Akkor utoljára és konkrétabban: leszarom a videót, tök mindegy mit mond el. Nem csípem, több tíz cikket olvastam tőle. Akármit mond is már más is elmondta, máshol már olvastam.
[BIZTPOL] A nagy sakktábla
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
- Címkék
- háttérhatalom valóságelméletek
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
- Status
K
kamm
Guest
Koszonjuk az informaciot.
(Ha kipruszkolted magad, azert majd nezd meg, konkret ausztral tanulmanyokat idez pl Keatingnek a nagy vihart kivaltott par hetes irasat stb. Tudod, kutato es akademikus, diligent, alapos, nem forumra irkal, raadasul ert a temahoz. 
)
Tudom ki ő, volt szerencsém megismerkedni a formális nyelvek terén a munkásságával.Koszonjuk az informaciot.
Amúgy a jelenlegi “kínai fenyegetés” a legújabb ködös űrügy, hogy a military-industrial complex megrendelésekhez jusson.
Ennek nyomán törlik a Szper Hornet block III upgrade megrendelést is, mondván, hogy a “kínai hadszintéren” (hol is van ez egyátalán?) nem elég a hatótávolsága.
Józanul belegondolva, egyet, netán kettőt is hátralépve és megnézve az összképet, feltette-e már bárki is a kérdést, hogy egy esetleges Kína elleni akármilyen fegyveres konfliktusban (Tajvanért, a Dél-Kínai tenger szigeteiért/energiahordozóiért) van-e valós esélye az USA-nak a győzelemre?
Mert az idő is Kínának dolgozik, meg a hadszíntér jellege is.
Az USA csak a Navy/USMC-vel tud itt élesben beavatkozni, melyek egy szárazföldi szuperhatalom extrém nagy létszámú és egyre csak fejlődő technikájú hadereje ellen keveset érnek.
Kína, a Tajvan elleni invázió folyamatos lebegtetésével valójában egy sajátos zsarolási játékot űz.
Az ugyanis vitathatatlan, hogy magát (az általa egyébként el sem ismert) szigetországot ma már bármikor el tudná foglalni.
De ezt az ütőkártyát, amely az USA számára az egyik legnagyobb arcvesztés lenne, csak egyszer játszhatja meg.
Így nagyon nem mindegy, hogy mikor süti el ezt a poént.
Továbbá, addig is sakkban tartható a gazdasági összefonódás és a hitelek tekintetében is az USA, hiszen a melegen tartott potenciális konfliktus a legjobb tárgyalási alap.
A távolabbi cél, vagyis egy esetleges Ausztrália elleni invázió csak akkor működhet, ha a tajvani fiaskó után megalázott USA részlegesen kivonul a képből és az ausztrálok kvázi magukra maradnak.
Szóval a meglátásom az, hogy Amerika a kínaiakkal szemben egy blöffre építve eteti a saját hadiiparát.
És ez nem az első eset a történelemben.
Ennek nyomán törlik a Szper Hornet block III upgrade megrendelést is, mondván, hogy a “kínai hadszintéren” (hol is van ez egyátalán?) nem elég a hatótávolsága.
Józanul belegondolva, egyet, netán kettőt is hátralépve és megnézve az összképet, feltette-e már bárki is a kérdést, hogy egy esetleges Kína elleni akármilyen fegyveres konfliktusban (Tajvanért, a Dél-Kínai tenger szigeteiért/energiahordozóiért) van-e valós esélye az USA-nak a győzelemre?
Mert az idő is Kínának dolgozik, meg a hadszíntér jellege is.
Az USA csak a Navy/USMC-vel tud itt élesben beavatkozni, melyek egy szárazföldi szuperhatalom extrém nagy létszámú és egyre csak fejlődő technikájú hadereje ellen keveset érnek.
Kína, a Tajvan elleni invázió folyamatos lebegtetésével valójában egy sajátos zsarolási játékot űz.
Az ugyanis vitathatatlan, hogy magát (az általa egyébként el sem ismert) szigetországot ma már bármikor el tudná foglalni.
De ezt az ütőkártyát, amely az USA számára az egyik legnagyobb arcvesztés lenne, csak egyszer játszhatja meg.
Így nagyon nem mindegy, hogy mikor süti el ezt a poént.
Továbbá, addig is sakkban tartható a gazdasági összefonódás és a hitelek tekintetében is az USA, hiszen a melegen tartott potenciális konfliktus a legjobb tárgyalási alap.
A távolabbi cél, vagyis egy esetleges Ausztrália elleni invázió csak akkor működhet, ha a tajvani fiaskó után megalázott USA részlegesen kivonul a képből és az ausztrálok kvázi magukra maradnak.
Szóval a meglátásom az, hogy Amerika a kínaiakkal szemben egy blöffre építve eteti a saját hadiiparát.
És ez nem az első eset a történelemben.
K
kamm
Guest
Igen, nyelveszetben is nagyon elismert, de ettol szinte teljesen fuggetlen a politikai-tarsadalmi szerepvallalasa (azert csak szinte, mert a tudomanyos elmeleteben is nagy szerepe volt a pszichologiai, genetikai stb okok felismerese, lasd pl az altalanosan ervenyes emberi nyelvtan ill nyelvi szerkezet elmeleti leirasat tole, annak genetikai, szocialis-antropologiai okait stb, van atfedes a politikai-tarsadalmi temaival.)
Sok mindenben lehet vele nem egyeterteni (engem aztan biztosan nem lehet a kommunistak szeretetevel vadolni), de ahogy az ido haladt elore, egyre tobb mindenben igaza lett, mig amiben nem, az csak rosszabb lett, mint amire o optimistan szamitott.
Utobbi idoben mar csak rovid interjukat ad - az ember 92 -, lathatoan sokkal gyengebb mar, de meg mindig ugyanolyan kulturaltan, ugyanakkor tiszta es kimeletlen logikaval, elesen fogalmazva adja elo az elemzeset, mint az ellmult 60+ evben barmikor.
