[BIZTPOL] A nagy sakktábla
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
- Címkék
- háttérhatalom valóságelméletek
- Status
Oroszország nukleáris csapással fenyegetőzik:
Az ország katonai vezetői kijelentették, ha a NATO megkérdőjelezi a lépéseiket, súlyos válaszcsapásra számíthatnak.
Amerikai tisztségviselők szerint egy orosz-amerikai tanácskozáson orosz tábornokok arról beszéltek, ha a NATO kétségbe vonja a Krím elcsatolását vagy katonai alakulatokat telepít a balti államokba, nukleáris válaszcsapásra számíthat – írja az Independent.
http://www.hir24.hu/kulfold/2015/04/02/oroszorszag-nuklearis-csapassal-fenyegetozik/
Az ország katonai vezetői kijelentették, ha a NATO megkérdőjelezi a lépéseiket, súlyos válaszcsapásra számíthatnak.
Amerikai tisztségviselők szerint egy orosz-amerikai tanácskozáson orosz tábornokok arról beszéltek, ha a NATO kétségbe vonja a Krím elcsatolását vagy katonai alakulatokat telepít a balti államokba, nukleáris válaszcsapásra számíthat – írja az Independent.
http://www.hir24.hu/kulfold/2015/04/02/oroszorszag-nuklearis-csapassal-fenyegetozik/
Hát igen, sajnos máshogy nem lehet. Az USA szokás szerint megint chicken game-et játszik, mert az már bevált neki egyszer a SZU-nál. Most meg úgy gondolja, hogy ha a SZU-nál bevált, akkor miért ne működne ez a stratégia a (szerinte) SZU-nál gyengébb Oroszország esetében is.
Nem veszi észre az USA, hogy a helyzet most alapvetően más: a SZU felbomlásának még talán az oroszok is örülhettek, hogy az alapvetően internacionalista, materialista szemléletű Szovjetunióból kiszabadul Oroszország és visszanyerheti nemzeti, hagyományos karakterét. Most viszont látják, hogy hiba volt felbontani a Szovjetuniót, mert Oroszország védtelenebbé vált miatta, amit az USA/NATO gátlástalanul ki is használ. Így most már Oroszország túlélése a tét.
Ezért most csak akkor fog működni a chicken game, ha ezúttal az USA kapitulál, mert Oroszország nem fog.
Jemen: Az USA hűbéresei új háborút indítanak a Közel-Keleten
Miután a huszi-lázadók1 és a hadsereg velük szövetséges egységei Dél-Jemenben előretörtek, Szaud-Arábia más arab országokkal együtt légi csapásokkal avatkozott be a véres konfliktusba. A koalíció harci gépei csütörtökre virradó éjjel Szanaa-ban, a fővárosban és más városokban huszi-állásokat bombáztak.
Az Al-Arabija televízió adása alapján az akcióban az Egyesült Arab Emírségek 30 repülőgéppel, Kuvait és Bahrain 15-15 géppel, Katar pedig 10 géppel vett részt. Jordánia, Marokkó és Szudán mindegyike 6-6 harci gépet küldött, s Egyiptom is kész katonai segítséget rendelkezésre bocsátani. Szaud-Arábia a hírek szerint 100 repülőgépet és 150 ezer katonát helyezett készültségbe. A huszik növekvő befolyását Jemen északi szomszédja gyanakvással figyeli, mivel a szaudi királyság a huszikban ősellenségének, Iránnak a szövetségesét látja.
http://transform.hu/index.php/hirek/kulfold/729-jemen-az-usa-huberesei-uj-haborut-inditanak-a-kozel-keleten
Svédország erősíti katonai képességeit és fokozza együttműködését a NATO-val az orosz fegyverkezés miatt - egyebek között erről tárgyalt Stefan Löfven svéd miniszterelnök szerdán Washingtonban a Fehér Házban.
http://kitekinto.hu/europa/2015/04/02/svedorszag_fokozza_egyuttmkodeset_a_nato-val_moszkva_miatt/#.VR2th_msX1Y
Miután a huszi-lázadók1 és a hadsereg velük szövetséges egységei Dél-Jemenben előretörtek, Szaud-Arábia más arab országokkal együtt légi csapásokkal avatkozott be a véres konfliktusba. A koalíció harci gépei csütörtökre virradó éjjel Szanaa-ban, a fővárosban és más városokban huszi-állásokat bombáztak.
