Ezt szokták hasznos hülyének nevezni.
[BIZTPOL] A nagy sakktábla
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
- Címkék
- háttérhatalom valóságelméletek
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
- Status
W
Wilson
Guest
Orosz-török kapcsolatok. A partnerség és a rivalizálás között
OROSZORSZÁG ÉS TÖRÖKORSZÁG VERSENGÉSE KONFLIKTUSOKHOZ VEZET A KÖZEL-KELETEN, AFRIKÁBAN ÉS KÖZÉP-ÁZSIÁBAN
A legfontosabb megállapítás az, hogy az orosz-török kapcsolatok az Észak-Afrikától Közép-Ázsiáig terjedő hatalmas térség konfliktusainak meghatározó tényezőjévé váltak. Törökország és Oroszország közös célja, hogy a jelenlegi nemzetközi rendszert többpólusúvá tegyék, számos területen együttműködésre ösztönzi őket, de a kívánt eredményekben mutatkozó különbségek egyre gyakoribb összecsapásokhoz vezettek Szíriában és a Kaukázusban. Valószínűleg az agresszív külpolitikájuk által okozott instabilitás mértékét az fogja meghatározni, hogy mindkét állam képes lesz-e szétválasztani együttműködési és versengő tevékenységét. Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek meg kell találniuk a megfelelő módját annak, hogy együttműködjenek Törökországgal az orosz befolyás ellen, és korlátozzák a Kreml és Ankara közötti konfliktus gyors eszkalálódásának kockázatát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök közösen ellenzi a jelenlegi nyugati vezetésű nemzetközi rendet.
Erdogan független és befolyásos világhatalommá akarja tenni Törökországot, miközben a NATO kulcsfontosságú tagja marad. Úgy véli, hogy az Oroszországgal való kapcsolat létfontosságú Törökország hatókörének bővítéséhez és a Nyugaton kívüli partnereinek diverzifikálásához. Putyin alá akarja ásni a nyugati vezetésű intézményeket, és vissza akarja állítani Oroszország szerepét, mint a többpólusú világ fontos szereplője. Putyin Törökország stratégiai függetlenségét eszköznek tekinti a nyugati politikai megosztottság kiélezésére és a NATO aláásására.
Oroszország és Törökország hatékonyan megosztja konfliktusait.
Oroszország és Törökország sikeresen fenntartotta rendszeres diplomáciai kapcsolatait, annak ellenére, hogy a szíriai, líbiai és - korlátozott mértékben - a hegyi-karabahi konfliktusokban ellentétes feleket támogatott. Ezek a csatornák érintetlenek maradtak a geopolitikai válságok vagy eszkalációk miatt, amelyek más, hasonló helyzetben lévő országokat a diplomáciai kapcsolatok megszakítására kényszeríthettek.
Az orosz-török verseny nagy része a két ország legfontosabb érdekeltségi régióinak közelében zajlik, nem pedig távoli területeken. Törökország egyre inkább fenyegeti Oroszország fő befolyási övezetét a volt Szovjetunióban és más, jelentős orosz érdekeket képviselő régiókban élő török-muszlim közösségekkel való kulturális és katonai kapcsolatai révén. Oroszország korlátozhatja Ankara szíriai magatartását azzal, hogy a török határon fekvő Idlíb tartományban a rezsimpártiak offenzívájával fenyegetőzik. Egy orosz offenzíva 3 millió szíriait kényszeríthet arra, hogy északra meneküljön, ami talán a legnagyobb veszélyt jelentené Törökország amúgy is küszködő gazdaságára és Erdogan választási támogatottságára. Oroszország az Örményország és Azerbajdzsán közötti 2020. novemberi tűzszüneti megállapodás után is kulcsfontosságú befolyásos szereplő marad a Kaukázusban. A Kreml Törökországgal szemben egyre ellenségesebb politikát folytathat, válaszul Törökországnak a Kreml alapvető érdekeihez közel álló színtereken való fellépésére.