A regiek kozul az egyik kedvencem a 69-es hires vitaja Buckleyval (=kb a modern szellemi republikanosk atyja) folytatott vitaja - Buckley, akit arroganciaja ellenere is szinten kedvelek, nonstop a szavaba vag, alig hagyja beszelni, erezhetoen tart attol, hogy Chomsky siman nyeri a vitat, ha engedi kifejteni a velemenyet... CHomskyt, nem lehet kihozni a sodrabol, "may I complete a sentence?"
K
kamm
Guest
Ezugyben ajanlom a Chomsky altal is hivatkozott nagy vihart kivaltott Paul Keating (volt ausztral miniszterelnok) elemzeset - o hive a kinaiakkal valo (gazdasagi) egyuttmukodesnek es nem valogatta meg a szavait:
Former leader says sub deal protects US, not Australia
Former Australian Prime Minister Paul Keating says a deal to acquire submarines powered by U.S. nuclear technology is aimed at protecting the United States from Chinese nuclear attack and has changed Australia-Sino relations.
apnews.com
Keating's speech revealed a cold-eyed realism about Chinese power and its place in the world order
Paul Keating is not an apologist for Chinese authoritarianism but a cold-eyed realist about Chinese power. He argues China seeks and deserves respect. But in making a case for legitimising Chinese power Keating risks defending a potentially rogue leader, writes Stan Grant.
www.abc.net.au
Former Australian PM Blasts Canberra’s China Policy
Misguided and ignorant - former Australian leader blasts Canberra’s attitudes to China
www.voanews.com
Ex-Australian PM denounced for calling for coexistence with China
The AUKUS focus on the provision of nuclear-powered long-range attack submarines to Australia marked a naked shift to war preparations, Keating observed.
www.wsws.org
‘Throwing toothpicks at the mountain’: Paul Keating says Aukus submarines plan will have no impact on China
Former Australian prime minister also says Britain ‘like an old theme park sliding into the Atlantic’ compared to modern China
www.theguardian.com
Lett is cirkusz belole rendesen:
‘Mistakes of the 1930s’: Peter Dutton ramps up China rhetoric as Keating calls him a ‘dangerous personality’
Defence minister says price of inaction on Taiwan could be higher than coming to its aid, as he talks of ‘dark clouds’ in the region
www.theguardian.com
Paul Keating slams Morrison's approach to Australia-China relations
Paul Keating's appearance at the National Press Club after a 26-year absence demonstrates one thing, at least: that each new prime minister of Australia is worse than the previous one.
Taiwan hits back after Paul Keating says its status ‘not a vital Australian interest’
China’s aggression destabilises the region and threatens democratic freedoms, Taipei says
www.theguardian.com
Why Keating is wrong about China | The Strategist
At his speech to the National Press Club on Wednesday and in an article in the Australian Financial Review in September, former prime minister Paul Keating gave the strong impression of being a sleepwalker who ...
www.aspistrategist.org.au
Ez a videó alapján Buckley nagy eséllyel pályázhatott volna a "Trollkodás Ősatyja" címre.A regiek kozul az egyik kedvencem a 69-es hires vitaja Buckleyval (=kb a modern szellemi republikanosk atyja) folytatott vitaja - Buckley, akit arroganciaja ellenere is szinten kedvelek, nonstop a szavaba vag, alig hagyja beszelni, erezhetoen tart attol, hogy Chomsky siman nyeri a vitat, ha engedi kifejteni a velemenyet... CHomskyt, nem lehet kihozni a sodrabol, "may I complete a sentence?"
Chomsky bevallottan anticionista, de ami a legfontosabb: anarchoszindikalista.Igen, nyelveszetben is nagyon elismert, de ettol szinte teljesen fuggetlen a politikai-tarsadalmi szerepvallalasa (azert csak szinte, mert a tudomanyos elmeleteben is nagy szerepe volt a pszichologiai, genetikai stb okok felismerese, lasd pl az altalanosan ervenyes emberi nyelvtan ill nyelvi szerkezet elmeleti leirasat tole, annak genetikai, szocialis-antropologiai okait stb, van atfedes a politikai-tarsadalmi temaival.)
Sok mindenben lehet vele nem egyeterteni (engem aztan biztosan nem lehet a kommunistak szeretetevel vadolni), de ahogy az ido haladt elore, egyre tobb mindenben igaza lett, mig amiben nem, az csak rosszabb lett, mint amire o optimistan szamitott.
Utobbi idoben mar csak rovid interjukat ad - az ember 92 -, lathatoan sokkal gyengebb mar, de meg mindig ugyanolyan kulturaltan, ugyanakkor tiszta es kimeletlen logikaval, elesen fogalmazva adja elo az elemzeset, mint az ellmult 60+ evben barmikor.
A regiek kozul az egyik kedvencem a 69-es hires vitaja Buckleyval (=kb a modern szellemi republikanosk atyja) folytatott vitaja - Buckley, akit arroganciaja ellenere is szinten kedvelek, nonstop a szavaba vag, alig hagyja beszelni, erezhetoen tart attol, hogy Chomsky siman nyeri a vitat, ha engedi kifejteni a velemenyet... CHomskyt, nem lehet kihozni a sodrabol, "may I complete a sentence?"
Ez a “semmi hatalmat senkinek/proletariátus végső győzelme” politikai irányzat legalább akkora akadémikus habverés, mint napjaink “progresszív-inklúzív/gendersemleges/safe space” zavarkeltő hatalomátvételi hablatya.
Az anarchoszindikalizmus totálisan elutasítja a mindenkori hatalmat leváltani igyekvő munkásmozgalmi törekvés proletárdiktatúráját, mondván, az csak egy újabb káros hatalom, a korábbi kapotalista/imperialista/burzsoázia helyébe.
Ezzel szemben azt vallja, hogy az abszolút totális munkásegyenlőség a végső cél, ezzel kerülve az osztályharc lehetőségének legkisebb kockázatát is.
Csakhogy, mivel a mindenkori társadalmakat is ugyanúgy az eredendő természeti törvények irányítják, mint az életben minden mást is a kozmoszban, “ahol kettőnél több elvtárs van, az már gyülekezés” - ahogy a régi ÁVH-sok mondták, tehát ott már a szép elvek és az eszméken túl megjelennek az érdekek is.