Az Al-Arabija televízió adása alapján az akcióban az Egyesült Arab Emírségek 30 repülőgéppel, Kuvait és Bahrain 15-15 géppel, Katar pedig 10 géppel vett részt. Jordánia, Marokkó és Szudán mindegyike 6-6 harci gépet küldött, s Egyiptom is kész katonai segítséget rendelkezésre bocsátani. Szaud-Arábia a hírek szerint 100 repülőgépet és 150 ezer katonát helyezett készültségbe. A huszik növekvő befolyását Jemen északi szomszédja gyanakvással figyeli, mivel a szaudi királyság a huszikban ősellenségének, Iránnak a szövetségesét látja.
http://transform.hu/index.php/hirek/kulfold/729-jemen-az-usa-huberesei-uj-haborut-inditanak-a-kozel-keleten
Svédország erősíti katonai képességeit és fokozza együttműködését a NATO-val az orosz fegyverkezés miatt - egyebek között erről tárgyalt Stefan Löfven svéd miniszterelnök szerdán Washingtonban a Fehér Házban.
http://kitekinto.hu/europa/2015/04/02/svedorszag_fokozza_egyuttmkodeset_a_nato-val_moszkva_miatt/#.VR2th_msX1Y
http://latin-amerika.hu/hirek/aktualis/2644-2015-03-31-22-07-21
"Már ötmillió venezuelai írta alá az Egyesült Államok agressziója és beavatkozása elleni petíciót
A dél-amerikai országban országszerte több mint ötmillióan írták alá azt a petíciót, amely azt követeli az Egyesült Államok elnökétől, hogy vonja vissza azt a kormányrendeletet, amely Caracast rendkívüli biztonsági fenyegetésnek nevezi. A petíció támogatói ezt a lépést a Venezuela belső ügyeibe való beavatkozásnak tartják, és aláírásukkal elutasítják azt..."
"Már ötmillió venezuelai írta alá az Egyesült Államok agressziója és beavatkozása elleni petíciót
A dél-amerikai országban országszerte több mint ötmillióan írták alá azt a petíciót, amely azt követeli az Egyesült Államok elnökétől, hogy vonja vissza azt a kormányrendeletet, amely Caracast rendkívüli biztonsági fenyegetésnek nevezi. A petíció támogatói ezt a lépést a Venezuela belső ügyeibe való beavatkozásnak tartják, és aláírásukkal elutasítják azt..."
https://hidfo2015.wordpress.com/2015/04/02/del-amerikaban-bezarjak-az-usa-osszes-katonai-letesitmenyet/
"A Dél-amerikai Nemzetek Uniójának április 10-11-én, Panamában tartandó fórumára központi témává lett nyilvánítva annak kérdése, hogy bezárják az Egyesült Államok összes, dél-amerikai országban üzemeletetett katonai létesítményét. Az amerikai bázisok kérdésének megvitatásáról Ernesto Samper kolumbiai ezredes, a szervezet főtitkára nyilatkozott.
Elmondása szerint a fórumon új alapokra helyezik az Egyesült Államok és a dél-amerikai országok viszonyát, és ennek részeként az USA összes katonai létesítményét bezárják a térségben.
Samper hangsúlyozta, hogy a modern politikában egyik országnak sincsen joga a másiknál magasabb státuszúként feltüntetnie magát, ennél fogva a szankciók alkalmazása is megengedhetetlen. Az ezredes kifejtette, hogy a közelmúltban az Obama-adminisztráció szankciókat hozott Nicolas Maduro venezuelai államfő ellen, arra hivatkozván, hogy az ő személyét Washington nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti. A lépést a dél-amerikai országok kollektív módon a belügyeikbe történő beavatkozásnak tekintik, ennek egyenes következménye lesz az USA katonai létesítményeinek bezárása a régióban.
Az április 10-11-i fórumra eddig 31 vezető jelezte részvételét."
