Látom van itt gond. Csak név nélkül pár fölmerült gondolatra reagálnék:
<i>
"Naigen, csakhogy az autokráciádban az autokrata kénye kedve szerint befolyásolja az intézmények működését, míg a liberális jogállamodban ezek függetlenek."</i>
Ez konkrétan nem igaz. Az autokrata nem despota vagy egy Isten. Annyit tehet meg amennyit a közvetlen támogatói megengednek neki. Közel sem korlátlan egy autokrata hatalma.
A liberális jogállamban pedig szintén az aktuális vezetők nevetik ki a saját embereiket. Ez a normális. A különbség annyi, hogy a liberális demokráciában ez "finomabban" megy végbe.
(Kicsit humorosan az autokráciában a leváltani kívánt egyén "önkritikát gyakorol, a liberális demokráciában pedig "közös megegyezéssel távozik". )
<i>"Jogállamokban függetlenek és nem a "liberális jogállamokban""</i>
A jogállam az jogállam. Teljesen mindegy, hogy az autokratikus vagy demokratikus-e. A Horthy rendszer, a Kádár rendszer meg az elmúlt 25 év is jogállam volt. Az, hogy épp milyen jog volt érvényben az más kérdés.
De mindegyik alkotmányos rendszer volt, ahol voltak parlament által hozott törvények, a hatalmat a kormány gyakorolta a nép nevében, és mind három hatalmi ág külön volt választva.
(törvényhozó-parlament, végrehajtó-kormány, igazságszolgáltatás-bíróságok)
<i>"A liberális jogállamokban az autokrata hatalmat gyakorló liberális pártok"</i>
Komoly képzavar. Ugyanis minden végrehajtói hatalom funkciójából eredendően autokrata. Teljesen mindegy, hogy ki van épp kormányon. A végrehajtás mindig parancslánc szerint működik.
<i>"Tehát nincs független, csak van, aki annak mondja magát."</i>
Nincs hát. A függetlenség az államszervezetben nem azt jelenti, hogy mindenki állam az államban, hanem azt jelenti, hogy a 3 hatalmi ág egyike sem utasíthatja a másikat.
<b>Ezek egymást ellenőrzik, de utasítási jogkörük nincsen. </b>
Persze a rendszer nem tökéletes, de alapvetően az elgondolás jó.
A másik meg az, hogy a társadalomtól egyik sem lehet független.
Például a bírói függetlenség arra vonatkozik, hogy senki nem mondhatja tollba neki az ítéletet, viszont az ítéletének 100%-ban meg kell felelni az aktuális törvényeknek, amit egy másik hatalmi ág, a parlament hozott. A bíróságok törvényes működését pedig a végrehajtói hatalom, a kormány ellenőrzi, mondjuk az igazságügyi minisztérium. Így működik ez a rendszer.