ahhoz közelítő irányú repedések, erek, más néven szerek vannak. A bükkaljai Bogácson öreg kőfejtők úgy mondják, „a kőnek szála van, mint a fának”. Kézdipolyánban (Háromszék m.) pedig így fejezték ki: „Saját magát megmutatja, hogyan kell fejteni. Minden kőnek van növése, mint a fának.” A követ az erek mentén hasították, úgy, hogy a repedésbe hosszú nyelű kalapáccsal – aminek samu, bunkó, vasbunkó a neve – vasékeket vertek.
Az ékek tágították a repedést, és a kő végül elhasadt. A talajjal párhuzamos, vízszintes repedéseket és az ezek által behatárolt kőtömeget lógernak nevezték. Az erek tágításával a kőzet az alatta lévő rétegsorig, lógerig hasadt le. Természetes, hogy a kő jellege: az erek és a lógerek iránya meghatározta az ilyen kihasítható kőtömbök méretét. A bükkaljai fejtők szerint a legnagyobb kiemelhető kőtömbök 200 × 60 × 50 cm méretűek, amelyek alkalmasak voltak például egy-egy útszéli kereszt kifaragásához.
Másfajta technikát igényelt a rosszul hasadó kőzetek, például a puha riolittufa fejtése, melyeket sámolni kellett. A sámolás lényegében mesterséges ér kialakítása a kőben: csákánnyal 6-10 cm széles, körülbelül 20 cm mély árkot mélyítettek a kőzetbe, amiből a törmeléket rövid nyelű sámkapával távolították el. Az így kivágott árkokba, sámokba ékeket ütöttek a fenti módon, és az ékek mélyebbre ütésével hasították le a kívánt nagyságú kőtömböt. A kihasított kődarabokat vasrúddal emelték ki a helyéről. A követ gyakran még a helyszínen lenagyolták baltás csákánnyal vagy maszlinak (muciinak) nevezett eszközzel.

https://www.arcanum.hu/en/online-ki...ka-fajtai-gyujtogetes-kovagas-kofaragas-30F4/

Ne haragudj, de ha ennyire nulla az azóta élt többmilliárd ember tapasztalatából és gondolataiból összegyűlt tudás, akkor mire alapozva is osztjátok az észt nekem, hogy ne osszam az észt mert tökre nulla mindannyiunk tudása? Vagy csak nekem nem jutott a logikai okfejtés lehetőségéből, ezért tudtam oldalakat írni róla úgy, hogy korábban levezettem az általam érintett építőipari szegmensekből összegyűlt fizikai alapvetéseket? Nincs tapasztalatom amit ki tudnék vetíteni szarabb eszközökre, mert ööö izé, nekem nem rakódhatott le ebből és nekik voltak megfelelő varázsszavaik, amikkel sokkal jobban haladtak a szar eszközeikkel, mint mi az azokhoz képest csilliárd szinttel fejlettebbekkel?

A 14. század tapasztalatával rendelkeztek vajon ie. 3-2,5k körül? Állandóan ne vetítsem vissza a későbbi korok dolgait igét hangoztattok és aztán vetítitek vissza a katedrálistól a római gépeken át a középkori kőfejtő tudásig a dolgot.

Mi tudott másképp működni logikusan, mint ahogy elképzeltem? Ti próbáljátok a későbbi korok technológiájából kiindulva megfogalmazni, hogyan is csinálhatták.

Én azt vetítem ki, hogy a mai kor, konkrétan a most technológiai szintje az, amiben különösebb erőlködés nélkül nekiállhattak egy rakás ilyen léptékű projektnek, mert voltak akik rendelkeztek ilyen léptékű technológiai tudással, aminek a használatára egy korai ember a fejlett agyával ugyanúgy képes volt képzés után, mint a mai ember, de ez jóval azelőtt történt, ahogy a hivatalos kronológia datálja.

Mivel ebben gondolkodni nem kívántok, marad a volt valahonnan vasuk, valahogy tudtak belőle gépeket kovácsolni, valahogy emelték a köveket, valahogy kivágták a köveket, valahogy levittek 10-15 tonnás szarkofágokat egy szűk függőleges aknán keresztül harminc méterrel a föld alá, valahogy tökre akármit meg tudtak csinálni. Valahogy. Az, hogy ültem iskolában és tanultam fizikát, meg képes vagyok a biztos sokkal fejletlenebb idegrendszerem működtetésével megfigyeléseket végezni és következtetéseket levonni, az nulla tudást jelent az ősi titkos(hogy is volt fogalmazva?) TUDÁS-sal szemben.

Tegyük fel akkor, hogy hasították, szakmányban 2,5 millió darabot egyetlen piramishoz. Mekkora plusz munkával járt a formázás ezután? Mekkora lehetett a selejt a sikertelen hasadások miatt ami egy nem látott belső gyűrődés, rétegzés, repedés miatt bekövetkezett így? Mennyi újrafelhasználható hasítóeszközük volt két és félmillió darab tömbhöz, ha ezen felül az extra megmunkálásukhoz is kellett a fém?

Muszáj volt legalább annyira téglára faragniuk a tömböket, hogy görgőkön szállíthatóak legyenek, mert ha nagyon egyenetlen felületűek, akkor elfordulnak a görgőkön méterenként és ha nem korrigálják jó idegesen akkor le is csúszik róla és lehet nekiállni a felvétel vicces küszködésének.

