Pont azért, hogy ne meneküljön el mindenki. Az orvos is 6 éves egyetemet végez, neki is el kell látnia a kisközség betegeit.
Mennyit is keres egy orvos, mennyit egy lelkész?
Nagyon nem egy kategória. De eddig pont azt írtad, hogy milyen jól élnek, most meg úgy értelmezem, hogy most meg kevesled? Nem értem.
állami iskolák fejkvótájának többszörösét kapják támogatásként
Kb. 1,7-es a normatíva szorzója. Nem többszöröse. Persze nyilván, van, aki azért is szól, hogy hát miért... csak azt is nézni kell, hogy legtöbbször olyan helyeken is így megmaradt ahol mára már bezárták volna az iskolát. Persze, akkor megint csak lehetne mondani, hogy hát akkor adják oda a pénzt és menjen a fenébe az egyház. De az állami iskola is végső soron ugyan akkora finanszírozású, csak több formában kapnak még a normatíván felül is, csak több helyen folyik el a nagy vízfej miatt. Egyébként pl. óvodáknál is még a gyülekezetek tesznek hozzá pénzt.
Erre én meg azt mondanám, hogy oké. Akkor fejezzék be a privatizációt és adják vissza az egyháznak az elvett földvagyonokat. Szóval ez egy kvázi megállapodás és nem csak a jelenlegi kormány égisze alatt jött létre, hanem a szocialista kormányok alatt, a rendszerváltozástól kezdve ez jelen van. De egyébként pl. egy iskola fenntartásától még több pénze -főleg, ha kifizet mindent becsülettel, ami sajnos nem mindig sikerül- sem a gyülekezeteknek, sem a lelkésznek, de még normál esetben (pl. a katolikusoknál központosított, máshol nem a fenntartás) az egyháznak sincs több pénze belőle. Tehát amit ad az állam, mint normatíva, azt egy az egyben tovább KELL utalni az intézménynek és csak az használhatja. Azaz a töblett támogatás nem feltétlen az egyháznak, hanem az intézménynek és a közösségnek tesz jót.
Amúgy nem minden egyház engedte nyakra-főre átvenni az iskolákat.
(Bocs ha zanzás, és össze vissza; próbáltam tömören összefoglalni és érinteni a dolgokat.)
Bocsánat, én régebbi időkre gondoltam. Magát az írásbeliséget és oktatást elég sokáig monopóliumként kezelték.
Ezt értem is, meg nem is. Értem, hogy így tűnik. De mire írtak volna? Honnan szedtek volna a népek pergament? Ezek nagyon drága anyagok voltak, és sokszor újrahasználták őket. Amikor lett megfizethető adathordozó, akkor elterjedt az írásbeliség is. Egyébként előtte is volt, lásd pl. a rovásírásokat.
Az 1700-as évek végére Szarvason már szakiskola volt. Az XVIII. század végére már a falusi vezetők (akik a falusiak közül kerültek ki) zömében már tudtak írni (minimum a nevüket aláírni). Ha azt nézzük, akkor az oktatás elég gyorsan "demokratizálódott", főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy egyáltalán az oktatókat kellett kinevelni.
amikor sírnak a teher nagyságától az egyházak
Én még ilyet nem hallottam, hogy sírnának. Nyilván nem mindig könnyű a helyzet, de szerintem sírás sincs.