Mindkét állam egyre inkább hajlandó beavatkozni a külföldi konfliktusokba és válságokba a saját érdekei szerint. A Kreml meg akarja őrizni dominanciáját a volt Szovjetunióban (FSU), növelni akarja Oroszország képességét a globális hatalom kivetítésére, valamint bővíteni akarja az orosz gazdasági eszközöket és bázisokat a Közel-Keleten. Ezek a lépések gyakran ellentétesek Ankara azon erőfeszítéseivel, hogy megerősítse Törökország vezető szerepét a közeli külföldön, a török-muszlim világban és a fejlődő országok körében a szubszaharai Afrikában és Ázsia többi részén. Törökország egyre inkább hajlandó arra is, hogy katonai erőit és katonai felszerelését külföldön telepítse, hogy a konfliktusokat a maga javára alakítsa, amint azt Líbia és Hegyi-Karabah példája is mutatja: a török katonai támogatás ösztönözte és lehetővé tette Azerbajdzsán 2020 végi támadását Hegyi-Karabahban, ami olcsó lehetőséget biztosított Törökország kaukázusi szerepének növelésére és az Oroszországgal való rivalizálás új színterének megnyitására. Hasonlóképpen, a kombináció török drónok használatát foglalja magában.
Oroszország és Törökország hagyományos és proxy erők egyre szélesebb körű bevetése növeli az eszkaláció kockázatát több hadszíntéren. Oroszország és Törökország külföldi közvetítő erők, kifinomult repülőgépek, köztük drónok alkalmazása, valamint a helyi konfliktusok nemzetközi frontvonallá való átalakítására irányuló törekvés törékeny nemzetközi török-orosz interakció hálózatot hozott létre, amely magában foglalja Ukrajnát, Közép-Ázsiát és a Fekete-tengert. Bármelyik színész növelheti a tétet az egyik színházban a másik színházban zajló akciókra válaszul. Mindketten keresik az olcsó lehetőségeket, hogy szükség esetén keresztbe tegyenek egymásnak, máskor pedig engedményeket tesznek, hogy maximalizálják befolyásukat a különböző területeken. Például a törökországi szíriaiak Azerbajdzsánban történő toborzásáról és bevetéséről szóló híreket követően, amelyekkel Bakut támogatták a Hegyi-Karabahban zajló hadjáratot, Oroszország nagy költségű légicsapásokat indított a török támogatta szíriai csoportok ellen.
Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek még évekig kell majd reagálniuk ezekre az összetett dinamikákra. Ankara számos biztonsági követelmény tekintetében továbbra is a NATO-tól függ, még akkor is, ha függetlenebb és befolyásosabb szerepet játszik. Törökország stratégiájának mindkét aspektusa megelőzte Erdoğant, és valószínűleg túl fogja élni a kormányát. Ha az amerikai politikai döntéshozók és szövetségeseik megértik Törökország egyedi stratégiai számításait, a NATO-szövetség és az amerikai-török partnerség megtalálhatja a megfelelő együttműködési módokat az orosz befolyás elleni küzdelemre a kulcsfontosságú színtereken, és korlátozhatja az Oroszország és Törökország közötti konfliktus gyors eszkalálódásának kockázatát.
http://www.understandingwar.org/bac...drives-conflict-across-middle-east-africa-and
OROSZORSZÁG ÉS TÖRÖKORSZÁG VERSENGÉSE KONFLIKTUSOKHOZ VEZET A KÖZEL-KELETEN, AFRIKÁBAN ÉS KÖZÉP-ÁZSIÁBAN
A legfontosabb megállapítás az, hogy az orosz-török kapcsolatok az Észak-Afrikától Közép-Ázsiáig terjedő hatalmas térség konfliktusainak meghatározó tényezőjévé váltak. Törökország és Oroszország közös célja, hogy a jelenlegi nemzetközi rendszert többpólusúvá tegyék, számos területen együttműködésre ösztönzi őket, de a kívánt eredményekben mutatkozó különbségek egyre gyakoribb összecsapásokhoz vezettek Szíriában és a Kaukázusban. Valószínűleg az agresszív külpolitikájuk által okozott instabilitás mértékét az fogja meghatározni, hogy mindkét állam képes lesz-e szétválasztani együttműködési és versengő tevékenységét. Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek meg kell találniuk a megfelelő módját annak, hogy együttműködjenek Törökországgal az orosz befolyás ellen, és korlátozzák a Kreml és Ankara közötti konfliktus gyors eszkalálódásának kockázatát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök közösen ellenzi a jelenlegi nyugati vezetésű nemzetközi rendet.