Ok és okozat. Eléggé lehetett látni már az elején, hogy az USA elnöki hivatalának elemzői és főtanácsadói alaposan elszámolták magukat a következményeket illetően. Egészen egyszerűen rosszul mérték fel a Dél-Amerikai pozíciójukat, a velük szembeni ellenszenvet, és amit ők kifinomult manipulálásnak hisznek, azt (valószínűleg) még a Dél-Amerikai utcakölykök is felismerik. Ma már nem tudják irányítani igazán Dél-Amerikát (sem), de ezt még nem ismerték fel. Talán akkor sem fogják, amikor és ha Orosz és Kínai alakulatok létesítenek katonai Bázisokat szerte Dél-Amerikában... 20 év múlva (talán, ha még lesz) az USA külpolitikai képzésein vélhetően ez lesz az egyik negatív példa...
"A Dél-amerikai Nemzetek Uniójának április 10-11-én, Panamában tartandó fórumára központi témává lett nyilvánítva annak kérdése, hogy bezárják az Egyesült Államok összes, dél-amerikai országban üzemeletetett katonai létesítményét. Az amerikai bázisok kérdésének megvitatásáról Ernesto Samper kolumbiai ezredes, a szervezet főtitkára nyilatkozott.
Elmondása szerint a fórumon új alapokra helyezik az Egyesült Államok és a dél-amerikai országok viszonyát, és ennek részeként az USA összes katonai létesítményét bezárják a térségben.
Samper hangsúlyozta, hogy a modern politikában egyik országnak sincsen joga a másiknál magasabb státuszúként feltüntetnie magát, ennél fogva a szankciók alkalmazása is megengedhetetlen. Az ezredes kifejtette, hogy a közelmúltban az Obama-adminisztráció szankciókat hozott Nicolas Maduro venezuelai államfő ellen, arra hivatkozván, hogy az ő személyét Washington nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti. A lépést a dél-amerikai országok kollektív módon a belügyeikbe történő beavatkozásnak tekintik, ennek egyenes következménye lesz az USA katonai létesítményeinek bezárása a régióban.
Az április 10-11-i fórumra eddig 31 vezető jelezte részvételét."
Ok és okozat. Eléggé lehetett látni már az elején, hogy az USA elnöki hivatalának elemzői és főtanácsadói alaposan elszámolták magukat a következményeket illetően. Egészen egyszerűen rosszul mérték fel a Dél-Amerikai pozíciójukat, a velük szembeni ellenszenvet, és amit ők kifinomult manipulálásnak hisznek, azt (valószínűleg) még a Dél-Amerikai utcakölykök is felismerik. Ma már nem tudják irányítani igazán Dél-Amerikát (sem), de ezt még nem ismerték fel. Talán akkor sem fogják, amikor és ha Orosz és Kínai alakulatok létesítenek katonai Bázisokat szerte Dél-Amerikában... 20 év múlva (talán, ha még lesz) az USA külpolitikai képzésein vélhetően ez lesz az egyik negatív példa...
A dollár vége? - Sorra veszíti el Washington a szövetségeseit
Washington és Tokió kifejezett kérése ellenére európai és ázsiai szövetségeseik sorra jelentették be csatlakozásukat Peking ázsiai fejlesztési bankjához. Washington attól tart, hogy az új bank egy szándékos kihívás azon II. világháború utáni intézményeknek, amelyeket Washington dominál és hozzájárul a de-dollarizációs folyamathoz.
Március 12-én robbant a politikai bomba, miszerint Washington ellenkezése ellenére London alapító tagja akar lenni a Peking által hamarosan felállítandó Ázsiai Infrastruktúra Fejlesztési Banknak (AIIB). London lépése után sorra dőltek a dominók és napokon belül Németország, Franciaország, Törökország, Hollandia, Svájc és Luxemburg is bejelentette csatlakozási szándékát. Ezek után Ázsiában is átszakadtak a gátak és a múlt héten Dél-Korea és Ausztrália is hivatalosan jelezte belépését, holott az USA és Japán is próbálta lebeszélni szövetségeseit. Brazília múlt pénteken fogadta el a felkérést. Az európaiak között pedig az utóbbi napokban valóságos versengés tört ki Pekingben az AIIB európai központjának színhelyéért.