Három elvtársból ha már kettő egyet ért, az már hatalom.
A hatalom, az pedig olyan, mint az univerzumban a gravitáció, magához vonz, vagy összeroppant mindent, ami a közelébe kerül és addig erősödik, amíg végül össze nem roskad.
Aztán kezdődik minden elölről.
Egy tipikus önfelszámoló - önteremtő örök konfliktus.
Pont, amilyen a jelenkori, “progresszív” aktivizmus is.
Az univerzális, totális szabadosság egy idő után önmagába ütközik.
Ha már a végén senki se tehet semmi olyat, ami a másiknak akármilyen módon is károsnak hihető és ezt a kritika legkisebb lehetősége nélkül is teljes mértékben el kell fogadni, akkor önmagával fog konfrontálódni az egész problémakör.
Én nemes egyszerűséggel ezeket a hangzatos életidegen, légvár ideológiákat úgy hívom, hogy progresszívan inflálódó hatalomtechnikai manőverek.
Erre számos példát láthatunk a múltból is, mint a kínai kulturális forradalom, vagy a Vörös Khmerek aberrált ámokfutása.
Amikor a burzsoázia elleni közelebbről amúgy nem teljesen definiált harc jegyében a vélt hatalmasságok ellen kezdett forradalom egy idő után már az értelmiség minden formáját célba veszi, hogy végül oda jusson, hogy aki csak szimplán szemüveges, azt is deportálják, vagy kivégezzék.
“Akinek kalapács van a kezében, az egy idő után mindent szögnek néz” - ez a baj a forradalmakkal és a forradalmárokkal is.
Ahogy például a modern fogyasztói társadalmakban a különféle politikai, etnikai és szexuális kisebbségek is már réges rég óta révbe értek, az aktivisták funkciótlanná váltak. De erről szó sem lehetett és nem is lehet.
Az aktivisták soha nem a problémák megoldásáért, csak a kiexponálásukért élnek, mert a megoldott probléma egyúttal az aktivista halálát is jelentené.
Ez az örök baloldali forradalom valódi paradoxona, egyúttal identitása is.
Igen nem is kicsi,amikor legyozik a kínai haditengerészetet már csak a hordozókon lévő gépek hatotavja szab határt hogy meddig verjék vissza a kínai gyalogságot a ,persze csak azután amikor a jenkik a japánokkal közösen partra száll a kínai parton
Az 1.3 milliárd kínainak a nagyobbik hányada a partmenti területeken, illetve azokhoz közel él.
Az egyesített amerikai-japán partraszállás…
Hogy mi?!?!?!
Légi támogatással sikerülhet a partra szállás a japánokkal összefogva .Ahogy a 2 világháborúban sikerlt partra szállni európában úgy kínában is sikerülne erre szükség lesz a jenkiknek 7 rephordozót bevetni .
Amerikai rephordozókon lévő repülők, partraszállás légi támogatással, míg másik oldalon csak haditengerészet és gyalogság. A nagy amerika love közben elegánsan kifelejted a kínai légierőt és légvédelmet (mert hogy olyan is van ám).
Egyébként meg szerintem semmiféle partraszállás nem lenne Kínában Tajvan miatt.
Ez nem a II. Világháború, ma már műholdas felderítés van, szerinted a kínaiak nem látnák előre mi készül? Azonnal fegyverbe szólítanának pár 10 millió embert. Hogyan lehet ilyen butaságot írni?
W
Wilson
Guest
Ehhez kapcsolódik, két országot emeltem ki......Akkor eddig attól tartott, hogy a NATO kötelékében magyar katonáknak kell megvédeni Ukrajnát Grísáéktól megnyugodhat.......
NATO-főtitkár: Nem kötelességünk megvédeni Ukrajnát, ha Oroszország támad
Egyértelmű jelzést adott Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, hogy a katonai védelmi együttműködés nem fog beavatkozni Ukrajna oldalán, ha Oroszország a közelmúltbeli haderő-összevonás nyomán támadást indít a kelet-európai ország ellen.
A norvég politikus a NATO-külügyminiszterek Rigában tartott csúcstalálkozóján feketén-fehéren kimondta, hogy fontos különbséget tenni a NATO-szövetségesek, vagyis az észak-atlanti szervezet harminc tagországa, illetve a NATO-partnerek között, és amíg a szervezet a tagországait bármilyen támadástól megvédi az Észak-atlanti szerződés 5. cikkelye alapján, Ukrajna csak partner, igaz, „nagyra értékelt” partner. Oroszország hatalmas árat fog fizetni, ha megtámadja Ukrajnát – fűzte hozzá sietve a NATO-főtitkár.
A NATO-szerződés 5. cikkelyében az szerepel, hogy az egyikük ellen intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen indított támadásnak tekintenek, és a segítségére sietnek. Aláírása, 1948. április 4. óta mindössze egyszer folyamodtak hozzá, mégpedig 2001. szeptember 11. után.
Egyébként azonkívül, hogy egy kicsit nyersen hangzott, Jens Stoltenberg kijelentésében semmi meglepő nem volt. Ukrajnát a NATO akkor sem védte meg, amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, és nem avatkozott be korábban Grúzia oldalán sem a kaukázusi ország Oroszország ellen vívott 2008-as villámháborúja alatt. Amiért a megjegyzés mégis figyelemre méltó, az az, hogy Oroszország hónapok óta tart haderő-összevonást az ukrán határ közelében, Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint a helyszínre vezényelt orosz katonák száma százezer körül lehet, szeptember vége óta pedig nehézfegyverzetet, tankokat és páncélozott harci járműveket is lehet látni a műholdfelvételeken.
A NATO és Oroszország feszültség szításával vádolja egymást, az oroszok legalábbis arra hivatkozva hajtják végre a haderő-összevonást, hogy ellensúlyozzák a NATO-egységek megjelenését az országhatárokon. Orosz részről – Jens Stoltenberg kijelentésére a nagy árról – maga Vlagyimir Putyin elnök reagált, jelezve, országa válaszlépésekre lesz kényszerítve, ha Ukrajna területén NATO-égisz alatt megjelennek olyan rakéták, amelyek képesek akár perceken belül elérni a fővárost, Moszkvát.
