Ez is egy jó kérdés, hogy milyen kategóriákba soroljuk az együttműködést. Nyilvánvaló, hogy vannak vezető hazaárulók, akik a bábállamot és főbb szerveit vezették azok nyilvánvalóan azok voltak. A már idézett Straub F. Brúnó a kötél kategória egy szabad országban, az ilyeneket mindenhol felakasztották a náci megszállás alóli felszabadulást követően, a szovjet bábállamokat felszámoló és a nemzeti szuverenitásokat helyreálló keleteurópai folyamat során azonban sajnos nem. De mi legyen a rendőr őrmesterekkel és a századossal a képen:
Nyilvánvalóan a szovjet megszállóknak dolgoznak, a magyar ember éppen kiszolgáltatott helyzetben van a kezeik között. Jogosult négy ilyen áruló a szuverén magyar államtól nyugdíjra mondjuk azok után az évei után, amikor ezt művelték a magyarokkal? Vagy állományban lehetnek e még a szabad magyar állam rendőri szervénél? Beszámíthatjuk az akkori éveiket előmeneteli rendjükbe?
És hogy viszonyuljunk egy sima KISZ titkárhoz, aki technikailag ugyanazt az árulást követte el a bábállammal való együttműködés során, mint a minisztertanács elnöke, ám ő csak egy apró csavar volt a gépezetben, míg a vezetők maguk voltak a gépezet.
Nagyjából erről kellene szóljon a politikusvita a bábállam és öröksége megítéléséről. Nyilvánvaló, hogy a történészek nem képesek feldolgozni a témát, mégcsak vita sem lett belőle eddig, ellentétben a német
historikerstreit-el! A magyar értelmiség nem fog tudni elszámolni a bábállami múlttal, mert abból származik, személyében ahhoz és örököseihez így vagy úgy kötődik. Ez közéleti vita kell legyen, politikusok és állampolgárok kell lefolytassák, mert nincs más, aki megtehetné és a mi szabadságunkról és államunk szuverenitásáról van végső soron szó, amit a bábállammal és bűnöseivel kapcsolatos relativitás folyamatosan erodál és megakadályozza a szabadságunk és önállóságunk védelmével kapcsolatos erkölcsi és jogi statútumok felépítését és megerősítését.
Ráadásul nemcsak hazai kényszer, hanem egy működő nyugati példa is van a relativitás lebontására, éppen most zajlik a kulturális és tudományos arisztokrációk mocskosabb felének trónfosztása. Többé nem tudnak elbújni az "eredményeik" mögé, amikor a bűneik kerülnek elő. Nincs már olyan, hogy hallgatunk a sztár filozófus pedofíliájáról és ezt néhány hete nálunk is ünnepeltük, aztán ugyanazokon a hasábokon pedig
Karikó esetében a sztár biológus felmentést kap, mi több, áldozat lesz!