Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
És 600 USDs USA LNG esetén sem éri meg?
haubagoi
A kapacitás meg a teljesítmény nem ugyan az.
Egy benzines autó motorja simán képes 100 KW-os teljesítményre, de egyenletes tempónál ennek a töredékét használja ki. Ugyan ez igaz az elektromos autókra is.
Így lehet 60 kWh-s akkukapacitással eljutni 3-400 km-re.
haubagoi
Az autók töltési ideje hosszú.
200 ezer Tesla esetén 200,000X60 kWh kapacitás van. Az 12,000,000 kWh, vagyis 12,000 MWh, vagyis 12 GWh.
Csak egy óra alatt nem töltöd fel mindet és nem egy időben.
Ha hagyományos töltőt használunk, amivel kb. 10 óra a töltés idő akkor 0-ról 100%-ra töltéshez , 12 GWh esetén 1.2 GW állandó töltőteljesítmény elegendő.
(ha nem vesszük figyelembe a vesztességeket).
Ez kb. PAKS II teljesítményének a fele!
(És akkor abból indultunk ki, hogy mindenki a 200 ezer db Tesla kocsiját egyszerre akarja feltölteni.)
A valóságban persze ilyen nem fordulna elő, ráadásul a töltések nagy része éjszaka zajlani így a hálózatot semmilyen formában nem terhelné túl a dolog. Szerintem.
Ez akár igaz is lehetne de a legprimitívebb hőszivattyú, egy sima klíma esetében az energiafogyasztásod és a költséged máris a harmadára csökkent. A beruházás pedig új létesítés esetén szintén töredéke a gázénak.1 m3 földgáz fűtőértéke 34,1 MJ = 9,47 KWh.
600 USD/1000 m3 földgázár esetén is a jelenlegi 277 HUF/USD árfolyamon 17,5 Ft/KWh lenne a gáz importár (+ szállítási költség), ami Paks 2 várható egy KWh-ra jutó összköltségéhez közel eső érték. De a gázhoz nem kell egy tök új villamosenergia rendszer. Paks 2 költsége 90 % körüli kapacitás kihasználtság mellett értendő. Ha csak télen van szükség az atomerőműre, akkor a kapacitás kihasználtság töredéke esik, a fajlagos költség pedig a többszörösére nő. Az erőműveket nem az éves fogyasztáshoz, hanem a csúcskapacitás igényhez kellene tervezni, ami csak napi 80 millió m3 gáz kiváltása esetén is (2017-es csúcs 69, 2012-es 75, 2006-os 90 milió m3 volt egy nap alatt) 30 GW feletti teljesítményt jelent, azaz 13 db Paks 2-t. Ezek képesek lennének évi 250 TWh-t is megtermelni, de csak úgy 90 TWh körüli energiát igényelne a gáz kiváltása. Tehát mondjuk éves átlagban 30-40 %-os kapacitás kihasználtsággal üzemelnének. Így viszont annyiért termelnének, hogy csak 1300-1500 USD/ezer m3 feletti gázárnál érné meg villanynal fűteni.
Az egyszerűség kedvéért a hálózai veszteségeket és a villany, valamint gáz fűtőegységek hatásfokát kihagytam a számításból, mert egymáshoz közel esnek.
Én atomerőmű párti vagyok, de fűtésre nem éri meg gáz helyet áramot használni.
Ez akár igaz is lehetne de a legprimitívebb hőszivattyú, egy sima klíma esetében az energiafogyasztásod és a költséged máris a harmadára csökkent. A beruházás pedig új létesítés esetén szintén töredéke a gázénak.
Ez is igaz lenne ha talajszondás megoldásról írtam volna. Amiről én beszélek az a levegős rendszer illetve esetleg csak egy egyszerű hűtő fűtő klíma.A gond ott van, hogy csak családi házban gondolkozol és azt sem nagy tételben. Egy tömbház esetében a hőszivattyú sokkal kevésbé játszik.
1. A legtöbb nagyvárosi sok lakásos társasház esetében társasház már a hőszivattyúhoz szükséges kutak fúrása, szondák lehelyezése sem oldható meg.
2. Ahol megoldható ott is kevés a néhány kútból/szondából nyerhető hő egy sok lakásos társasházhoz. A minimum az lenen hogy mindegyik szóban forgó társasházat nagyon alaposan szigetelni kellene (nyílászáró cserével) és lecserélni/felújítani a fűtési rendszerét, különben egész egyszerűen elégtelen lesz a hőteljesítmény.
