More input, ha vicces a történet.
Hogyan ismerjük meg az Asszonyt a világ legnagyobb idiótájának segítségével?
Na szóval elsőévesként szeptemberben szembesültünk azzal (3 fős szoba), hogy az addigi élő porszívó szobatársunkat lecserélték egy legalább 30-nak kinéző (kor, EQ és IQ) élőlényre, aki legalább a 70-es évek óta járt az egyetemre és lassacskán valaki tényleg matematika tanári diplomát kell, hogy adjon neki. Alapvetően jámbor volt a lelkem, de amikor az látod, hogy már vagy 10 perce nézi az ajtóra rakott "Gépteremben a kulcs" feliratot azzal, hogy nem tudja, hol a kulcs, akkor elgondolkozol a Világegyetem működésének rendjében. Meg mondjuk a büdös akármilyei is az ágyunkon és mindenütt landoltak - rendszerető emberek lévén az egyik szekrényt matricáztuk fel a RoLLLLanddd dolgainak, és továbbítottuk abba az irányba. Amúgy próbált jól viselkedni, ha korrepetálós gyerek jött hozzá, akkor pl feltakarította a közös asztalt (nem jöttek elég sűrűen), de KatasztrófaRita barátunk egyszer befenyítette, hogy megeteti vele a szeptember óta ágyam fölött érlelődő tejberízzsel (tudományos projekt), ha rosszul viselkedik. No meg úgy horkolt mint a dög - de ha fejbe sikerült dobni üres ásványvizes palackkal, akkor abba hagyta egy időre. Node, volt neki egy számítógépe, és akkor még csak az épület keleti oldalán volt net, így át kellett járnia egy másik szobába dolgozni. Egyszer egy éjszaka emiatt aludt a könyvtárban, mert már másodjára ébredtem arra, hogy tárva nyitva az ajtó és ömlik be a fény a szobába. A harmadik alkalommal a kulcsot is ráfordítottam. Rendes volt, nem dörömbölt... Miután a más említett ajtóra ragasztott kommunikátort nem alkalmazta sikerrel, ha zárva volt az ajtó, akkor az ember a portán kereste a kulcsot, vagy abban a szobában, ahol a gépét tárolta. Na egyik ilyen kulcsbegyűjtő út során futottam bele az amúgy rutinosan ott lógó Asszonyba, melynek eredményeképpen onnantól én is gyakran konvergáltam ama szoba irányába
A poén az, hogy az év szeptemberében már találkoztunk egyszer, mert a tánctanfolyamhoz gyűjtöttem lányokat, így végi jártam 4 emeletnyi lány szobát, szóval voltam náluk is. Viszont nem jött, így akkor Adriennel táncoltam, mert a Jól Differenciálható Jány 20 évvel idősebb pasija már nehezményezte a táncot (
ott azt kell tudni, hogy még elsősként raktam ki egy cetlit a faliújságra, miszerint 182 centinyi közgazdász keresi táncpartnerét a koleszban lévő tánctanfolyamra - na semmi visszajelzés, bent üldögélünk a szobánkban, erre nyílik az ajtó a nevelő tanárral meg egy bomba csajjal, hogy ki a SirDaveGD?! Hirtelenjében mindenki az volt, de én gyorsabban odafutottam ) . Akkoriban amúgy érdekes szériám volt, mert bármilyen női személlyel találkoztam, mind idősebb volt nálam valahogy pont annyival, hogy zavarja őket. Még a biológus buliban random felszedett leányzó is...
Na szóval aztán a RoLLLLLandddd gépével megáldott szobában ismerkedtem meg egy nagyon jó fizikus barátommal (és utána az ő fizikus barátaival, akik közül az egyik amúgy a HTKA-n is jelen van valamilyen formában
), akivel utána körbe tekertük az országot és hogy-hogy nem pont megálltunk az Asszonyéknál is 2 napra. 900 km-t bicajozni egy hétig egy női személy mosolyáért, na tegye fel a kezét, aki bevállalja
(igen, volt eső, meg kukoricában sátrazás szúnyoggal)
Ez az ugrani próbálós sztori elég csúnya volt, próbálok anonomizálni rajta, mert utólag kiderült, hogy volt komoly hardveres probléma is a háttérben, amit utána korrigáltak és amennyire tudom azóta a népelem rendben van.
