Én a tömör tégla híve vagyok, külső hőszigeteléssel, ami passzív ház szintű. A szellőztető rendszer hőcserélős. Ezt mondom 30 éve, amikor a sok lámának még fingja sem volt róla, nem hogy beszédtéma lett volna. A hőszigetelést pedig 1,5-2m mêlyen körkörösen a talajba. Persze nem műanyag, hanem zártcellás üveghab ami a föld alá kerül. Drága ? Igen ! De bírja akár több ezer évig is. Ezt csak egyszer kell megcsinálni ! A falaknál az aljzatoknál a szigetelést is tartós anyagokkal kell elvégezni. Az épület fűtési költsége minimális, inkább az első kiépítése ami költséges. Ilyen épületbe padlófűtés való. A ház tömege és az alatta lévő föld tömege biztosít egy hatalmas hőstabilitást az épületnek. Fűtés nélkül is elvan az épület korlátlan ideig, nem károsodik, nem fagy le belül soha. Egy családiházról beszéltem idáig. Megfelelő tudással és hozzáállással kiváló olcsó fenntartású tartós családi ház építhető. Ehhez a tervezők többségénél két dolog szokott hiányozni: a tudás és a hozzáállás.

Természetesen ez a ház alkalmas minden mai modern energiacsökkentő épületgépészeti technológia alkalmazására: napkollektorok, napelemek, hőszivattyúk, szélgenerátorok, komposztálós kazánok. Az építési bekerülési költségek szakaszos kivitelezéssel hosszú időre eloszthatók (finanszírozás / kölcsön minimalizálás)
Jelenleg is ahogy eddig is volt évtizedekig az állami hozzáállással van ! Maguk a technológiák már kellően kiforrottak és fejlettek, azokkal nincs probléma.
A vályogról: sajnos Kim Philby a vályog hőszidetelő képességéből ki kell hogy ábrándítsalak. Megmérték PONTOSAN egy egész télen át, és nem kiváló. Ezen kívül elég kényes is. Én is laktam hosszú ideig vályogházban, tudom miről beszélek, személyes tapasztalatból is. A vastag falakon is van bőven hőveszteség, de a hagyományos vályog födémen át az igazán hatalmas. Ki lett próbálva, ész csak simán lazán egymás mellé lerakva a padlásra két réteg 10cm-es hőszigetelő nagyságrendekkel javított a hőveszteségen. A levegővel a födémen átszökő pára miatt lett így lerakva, hogy eltávozhasson ha valahol lecsapódik. Így csak hevenyészetten lehet lerakni és néhol rövid időre előfordulhat páralecsapódás.
Amit olvastam és az én próbám is ezt mutatta, nem kiváló a vályog hőszigetelése, ez egy tévhit. Régen minden padlást megraktak száraz szénával. Ezzel olyan volt mint hőszigetelővel lerakva, sokkal jobb lett a szigetelése. Na de nagyon tűzveszélyes és iszonyatos kosszal jár. Minden állat és bogár előszeretettel beköltözik telelni, stb. stb.. A másik nagy gond a vályog anyagának állandó mozgása, amiért állandó karbantartást igényel. Egy tető sérülés is katasztrófális hatással jár egy vályog épületre, pláne ha nem azonnal veszik észre. Tehát az olcsóságának rengeteg hátulütője van, ráadásul az új energia technológiák használatához (hogy értelme is legyen) ugyan úgy hőszigetelni kell mint egy téglaházat. Most ne mond azt hogy nem lehet, mert nem igaz ! Tehát ha mindent megcsinálsz majdnem ugyan ott vagy árban mint egy téglából építettel. Viszont a vályog hátrányai is a nyakadon vannak. Én csak korlátozottan ajánlom a használatát. A vályog leginkább a forráshiánnyal küzdő fejlődő országokba valók, nem európába, ahol magasabb az évi középhőmérséklet is.
Most lehet hogy neked más a véleményed, de az enyém ez. Láttam néhány vályog épületet megsemmisülni is.