https://index.hu/kulfold/2020/05/23...ehajtasarol_tanacskozott_az_amerikai_kormany/
"
Az amerikai kormányzat nemzetbiztonsági illetékesei május közepén egy atomfegyver-kísérlet végrehajtásáról tanácskoztak - közölte szombatra virradóra internetes oldalán a The Washington Post című lap nevük elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva.
A lap információi szerint
az amerikai nemzetbiztonsági ügynökségek vezetői május 15-én tanácskoztak az 1992 óta első atomfegyver-kísérlet végrehajtásának lehetőségéről, írja az MTI.
Erre a megbeszélésre állítólag azt követően került sor, hogy a kormányzat Oroszországot és Kínát azzal vádolta meg, hogy az emberekre és a környezetre vonatkozó hatás szempontjából úgynevezett alacsony szintű - föld alatti - nukleáris kísérleteket hajtottak végre. A The Washington Post a feltételezett orosz és kínai kísérletekről nem talált nyilvános adatot a világsajtóban.
A Post úgy tudja: a tanácskozáson részt vevő egyik kormányzati tisztségviselő azt vetette fel, hogy a nukleáris teszttel Washington demonstrálhatja Moszkvának és Pekingnek, hogy az Egyesült Államok képes "gyorstesztre", és ez a demonstráció hasznosnak bizonyulhat későbbi fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon. Ehhez tartozik, hogy Washington minden jövőbeni fegyverzetkorlátozási tárgyalásba szeretné bevonni Kínát is.
A nemzetbiztonsági vezetők megbeszélésén semmiféle megállapodás nem született, így az Egyesült Államok nukleáris fegyverkísérletet sem hajtott végre.
A lap értesülése szerint a szakemberek arról döntöttek, hogy a jövőben sem hajtanak végre atomfegyver-kísérletet, hanem egy későbbi időpontban Washington más jellegű intézkedésekkel ad választ arra, amit orosz és kínai fenyegetésként észlel.
A Nemzetbiztonsági Tanács semmilyen formában nem kívánta kommentálni a lap rövid cikkét."
Szépen össze is függ ez a két hír.
Miért mondták fel a nyitott égboltot? Nyilván azért hogy olyan információ, ami más módon nem szerezhető meg, csak berepüléssel ne kerüljön ki. Mi lehet ez az információ?:
- Nem lehet optikai, vagy rádióelektronikai felderítéssel megszerezhető, hiszen bármilyen spektrumban fényképezni és rádió jeleket porszívózni műholddal is lehetne. Amiatt értelmetlen lenne a repülőket kitiltani.
- Nem lehet csak valós időben mérhető, vagy nagyon rövid ideig mérhető fizikai jellemző, hiszen a nyitott égbolt repüléseit előre meg kell tervezni és a kivitelezésük is eltart egy ideig.
- Olyan fizikai jellemzőnek kell lennie, ami megbízhatóan csak a légkörön belül és az adott helyszín közelében lehet mérni.
- Olyan eseményről kell, hogy szó legyen amiről a megtörténtekor van bizonyos mértékű információ, tehát a másik fél tudja, hogy mikor mit és hol keressen (a nyitott égboltos repüléseknek vaktában semmi értelme nem lenne), de a berepülés megfelelő időben megfelelő helyre szükséges az összkép kialakítááshoz.
Nézzük meg hogy a kis hatóerejű nuki fegyverek föld alatti tesztjeinél mi a helyzet:
- Minden robbanás kelt lökéshullámokat, földrengést és a számottevő méretűek a föld túlsó felén is érzékelhető. Több szeizmológiai állomás adatainak összevetésével meghatározható a hely és a hozzávetőleges hatóerő.
- Azonban minél kisebb a hatóerő annál kisebb a richter skála szerinti magnitúdó. Kemény sziklába vájt alagútban végrehajtott robbantás esetén néhány 10 kt hatóerőhöz 5 és 6 közötti, néhány kt hatóerőhöz 4 és 5 közötti, néhány tized kt-hoz 4 alatti magnitúdó tartozik. Lazább kőzet az adott hatóerőhöz tartozó magnitúdó csökken Laza, hordalékos kőzet esetén kb 1 magnitúdó értékkel alacsonyabb, azaz néhány tized kt hatóerő már akár 3-as magnitúdó alatti rengést okoz. 5,0 - 5,9 magnitúdójú földrengésből természetes okok miatt 1000-1500 van évente az egész földön és egy adott, nukleáris tesztekre használt, vagy arra alkalmas korlátozott méretű területen a valószínűsége természetes okból nagyon kicsi. 4,0-4,9-es földrengésekből ennél 10-szer, 3,0-3,9-esekből 100-szor, 2,0-2,9-eseekből ezerszer több van.