Erdogan független és befolyásos világhatalommá akarja tenni Törökországot, miközben a NATO kulcsfontosságú tagja marad. Úgy véli, hogy az Oroszországgal való kapcsolat létfontosságú Törökország hatókörének bővítéséhez és a Nyugaton kívüli partnereinek diverzifikálásához. Putyin alá akarja ásni a nyugati vezetésű intézményeket, és vissza akarja állítani Oroszország szerepét, mint a többpólusú világ fontos szereplője. Putyin Törökország stratégiai függetlenségét eszköznek tekinti a nyugati politikai megosztottság kiélezésére és a NATO aláásására.
Oroszország és Törökország hatékonyan megosztja konfliktusait.
Oroszország és Törökország sikeresen fenntartotta rendszeres diplomáciai kapcsolatait, annak ellenére, hogy a szíriai, líbiai és - korlátozott mértékben - a hegyi-karabahi konfliktusokban ellentétes feleket támogatott. Ezek a csatornák érintetlenek maradtak a geopolitikai válságok vagy eszkalációk miatt, amelyek más, hasonló helyzetben lévő országokat a diplomáciai kapcsolatok megszakítására kényszeríthettek.
Az orosz-török verseny nagy része a két ország legfontosabb érdekeltségi régióinak közelében zajlik, nem pedig távoli területeken. Törökország egyre inkább fenyegeti Oroszország fő befolyási övezetét a volt Szovjetunióban és más, jelentős orosz érdekeket képviselő régiókban élő török-muszlim közösségekkel való kulturális és katonai kapcsolatai révén. Oroszország korlátozhatja Ankara szíriai magatartását azzal, hogy a török határon fekvő Idlíb tartományban a rezsimpártiak offenzívájával fenyegetőzik. Egy orosz offenzíva 3 millió szíriait kényszeríthet arra, hogy északra meneküljön, ami talán a legnagyobb veszélyt jelentené Törökország amúgy is küszködő gazdaságára és Erdogan választási támogatottságára. Oroszország az Örményország és Azerbajdzsán közötti 2020. novemberi tűzszüneti megállapodás után is kulcsfontosságú befolyásos szereplő marad a Kaukázusban. A Kreml Törökországgal szemben egyre ellenségesebb politikát folytathat, válaszul Törökországnak a Kreml alapvető érdekeihez közel álló színtereken való fellépésére.
Mindkét állam egyre inkább hajlandó beavatkozni a külföldi konfliktusokba és válságokba a saját érdekei szerint. A Kreml meg akarja őrizni dominanciáját a volt Szovjetunióban (FSU), növelni akarja Oroszország képességét a globális hatalom kivetítésére, valamint bővíteni akarja az orosz gazdasági eszközöket és bázisokat a Közel-Keleten. Ezek a lépések gyakran ellentétesek Ankara azon erőfeszítéseivel, hogy megerősítse Törökország vezető szerepét a közeli külföldön, a török-muszlim világban és a fejlődő országok körében a szubszaharai Afrikában és Ázsia többi részén. Törökország egyre inkább hajlandó arra is, hogy katonai erőit és katonai felszerelését külföldön telepítse, hogy a konfliktusokat a maga javára alakítsa, amint azt Líbia és Hegyi-Karabah példája is mutatja: a török katonai támogatás ösztönözte és lehetővé tette Azerbajdzsán 2020 végi támadását Hegyi-Karabahban, ami olcsó lehetőséget biztosított Törökország kaukázusi szerepének növelésére és az Oroszországgal való rivalizálás új színterének megnyitására. Hasonlóképpen, a kombináció török drónok használatát foglalja magában.