Persze megintcsak igyekszek logikusan gondolkodni, nulla alappal az ő többszázmillió emberes tapasztalatukkal.

 

[Pogány]

Egyfelől teljesen eltérőek építészetileg

Igaz, ezek nem a piramisok, hanem az egyéb objektumok.

 

[Pogány]

Valóban gyönyörű. De ugye nem arra akarsz célozgatni, hogy az 1200-as években ezt is idegenek tudásával építették?

Én csak a gépesített munka szükségességére gondolok ezzel kapcsolatban.

 

[papajoe]

Igaz, ezek nem a piramisok, hanem az egyéb objektumok.

Laposföldhívő vagy, és kész, valld be!

 

[phaidros]

A Pilisben, az Egyiptomiak hogyan beszéltek volna Magyarul?

Ezt nem tudod, akkor mit Pilisezel? Hát azok is magyarok voltak, legalábbis a vezető réteg egy időben, Egy Ip Tomi nevű borsodi faszi ingatlanbefektetése volt, csak elfogyott a pénz, félbemaradt az építkezés, a sztorihoz folytatásaként hozzá tartozik, hogy a félkész ingatlanokban a Jordán partjáró menő befektetők romkocsmákat üzemeltettek, a hülye régészek meg azt hiszik, hogy azok úgy váltak rommá.
A sivatag meg úgy jött létre, hogy Egy Ip Tomi borsodból vitt cigányokat, akik kitermelték az erdőket, benépesítették az országot, ami a romvárosok számát növelte, mert a korabeli szocpol csalásoknak köszönhetően sok be sem fejezett ház épült. Erre tudományos bizonyíték, hogy sok helyen egyiptominak (Gypsy) nevezik őket.
A piramisok kérdése is egyértelmű. El kellett költeni a turisztikai pályázati forrást, hát építettek kilátót. erre legjobb alátámasztás, hogy a semmi közepén épültek, a semmit jól lehet látni róla, csekély a funkciója.

 

[molnibalage]

Jah és a piramisnak csak a legkülső kövei vannak szép simára faragva, a belsők csak nagyjából kocka alakúak, mint ahogy ezen a képen is látható:
http://index.hu/cikkepek/0802/tech/pir04.jpg
Vagyis nekik is volt eszük és ahol nem kellett faragni, ott nem is faragtak.

Deháááááááááááááááá az nem lehet, hogy ezeknek volt eszük. Persze, mert a gyök2 abból indul ki, hogy külső olyan, akkor az összes olyan.
Nevetséges, ahogy random képeket dobál be, majd rébusz bácsit játszva igazából semmit nem mondva, csak célozgatva osszák itt az észt...

Főleg úgy, hogy kb. 3000 éves átfogásban épültek eltérő kőhalmok.

 

[molnibalage]

A 14. század tapasztalatával rendelkeztek vajon ie. 3-2,5k körül?

Nem, nem rendelkeztek. Nézzed már meg, hogy hogyan néz ki egy 12. századi vagy későbbi katedrális, majd egy piramos. A katedrális mennyivel kevesebb anyagból készül, milyen magas és mennyivel díszesebb. Piramis számára a szélteher nem létezik, ezzel szemben egy katedrális...

ÁMi tudott másképp működni logikusan, mint ahogy elképzeltem? Ti próbáljátok a későbbi korok technológiájából kiindulva megfogalmazni, hogyan is csinálhatták.

Ja persze, ezért linkeltek n+1 videót, ami bemutatja, hogy az akkori egyszerű ábrázolások és a munkafázisok nyomait alapul véve, hogyan hasították, vágtak vagy fúrtak. És a kapott eredmény "hogyhogynem" egyezik azzal, ami létunk 4000 évvel később.

ahogy a hivatalos kronológia datálja.

Az ilyen duma az, ahol szól a figyelmeztető konteócsengő...

Mivel ebben gondolkodni nem kívántok,

Konteócsengő no.2...
De te, daniker és ez összes többi lökött ember van a tudás birtokában. Szegény hülyes kísérleti kutató, aki limitált erőforással megcsinálja azt, amire a sok hülye benyögi, hogy gyémántfejes szerszám kell, az me smafu. Ők nem gondolkodnak...

Muszáj volt legalább annyira téglára faragniuk a tömböket, hogy görgőkön szállíthatóak legyenek,

Ismerték a kereket és az erősokszorozó gépeket is, de mégis ez a görgőzés becsípődésed van.
Mondjuk az állatbőrökbe rohangálás benyögésed után sok kérdésem nincs, hogy mennyire vagy objektív a témában...
Tudod, akiknek szabályok szerinti felépülő írott nyelve van az a civilizáció minden, csak nem állatbőrökben rohangáló társadalom.

Persze megintcsak igyekszek logikusan gondolkodni,

Inkább csak trollkodsz.
Játszod itt az álszkeptikust, tolod a géppuska "érvelést", azt amikor megmutatják neked, hogy totál primitív eszközökkel gyorsan megcsinálható, amiről az áltudományos balfaszok tagadják, hogy lehetetlen, akkor meg nekiállsz random képspammelésnek.

Itt tartunk több nap után...

Megint csak ott tartunk, hogy amúgy egy jópofa beszélgetésbe mennyi energiát ölnek egyesek, de cikket írni a HTKA-ra senki nem akar. Arra valahogy nincs erő...

(Bár ez az év egész jó, a havi átlagban 1 cikk kijön. Ilyen nem volt vagy 4+ éve)