Az AIIB létrehozását rögzítő megállapodást Kína mellett összesen 21 ázsiai ország képviselői írták alá 2014 decemberében, beleértve Szingapúrt, Malajziát és Kazahsztánt is. A nem-nyugati hatalmak éveken át próbálták keresztülvinni az IMF döntéshozói struktúrájának módosítását követelő javaslatot, de a nyugati országok a stagnáló gazdaságuk ellenére is makacsul ragaszkodtak a vezetői szerephez, emiatt az IMF megreformálása reménytelenné vált. Többek között emiatt döntöttek az AIIB megalakítása mellett, ami a nemzetközi hitelezésben az IMF és a Világbank konkurenciája lesz. Kína március 31-ben jelölte meg a jelentkezési határidőt.
http://www.kontrollblog.com/2015/04/a-dollar-vege-sorra-vesziti-el.html
Washington és Tokió kifejezett kérése ellenére európai és ázsiai szövetségeseik sorra jelentették be csatlakozásukat Peking ázsiai fejlesztési bankjához. Washington attól tart, hogy az új bank egy szándékos kihívás azon II. világháború utáni intézményeknek, amelyeket Washington dominál és hozzájárul a de-dollarizációs folyamathoz.
Március 12-én robbant a politikai bomba, miszerint Washington ellenkezése ellenére London alapító tagja akar lenni a Peking által hamarosan felállítandó Ázsiai Infrastruktúra Fejlesztési Banknak (AIIB). London lépése után sorra dőltek a dominók és napokon belül Németország, Franciaország, Törökország, Hollandia, Svájc és Luxemburg is bejelentette csatlakozási szándékát. Ezek után Ázsiában is átszakadtak a gátak és a múlt héten Dél-Korea és Ausztrália is hivatalosan jelezte belépését, holott az USA és Japán is próbálta lebeszélni szövetségeseit. Brazília múlt pénteken fogadta el a felkérést. Az európaiak között pedig az utóbbi napokban valóságos versengés tört ki Pekingben az AIIB európai központjának színhelyéért.
Az AIIB létrehozását rögzítő megállapodást Kína mellett összesen 21 ázsiai ország képviselői írták alá 2014 decemberében, beleértve Szingapúrt, Malajziát és Kazahsztánt is. A nem-nyugati hatalmak éveken át próbálták keresztülvinni az IMF döntéshozói struktúrájának módosítását követelő javaslatot, de a nyugati országok a stagnáló gazdaságuk ellenére is makacsul ragaszkodtak a vezetői szerephez, emiatt az IMF megreformálása reménytelenné vált. Többek között emiatt döntöttek az AIIB megalakítása mellett, ami a nemzetközi hitelezésben az IMF és a Világbank konkurenciája lesz. Kína március 31-ben jelölte meg a jelentkezési határidőt.
http://www.kontrollblog.com/2015/04/a-dollar-vege-sorra-vesziti-el.html
<b>Az Egyesült Államok jelenlegi formájában fenyegetést jelent minden szabad és valóban demokratikus országra.</b>
A “The Future of Freedom Foundation” amerikai libertariánus alapítvány elnöke, Jacob G. Hornberger közgazdász kifejtette, hogy a NATO-t már rég fel kellett volna oszlatni a hidegháború végét követően, mert mostanra az amerikaiak idealizálták az amerikai katonai fölényt, és elnéznek amellett, hogy a NATO kulcsszerepet tölt be egyes nem-nyugati országok destabilizálásában és válságok előidézésében.
<i> “Tény, hogy a NATO-t fel kellett volna oszlatni a hidegháborút követően. Ez csak egyetlen ok miatt nem történt meg: hogy állandó jelleggel válságokat idézzen elő az Oroszországgal fennálló kapcsolatokban, és az amerikaiak indokoltnak lássák a folyamatos katonai növekedést, a hidegháborús katonai struktúra fenntartását.”