Oroszország és Törökország hagyományos és proxy erők egyre szélesebb körű bevetése növeli az eszkaláció kockázatát több hadszíntéren. Oroszország és Törökország külföldi közvetítő erők, kifinomult repülőgépek, köztük drónok alkalmazása, valamint a helyi konfliktusok nemzetközi frontvonallá való átalakítására irányuló törekvés törékeny nemzetközi török-orosz interakció hálózatot hozott létre, amely magában foglalja Ukrajnát, Közép-Ázsiát és a Fekete-tengert. Bármelyik színész növelheti a tétet az egyik színházban a másik színházban zajló akciókra válaszul. Mindketten keresik az olcsó lehetőségeket, hogy szükség esetén keresztbe tegyenek egymásnak, máskor pedig engedményeket tesznek, hogy maximalizálják befolyásukat a különböző területeken. Például a törökországi szíriaiak Azerbajdzsánban történő toborzásáról és bevetéséről szóló híreket követően, amelyekkel Bakut támogatták a Hegyi-Karabahban zajló hadjáratot, Oroszország nagy költségű légicsapásokat indított a török támogatta szíriai csoportok ellen.
Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek még évekig kell majd reagálniuk ezekre az összetett dinamikákra. Ankara számos biztonsági követelmény tekintetében továbbra is a NATO-tól függ, még akkor is, ha függetlenebb és befolyásosabb szerepet játszik. Törökország stratégiájának mindkét aspektusa megelőzte Erdoğant, és valószínűleg túl fogja élni a kormányát. Ha az amerikai politikai döntéshozók és szövetségeseik megértik Törökország egyedi stratégiai számításait, a NATO-szövetség és az amerikai-török partnerség megtalálhatja a megfelelő együttműködési módokat az orosz befolyás elleni küzdelemre a kulcsfontosságú színtereken, és korlátozhatja az Oroszország és Törökország közötti konfliktus gyors eszkalálódásának kockázatát.
http://www.understandingwar.org/bac...drives-conflict-across-middle-east-africa-and
Hathatós segítséget nyújtunk a törököknek, akár hadtechben is, illetve mi, Bulgária, Macedónia a görögök és a szerbek hátában stratégiailag is fontosak vagyunk.
Törökország benyomul a keleti résbe. Nyugatra egyszerre nem tud. Viszont az oroszok meg nyugat felé terjeszkednek. Tehát leosztották ezek szerint a irányokat. Afganisztán tökéletes példa lesz erre, török, iráni, pakisztáni hármas felosztja hazara, pastu, török népek (tadzsik, türkmén, üzbég) régiókra. Oo. jól jár, mert átmenetileg megszűnik a hatalmi vákum. Irán úgyszintén, Pakisztán is. Kína pedig nem. De Kína érdekei inkább az USA/Tajvan irányban a legveszélyesztettebbek. Egyelőre ők sem tudnak két frontos háborút vívni.
Eközben Oo. nyugaton felosztja Ukrajnát. Az USA onnan is kivonul/t. A lengyelek keménykedhetnek meg a románok is. A román vágyak a moldvai egyesülés irányába viszont az orosz Dnyeszter-menti befolyást veszélyeztetik, így azok álmok maradnak csak.
Ami számomra érdekes, a törökök meg az oroszok kiegyezése-Ukrajna orosz, Afganisztán-török befolyási irány, és mindkét lehetőséget az USA teremtette meg.
Szerintem is jó szövetséges Törökország (én egyébként nem különösen kedvelem őket a történelmi szerepük okán - miattuk veszett el a magyar népesség jó 1/3-a kárpát medencében). Na de ez a múlt. Számolni kell vele, hogy a közel 100 milliós ország, előbb vagy utóbb regionális nagyhatalom lesz. Részben rokonnak tekintik a magyart és a számunkra nem túl hasznos történelmi múlt is összeköt minket. Szóval az alapok megvannak a szövetséghez, ami arra is jó lesz majd, hogy sakkban tartsa a balkáni népséget.
Nem hülyéke azok ott Brüsszelisztánban. Jól fizetett, idegen érdekeket szolgáló ügynökök.
T
Törölt tag 4082
Guest
Érdekes, hogy az alsóhangon is milliók haláláért felelős törökök jó szövetséges, de fúj habsburgok, és fúj oroszok.