– idézte a Reuters Vlagyimir Putyin fenyegetőzését. Oroszország az elmúlt hónapokban többször is tesztelt hiperszonikus fegyvert, legutóbb kedden hajtva végre sikerrel záruló kísérletet a Cirkon művésznevet viselő cirkálórakétájával. Van olyan orosz hiperszonikus fegyver, amely Vlagyimir Putyin állítása szerint a hangsebesség kilencszeresével repül
A nyilatkozatháborúban megszólalt Antony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki a NATO-főtitkár kijelentéséhez annyit fűzött hozzá Rigában, hogy minden olyan lépés, amely a feszültséget szítja, aggályokat fog ébreszteni az Egyesült Államokban, az újbóli orosz agresszió pedig „komoly következményekkel” jár majd. Az Ukrajnának nyújtott amerikai hadi támogatás összege mostanában évi négyszázmillió dollár körül mozog.
Bár az orosz erőfitogtatás látványosnak hat, megfigyelők szerint kicsi a valószínűsége, hogy Vlagyimir Putyin végül ki is adja a parancsot Ukrajna megtámadására. Erről Andrej Kortunov, az orosz állami külügyi kutatóintézet, a RIAC igazgatója a BBC-nek azt mondta, a haderő-összevonás egyszerűen csak egy üzenet, amely arra hivatott, hogy elrettentse Ukrajnát bármiféle kísérlettől a két szakadár terület, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság visszafoglalására. Az offenzívából fakadó járulékos kár mértéke jelentősen meghaladja bármiféle haszonét – hívta fel a figyelmet az orosz intézetigazgató. Szkeptikus Mark Galeotti, a brit biztonságpolitikai agytröszt, a RUSI munkatársa is. Ő arra emlékeztetett, hogy a nyílt katonai konfliktussal a Kreml a kemény szankciókon túl azt is kockáztatja, hogy teljesen elszigetelődik nyugati világtól.
Mindeközben a kijevi vezetés
AZ ESETLEGES OROSZ INVÁZIÓ MELLETT MÁR ERŐSZAKOS HATALOMÁTVÉTELI KÍSÉRLETTŐL TART,
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legalábbis egy múlt pénteki rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy titkosszolgálati információk és hangfelvételek szerint orosz sugallatra puccsot akarnak végrehajtani ellene. Ebben szerinte benne van Ukrajna leggazdagabb embere, a becslések szerint tízmilliárd dolláros vagyonnal rendelkező Rinat Ahmetov is. Ő a maga részéről teljes hazugságnak nevezte az ukrán elnök állítását, ami azonban nem volt akadálya annak, hogy a kijevi vezetés részéről Denisz Smihal szerda reggel újra elővegye a vádat.
A Politico szerint az ukránoknak az amerikaiak súgtak az esetleges puccskísérletről, Volodimir Zelenszkij pedig megnevezte a napját is, amely december 1. vagy december 2. lenne, szóval aki nem akar csalódást okozni az államfőnek, ma vagy holnap vegye át a hatalmat Ukrajnában.
(Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszédet mond egy sajtótájékoztatón 2020. november 29-én. Fotó: Alexander Welscher / picture alliance / Getty Images)
NATO-főtitkár: Nem kötelességünk megvédeni Ukrajnát, ha Oroszország támad
Megy a nyilatkozatháború, Vlagyimir Putyin hiperszonikus rakétáktól tart.index.hu
A teljes jelentést innen lehet letölteni.
Future NATO Enlargement: Force Requirements and Budget Costs
Past NATO enlargement helped produce a Europe whole, free, and at peace, but future enlargement, facing a hostile Russia, could require billions of dollars in additional defense spending. NATO and the United States should weigh these costs in future enlargement decisions.
Mennyibe fog kerülni Ukrajna védelme a NATO-országoknak (egy nagyon nem valószínű) NATO csatlakozás után?
A CSIS tanulmánya: A NATO jövőbeli bővítése: haderőigények és költségvetési költségek.
A tanulmány Grúziára, Ukrajnára, Bosznia-Hercegovinára, Svédországra és Finnországra terjed ki.
Felmérik az országok védelmének költségeit, ha azok a NATO tagjává válnak, és az 5. cikk szerinti kollektív védelmi kötelezettség hatálya alá tartoznak.
Ukrajna NATO általi fejlett védelmét igényelné:
:black_small_square:legalább három NATO-dandár (köztük egy amerikai) állomásozik állandóan Ukrajnában;
:black_small_square:az amerikai hadsereg dandárszintű légvédelmi és rakétavédelmi munkacsoportja - a NATO-csapatok légicsapásokkal szembeni védelmére;
:black_small_square:
divíziós szintű amerikai hadsereg légvédelmi erőinek parancsnoksága - a NATO-csapatok ellenőrzésére;
:black_small_square: "vegyes légi szárny" - azonnali légi támogatás nyújtására;
:black_small_square: katonai kiképző dandár - az ukrán csapatok folyamatos kiképzése érdekében;
:black_small_square: négy dandárnyi előre elhelyezett készlet;
:black_small_square:infrastrukturális fejlesztések - a csapatok megerősítése érdekében;
:black_small_square:logisztikai támogatás az ukrán fegyveres erőknek.
Az Ukrajnában állomásozó amerikai és NATO-csapatok teljes létszáma mintegy 18 000 fő lesz.
A védelmi kiadások egyszeri szinten 32,6 milliárd dollárt tesznek ki (az USA részesedése 27 milliárd dollár) és évente 13 milliárd dollárt (az USA részesedése 11 milliárd dollár).
Elemzők szerint annak ellenére, hogy Ukrajna a GDP több mint 3 százalékát költi védelemre, ami meghaladja a NATO célkitűzését, nincs meg a gazdasági ereje ahhoz, hogy e költségek jelentős részét kifizesse. Ukrajna ezért természetbeni támogatást nyújthatna, például ingatlanokat.
Egy másik valószínűtlen, de lehetséges forgatókönyv szerint a keleti tartományok destabilizálása egy 130 000 fős NATO-békefenntartó kontingens bevetését tenné szükségessé.
