Meg az azeriekhez sincs közünk. Nem jön azeri gáz Magyarországra.
A MOL nem gázmezőben szerzett részesedést, hanem az amerikai Chevronnal közösen 9,57%-os részesedést vásárolt az azerbajdzsáni Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) olajmezőben és 8,9%-os részesedést a földközi-tengeri Ceyhan kikötőjében véget érő Baku-Tbilisi-Ceyhan (BTC) olajvezetékben. Ezeknek nincs köze Magyarország olaj ellátásához sem, gáz ellátásához pedig végképp nem. Sima pénzügyi befektetés volt
Igen, igazad van, nem gázmezőbe szállt be, hanem olajmezőbe. Annyi pontosítás, hogy nem a Chevronnal közösen, hanem az ő részesedését vette meg az olajmezőben és az olajmezőt Bakuval és Tbiliszivel összekötő csővezetékben.
A török Áramlatba bekapcsolódó azeri gázról én sokkal biztatóbbakat olvastam.Kezdjük ott, hogy az orosz-török vezeték a török áramlat. Ennek első ága a törököket látja el a második ága pedig részben kiváltja az Ukrajnán keresztül vezető gázvezetéket Mindkét ág orosz gázt szállít Törökországba és nem azeri gázt Magyarországra. Abba azeri gáz aligha fog kerülni. Hacsak a törökök be nem keverik
Amivel kevered az a Déli gázfolyosó névre hallgató álom:
A közelmúltbeli hír az volt, hogy elkészül a Transzadriai vezeték (Trans-Adriatic Pipeline, TAP) Adriáig tartó része, aminek az albániai szakaszát fejezik be éppen. A kezdetben évente tízmilliárd köbméter szállítási kapacitású TAP hossza 878 km lesz, és a török–görög határtól indulva előbb Észak-Görögországot szeli keresztül, majd Albánia érintésével az Adriai-tengeren át egészen Olaszországig nyúlik. Mint látható, Magyarországhoz ennek így még nem sok köze van.
Viszont a TAP a több mint 3 500 kilométer hosszúságú Déli gázfolyosó harmadik szakasza. A Déli gázfolyosó az Azerbajdzsánból a grúz–török határig húzódó Dél-kaukázusi gázvezetékből (South Caucasus Pipeline, SCPX), a Törökországon áthaladó Transzanatóliai vezetékből (TANAP) és a szóban forgó TAP vezetékekből áll. A Déli gázfolyosó induló kapacitása évi 16 milliárd köbméter lenne. Ebből Törökország hatmilliárd köbmétert saját célra vásárol meg, a fennmaradó tízmilliárd köbméter pedig a fent említett útvonalon keresztül haladva Olaszországban kerülne be az európai gázhálózatokba. Azért 10 milliárd m3 évente nem valami hű de nagy kapacitás. Összehasonlításként: az Északi Áramlat 2 évi 55 milliárd m3-es lesz. A Török Áramlat második ága pedig 15,75 milliárd m3-t tudna évente.
A vezetékre meglehetősen szerény kapacitás ellenére rárepült több térségbeli ország, hogy ők is megcsapolnák. A Magyarország számára lényeges leágazás egy Bulgárián és Románián keresztül vezető gázvezeték lenne, aminek egy része meglévő vezetékeket jelent, egy részét pedig még meg kell építeni. Csakhogy a bolgár barátaink nem Törökországban akarnak rácsatlakozni a Déli gázfolyosó TANAP szakaszára, hanem a TAP szakaszról terveznek leágazást.
https://www.portfolio.hu/uzlet/2020...zfegyver-magyarorszag-is-nyerhet-rajta-440806
Az új Török Áramlat gázvezeték, amit az oroszok szorgalmaztak, hogy kikerüljék Ukrájnát 2021 vége felé kész lehet. Uniós szabályozás miatt viszont az oroszok valószínűleg kicsit meg lesznek szívatva, ami a törököknek sem lesz ellenére. Ugyanis a Török Áramlat gázvezeték kapacitásának 50%-át alternatív ellátóknak kell fenntartani. Így valószínűleg az azeri gázzal kell osztozniuk.
( Remélem az Északi Áramlathoz is ír elő hasonló kötelezettséhget az Unió, hogy Germoney is szopjon )
"Ez magyar szempontból egyértelműen kedvező fejlemény lenne, jóból kiváló befektetéssé emelve a szerb-magyar határ és a magyar gázvezeték-rendszer 15 kilométeres vezetékkel történő összekötését, de a szlovén-magyar interkonnektor fejlesztését követően az azeri gázt akár Olaszország felől is be lehetne hozni. A kormányzati álláspont szerint az egyik legéletképesebb forgatókönyv gázbeszerzési forrásokra a jókora készletekkel rendelkező Azerbajdzsánból érkező gáz lehet, amely akár már 2021-et követően reális opciót jelenthet."