- Tehát a nagyon kis hatóerejű atomrobbantásokkal az a gond, hogy nehéz a természetes földrengés zajból kellő biztonsággal kiszűrni. Viszont ha a kísérlet után nem sokkal elrepül a terület felett egy repülő és izotóp mintákat vesz a légkörből, azzal igazolható, hogy nukleáris tesztről volt szó.
- A teszt tényének igazolása mellett legalább annyira fontos, hogy így el lehet különíteni azt a rengést, ami biztosan a teszthez tartozott és annak elemzésből következtetni lehet a fegyver konkrét hatóerejére. Továbbá az izotópokból lehet következtetni az alkalmazott anyagokra, kiindulási izotópokra, tehát a fegyver felépítésére.
- Ezt berepülés nélkül nem lehet megoldani, mert nagyon kis hatóerő és kellő teszt mélység esetén annyira kevés izotóp kerül a levegőbe, hogy pusztán a szél által nagy távolságra elsodort, rendkívüli mértékben felhígult izotóp koncentráció már nem elég az eredményes vizsgálathoz
Hogy áll az utóbbi időben USA a kis hatóerejű nuki fegyverei fejlesztésével?:
1. Megvan az Európában alkalmazott (európánban legalább 180 db ilyen van) B61 atombombák mod 12 korszerűsítése választható hatóerővel 0,3, 1,5 és 10,0 kt legalacsonyabb értékekkel. A fegyver hordozójának nagyrészt az F-35 lopakodókat szánják, amivel első csapásmérő eszközzé alakul.
2. A B61 robbanófeje egy családot képez, melyek megtalálhatók, vagy megtalálhatók voltak:
- Az elméletileg kivont SRAM légi indítású taktikai rakétán (W69) és annak kísérleti SRAM II továbbfejlesztésén (W89 és W91).
- A hadrendben álló ALCM légi indítású robotrepülőn és annak elméletileg kivont lopakodó ACM továbbfejlesztésén (W80-1).
- A szolgálatban álló, de elméletileg nuki fejjel most épp nem szerelt Tomahawk robotrepülők (W80-1 TLAM-N változaton), melyeket a tengerészet rombolói és a 4 átalakított Ohio boomer tengó mellett az Európába telepített Aegis Ashore Mk. 41-is indító celláiból is lehet alkalmazni. És mivel az USA kilépett az INF egyezményből a Tomahawk robotrepülők már korábban is Európába telepített, de az INF miatt kivont szárazföldi indítós változatát tervezi telepíteni Kína közelébe és esélyesen Európába.
- Az elméletileg az INF miatt Európából kivont szárazföldi indítású Tomahawk változaton a GLCM-.en (W84)
- Az elméletileg az INF miatt Európából kivont Pershing II rakétán (W85 és W86), aminek az utódján dolgoznak az INF-ből való kilépéssel.
- A felszíni cél ellen is használható, MK.41 indítóból kilőhető (tehát Aegis Ashore esetében is használható) SM.2 légvédelmi rakéta elméletileg csak tesz fázisig eljutó nuki robbanófejes változatán (W81)
- Nincs technikai akadálya, hogy ezt a robbanófejet az egyre szélesebb körben alkalmazott (többek közt Lengyelországnak is eladott), lopakodó és ezáltal első csapásmérő JASSM-ER, illetve a fejlesztés alatt álló JASSM-XR és a tengerészeti LRASM robotrepülőkbe építsék
- Fejlesztés alatt áll a W80 robbanófej mod 4 változata, ami a fejlesztés alatt álló LRSO robotrepülőbe/rakétába kerülne, amit az ALCM/ACM utódjának szánnak.
3. 2019-ra kifejlesztették és elkezdték telepíteni a Trident II (Trident D5) boomer tengóról indított interkontinentális rakéták apró, W76 robbanófejének W76-2 kis hatóerejű változatát 5-7 kt hatóerővel.
Tehát az új, alacsony hatóerejű robbanófejek megvannak mind stratégiai, mind taktikai fegyverekre. De a tesztelésük eddig elméletileg csak modellezéssel történt. Most majd letesztelik azokat föld alatti kísérleti robbantással és valószínűleg ehhez kapcsolódóan léptek ki a nyitott égboltból is.