Egy ilyen művelet költségei 98 és 520 milliárd dollár között mozognának (az USA részesedése 360 milliárd dollárig terjedne), a felkelés elleni műveletek időtartamától és szükségességétől függően.
W
Wilson
Guest
Mi lesz, ha Grúzia NATO-tag lesz? A CSIS elemzőinek értékelése a szövetség kollektív védelméről.
Grúzia messze fekszik a NATO katonai erőközpontjaitól, és nagyon sebezhető. Állandó szövetségi jelenlétre lenne szükség a védelem hosszú ideig történő fenntartásához, mielőtt az erősítés megérkezik.
Egy ilyen védelem létrehozása egyszeri költségként 9,5 milliárd dollárba, évente pedig 3,8 milliárd dollárba kerülne.
Grúzia védelmére a következőkre lenne szükség:
:black_small_square:egy multinacionális NATO-dandár;
:black_small_square:egy zászlóaljszintű amerikai lég- és rakétavédelmi munkacsoport;
:black_small_square:Az amerikai hadsereg hadosztályszintű előretolt parancsnoksága, amely állandóan Grúziában állomásozik.
Ezen túlmenően az USA-nak előzetesen egy közepes ("Stryker") dandárt és egy nehézdandárt kellene elhelyeznie az AAF-ban, javítania kellene Grúzia infrastruktúráját, hogy a NATO-csapatok megerősítését biztosítsa, és modern fegyverzetet kellene biztosítania a grúz fegyveres erők számára.
Törökország álláspontja döntő fontosságú lesz a szövetség sikeres grúziai védelme szempontjából.
Törökország részvétele nélkül, és ha a NATO-csapatok kiszorulnak a grúz területről, egy ellentámadáshoz nagyszabású partraszállási műveletre lenne szükség.
Az amerikai Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) elemzőinek számításai szerint Grúzia NATO-tagsága esetén egyszer 9,5 milliárd dollárt, évente pedig 3,8 milliárd dollárt kell majd költeni a kaukázusi köztársaság fegyveres erőinek védelmi képességeinek javítására.
Nyilvánvaló, hogy Grúzia egyedül nem engedhet meg magának ekkora összeget, hiszen az ország teljes éves védelmi költségvetése 2021-ben alig több mint 288 millió dollár.
Kész a szövetség arra, hogy Tbiliszi függőnek tekintse és egy szép összeget elpazaroljon? A kérdés továbbra is nyitott.
Colonellcasad
Grúzia messze fekszik a NATO katonai erőközpontjaitól, és nagyon sebezhető. Állandó szövetségi jelenlétre lenne szükség a védelem hosszú ideig történő fenntartásához, mielőtt az erősítés megérkezik.
Egy ilyen védelem létrehozása egyszeri költségként 9,5 milliárd dollárba, évente pedig 3,8 milliárd dollárba kerülne.
Grúzia védelmére a következőkre lenne szükség:
:black_small_square:egy multinacionális NATO-dandár;
:black_small_square:egy zászlóaljszintű amerikai lég- és rakétavédelmi munkacsoport;
:black_small_square:Az amerikai hadsereg hadosztályszintű előretolt parancsnoksága, amely állandóan Grúziában állomásozik.
Ezen túlmenően az USA-nak előzetesen egy közepes ("Stryker") dandárt és egy nehézdandárt kellene elhelyeznie az AAF-ban, javítania kellene Grúzia infrastruktúráját, hogy a NATO-csapatok megerősítését biztosítsa, és modern fegyverzetet kellene biztosítania a grúz fegyveres erők számára.
Törökország álláspontja döntő fontosságú lesz a szövetség sikeres grúziai védelme szempontjából.
Törökország részvétele nélkül, és ha a NATO-csapatok kiszorulnak a grúz területről, egy ellentámadáshoz nagyszabású partraszállási műveletre lenne szükség.
Az amerikai Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) elemzőinek számításai szerint Grúzia NATO-tagsága esetén egyszer 9,5 milliárd dollárt, évente pedig 3,8 milliárd dollárt kell majd költeni a kaukázusi köztársaság fegyveres erőinek védelmi képességeinek javítására.
Nyilvánvaló, hogy Grúzia egyedül nem engedhet meg magának ekkora összeget, hiszen az ország teljes éves védelmi költségvetése 2021-ben alig több mint 288 millió dollár.
Kész a szövetség arra, hogy Tbiliszi függőnek tekintse és egy szép összeget elpazaroljon? A kérdés továbbra is nyitott.
Colonellcasad
K
kamm
Guest
Errol beszelt Maroth is az elozo interjuban, az europai NATO konferencias tapasztalatok alapjan - az orulet fokozodik, a bankszektor "woke" atalakulasa a hadiiparbol valo kivonulasukat eredemenyezi:
Banks are backing away from the sector as Europe mulls new criteria for sustainable finance
As a German bank plans to fade out its defence business, draft EU proposals group the sector with tobacco and gambling as socially harmful © Jens Schlueter/Getty
"Earlier this year, Germany’s Bayerische Landesbank quietly decided it did not want to do business with defence companies any more.
“BayernLB has not announced it to the public yet,” a bank spokesman told me this week. “We are fading out business relationships with companies . . . [having] above 20 per cent turnover in defence.”
The decision has sent shivers through Europe’s defence industry. Bavaria is, after all, home to some of Germany’s biggest defence companies such as Airbus Defence and Space and Hensoldt. If Bavaria’s state-controlled bank believes defence is too controversial to deal with, why should private sector banks step in?
Now a bigger threat is coming, this time from Brussels where a discussion is under way about what constitutes socially sustainable finance.
Europe’s classification system for green investment — known as the environmental taxonomy — will soon be published. But officials are already working on a “social taxonomy” to define which activities contribute positively to society, those that do no significant harm, and those that are harmful.
In draft proposals presented this year, the defence industry was grouped with gambling and tobacco as harmful and, so, potentially not socially sustainable. The draft moots limiting the label “harmful” to activities banned by international treaties, such as chemical or biological weapons. But the language remains unclear.
