Igazából a szomorú igazság, hogy a mai civilizáció turizmus nélkül egy irányba mutat. Ha nincs közel legalább egy 30-60 ezres város, akkor a kis faluk és településeknek kampó. Mert fajlagosan drága bennük az élet és egyszerű geográfiai összefüggések miatt ilyen helyekre ipar sem települ = szolgáltató ipar sem települ = nincs munka = game over.
Nem merő passzióból költöznek az emberek városokba vagy azok közelébe. Mert ez éri meg. A gazdaságnak tehát nekik is. És ez öngerjesztő folyamat. Mert maga az élethez szükséges infrastruktúra kiépítése is drága. Az áramtól, csatornáig sokkal olcsóbb fajlagosan egy DN50/80 szutyok vezeték helyett letenni egy DN500-as és arról leágazni több ezer fogyasztó felé, mint azonos hosszon egy DN50/80-ra rátenni 20 házat.
stb.
(Nekem tökéletesen elég lenne egy olyan lakópart, ahol alsó szinten lenne egy akkor kis kert, ahol esetleg egy kutyát lehetne emberi körülmények között tartani, mert sajnos a lakástulajok többsége nem enged semmiféle kisállatot. Mintha valami pestises valami lenne. Semmi pénzért nem kötöznék ki ilyen faluba, de még agglomerációba se nagyon. Egy életre elegem lett abból, hogy vég nélküli utazgatás az életem. Ok, ameddig összekapcsolható volt tekeréssel addig 2 in 1 volt, de ez nem maradhat így örökké.)
Nem véletlenül alakultak már ki a városok 6 ezer éve is. Mert már akkor is az érte meg. Csak akkor a mezőgazdaság fajlagos kihozatala sokkal rosszabb volt és a mobilitás sem a mai volt.
Egyrészt egyetértek veled. A kihalófélben lévő világvégi kis zsákfalukat szerintem is felesleges megpróbálni megmenteni.
Viszont ott ahol van egy 5000-10000-es kisváros, körülötte pár km-re pár falu, azt szerintem érdemes fejleszteni, meg meg tud állni a lábán állandó kisegítés nélkül is.
Egy akkora településen van elég gyerek az óvoda és iskola megtöltéséhez. Van elég vásárlóerő egy szupermarketnek. Kell egy orvosi rendelő, egy bankfiók, gyógyszertár és egyéb szolgáltatókra is van elég ígény.
Nagyvárosokban se hiszem, hogy 10000 embernél több jutna egy-egy bankfiókra, szupermarketre, stb.
Persze kell egy ipari park is, ahol legalább néhány száz főt foglalkoztató cég(ek) legyenek, hisz valaki meg is kell keresse a pénzt a szolgáltató szektor fenntartására.
Tudok 5000-res településről, ami szintén zuhanórepülésben volt, de a polgármester időben kapcsolt, építettek egy ipari parkot és pár hónap alatt már meg is telt cégekkel, azóta már bővítik is.
Én azt vettem észre, hogy ha a cégek segge alá nyomják a kiépített infrastruktúrát, akkor akár olyan helyre is mennek, ahova elsőre nem is gondolná az ember. Persze ha a város vezetőség nem tesz semmit, egy cég nem fog jönni azzal, hogy majd ő kiépíti.
Na meg persze kell egy jó út is, amin aztán a gyárak termékeit el lehet szállítani. Itt jön ugye képbe a kormány gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése.
Egyébként az infrastruktúra kiépítése nem feltétlenül drágább egy kis településen, mint egy nagyvárosban.
Múltkoriban olvastam, egy cikket, optikai internet kábelhálózatot épít ki valamelyik cég, mit ne mondjak, a falvakkal kezdték. Kérdezte az újságíró, hogy miért. Válasz: az ígény a falvakon is ugyanúgy megvan, viszont jóval olcsóbb és egyszerűbb kiépíteni, mint nagyvárosokban.
Nagyvárosban millió engedélynek kell megfelelni, nem lehet csak úgy bárhol le vagy felrakni a kábeleket, ráadásul ha el is húzzák végre a társasházig (mert ugye jellemzően az szokott lenni), nagyon sok vita szokott lenni, mert vagy a gondnok vagy egyes lakók nem engedik beköttetni.
A szülőfalumban (1200 fő) a csatornázást 3 ember egy kis géppel végezte el 1 év alatt. Na egy nagyvárosban lehet még egy utcára való engedély sem lett volna meg annyi pénzből.
