Bővebben:
az USA nettó exportőrré szeretne válni, ekkor 4 lehetőség van:
1. az amerikai termékekért dollárral fizetünk.
Ez az USA-nak nem jó, mert akkor a dollár visszaáramlik az USA-ba. Itt az USA 2 dolgot tehet:
1.a) elkölti a visszaáramlott dollárt azzal, hogy az EU-tól viszontvásárol. De az USA-nak ez sem jó, mert akkor ez felfelé húzza az EU exportját, holott az USA akar fő exportőr lenni az EU helyett.
1.b) nem költi ez a visszaáramlott dollárt. Ez a lehetőség a lehető legrosszabb, mert dollárból akkora mennyiség van kibocsátva, amely a világgazdasághoz elegendő, ha ez mind visszaáramlik az USA-ba, akkor dollár hiperinfláció lesz.
2. az amerikai termékekért euróval fizetünk.
Haha. Az USA-nak ez sem jó, mert akkor ismét 2 lehetőség van:
2.a) az USA elkölti az exportért kapott eurót: vagy az EU-ba (de akkor ez nem jó, lásd 1.a.) pont) vagy a világ valamelyik 3. országába. De ez sem jó, mert ezzel az eurót terjeszti mint világpénzt. (hiszen ha egy 3. ország elfogadja az USA-tól az eurót, akkor ez azt jelenti, hogy egyre több ország tekinti azt világpénznek)
2.b) az USA nem költi el az exportért kapott eurót, hanem ül rajta. Úgy, mint most Kína a dolláron. Az USA-nak ez sem jó, mert akkor azon kívül, hogy egyre több euró-tartaléka lesz, nem kap semmit. Az EU jegybankja pedig pont ugyanazt játszhatja el ekkor, mint most a FED: nyugodtan nyomtathatja vég nélkül az eurót, hiszen nem lesz hiperinfláció, mivel az euró az USA-ba fog kiáramlani és ottmarad.
A végeredmény pedig az lesz, hogy az EU szerepet cserél az USA-val: nem gyárt majd semmit, csak eurót, azt elkölti az USA-ba (USA-tól vásárolunk). USA ide elad (hiszen Kínába nem tud). De mégsem lesz euró-infláció, mert az USA nem költi el majd az exportjáért kapott eurót, hanem ül rajta, mint most Kína. Vagyis az USA azt szeretné, ha az EU lenne az USA, az USA pedig Kína.