Another proposal suggests barring companies from qualifying for an eco-kitemark to be used for retail financial products, if more than five per cent of turnover comes “from the production or trade of conventional weapons and/or military products used for combat”. This time there is no qualification about controversial activities.
Not surprisingly, Europe’s defence industry is raising the alarm. ASD, the European defence industry’s trade association, has written to the commission to warn that these proposals could undermine the bloc’s security by restricting defence companies’ ability to secure finance and so to invest.
“It is a problem if we are defined as not socially viable,” said ASD president Alessandro Profumo, who is also chief executive of Italy’s defence champion Leonardo. “Without security we cannot have a sustainable society.”
Already the proposals are having an impact. Jan Pie, ASD secretary-general, cites examples of banks cutting ties with defence companies in Germany, Finland, Belgium, the Netherlands and Sweden. One Belgian group has even had to pay employees from non-EU bank accounts, he says.
Germany’s defence industry trade body has found that more than a third of members face urgent issues with banks, such as refusal to provide standard services or export insurance.
The pain is being felt most acutely by smaller companies, crucial to the supply chain and innovation, says Profumo. But the proposal also risks deterring civil companies, which provide increasingly important technology to defence projects.
There are good reasons to be critical of the defence industry. Transparency International has found that just 12 per cent of the world’s top 134 defence companies show a high level of commitment to fighting corruption. But there are many international treaties defining legitimate trade in conventional weapons and Europe’s defence industry is still crucial to the bloc’s security.
European politicians including Commission president Ursula von der Leyen have recently stressed the need for a strong defence industry in the face of growing global threats.
There is an incoherence in defining defence companies as “socially harmful” if they are at the same time vital to the EU’s peace and stability. Defence is not the same as tobacco and gambling, where it is difficult to see any wider social good.
Some may not like defence, according to consultant Francis Tusa of Defence Analysis, “but then they have to do a better job of explaining how we would work without it”.
The commission should think carefully about the consequences of indiscriminately labelling the sector as unsustainable. Making it more difficult for law-abiding companies to raise finance will either force governments to shoulder more expense, or buy more from abroad — where Europe will have even less control over behaviour.
Of course weapons are harmful. But they are even more harmful if those who threaten you have them and you do not."
EU risks its own security by branding defence industry socially harmful
Banks are backing away from the sector as Europe mulls new criteria for sustainable finance
As a German bank plans to fade out its defence business, draft EU proposals group the sector with tobacco and gambling as socially harmful © Jens Schlueter/Getty
"Earlier this year, Germany’s Bayerische Landesbank quietly decided it did not want to do business with defence companies any more.
“BayernLB has not announced it to the public yet,” a bank spokesman told me this week. “We are fading out business relationships with companies . . . [having] above 20 per cent turnover in defence.”
The decision has sent shivers through Europe’s defence industry. Bavaria is, after all, home to some of Germany’s biggest defence companies such as Airbus Defence and Space and Hensoldt. If Bavaria’s state-controlled bank believes defence is too controversial to deal with, why should private sector banks step in?
Now a bigger threat is coming, this time from Brussels where a discussion is under way about what constitutes socially sustainable finance.
Europe’s classification system for green investment — known as the environmental taxonomy — will soon be published. But officials are already working on a “social taxonomy” to define which activities contribute positively to society, those that do no significant harm, and those that are harmful.
In draft proposals presented this year, the defence industry was grouped with gambling and tobacco as harmful and, so, potentially not socially sustainable. The draft moots limiting the label “harmful” to activities banned by international treaties, such as chemical or biological weapons. But the language remains unclear.
Another proposal suggests barring companies from qualifying for an eco-kitemark to be used for retail financial products, if more than five per cent of turnover comes “from the production or trade of conventional weapons and/or military products used for combat”. This time there is no qualification about controversial activities.
Not surprisingly, Europe’s defence industry is raising the alarm. ASD, the European defence industry’s trade association, has written to the commission to warn that these proposals could undermine the bloc’s security by restricting defence companies’ ability to secure finance and so to invest.
“It is a problem if we are defined as not socially viable,” said ASD president Alessandro Profumo, who is also chief executive of Italy’s defence champion Leonardo. “Without security we cannot have a sustainable society.”
Already the proposals are having an impact. Jan Pie, ASD secretary-general, cites examples of banks cutting ties with defence companies in Germany, Finland, Belgium, the Netherlands and Sweden. One Belgian group has even had to pay employees from non-EU bank accounts, he says.
Germany’s defence industry trade body has found that more than a third of members face urgent issues with banks, such as refusal to provide standard services or export insurance.
The pain is being felt most acutely by smaller companies, crucial to the supply chain and innovation, says Profumo. But the proposal also risks deterring civil companies, which provide increasingly important technology to defence projects.
There are good reasons to be critical of the defence industry. Transparency International has found that just 12 per cent of the world’s top 134 defence companies show a high level of commitment to fighting corruption. But there are many international treaties defining legitimate trade in conventional weapons and Europe’s defence industry is still crucial to the bloc’s security.
European politicians including Commission president Ursula von der Leyen have recently stressed the need for a strong defence industry in the face of growing global threats.
There is an incoherence in defining defence companies as “socially harmful” if they are at the same time vital to the EU’s peace and stability. Defence is not the same as tobacco and gambling, where it is difficult to see any wider social good.
Some may not like defence, according to consultant Francis Tusa of Defence Analysis, “but then they have to do a better job of explaining how we would work without it”.
The commission should think carefully about the consequences of indiscriminately labelling the sector as unsustainable. Making it more difficult for law-abiding companies to raise finance will either force governments to shoulder more expense, or buy more from abroad — where Europe will have even less control over behaviour.
Of course weapons are harmful. But they are even more harmful if those who threaten you have them and you do not."