Na szóval egy másik nyáron és egy másik túrán esett meg, hogy egy ilyen "
olyan előrről mint a lángos háturról*" teremtés is jelentkezett, hogy jönne. Ismertettem vele a paramétereket (100-140 km naponta, montival, cumóval, minden időben), de különösebben nem ijesztettem el. Úgy összességében jól nyomta végig, az elején kicsit üvölteni kellett vele mint minden újonccal, hogy mondjuk ne öljön meg minket és másokat (
kanyarban bejön melléd - ezt a kelleténél többen próbálták ki az évek alatt mint akik nem. Volt, hogy szerpentinen, 40-nel...
). Meg mondjuk meg kellett kérni, hogy a navigációba ne szóljon bele, mert én vagyok a Navigátor és pont - ez még ilyen analóg, térképes korszak volt, GPS meg netesfityfüle nélkül. Az ember megtanulta a térképet az egész napra, meg vázlatokból dolgozott, amiket magának rajzolt és pont. Sose tévedtünk el. De amúgy tök jó kis túra volt, ámde a végén úgy kellett kibányásznom a szekrény mögül, ahová az utolsó állomáshelyen bújt (máig nem értem, hogyan fért be oda). Mert, hogy neki szerelmi bánata van, mert szíve választottja sikítva menekült a gondolat szikrájától is. Most őszintén, a realitások tükrében, hasonló helyzetben én még gyorsabban menekültem volna, de igyekeztem empatikus lenni. Pl ott van a
Fiat Multipla, az is biztosan tetszik valakinek, szóval éljen a láthatatlan kéz és a
javak ferengi körforgásának filozófiája.
Na, szeptemberben viszont meg engem nem akartak visszavenni a koleszba, mert valami kis nyuszifej hökös okoskodott, szóval bejárós voltam szakmai gyakorlatra, ugyanis akkor önkénteskedtem egy nyugalmazott ejtőernyős ezredes biztpol alapítványánál (összesen úgy 3 évig), szóval részemről megvolt a sorkatonaság
. Egy roppant precíz emberről volt szó, hatalmas elvárásokkal, de velem mindig rendesen viselkedett, pedig állítólag gyakran üvöltött. Na szóval korrekt kapcsolatunk volt mindvégig. Érdekes volt, mert 3 hétig ingázgattam hozzá dolgozni, amikor véletlenül megtudta, hogy mi a helyzet, délután csörgött a telefon és Nyuszifej csak felvett a kolesz melletti kisebbik kollégium roppant szakadvány szobájába (éljen a 3 lábú ágy...). Node októberben back in business, visszatértem a Toronyba, annak is a 9. emeletére (előtte és utána is a 8.-on voltam), ahol első este az utam a tetőre vezetett, hogy megszemléljem a szemben hunyorgó Város fényeit (
guszta na - egy arab bikákra utazó női barát kért fotókat magáról, hogy a kiszemelt legíny családjának küldhessen magának fotókat. _REMEK_ fotókat készítettem egy kölcsön kunyerált géppel, a derék bika mondjuk erősen fújtatott utána a képek láttán én nem épp a lemenő Nap fényének csillanása miatt ). Szóval épp fogadtam befelé a látványt, mikor is kiront a tetőre a Lángos, hogy akkor ő ugrik és már mászik is fel a mellvédre. Ennyi év távlatából már gőzöm sincs, mit mondtam, de az első óra elég izzasztó volt, meg olyan éjjel 1 lehetett, mire bejöttünk a tetőről (
szokás szerint volt a listában bálványimadó történelmi egyház ifjúsági szektásodott tagozata, meg okosszülők, és önértékelés). Na onnantól elég sokat kellett vele beszélni, de azzal a minimális pszicho-képzéssel kb nem túl sok mindenre mentem, így utána fél év után éreztem, hogy le kellett vele építenem a kapcsolatot (ő jobban lett, engem meg kezdett berántani a sötétbe). Kb akkor, amikor éjjel egykor felhívott, hogy átsétált a szomszéd faluba. Ami mondjuk feltűnt, mert egyéb okok miatt akkortájt a szobájukban laktam (
igen, lányszobában, most tegye fel a kezét, akivel nem esett meg ilyen!).
*: Indul a bakterház