3. Az alábbiak leírok egy példát:
Tudtommal Magyarország egyetlen megvalósult hőszivattyús panelház fűtési rendszere a 1134 Budapest, Hun u. 1-15. alatt található. 165 millióba került 2009-es áron. Ebből a társasházat egyetlen fillér sem terhelte. A költségeknek 20 év üzemeltetés alatt kellet volna megtérülniük az üzemeltető cég számára. (256 db lakás, 14 ezer m2, 36 ezer légm3, 1,1 MW hőteljesítmény fűtésre és meleg vízre együtt, COP: 3,2). Ebben a költségben nincs benne a ház teljes külső hőszigetelése és nyílászáró cseréi. Valamint nincs benne az 1995-től 2009-ig 7 lépcsőben végrehajtott energiahatékonysági beruházások költsége sem, amik a hőszivattyús beruházást megelőzték. Ezek nélkül az előzetes és párhozamos beruházások nélkül a hőszivattyúnak esélye sem lett volna a szükséges hőigényt biztosítani. De még a hőfogyasztás minimumra szorítása mellett is, eleve elektromos ráfűtési kapacitással tervezték a rendszert nagy hideg esetére, mert a hőszivattyúk teljesítménye nem lenne elegendő. A nagyvárosi épületek többségével ellentétben e háznál az épület melletti park területén megoldható volt a 4 db termelő és 6 db nyelő kút fúrása. 2010-re valósult meg a beruházás. már a kezdetektől voltak műszaki problémák mellett, amelyeket eleinte a beruházó-üzemeltető cég orvosolt (kútvezetékek horganyzott csöveit KPE csőre cserélték, a szerelvényeket lecseréltek). A beruházó cég (GEO-NRG Kft.), amelynek 20 évig működtetnie kellett volna működtetnie a rendszert, már 2011-ben feladta és vissza adta a társasháznak a működtetést. A tulajdonos kivonult, a céget pedig felszámolták. A társasház egy másik céget bízott meg a rendszer üzemeltetésével (Gerappa Energetika Kft.), amely kapásból átalakította a HMV-rendszert, új hőszivattyúk beépítésével. Egyidejűleg módosították a kapcsolást, majd a kutakból egyre növekvő mennyiségben feltörő szennyeződés miatt, egy leválasztó glikolos kört építettek be. 2012-ben a fűtési hőszivattyúknál is keveredést tapasztaltak ezért módosították a kapcsolást és az egyik blokkban a a HMV-hez hasonlóan leválasztó glikolos kört iktattak be. A másik blokkban erre nem volt pénz. Annak ellenére hogy a kezdeti beruházási költségeket a ház nem fizette meg, a módosítások már gazdaságtalanná tették a rendszert. A megtakarítás nem adtak fedezetet a szükséges beruházások elvégzéséhez. 2015-ben a kutak rossz állapota miatt fel kellet azokat újítani, amit a Budafilter 94 Kft. végzett. A nyelőkút felújítása 225 mm átmérőjű 8 m-es új elemes "öntisztuló" műanyagszűrővel történt.
A fenti példából látszik hogy az ami kicsiben, családi házak szintjén műszakilag működőképes az társasházi léptékben már sok sebből vérzik.
Az is látszik a példából, hogy ha a karbantartás és szükséges javítások, átalakítások költségét is figyelembe vesszük, akkor annak ellenére gazdaságtalan a rendszer, hogy a kezdeti beruházási költségeket nem kellett megfizetni. Pedig az adott példában gazdaságosságot a távhő árakhoz képest mérték, ami azért közismerten magasabb mint az egyedi gázcirkó fűtésé. Ezen kívül a megtakarításba beleszámolták a szigetelés/nyílászáró csere elméletileg 30 %-os hőfogyasztás csökkentő hatását, úgy hogy annak költségét szintén nem vették figyelembe (állami, EU és önkormányzati támogatást kaptak rá). Az eredeti hőfogyasztási szinten már a hőszivattyúk áramköltsége is meghaladta volna a távhődíjat. Mármint a rezsicsökkentés előtti, magasabb távhődíjat is.
4. De nem csak a társasházak esetén van gond a hőszivattyú tömeges alkalmazásával. A hőszivattyús megoldás addig működik, amíg azt egy adott területen kevesen csinálják. Amíg a talajban tárolt és mozgó hőmennyiséghez képest a ház hőfelhasználása elhanyagolható. Ha viszont mindenki hőszivattyúzna, akkor azzal már egymásnak hűtenék le a talajt és drasztikusan romlana a rendszer hatékonysága.
Ráadásul ha a hatalmas többlet áramigény (meg a rossz éves kapacitáskihasználtságúra megépített alaperőművek) miatt megdrágul az áram (többszörösére) akkor még gazdaságtalanná válik a hőszivattyú. Erre lehet mondani hogy de hiszen épp az volt a kérdés,hogy mi van ha a gáz extrém módon drágul. Akkor sem éri-e meg atomerőművi árammal fűteni? Erre azt tudom mondani, hogy drága áramnak nem a gáz az egyetlen, sokkal olcsóbb alternatívája fűtési célú hőelőállítás terén. Mindaddig amíg az összes létező alternatíva (szén, fa, olaj, biomassza, szemét, geotermikus fúrások, stb...) nem drágul meg sokszorosára, addig az áram fűtési célú felhasználása nem lesz versenyképes.
Tehát a gázfüggőségünket az atomerőmű legfeljebb olyan mértékben csökkenti, amilyen mértékben áramtermelési célú gázfelhasználást szorít ki, ami azért az összes gázfelhasználás kisebb része. A gázfüggőség nagyobb mértékű csökkenését lehet elérni szigetelési programmal.
Ez egy meglepően jó írás az index-től!! Minden benne van .
Elolvastam a cikket. Trumpnak (meg az indexnek is) tényleg az a baja, hogy a németek normálisan gondolkodnak és nem olyan dőzsölő, fogyasztói társadalom, mint az amerikaiak és nem halmoznak fel adóssághegyeket? Még ha a kínaiakról mondaná el ugyanezt, ők tényleg keveset költenek a kicsi fizetések miatt, de a németekről?
Szólni kellene az átlagnémetnek, hogy ezentúl 3 évente cserélje le a kocsiját és ha lehet valami benzínzabáló terepjáróra, mert nem fogyaszt eleget. Viszont igaz, hogy mi jól járnánk a sok alig használt autóval.
Többek közt.A német titkosszolgálatok éveken át lehallgatták az amerikaiakat
És ebbe mi a nagy durranás? Olyan mint ha a testvérem telefonját hallgatnám le Nagy Ügy!!
A német titkosszolgálatok éveken át lehallgatták az amerikaiakat
És ebbe mi a nagy durranás? Olyan mint ha a testvérem telefonját hallgatnám le Nagy Ügy!!