Ez a mi szerencsénk és ezért jönnek majd ide. Ne aggódj a magyar bankok fogják ezt finanszírozni.Errol beszelt Maroth is az elozo interjuban, az europai NATO konferencias tapasztalatok alapjan - az orulet fokozodik, a bankszektor "woke" atalakulasa a hadiiparbol valo kivonulasukat eredemenyezi:
EU risks its own security by branding defence industry socially harmful
Banks are backing away from the sector as Europe mulls new criteria for sustainable finance
As a German bank plans to fade out its defence business, draft EU proposals group the sector with tobacco and gambling as socially harmful © Jens Schlueter/Getty
"Earlier this year, Germany’s Bayerische Landesbank quietly decided it did not want to do business with defence companies any more.
“BayernLB has not announced it to the public yet,” a bank spokesman told me this week. “We are fading out business relationships with companies . . . [having] above 20 per cent turnover in defence.”
The decision has sent shivers through Europe’s defence industry. Bavaria is, after all, home to some of Germany’s biggest defence companies such as Airbus Defence and Space and Hensoldt. If Bavaria’s state-controlled bank believes defence is too controversial to deal with, why should private sector banks step in?
Now a bigger threat is coming, this time from Brussels where a discussion is under way about what constitutes socially sustainable finance.
Europe’s classification system for green investment — known as the environmental taxonomy — will soon be published. But officials are already working on a “social taxonomy” to define which activities contribute positively to society, those that do no significant harm, and those that are harmful.
In draft proposals presented this year, the defence industry was grouped with gambling and tobacco as harmful and, so, potentially not socially sustainable. The draft moots limiting the label “harmful” to activities banned by international treaties, such as chemical or biological weapons. But the language remains unclear.
Another proposal suggests barring companies from qualifying for an eco-kitemark to be used for retail financial products, if more than five per cent of turnover comes “from the production or trade of conventional weapons and/or military products used for combat”. This time there is no qualification about controversial activities.
Not surprisingly, Europe’s defence industry is raising the alarm. ASD, the European defence industry’s trade association, has written to the commission to warn that these proposals could undermine the bloc’s security by restricting defence companies’ ability to secure finance and so to invest.
“It is a problem if we are defined as not socially viable,” said ASD president Alessandro Profumo, who is also chief executive of Italy’s defence champion Leonardo. “Without security we cannot have a sustainable society.”
Already the proposals are having an impact. Jan Pie, ASD secretary-general, cites examples of banks cutting ties with defence companies in Germany, Finland, Belgium, the Netherlands and Sweden. One Belgian group has even had to pay employees from non-EU bank accounts, he says.
Germany’s defence industry trade body has found that more than a third of members face urgent issues with banks, such as refusal to provide standard services or export insurance.
The pain is being felt most acutely by smaller companies, crucial to the supply chain and innovation, says Profumo. But the proposal also risks deterring civil companies, which provide increasingly important technology to defence projects.
There are good reasons to be critical of the defence industry. Transparency International has found that just 12 per cent of the world’s top 134 defence companies show a high level of commitment to fighting corruption. But there are many international treaties defining legitimate trade in conventional weapons and Europe’s defence industry is still crucial to the bloc’s security.
European politicians including Commission president Ursula von der Leyen have recently stressed the need for a strong defence industry in the face of growing global threats.
There is an incoherence in defining defence companies as “socially harmful” if they are at the same time vital to the EU’s peace and stability. Defence is not the same as tobacco and gambling, where it is difficult to see any wider social good.
Some may not like defence, according to consultant Francis Tusa of Defence Analysis, “but then they have to do a better job of explaining how we would work without it”.
The commission should think carefully about the consequences of indiscriminately labelling the sector as unsustainable. Making it more difficult for law-abiding companies to raise finance will either force governments to shoulder more expense, or buy more from abroad — where Europe will have even less control over behaviour.
Of course weapons are harmful. But they are even more harmful if those who threaten you have them and you do not."
American banking sector and military industrial complex likes this....Errol beszelt Maroth is az elozo interjuban, az europai NATO konferencias tapasztalatok alapjan - az orulet fokozodik, a bankszektor "woke" atalakulasa a hadiiparbol valo kivonulasukat eredemenyezi:
EU risks its own security by branding defence industry socially harmful
Banks are backing away from the sector as Europe mulls new criteria for sustainable finance
As a German bank plans to fade out its defence business, draft EU proposals group the sector with tobacco and gambling as socially harmful © Jens Schlueter/Getty
"Earlier this year, Germany’s Bayerische Landesbank quietly decided it did not want to do business with defence companies any more.
“BayernLB has not announced it to the public yet,” a bank spokesman told me this week. “We are fading out business relationships with companies . . . [having] above 20 per cent turnover in defence.”
The decision has sent shivers through Europe’s defence industry. Bavaria is, after all, home to some of Germany’s biggest defence companies such as Airbus Defence and Space and Hensoldt. If Bavaria’s state-controlled bank believes defence is too controversial to deal with, why should private sector banks step in?
Now a bigger threat is coming, this time from Brussels where a discussion is under way about what constitutes socially sustainable finance.
Europe’s classification system for green investment — known as the environmental taxonomy — will soon be published. But officials are already working on a “social taxonomy” to define which activities contribute positively to society, those that do no significant harm, and those that are harmful.
In draft proposals presented this year, the defence industry was grouped with gambling and tobacco as harmful and, so, potentially not socially sustainable. The draft moots limiting the label “harmful” to activities banned by international treaties, such as chemical or biological weapons. But the language remains unclear.
Another proposal suggests barring companies from qualifying for an eco-kitemark to be used for retail financial products, if more than five per cent of turnover comes “from the production or trade of conventional weapons and/or military products used for combat”. This time there is no qualification about controversial activities.
Not surprisingly, Europe’s defence industry is raising the alarm. ASD, the European defence industry’s trade association, has written to the commission to warn that these proposals could undermine the bloc’s security by restricting defence companies’ ability to secure finance and so to invest.
“It is a problem if we are defined as not socially viable,” said ASD president Alessandro Profumo, who is also chief executive of Italy’s defence champion Leonardo. “Without security we cannot have a sustainable society.”
Already the proposals are having an impact. Jan Pie, ASD secretary-general, cites examples of banks cutting ties with defence companies in Germany, Finland, Belgium, the Netherlands and Sweden. One Belgian group has even had to pay employees from non-EU bank accounts, he says.
Germany’s defence industry trade body has found that more than a third of members face urgent issues with banks, such as refusal to provide standard services or export insurance.