Bár annyira nem, mert a népírtó Rákóczi szobra is sok helyen kinn van, míg mondjuk Hadikról vagy Pálffyról kb senki se hallott...
Stílusos lenne egyébként az EU-hoz, ha a végzetét a saját hülyesége okozná!
---
"The European Union’s ambitious new proposals to slash emissions are undeliverable. They will cause a lot of pain for poor people across the bloc, prompting mass dissent and even calling into question the future of the EU."
Brussels’ new climate plan will cause job losses and mass protests, and might even bring down the EU itself
The European Union’s ambitious new proposals to slash emissions are undeliverable. They will cause a lot of pain for poor people across the bloc, prompting mass dissent and even calling into question the future of the EU.
A törökök nem fogják sakkban tartani a balkánt, hanem el szeretnék foglalni, 21. századi módszerekkel.
A török szultán új birodalmat épít, ez alá helyez minden kacsolatot. Addig kedves amíg nem vagyunk függőségbe, utána parancsolni fog, mint a régi szultánok.
Lehet mindenki itthon a török szultán janicsárja, de én esküszöm hogy soha nem leszek az ! Ha kicsit megmelegszik nálunk majd kezdi az iszlám terjedését is segíteni és épít egy rakás mecsetet. Én átlátok a szitán miben mesterkedik. Ha felvették volna az EU-ba abban is a hatalomra és a terjeszkedésre ment volna rá, amellett hogy leszívja az összes pénzt amit tud. 10 éven belül szétverte volna az EU-t ! A létszámukkal arányos képviselőikkel szétszedte volna a hatalmi csoportokat és mivel megkerülhetetlen a képviselői száma miatt sokszor játszott volna az érdekei érvényesítésére zsarolási játékokat.
Hogy milyen szövetséges ? Jó ? Nézd meg Putyint ! Kihúzta a gödörből, már rég elfelejtettük volna mára, ha nem segít neki. Fizetés képpen lassan mindenhol keresztbe tesz Oo.-nak. Nem jó szövetséges hanem köpönyegforgató érdek ember Erdogan.
Ha figyeltél volna, Putyin egyeztetett Erdogánnal. Kerülik a fölösleges súrlódást. Van közös ellenségük is, illetve mindketten a saját országuk/birodalmuk pecsnyéjét sütögetik, pirogot illetve kebabot. Az egyik keletről nyugatra halad, a másik nyugatról keletre külön sávban.
A törökök líbiában, szíriában, azeriben, ukrajnában is keresztbe tettek vagy próbáltak tenni az oroszoknak. Olyannyira, hogy szíriában maguk az oroszok vonultak fel ellenük, és el is kenték a szájukat. Fogalmazzunk úgy, hogy erős "mosolyszünet" volt köztük néhányszor.
Miután Putyin megtanította néhányszor Erdogant kesztyűbe dudálni meg a NATO és az EU is deresre akarta húzni azóta kicsit visszavett az arcából. NEM azért egyeztet ma már Putyinnal mert megváltozott, hanem mert kapott néhány kisebb sallert tőle, és a nyugat sem fogja a pártját (pld. a görögök ellen), úgy hogy inkább kicsit észhez tért. Szerintem ezért egyeztet most az oroszokkal.
Szóval számomra nem változott Erdogan, csak a körülmények kényszerítették más helyzetbe. De ettől nem lett jó szövettséges, nekem az érvényes rá amit már leírtam az előző postomban.
Szerintem arra gondolt a kollega, hogy ha anno hagytak volna az oroszok megpuccsolni Erdogant, akkor TO nem is lenne a hirekben. Jatszottak volna tovabb az eddig kiosztott NATO bastya szerepuket es nem terjeszkedtek volna semerre. Ez talan OO-nak is jobb lett volna, de kockaztattak, hatha kijjebb szorul a nato, de ugy tunik "torokot fogtak" . . .