</i>
Miközben az amerikai véleményformálók Oroszország európai “agressziójának” lehetőségéről beszélnek, hallgatnak arról, hogy a NATO rohamléptékben terjeszkedik térségünkben. A közgazdász emlékeztetett arra, hogy a NATO a hidegháború vége óta beolvasztotta a kelet-európai országokat, és megvetette a lábát Oroszország határai mentén. Hornberger szerint soha nem is állt fenn annak lehetősége, hogy Oroszország határai mentén engedélyezné a NATO számára katonai létesítmények üzemeltetését, mint ahogy az amerikai nemzetbiztonsági szolgálat sem engedné, hogy Észak-Korea katonai bázisokat üzemeltessen Mexikó területén, közvetlen az USA határai mellett.
“Milyen fennhatóság alapján jelenti ki az amerikai katonai struktúra, hogy önhatalmúlag jön és a kelet-európai országokat “megvédi” bármilyen vélt külső veszéllyel szemben?” Hornberger hangsúlyozta, hogy még az amerikai katonai beavatkozásokról is csak a kongresszus dönthet, ami nem történt meg, az amerikai beavatkozás Kelet-Európában emiatt az amerikai alkotmány szerint is illegitim módon történik. A közgazdász szerint az amerikai hadsereg kardcsörtetése azzal magyarázható, hogy mesterségesen akarnak válságokat előidézni. Ugyanakkor emlékeztetett George Washington, az Egyesült Államok első elnökének kijelentésére, melyben óva intette az amerikaiakat a túlfokozott militarizmustól, ami szükségképpen a szabadságjogok korlátozásához és a katonai struktúra egyeduralmához vezet a polgári társadalom felett. Hornberger szerint az Egyesült Államok jelenlegi formájában fenyegetést jelent minden szabad és valóban demokratikus országra.
A “The Future of Freedom Foundation” amerikai libertariánus alapítvány elnöke, Jacob G. Hornberger közgazdász kifejtette, hogy a NATO-t már rég fel kellett volna oszlatni a hidegháború végét követően, mert mostanra az amerikaiak idealizálták az amerikai katonai fölényt, és elnéznek amellett, hogy a NATO kulcsszerepet tölt be egyes nem-nyugati országok destabilizálásában és válságok előidézésében.
<i> “Tény, hogy a NATO-t fel kellett volna oszlatni a hidegháborút követően. Ez csak egyetlen ok miatt nem történt meg: hogy állandó jelleggel válságokat idézzen elő az Oroszországgal fennálló kapcsolatokban, és az amerikaiak indokoltnak lássák a folyamatos katonai növekedést, a hidegháborús katonai struktúra fenntartását.”
</i>
Miközben az amerikai véleményformálók Oroszország európai “agressziójának” lehetőségéről beszélnek, hallgatnak arról, hogy a NATO rohamléptékben terjeszkedik térségünkben. A közgazdász emlékeztetett arra, hogy a NATO a hidegháború vége óta beolvasztotta a kelet-európai országokat, és megvetette a lábát Oroszország határai mentén. Hornberger szerint soha nem is állt fenn annak lehetősége, hogy Oroszország határai mentén engedélyezné a NATO számára katonai létesítmények üzemeltetését, mint ahogy az amerikai nemzetbiztonsági szolgálat sem engedné, hogy Észak-Korea katonai bázisokat üzemeltessen Mexikó területén, közvetlen az USA határai mellett.
“Milyen fennhatóság alapján jelenti ki az amerikai katonai struktúra, hogy önhatalmúlag jön és a kelet-európai országokat “megvédi” bármilyen vélt külső veszéllyel szemben?” Hornberger hangsúlyozta, hogy még az amerikai katonai beavatkozásokról is csak a kongresszus dönthet, ami nem történt meg, az amerikai beavatkozás Kelet-Európában emiatt az amerikai alkotmány szerint is illegitim módon történik. A közgazdász szerint az amerikai hadsereg kardcsörtetése azzal magyarázható, hogy mesterségesen akarnak válságokat előidézni. Ugyanakkor emlékeztetett George Washington, az Egyesült Államok első elnökének kijelentésére, melyben óva intette az amerikaiakat a túlfokozott militarizmustól, ami szükségképpen a szabadságjogok korlátozásához és a katonai struktúra egyeduralmához vezet a polgári társadalom felett. Hornberger szerint az Egyesült Államok jelenlegi formájában fenyegetést jelent minden szabad és valóban demokratikus országra.
- Status