The pain is being felt most acutely by smaller companies, crucial to the supply chain and innovation, says Profumo. But the proposal also risks deterring civil companies, which provide increasingly important technology to defence projects.
There are good reasons to be critical of the defence industry. Transparency International has found that just 12 per cent of the world’s top 134 defence companies show a high level of commitment to fighting corruption. But there are many international treaties defining legitimate trade in conventional weapons and Europe’s defence industry is still crucial to the bloc’s security.
European politicians including Commission president Ursula von der Leyen have recently stressed the need for a strong defence industry in the face of growing global threats.
There is an incoherence in defining defence companies as “socially harmful” if they are at the same time vital to the EU’s peace and stability. Defence is not the same as tobacco and gambling, where it is difficult to see any wider social good.
Some may not like defence, according to consultant Francis Tusa of Defence Analysis, “but then they have to do a better job of explaining how we would work without it”.
The commission should think carefully about the consequences of indiscriminately labelling the sector as unsustainable. Making it more difficult for law-abiding companies to raise finance will either force governments to shoulder more expense, or buy more from abroad — where Europe will have even less control over behaviour.
Of course weapons are harmful. But they are even more harmful if those who threaten you have them and you do not."
Nekem erről is csak ugyanaz a két dolog jut eszembe továbbra is.Errol beszelt Maroth is az elozo interjuban, az europai NATO konferencias tapasztalatok alapjan - az orulet fokozodik, a bankszektor "woke" atalakulasa a hadiiparbol valo kivonulasukat eredemenyezi:
EU risks its own security by branding defence industry socially harmful
Banks are backing away from the sector as Europe mulls new criteria for sustainable finance
As a German bank plans to fade out its defence business, draft EU proposals group the sector with tobacco and gambling as socially harmful © Jens Schlueter/Getty
"Earlier this year, Germany’s Bayerische Landesbank quietly decided it did not want to do business with defence companies any more.
“BayernLB has not announced it to the public yet,” a bank spokesman told me this week. “We are fading out business relationships with companies . . . [having] above 20 per cent turnover in defence.”
The decision has sent shivers through Europe’s defence industry. Bavaria is, after all, home to some of Germany’s biggest defence companies such as Airbus Defence and Space and Hensoldt. If Bavaria’s state-controlled bank believes defence is too controversial to deal with, why should private sector banks step in?
Now a bigger threat is coming, this time from Brussels where a discussion is under way about what constitutes socially sustainable finance.
Europe’s classification system for green investment — known as the environmental taxonomy — will soon be published. But officials are already working on a “social taxonomy” to define which activities contribute positively to society, those that do no significant harm, and those that are harmful.
In draft proposals presented this year, the defence industry was grouped with gambling and tobacco as harmful and, so, potentially not socially sustainable. The draft moots limiting the label “harmful” to activities banned by international treaties, such as chemical or biological weapons. But the language remains unclear.
Another proposal suggests barring companies from qualifying for an eco-kitemark to be used for retail financial products, if more than five per cent of turnover comes “from the production or trade of conventional weapons and/or military products used for combat”. This time there is no qualification about controversial activities.
Not surprisingly, Europe’s defence industry is raising the alarm. ASD, the European defence industry’s trade association, has written to the commission to warn that these proposals could undermine the bloc’s security by restricting defence companies’ ability to secure finance and so to invest.
“It is a problem if we are defined as not socially viable,” said ASD president Alessandro Profumo, who is also chief executive of Italy’s defence champion Leonardo. “Without security we cannot have a sustainable society.”
Already the proposals are having an impact. Jan Pie, ASD secretary-general, cites examples of banks cutting ties with defence companies in Germany, Finland, Belgium, the Netherlands and Sweden. One Belgian group has even had to pay employees from non-EU bank accounts, he says.
Germany’s defence industry trade body has found that more than a third of members face urgent issues with banks, such as refusal to provide standard services or export insurance.
The pain is being felt most acutely by smaller companies, crucial to the supply chain and innovation, says Profumo. But the proposal also risks deterring civil companies, which provide increasingly important technology to defence projects.
There are good reasons to be critical of the defence industry. Transparency International has found that just 12 per cent of the world’s top 134 defence companies show a high level of commitment to fighting corruption. But there are many international treaties defining legitimate trade in conventional weapons and Europe’s defence industry is still crucial to the bloc’s security.
European politicians including Commission president Ursula von der Leyen have recently stressed the need for a strong defence industry in the face of growing global threats.
There is an incoherence in defining defence companies as “socially harmful” if they are at the same time vital to the EU’s peace and stability. Defence is not the same as tobacco and gambling, where it is difficult to see any wider social good.
Some may not like defence, according to consultant Francis Tusa of Defence Analysis, “but then they have to do a better job of explaining how we would work without it”.
The commission should think carefully about the consequences of indiscriminately labelling the sector as unsustainable. Making it more difficult for law-abiding companies to raise finance will either force governments to shoulder more expense, or buy more from abroad — where Europe will have even less control over behaviour.
Of course weapons are harmful. But they are even more harmful if those who threaten you have them and you do not."
Minden egyes újabb és újabb szektor, amiben a német öntökönlövést követ el, ott már lesben áll az amerikai, illetve ráerősít majd a francia.
A mostani francia-olasz haverkodási kísérlet (melynek olasz nacionalista oldalról nem volt szerencsés a fogadtatása) is egy ilyen újabb front a most letérdelni készülő össznémet ipar és gazdaságpolitika kiváltására.
További kérdésem, hogy a bajor identitás vajon úgy általában mit szól mindehhez?
Az új Berlin nekimegy a bajor autóiparnak, energiaszektornak, összeugrassza a fegyveripart a finanszírozóival és betelepít egy rakat mihaszna idegent.
Ennek vajon mi lesz a következménye?
Én azon gondolkozom, hogy mindig jönnek a protestáns etikával, mint ami Németország gazdasági emelkedésének motorja volt anno. Ehhez képest az katolikus Bajoroknál is igen erős ipari központ alakult ki anno, a hozzá tartozó jómóddal...
- Status