Cinikus 17:40
Okos hozzászólás, bár azzal, hogy Európában Magyarország függetlenedhet az itteni folyamatoktól, konfliktusoktól, nem értek egyet.
Én ugyanarra gondoltam ezzel, mint emel kollégánk: pusztán azzal, hogy kikötöttünk Európában, nem vesztettük el a függetlenségünket, amire az egyik legjobb példa Hunyadi Mátyás, ahogy ő is írta. Amire gondolsz, az az, hogy napjainkban már nem tudunk függetlenedni a világtól, és ez igaz is. A globalizációt sokan valami "mocskos zsidó trükknek" tekintik, holott ez valójában pusztán a fejlődés velejárója: a középkorban a szomszéd faluba eljutni mondjuk 3 nap volt gyalog, egy másik kontinensre meg mondjuk 3 hónap hajóval. Ma ugyanez a szomszéd falu 10 perc autóval, illetve 8 óra repülővel (kontinens). Ebből ered az is, hogy vehetünk banánt, míg anno nem is hallottak róla, illetve, hogy ezt a szöveget most megírhatom a világ túlsó feléről is és mindenki azonnal látja itthon egy koreai monitoron.
Mit jelent számodra, hogy az USA nem magyarellenes?
Az, hogy nem azért állítottak minket szívatóra, mert magyarok vagyunk, hanem azért, mert sértjük az érdekeiket. Ugyanebben a szituban bárki mással (románok, lengyelek, brazilok, stb) is ugyanezt tennék - pedig ők nem magyarok.
Kövér László fejtette ki az egyik műsorban, hogy Anglia példáját követve Magyarországnak nem barátai vannak, hanem érdekei. Egyébként arra is kitért, hogy miért tereljük mi érzelmi síkra, helytelenül, a nemzetek közötti viszonyokat.
Ezt a szöveget a bajszos komcsi lopta és felettébb hiteltelen tőle: pont ő az, aki minden belpolitikai témából érzelmi kérdést csinál. Pont, mint a főnöke.
Az érdekkonfliktusokat pedig a helyén kellene kezelni. És ezt iszonyúan elrontjuk. Olyan melodrámát állítanak színpadra a politika szereplői- amit aztán az egész nemzet alakít- hogy rossz nézni.
Tárgyalni kellene: nem azért vannak ott, hogy így spórolják meg a pszichiátriai kezelésük költségeit, hanem azért, hogy előrébb vigyék az országot.
Értem, hogy Orbán mit szeretne: nemzeti tőkéseket, munkaalapú társadalmat, a nemzeti érdekek hatékonyabb érvényesítését. De abban kételkedem, hogy ez sikerülhet. Túl kicsik az erőforrásaink, túl sok terhet cipelünk, megosztottak vagyunk stb. Olvastam egy közgazdásszal készült interjút. Magyarországnak az a része fejlődik, ahová a multik betelepedtek: ezt nem lehet tagadni. Tehát a globalizáció, az abba való betagolódás - úgy tűnik- számunkra létkérdés. Egyébként ez is évezredes probléma: legyünk kompország stb. (Ady, Móricz) Még soha nem sikerült jól megoldanunk.
Nemzeti tőkéseket nem úgy csinálunk, hogy néhány szimpatikus cimboránkat közpénzekkel tömjük ki. Ez ugyanis bűncselekmény. Munka alapú társadalom sem úgy lesz, hogy akinek nincs melója, azt elzavarjuk közmunkára, amivel nem termel semmit, de legaláb viszi a pénzt, hanem valódi munkát adunk neki, nem csak egy látszatot.
A globalizáció tény, nem lehet előle elbújni: ha megpróbáljuk, Észak-Korea szintjére jutunk.
A megoldás nyilván nem egyszerű, de én úgy látom, hogy a nem is érdekel senkit.
Orbánról: Szerinted az ellenzék részéről ki vezetné jobban ezt az országot? Én nem látok senkit. Gyurcsány a legnagyobb szarban mondott le, Bajnai végezte el helyette a piszkos munkát. Hozzáteszem, hogy én Orbánt nem igazán kedvelem, mint embert. Valami hiányzik belőle, de ezt nem akarom taglalni itt.
Gyurcsány bohóc, Bajnai meg kiváló gazdasági szakember ugyan, de egy politikus esetében ez önmagában nagyon kevés - de legalább ezt tudja is magáról. Orbánnak a valóságtól elrugaszkodott képzelgései vannak (és még sok más egyéb baj is van vele).
Úgy látom, én maradtam hazánk utolsó esélye...
DDDDD
Az egyenrangúság szerintem nem csak gazdasági- pénzügyi síkon érvényesíthető. Talán ellentmondásnak tűnik de csak látszólag: a helyes önkép, öntudat, helyzetértékelés teremthet egyenrangúságot eltérő hatalmúak között is. Orbán sok esetben elefánt a porcelánboltban.
A korrektség is hozzájárulhat ehhez, ha látják a nagyok is, hogy velünk lehet és érdemes is tárgyalni. A józan belátás is rendkívül fontos, vagyis az, hogy pl. nem hülyézzük le sem a jenkiket, sem a ruszkikat.
A mondandód többi részével maximálisan egyetértek, de ezzel vitatkoznék. Sajna elég koros vagyok hozzá, hogy fel tudjam idézni a kapcsolódó munkáim okán, mi ment a kilencvenes években, pl. az útépítéseknél, az APEH-nál, Rendőrségnél, vámosoknál. Több tucat embert ismerek, nem nagy mogulokat, csak átlagot, akik 4-5 év alatt mesés vagyonra tettek szert. A 10-20-30 ezres fizetések időszakában 30-50 milliós vagyon ? mmm. És olyan eltusolások folytak, hogy e l k é p e s z t ő. Gigantikus pofátlanul folytak a pénzek, az ügyek kapcsán, hogy ma azt el se tudjuk képzelni. Gyakorlatilag egy telefon, és egy összeg elég volt a bűntelenséghez.
Az említett időszakban rendkívül laza volt a jogi szabályozás, és ráadásul csak formálisan betartott regulákkal volt dolgunk. Eu sem volt, se más nemzetközi bagázs, akik rajtunk tartották a szemüket, a saját szemétdombunkon ültünk.
Egy szó mint száz: az volt a kenőpénzek aranykora.
Igen, igazad van a szemszögedből: akkor volt a
legelterjedtebb a korrupció, ez a helyzet azóta javult. Én viszont arról beszélek, hogy akkoriban sokan tömték a zsebüket, most viszont kevesen csinálják ezt, de nem a zsebüket tömik, nem is talicskázzák a lopott pénzt vagy kamionnal viszik el, hanem komplett vasúti szerelvényeket használnak erre a célra, vagyis sokkal, elképesztően több pénzt nyúlnak le egyetlen, ugyanolyan laza mozdulattal. Vagyis én a mértékéről beszéltem, nem az elterjedtségéről.