A török NATO ide, NATO oda, sok területen együttműködik az orosszal. Lassan To. kinövi a NATO-t, szabad kezet akar. Az orosznak meg természetes szövetségese akár Kína ellen is. Erdogant nem engedhette Putyin elsűlyedni, mert vagy amcsi báb (Gülen vonal) kerülhetett volna kormányra, vagy radikális iszlám. Akkor inkább az oszmánizmus.Szerintem arra gondolt a kollega, hogy ha anno hagytak volna az oroszok megpuccsolni Erdogant, akkor TO nem is lenne a hirekben. Jatszottak volna tovabb az eddig kiosztott NATO bastya szerepuket es nem terjeszkedtek volna semerre. Ez talan OO-nak is jobb lett volna, de kockaztattak, hatha kijjebb szorul a nato, de ugy tunik "torokot fogtak" . . .
Igen, arra gondolt a költő (azaz én), hogy Putyin megmentette a puccstól, egyébként mára Erdogan nevét is elfelejtettük volna, mert vagy be lenne zárva, vagy elintézték volna (mint pld Kadhafit). Azóta pedig ráébresztették, Putyin és a nyugat is, hogy oroszországgal jó kapcsolatot kell fenntartania, mert nemigen vannak használható szövetségesei.Szerintem arra gondolt a kollega, hogy ha anno hagytak volna az oroszok megpuccsolni Erdogant, akkor TO nem is lenne a hirekben. Jatszottak volna tovabb az eddig kiosztott NATO bastya szerepuket es nem terjeszkedtek volna semerre. Ez talan OO-nak is jobb lett volna, de kockaztattak, hatha kijjebb szorul a nato, de ugy tunik "torokot fogtak" . . .
Erdogánnál jöhetett volna rosszabb is. Ez is volt a háttérben...
T
Törölt tag 008
Guest
Ja, az orosznak a boszporusz kell a töröknek meg krím.
Annyira természetesek mint mi meg a romulánok.
Attól tartok, hogy 2030 előtti években a használt autók ára a csillagos égbe fog szökni. 
Az alap az, hogy mindenkinek kell minden is(!)
Most az megy, hogy "elesben" puhatoloznak ki meddig nyujtozkodhat. En is arra tippelek, hogy kialakul valamilyen egyensulyi pont.Nem ezt írtam én is? De hát, az ellenségem ellensége a barátom alapon a Török is jól jöhet a balkáni ugrabugráló államok ellen. Szerbiát Bosznián és a muzulmán albánokon keresztül tudja sakkban tartani. A Románokat ha az USA kimegy mögülük, akkor minden szinten (nyugatról blokkolhatjuk mi, keletről török-orosz). Szóval, igen. Irtottak rendesen, illetve az itteni rabszolgakereskedőkön keresztül szállítottak is Sztambul rabszolga piacaira irdatlan mennyiségnek (egy adott pillanatban, majdnem csődbe ment a piac, annyi rabszolgát vittek innen). De ezt már visszacsinálni nem lehet. Egyebet esetleg a segítségükkel is helyre lehetne hozni.
Az osztrákokat pedig ne dicsérd. Konkrétan ki volt adva a török elnyomás alól felszabadítani küldött "keresztes" seregeknek (aminek nagy része germán eredetű volt) a magyar népesség ritkítása. És amint ide oda vonulásztak az alföldön a török és "keresztes" seregek, szépen irtogatták a magyar népességet. Mária Teréziának konkrét elképzelése volt, hogy miként teszi németé a Magyar Királyság területeit. Ennek része volt a masszív sváb betelepítés és a Duna menti szerb hadzsár magyar szív (Buda) közelébe tolása (hogy fékezze a lázadó magyart). Illetve, minden mindegy, csak magyar ne legyen alapon a más jövevény népek beköltöztetése. Ennyit a nagy Habsburg jótéteményről. Még annyit, hogy szerintem annyit a magyarnak nem ártott senki, mint az említett dinasztia és országa. Hála Istennek el is nyerték méltó büntetésüket.
T
Törölt tag 4082
Guest
Csókoltatom földi pált, de ehhez képest Makó lovag Jeruzsálem elővárosában táborozott le...
Igen, az USA egészen biztosan azért viszi a törököket Afganisztánba, mert azzal Kínának befűtenek rendesen.
- Status