Az alábbi cikkben szereplő ötlet nem rossz, csak kár, hogy nem valósítható meg. Ennek indoklása rövid: ha az EU nem elég nagy és erős, hogy független/semleges maradjon az USA és Oroszország között, akkor hogyan lehetne független/semleges egy, az EU-nál kisebb, de nem kevésbé megosztott (!) Közép-Európai Unió?
Így a cikk kérdésfeltevése nem annyira a rá adott válaszok miatt, mint inkább magáért a kérdésfeltevésért érdekes, amely nyíltan kimondja, hogy ha így folytatódnak a dolgok, akkor itt bizony háború lesz.
A Közép-Európai Unió további nagy kérdései, hogy kik lennének benne. Ha Lengyelország és a Baltikum benne lenne, akkor ez egy Oroszország-ellenes unió lenne, amellyel pont ugyanoda jutnánk el, mint amit el szeretnénk kerülni: a háborúhoz.
A másik nagy kérdés Németország felvétele a Közép-Európai Unióba, és itt idéznék az alábbi cikkből:
<i>Ebben a helyzetben mennyire tekinthetjük szövetségesnek Németországot? Németország - mint ismeretes - „büntetésben van” Hitler óta és nem atomhatalom, így vezető szerepet gazdasági hatalmán túl csak nagyon sajátos geopolitikai egyensúlyozással tud betölteni. Emiatt stratégiai szövetségesként jelenthet meg Németország az e tekintetben hasonló helyzetű, de kisebb, ezért gazdaságilag önmagukban kiszolgáltatottabb kelet-európai országok számára.
Bár az ukrán konfliktusban játszott informális szerepük alapján felmerülhetnének bennünk különös kérdések, mindent egybevetve nincsenek komoly jelei annak, hogy a németek háborút akarnának Európában és a hozzájuk közeli zónában biztosan nem lehet érdekük ilyesmi. Ez a másik döntő érv amellett, hogy Németországgal valamilyen formában egyesüljön a Közép-Európai Unió,
de csak a lehető legkomolyabb szerződéses garanciákkal, melyek biztosíthatják azt, hogy nem válik az eddiginél dominánsabb hatalommá, ami - a történelem tanulságai alapján - nagyon hamar katonai eszkalációhoz is vezethetne.</i>
Hát igen. Németországnál is bizony felmerülhetnek kérdések.
Biztos, hogy nem akarnak háborút?
Németország vezetésével ugyanis egyszer már létezett Közép-Európai Unió, úgy hívták, hogy a Harmadik Birodalom.
És meg is bukott.
Így Németország felvétele a Közép-Európai Unióba ismét csak könnyen elvezetne ugyanoda: a háborúhoz (és az ismételt bukáshoz).
Ebből következően sem Lengyelország, sem Németország nem játszhatja a vezető szerepet, szükség van egy (vagy két) külső hatalomra, amely elnyomja mindkettőt.
Magyarország számára így 2 út van, de egyik sem eredményez független/semleges Közép-Európát.
1. "Beolvadás" a szláv népek közé. Egy közép-európai (nem német, nem osztrák, hanem) magyar-szláv unió létrehozása Oroszország felügyelete alatt. Nevezhetjük mondjuk "Hungaroszláviának" vagy szebb nevén "Magyar-Szláv Államszövetségnek" (geopolitikai indoklását ld. egy korábbi hozzászólásomban, itt már nem ismételném magam), és így nézne ki:
Kérném, hogy mielőtt valaki görcsberándul és felkiált, hogy "na ezt aztán már nem!", tanulmányozza figyelmesen a határokat, hogy hol húzódnak.
Röviden ez egy "Nagy-Magyarország + Jugoszlávia együtt" projekt Belgrád és Budapest központtal, két olyan ország vezetésével, amely közül már mindkettő megtapasztalta, hogy milyen érzés, amikor feldarabolják. Éppen ezért kölcsönösen segíthetnénk egymásnak a darabjaink összeillesztésében.
2. A német/osztrák orientációhoz való ragaszkodás. Ez utóbbit nem javaslom, egyetlen oka van: kétszer már megpróbáltuk, és egyszer sem jött be.
De ugyanakkor olyan formában Németország is részt vehet egy Közép-Európai Unióban, amelyben Moszkva vezetése mellett irányítja a közép-európai régiót.
Ennek annyi előnye van, hogy azok a magyarok, akik számára a német/osztrák kötődés fontos (és Oroszország kevésbé szimpatikus), kötődhetnének inkább Németországhoz, így a Moszkvától való függést csak áttételesen éreznék.
A hátránya pedig az, hogy Németország újbóli megerősödése Közép-Európában ismét a szláv befolyás visszaszorítására irányuló háborúhoz vezethet. (Kivétel, ha idővel maga Németország is egybeolvad a szláv népekkel.)
3. út pedig azért nincs, mert az nem más, mint a jelenlegi (vagyis USA + EU vs. Oroszország), amelyről viszont már most láthatjuk, hogy háborúhoz vezet.
Szóval akkor a cikk:
"A békét csak egy Közép-Európai Unió garantálhatná"
"Hányan látják ma, hogy a Putyin-Obama választással eleve a háborút választjuk? A domináns mém szerint csak a NATO és Putyin között lehet választani, ami kocsmai témának még elmenne, de eleve rossz alternatíva; és ha tényleg csak ez a választék a közgondolkodásban, az hosszabb távon is garantálja, hogy egyre inkább ütközőzónának bizonyuljunk, vagyis újra és újra háború legyen."
http://mandiner.hu/cikk/20141104_kardos_gabor_a_beket_csak_egy_kozep_europai_unio_garantalhatna